|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Nyugdíj melletti munkaviszony előnye és hátránya 2019. évben2019. Január 7. 12:27 - siteadmin 2018-ban azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy a Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből járulékokat kell levonni, de a járulékok alapján jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra, nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére, továbbá üzemi balesete vagy foglalkozási betegsége esetén baleseti ellátást kaphat. Idén a fenti szabály jelentősen változik. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom, hogy a 2019. évben milyen előnnyel és hátránnyal jár, ha a nyugdíjas a Munkatörvénykönyvében foglalt munkaviszonyban dolgozik.
2018. év végéig úgy rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény, hogy a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas biztosítottnak minősül, így a béréből megfizeti a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kellett vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
Megjegyzés: Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A nyugdíjas a fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján évenként, nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére is jogosult volt. Szintén a nyugdíjjárulék alapján 2018-ban figyelemmel kellett lenni arra a szabályra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél felső korlát érvényesül, azaz ha a keresőtevékenység során a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig – de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.
Felvetődik az a kérdés, hogy milyen előnnyel és hátránnyal jár, hogy 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállaló nem lesz biztosított?
Elsőként nézzük meg a hátrányokat!2019-ben járulékfizetés hiányában a nyugdíjas munkavállaló már nem jogosult a fenti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, továbbá szintén a járulékfizetés hiányában nem jogosult baleseti ellátásra sem. Azaz, üzemi baleset (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) esetén nem kaphat baleseti táppénzt, illetve súlyosabb egészségkárosodás esetén nem jogosult baleseti járadékra, és nem kaphat 100 százalékos támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatást sem.
Továbbá a hátrányok között kell megemlíteni, hogy ha az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas egyben kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóként is tevékenykedik, akkor függetlenül attól, hogy a munkaviszonyban hetente hány órát dolgozik fizetni kell a kiegészítő tevékenység kapcsán a havi 7 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz esetében 2019-ben nem érvényesül az a szabály, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
ElőnyökJárulékfizetés hiányában növekszik a munkaviszonyban álló nyugdíjas nettó bére. Ha például 2018-ban a nyugdíjas munkavállaló heti 10 órában dolgozik, és bruttó 150 000 Ft munkabért kap, akkor béréből 22 500 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 15 000 Ft nyugdíjjárulékot és 6 000 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Változatlan bér mellett 2019-ben, a nyugellátásban részesülő munkavállaló azonban 21 000 forinttal több nettó jövedelmet kap, hiszen sem a nyugdíjjárulék, sem a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem kerül levonásra.
2019-ben a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő és Mt. szerinti munkaviszonyban álló hölgyeknél nem kell alkalmazni a fentiekben leírt kereseti korlátot, hiszen járulékfizetés hiányában nem lesz nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük.
1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét a nyugdíjastól levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja. 2019-ben a nyugdíjas nem fizeti természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de biztosítási jogviszony hiányában az 1997. évi LXXX. törvény alapján foglalkoztatottnak sem minősül, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatás fedezetét.
A nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy 2019. január 1-jétől a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie.
Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező lesz a nyugdíjas munkaviszonyban foglalkoztatása, de figyelemmel kell lenni arra, hogy járulékfizetés hiányában adott ellátásokra pl: 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, és baleseti ellátásra a nyugdíjas munkavállalók nem lesznek jogosultak.
Végezetül szeretném jelezni, hogy a változás 2019-ban csak az Mt. szerinti munkaviszonyra vonatkozik. Ha a nyugdíjas például közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, akkor továbbra is biztosított marad, és esetében nem változik az a szabály sem, hogy nyugdíjának folyósítása a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt szünetel.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás  Cafeteria 2019 – mit lépnek, mit léphetnek a cégek?2018. December 17. 16:23 - siteadmin Jövőre jelentősen átalakul a juttatások adózása, a SZÉP-kártya és néhány más juttatás kivételével a dolgozói juttatások ugyanúgy adóznak, mint a bér. Vagyis nemcsak a munkaadónak kell majd adóznia, hanem a munkavállalónak is.
Az új szabályozás egységesen érvényes minden juttatásra, amely nem szerepel nevesítve az adótörvényben – magyarázta Fata László cafetéria-szakértő az Edenred még októberi szakmai háttérbeszélgetésén.
Idézzük fel, mit valószínűsítettek akkor a szakértők, mit fognak lépni a cégek az adóteher növekedése miatt.
Csak kevesen szántanák beElsőre az tűnne logikusnak, hogy az egész béren kívüli juttatási rendszert be fogják szántani a cégek, hiszen már nem éri meg adni, ha nincs rá adókedvezmény. Valójában nem ennyire egyszerű a helyzet.
Az első reakció az volt, hogy ez lehetetlen. A második az, hogy vége a cafeteriának, ezt valamiféle megnyugvás követte, majd tanácstalanság, később úgy látszott, a munkáltatók jó része a változás dacára is megtartja jövőre az elemeket – ecsetelte az Edenred ügyvezető igazgatója, Balázs Krisztián a reakciókat.
A cég augusztusban elvégzett telefonos felmérése szerint
Béresítés és készpénzdilemmaA juttatások bérbe építése több szempontból sem vonzó alternatíva a munkaadóknak Balázs Krisztián szerint. Ellene szól, hogy rugalmatlan és jelentős adminisztratív teherrel jár. Az Aerenson Consulting tulajdonos-vezetője, Pethő Anikó szerint a bérbe építés viszonylag gyorsan erodálódik. Fél év elteltével már nem juttatásként tekint a kis pluszra a munkavállaló, így annak elvész a munkaerő-megtartó ereje; a munkavállaló szinte már várja a következő béremelést.
Úgy valószínűsítették októberben, hogy a legnagyobb dilemma egyértelműen a tavaly bevezetett készpénz-juttatás kezelése lesz. Ezt 100 ezer forintig lehetett kedvezményes adózás mellett adni, ami havi 8 ezer forintot jelent. Jövőre viszont már bér szerint fog adózni a juttatás. Csapda a javából: azért adták, mert alacsonyabb volt az adója, de a szabályozás megváltozott, és azt sem lehet tudni, nem változik-e ismét – kommentált októberben Balázs Krisztián.
Azóta már néhány cégnél megkötötték a bérmegállapodást, és azt is lehet tudni, mi lett a cafeteriával.
A Mercedesben megtartják a készpénzt is, a Hanuiban több lesz a cafeteria
A kecskeméti Mercedes-gyárban például az idei színes cafeteriaválaszték helyett jövőre egyedül a kedvezményesen (béren kívüli juttatásként) adózó SZÉP-kártyát akarták meghagyni. De a szakszervezet kérésére maradhatott a bérként adózó készpénzcafeteria is. Így 2019-ben vagy 340 ezer forintot kaphatnak SZÉP-kártyára a dolgozók, vagy évi bruttó 280 ezer forint készpénzcafeteriát, havi részletekben. A cafeteria egyébként minden dolgozónak ugyanannyi.
Egész más fordulatot vett a cafeteria a Hanui Hungária Gépgyártó Kft.-nél. A kedvezőtlen adójogi változások ellenére évi bruttó 150 ezer forinttal emelkedik, így 2020-ra több mint háromszorosára nő az éves cafeteriakeret, amit minden munkavállaló megkap.
Úgy tűnik tehát, az adóváltozás tényleg nem feltétlenül egyenlő a cafeteria temetésével.
0 hozzászólás 2019. évi szociális hozzájárulási adókedvezményekről2018. December 6. 23:22 - siteadmin 2019. január 1-jétől alkalmazandó új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2018.évi LII. törvény) egyes kedvezményeket megszüntet, egyes kedvezményeket átmenetileg vagy véglegesen fenntart, továbbá új kedvezményeket is bevezet. Az alábbiakban a fenti sorrendet követve ismertetem a jövő évi szociális hozzájárulási adókedvezményeket.
2019. január 1-jétől megszűnnek a következő kedvezmények
Kifutó kedvezmények
Az alábbi – 2018. december 31-én már érvényesített – kedvezmények az érvényesítésre még nyitva álló időtartamig igénybe vehetők, méghozzá a 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint:
Megmaradó és új kedvezmények
Röviden tekintsük át, hogy milyen mértékben és ha hatósági igazolás szükséges, akkor milyen igazolás alapján vehetők igénybe ez utóbbi, azaz a megmaradó és az új kedvezmények!
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményA kedvezményt a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott munkaviszony esetén lehet alkalmazni, ha a munkavállaló munkaköre szakképzettséget nem igénylő (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozik, vagy 6. főcsoport 61. csoportjába tartozik, illetve a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója a munkaköre, vagy a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben dolgozik.
Kedvezmény mértéke: a fenti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után 9,75 százalékos mértékű kedvezmény érvényesíthető.
A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményMunkaerőpiacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.
Megjegyzés: Nem számít be a fenti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszaka, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama.
Kedvezmény mértéke: A kedvezmény a munkaerőpiacra lépő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető.
Ezen kedvezmény igénybevételéhez hatósági igazolás is szükséges, amelyet az állami adó- és vámhatóság a biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, illetve a biztosítotti bejelentés hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére állít ki és elektronikus kapcsolattartás útján küldi meg a kifizető részére. A kifizető ennek a hatósági igazolásnak a birtokában érvényesítheti a kedvezményt.
A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményEnnek a kedvezménynek a feltételei a következők:
Megjegyzés: Jogosultságot nem érinti, ha a természetes személynek az adókedvezmény érvényesítési időszaka alatt a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultsága megszűnik.
Kedvezmény mértéke: Kedvezmény a fenti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy a foglalkoztatás első három évében nem kell megfizetni ezen mértékig a szociális hozzájárulási adót, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti kedvezmény fele érvényesíthető.
Igazolás: A kedvezményt a kifizető akkor érvényesítheti, ha birtokolja
A családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolást – a kifizetőnek a biztosítotti bejelentéssel, illetve a munkaerőpiacra lépő feltétel fennállásáról szóló igazolás iránti kérelemmel együtt benyújtott és az állami adó- és vámhatóság által továbbított kérelmére – a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére.
A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezményA kedvezmény a megváltozott munkaképességű munkavállaló, egyéni vállalkozó illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég megváltozott munkaképességű tagja kapcsán vehető igénybe.
Megváltozott munkaképességű:
Kedvezmény mértéke: a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után lehet igénybe venni a 19,5 százalék mértékű kedvezményt.
A kifizető a kedvezményt az alábbi hatósági igazolás birtokában érvényesítheti:
A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezményA közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére kedvezmény illeti meg.
Kedvezmény mértéke: a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után úgy érvényesíthető, hogy ezen összegig az aktuális szociális hozzájárulási adómérték 50 százaléka, azaz 9,75 százalékos kedvezmény vehető igénybe.
Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelöltmunkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, a munkaviszonyra tekintettel fizetendő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
Kedvezmény mértéke:
A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményA kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezményt, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó kifizető veheti igénye.
A kedvezmény feltétele: vállalkozásként működő kifizető saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősüljön.
A kedvezmény mértéke: a tárgyhónapban kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltsége után fizetendő szociális hozzájárulási adó fele, azaz idén 9,75 százalék
Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményA kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy az elbocsátott természetes személy rendelkezzen az őt elbocsátó munkáltató által kiállított igazolással, és annak egy eredeti példányát bemutassa az őt alkalmazó kifizetőnek. Ezt az igazolást az elbocsátó munkáltató akkor állítja ki a természetes személynek, ha a természetes személy a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban dolgozott és a 60. életévét betöltötte. Az igazolást a munkáltató a jogviszony megszűnése napjáig állítja ki, feltüntetve a jogviszony megszűnésének napját is.
Kedvezmény mértéke: Az igénybe vehetők kedvezmény a fenti munkavállaló bruttó munkabére – de legfeljebb a minimálbér négyszerese – után 19,5 százalékos mértékű.
Meg kell jegyezni, hogy ezt a kedvezményt a kifizető(k) mindaddig érvényesítheti(k), amíg a fenti munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjasnak.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás  Hogyan terveznek a cafeteriával jövőre a munkáltatók2018. November 30. 0:31 - siteadmin Érdekes trendek rajzolódnak ki a BDO kutatásából, amelyben arra keresték a választ, vajon mit lépnek a cégek arra, hogy jelentősen szűkül a kedvezményesen adózó juttatások köre.
Partnercégeiknél már szinte mindenütt zajlik az előzetes tervezés, annak ellenére, hogy még halvány remény van arra, hogy felpuhuljanak a szigorodó adózási szabályok. Mint írtuk, ezt a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is kifejezetten kérték a kormánytól a bértárgyalásokon.
A kutatás megállapította, hogy:
Top juttatások 2018Egy ezer dolgozós minta alapján idén a cafeteriajuttatások értékének 38 százalékát a SZÉP-kártya valamelyik alszámlája, 20 százalékát a készpénzkifizetés, 9-9 százalékát az Erzsébet-utalvány, illetve a lakáscélú támogatás tette ki. Ezt követte az önkéntes nyugdíjpénztári (7%), illetve egészségpénztári (6%) díjfizetés, az összes többi elem pedig a juttatások maradék 11 százalékán osztozott.
Várható top juttatások 2019A felmérés szerint bár jövőre a SZÉP-kártyához kapcsolódó juttatások értékbeli aránya bizonyosan tovább nő, így is az összes kifizetés 50 százaléka alatt marad. Ennek magyarázata, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók a rekreáció helyett inkább olyan juttatásokat értékelnek igazán, amelyek hétköznapi kiadásaikat segítik.
Ezért a SZÉP-kártya után továbbra is népszerű juttatás maradhat az Erzsébet utalvány, annak ellenére is, hogy közterhei 41-ről 82 százalékra nőnek. Talán meglepő, de emellett – dacára a bérrel megegyező köztehernek – a készpénzfizetés is sok helyen megmaradhat különálló juttatásnak, akár jelentősebb összegben is, hiszen jogszabály nem korlátozza a kifizethető összeg nagyságát.
A lakhatási és utazási juttatások mértéke is számottevő maradhat. Bár adózási szempontból ezeket az elemeket feleslegesnek tűnhet a bértől elkülönítve kezelni, motivációs szempontból mégis előnyös lehet megtartani őket, jegyzik meg.
A cégek részéről megfontolandó lehet a cafeteriaelemek fenntartása azért is, mert ezáltal egyes bértől függő juttatások (pl. túlóra) költségei sem növekednek – adnak tippet.
A megmaradó adómentes juttatások korlátaiAz óvodai-bölcsődei költségek támogatása jövőre is adómentes marad. Sőt könnyítés 2019-re, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül kifizetheti a munkáltató a felmerülő költségeket. Aki érintett, annak ez mindenképpen jó. De nyilván a munkavállalók csak kisebb részének van éppen bölcsődés- vagy óvodáskorú gyermeke.
Idén a felmérés szerint a teljes cafeteriajuttatások mindössze néhány százalékát fordították kockázati biztosításokra (ebbe a körbe az élet-, baleset-, és egészségbiztosítások tartoznak). Úgy tűnik, a jövő évben átmenetileg akár fel is értékelődhet ezen juttatások súlya, ugyanis a még 2018-ban megkötött szerződések alapján jövőre is adómentes maradhat a munkáltatói díjfizetés a minimálbér 30 százalékáig.
A hosszabb távra tervező munkáltatóknak azonban arra is kell gondolniuk, mi lesz egy év múlva, vagyis ha megszűnik a kedvezmény. Utána is fenntartják a juttatást, ha már bérként adózik? Figyelembe kell venniük azt is, hogy akiket jövőre év közben vesznek fel, azoknak már csak a kedvezőtlenebb feltételekkel tudják majd biztosítani a juttatást. (Kivétel, ha csoportos biztosításról van szó, amelyeknél a munkavállaló jövedelme egy főre vetítve nem állapítható meg (például azok a csoportos (kockázati) biztosítások, klasszikus állománybiztosítások), ahol a díj összege továbbra is egyes meghatározott juttatásként fog adózni.)
Azoknak a munkáltatóknak tehát, akik adómentesen juttatnának egészség- vagy más kockázati biztosítást, már nincs sok idejük arra, hogy még idén megkössék a biztosítási szerződéseket. Ergo a következő hetekben célszerű dolgozóik elé tárni azt a cafeteriarendszert, amelynek részeként a munkavállalók dönthetnek az igénybevételről – javasolják.
0 hozzászólás A Tbj. és a szociális hozzájárulási adó novemberben elfogadott módosításai2018. November 28. 9:12 - siteadmin
2018. november 23-án került kihirdetésre „Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról” szóló törvény, amely többek között módosította a Tbj. és a szociális hozzájárulási adó egyes szabályait is. Az alábbiakban a fenti két törvény változásait ismertetem. Elsőként tekintsük át a Tbj. módosításait!
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosításait két csoportba lehet sorolni. Az egyik a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó pontosítás, a másik az Uniós rendelet vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá tartozókat érinti. Mindezek alapján elsőként tekintsük át a nyugdíjasokra vonatkozó pontosítást!
2019. január 1-jétől – a kiegészítő tevékenyéget folytatóhoz hasonlóan – a saját jogú nyugdíjas nem lesz biztosított, ha az Mt. szerinti munkaviszonyban áll. Mindezek alapján 2019. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytatókhoz hasonló kiegészítés kerül be a Tbj.-be, amely alapján a munka törvénykönyve szerint munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy akkor is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha a nyugellátásának folyósítása szünetel.
Járulékalapba tartozó, illetve abba nem tartozó jövedelmekre vonatkozó szabály kiegészítése:
2019. január 1-jétől járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. 13. §-a alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók. Vagyis akkor kell a biztosítási időszakra később kifizetett jövedelmet járulékalapként figyelembe venni, ha a kifizetés időpontjában
Ugyanakkor arról is rendelkezik a módosítás, hogy 2019. január 1-jétől nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a 11. §, a 11/B. § vagy a 13. § alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. Azaz mindazon esetekben, amikor a Tbj. alapján nem jön létre biztosítási jogviszony Magyarországon (Tbj. 11. §, 11/B. §, 13. §), akkor ezen időszakra történő kifizetés esetén a kifizetett jövedelem, juttatás nem képez járulékalapot.
Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményekhez kapcsolódó módosítások:
Több helyen, ahol csak az Uniós rendeletre hivatkozik a Tbj., kiegészül a törvény az Uniós rendeletre hivatkozás mellett Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményekkel is. Az indokolás alapján a Tbj. kétoldalú szociális biztonsági egyezményekkel való összhangjának megteremtését szolgálja ez a módosítás, amelyből én a következő két módosítást emelném ki:
Szociális hozzájárulási adóNégy csoportra felosztva ismertettem azokat a módosításokat, amelyeket a még hatályba sem lépett, szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt pontosítják és kiegészítik:
Elsőként tekintsük át azokat a változásokat, amely a szociális hozzájárulási adófizetés kötelezettjeire, illetve a szociális hozzájárulási adóalapra vonatkoznak!
2018. évi LII. törvény meghatározza azokat a tőkejövedelmeket, amelyek után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ide tartoznak
A novemberben elfogadott módosítás kapcsán pontosításra került, hogy a fenti jövedelmeknek kizárólag azon része után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, amely után Magyarországon kell személyi jövedelemadót fizetni.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha pl: az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül. Eddig nem tartalmazta a törvény azt a szabályt, hogy a fenti 36 órás foglalkoztatás meghatározásánál az egyidejűleg fennálló több munkaviszonyt össze kell számítani. A módosítás azonban a Tbj. szabályaival összhangban rögzíti a fenti összeszámítási kötelezettséget.
Továbbá a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény kiegészült az alábbi szabállyal:
Szociális hozzájárulási adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. A módosítás indokolása alapján a fenti kiegészítés a Tbj. szabályaival teremti meg az összhangot. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a Tbj. a fenti szabály kapcsán azt is tartalmazza, hogy ezt akkor kell alkalmazni, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. 13. §-a alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók.
Külföldi kifizetőre, kiküldetésre vonatkozó módosítások:
További pontosításokat fogalmaz meg az elfogadott módosítás a járulékalapot nem képező jövedelmek kapcsán. Az alábbi szabályoknál el kell különíteni, hogy járulékalapot nem képező jövedelmet külföldi kifizető adja, illetve azt külföldi személy szerzi-e meg:
Még mindig maradva a külföldieknél, a szocho törvény módosítása kiterjesztette a szociális hozzájárulási adómentesség körét a külföldi személy által megszerzett a 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés szerinti jövedelmekre is. Vagyis a Tbj. szerinti külföldi személy béren kívüli juttatásának [Szja tv. 71. §], béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásának [Szja tv. 70. §], a kamatkedvezményből származó jövedelmének [Szja tv. 72. §] Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét nem terheli szociális hozzájárulási adó.
Kedvezményekre vonatkozó módosításokA módosítás indokolása úgy rendelkezik, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményt felváltja egy jobban célzott adókedvezmény a kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény.
Megjegyzés: A jelenlegi (2011. évi CLVI. törvény 462/H. §) kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt a kifizető az annak érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint érvényesítheti.
A kedvezmény címe nem változott, az továbbra is „A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény” maradt, azonban a cím alatti szabály már kutató-fejlesztő tevékenységet említ. A kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezményt, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó kifizető veheti igénye. A kedvezmény feltétele, hogy a vállalkozásként működő kifizető saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősüljön. Erre tekintettel a törvény meghatározza a fenti fogalmakat, amelyek a következők:
Megjegyzés: A kedvezmény igénybevétele esetén a kifizető a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre a fenti kedvezményt érvényesít.
Mint arról már júniusban írtam, 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők a jelenlegi kedvezmények közül:
A módosítás rögzíti, hogy ha az új szocho törvényben foglalt kedvezmények valamelyikére, és a fenti „kifutó” kedvezmények valamelyikére is egyidejűleg jogosult lenne a kifizető, akkor választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesítheti.
A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezménynél is pontosításra került a szabály. A kihirdetett szocho törvény alapján munkaerő-piacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. A módosítás alapján a fenti időszakban nem csak a munkaviszonyt, hanem az egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyt is figyelembe kell venni.
2018. november 24-étől új kedvezményként került bevezetésre a védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény. Ezen kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy az elbocsátott természetes személy rendelkezzen az őt elbocsátó munkáltató által kiállított igazolással, és annak egy eredeti példányát bemutassa az őt alkalmazó kifizetőnek.
Igazolás: Az elbocsátó munkáltató igazolást állít ki annak a természetes személynek, akit a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott és a 60. életévét betöltötte. Az igazolást a munkáltató a jogviszony megszűnése napjáig állítja ki, feltüntetve a jogviszony megszűnésének napját is.
A fenti igazolással rendelkező természetes személyt munkaviszonyban alkalmazó – kivéve a költségvetési szervet - kifizető a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény a bruttó munkabér – de legfeljebb a minimálbér négyszerese – után fizetendő 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó.
A kedvezmény mindaddig érvényesíthető, amíg a fenti munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjasnak.
Megjegyzés: Az egyszerűsített foglalkoztatás alapján kifizetett munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni
A szabályozás rendelkezik a kifizető értesítéséről, hogy a fenti kedvezményt igénybe veheti. Ennek keretében az igazolást kiállító munkáltató az igazolásról a kiállítás hónapját követő 12. napig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. Az állami adó- és vámhatóság ezen adatszolgáltatás alapján - a biztosítotti bejelentés megtételét követően - hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, a védett korban lévő személyt foglalkoztató kifizetőt elektronikus kapcsolattartás útján értesíti a fenti kedvezmény igénybevételének lehetőségéről.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy ennek a kedvezménynek az érvényesítését nem zárja ki, ha a természetes személy ismételten munkaviszonyt létesít. A kifizetők a saját jogú nyugdíjas kor betöltéséig érvényesíthetik ezt a kedvezményt.
Megjegyzés: A fenti kedvezménynél szakképzési hozzájárulást is lehet érvényesíteni.
Egyéb módosításokAmíg korábban az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén nem minősült kifizetőnek, addig a módosítás egészség- és önsegélyező pénztárra, és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár célzott szolgáltatásként nyújtott önsegélyező szolgáltatására is kiterjed. A módosítás által kibővült szabály a következőt tartalmazza:
Nem minősül kifizetőnek az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár
esetén.
Az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan a módosítás kimondja, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fennálló adót a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
