Soft Consulting Blog
2024. Április 15. 15:01 - siteadmin
Az szja-bevallási tervezeteket a NAV idén is elkészítette, aki kérte, annak kiküldte postán, egyébként pedig az eszja felületén érhetőek el a dokumentumok.
- A tervezeteket mindenkinek érdemes átnéznie.
- Aki egyetért a tervezettel, annak nincs teendője, május 21-én automatikusan bevallássá válik a tervezete.
- Akinek viszont nem minden van benne, annak ki kell egészítenie a tervezetet.
Az szja-tervezetet minden évben ki kell egészíteniük az őstermelőknek, az áfát fizető magánszemélyeknek, és a (nem kisadózó, nem egész évben szünetelő) egyéni vállalkozóknak, valamint az ingatlant bérbeadóknak és a külföldről jövedelemmel rendelkezőknek is.
A bevallás kétféleképpen módosítható, de legkésőbb 2024. május 21-ig:
- a NAV által készített adóbevallási tervezet kiegészítésével, vagy
- a 2023-as személyijövedelemadó-bevallás – papír alapú 23SZJA-nyomtatvány – beküldésével.
Ez utóbbira főleg akkor kerülhet sor, ha a magánszemély nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy többszöri próbálkozás ellenére sem tud belépni (mert például elfelejtette a felhasználónevét, jelszavát).
Akiknek valamilyen szja adóalap-kedvezmény járt 2023-ban, és nem kérte annak év közben, havonta az érvényesítést, az a bevallással egy összegben juthat hozzá a pénzéhez.
Ha a 25 év alatti fiatal év közben több foglalkoztatótól kapott jövedelmet és óvatosságból kérte az szja-mentességi kedvezmény mellőzését, akkor most kérheti annak kiutalását. Erre azért van szükség, mert az adóhatóság a bevallásban ugyan érvényesíti a kedvezményt, de az összeget csak akkor utalja ki, ha a magánszemély azt kéri az adóbevallásában. (Ha nem kéri, akkor a túlfizetés az adófolyószámlán marad, és később is visszaigényelhető, egy külön nyomtatvánnyal.) Tavaly január elsejétől a 30 év alatti anyák is jogosultak lettek adóalap-kedvezményre. Mindkét esetben havi bruttó 499 952 forintig járhat az szja-mentesség.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti korlátlanul az arra jogosult anya, minden más kedvezményt megelőző sorrendben.
Aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben felsorolt valamely betegségben szenved, vagy aki rokkantsági járadékban illetve fogyatékossági támogatásban részesül, az úgynevezett személyi kedvezményre jogosult, és havi 77 300 forinttal csökkentheti az adóalapját.
A családi kedvezménnyel az egy gyermeket nevelők havi 10 000, a két gyermeket nevelők gyermekenként havonta 20 000, a három vagy több gyermeket nevelők pedig minden hónapban gyermekenként 33 000 forint szja és/vagy járulékkedvezményre lehetnek jogosultak, vagyis ennyivel több kerülhet a családi kasszába. Ha ezt év közben nem érvényesítették, most megtehetik, és egy összegben megkaphatják.
Az első házasok kedvezménye változatlanul a házasságkötés hónapját követő 24 hónapon keresztül havi 5 000 forint adómegtakarítást jelenthet a házaspároknak.
Ha a magánszemélynek külföldről származó osztalék- és tőkejövedelme volt, ezt dokumentálni, osztályozni kell (abból mennyi a kamat, osztalék, árfolyamnyerség, illetve melyik ellenőrzött tőkepiaci ügylet). A külföldi kamatjövedelmek után 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetni, de csak a 2023. július 1-je után kötött ügyletek jövedelmeire (kivétel például a magyar állampapír).
Ha nem valljuk be ezeket, az adóhatóság később tudomást szerez az ilyen jövedelmekről, szóval nem érdemes trükközni.
Amennyiben az adóból a magánszemélynek visszajár, célszerű mielőbb átnézni a tervezetet, hogy minél előbb hozzájusson a visszajáró adójához (a tervezet módosítása után 30 napon belül utal a NAV).
Akik tavaly önkéntes pénztárba, NYESZ-számlára és/vagy nyugdíjbiztosításra fizettek be összegeket, azok az szja-bevallásban rendelkezzenek a 20 százalékos adóvisszatérítésről (ami pénztári számlájukat gyarapítja).
És ne feledkezzünk meg az adónk 1+1 százalékának felajánlásáról se, amiről szintén május 21-ig lehet rendelkezni.
 0 hozzászólás
2024. Március 18. 11:22 - siteadmin
Március közepén újra beindult a magánszemélyek adózási főszezonja: a NAV mindenki számára elérhetővé tette a bevallási tervezeteket. Az adóhatóság felhívta a figyelmet arra, az előző évekhez hasonlóan a munkavállalókon túl már őstermelőknek, áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak is készül tervezet, ami legegyszerűbben a NAV eSZJA-oldalán vagy ügyfélportálján érhető el, de ezekben az esetekben lehetséges postán vagy személyesen is az ügyintézés, a határidő pedig május 21.
Ugyancsak a magánszemélyeket érinti az, hogy kiderült: 5 milliárd forintnyi „alvó pénz” van SZÉP-kártyákon, ezért a kormány arra kérte a kártyaszolgáltatókat, hívja fel azok figyelmét, akiknek legalább 50 ezer forintnyi, 2022. október 15-e előtt jóváírt juttatás ragadt a számlájukon. Ez azért fontos, mert ezen összegek után 15 százalékos büntetőadót kell megfizetni.
A gazdasági élet spektrumának másik végét érinti, hogy a kormány módosított egyes extraprofitadókon. A Pénzügyminisztérium március elején jelentette be, hogy a pénzintézetek járványügyi különadójának visszatérítését egy évvel, azaz 2026-ig meghosszabbítja, de az alkalmazását az idei évben nem teszi lehetővé. A különadó összegével a szabályok szerint öt adóévben lehet csökkenteni a befizetendő bankadó összegét. Ugyanakkor 8 milliárd forintról 20 milliárd forintra emelkedik a casco, illetve a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítók által alkalmazható kedvezményes adómértékek értékhatára.
Az adózó vállalkozások széles rétege azonban egyelőre nem várhat különösebb adóváltozást: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitón erről legalábbis nem beszéltek a magyar gazdaságpolitika irányítói, köztük Orbán Viktor miniszterelnök. Az mindenesetre jó hírként értelmezhető, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is kiemelte az eseményen: a nehezén túl van a magyar gazdaság, a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után idén már növekedés várható, az infláció csökkenésével pedig számítani lehet a belső fogyasztás helyreállására is.
Annál nagyobb változást indított be a NAV: a februári áfabevallást már az eÁFA rendszeren keresztül is be lehetett nyújtani, a negyedéves adózóknak ez a lehetőség áprilistól él majd. Ennél is fontosabb az, hogy márciustól már a forrásadatok folyamatos szerkesztésére is lehetőség van a januárban indult rendszerben.
Márciustól módosult a helyközi és távolsági közösségi közlekedés tarifarendszere is. Adózási szempontból talán a legérdekesebb eleme ennek az, hogy mostantól a Budapest közigazgatási határain belül közlekedő összes állami vagy fővárosi üzemeltetésű járaton elfogadják a vármegye- és országbérleteket. A NAV világossá tette: a munkába járáshoz használt vármegye- és országbérlet árának megtérítése továbbra is adómentes, függetlenül attól, hogy az adott bérlet a budapesti helyi közösségi közlekedés igénybevételére is alkalmas, amelyre egyébként nem terjedne ki a munkáltató térítési kötelezettsége. Az adómentesség feltétele továbbra is az, hogy a munkába járás, amihez a bérletet használják, megfeleljen a munkába járásról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak, vagyis a munkahely és a lakhely ne ugyanazon a településen legyen.
És egy kedvező hír: március 15-ről április 15-re módosította a gépjárműadó befizetési határidejét a kormány, ami ötmillió jármű tulajdonosát, üzembentartóját érinti.
0 hozzászólás
2024. Március 18. 10:29 - siteadmin
Január elsejével élesítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elektronikus áfarendszert, az eÁFA-t.
Az indulással több évet csúszott az adóhatóság: az első tervek szerint már 2021 nyarától a NAV készítette volna az áfabevallás elektronikusan elérhető tervezetét, többszöri csúszás után azonban az első adóbevallásokat 2024. február elsejétől lehet bevallani az eÁFA-rendszeren keresztül, a 2024. január elsejét is magába foglaló bevallási időszak adataival.
Jó hír, hogy a rendszer egyes funkciói már ezt megelőzően, január elsejétől is elérhetők, legyen szó akár gépek közötti kapcsolatról, akár a webes felületről, amely egyébként az https://eafa.nav.gov.hu/home oldalon érhető el. Mint itt olvasható, a weboldal célja, hogy támogatást nyújtson az adózóknak a NAV rendelkezésére álló forrásadatok megtekintésének, adó kódolásának lehetőségével, az oldal ugyanakkor biztosítja a kimutatások (áfa analitika), majd a bevallás tervezetének generálását. Az eÁFA-ban, forrás adatként feldolgozhatók az Online Számla rendszerből érkező számlák, az online pénztárgép rendszerből származó nyugták és egyszerűsített számlák, illetve a harmadik országból importált áruk vámkezelése során készült vámáru-határozatok adatai is. A forrás adatokon túl az eÁFA-ban rögzíthetők, feldolgozhatók azok, az áfabevallás szempontjából releváns bizonylatok is, amelyekhez nem kapcsolódik adatszolgáltatási kötelezettség. Januártól tájékoztatásképpen az említett forrásadatok érhetők el – azért tájékoztatásképpen, mivel egyelőre a 2023 decemberében beérkezett adatokat lehet lekérdezni. Megjelennek ugyanakkor az adózó adatai és - az automata adókódolás eredményeként - a rendszerben követhető az áfapozíció is.
Az eÁFA újdonsága az adókód, ezzel meghatározható, hogy egy adott ügylethez kapcsolódó bizonylat tételei a bevallás mely sorába kerüljön. Az eÁFA webes felületén a forrásadatok automatikus adókódolását a felhasználók saját döntéseiknek megfelelően módosíthatják, például elhalaszthatják, illetve arányosíthatják bizonylataik előzetesen felszámított áfatartalmát – olvasható a NAV tájékoztatójában.
A rendszer tehát igazából február elsején élesedik, ami az aktuális – vagyis a bevallási időszakra vonatkozó – forrásadatok elérésén és szerkesztésén túl lehetőséget ad az adókód módosítására, az időszak zárása, a bevallás tervezetének elkészítésére, előellenőrzésre és természetesen a bevallás beadására is.
Azt, hogy erre kinek mikor nyílik először lehetősége, az adóbevallás gyakorisága határozza meg: a havi bevallásra kötelezettek esetében már februárban (20-i határidővel), a negyedéves adózóknál áprilisban, szintén 20-ig, míg az éves gyakoriság esetében csak 2025-ben lehet először az e-rendszeren keresztül áfabevallást készíteni. Az 1-es áfakódú adóalanyok esetleges áfakötelezettségüket továbbra is nyomtatványon teljesíthetik. További fontos megkötés, hogy az eÁFA webes felülete azok számára elérhető, akik egy adott bevallási időszakban összesen 100 ezer darabnál kevesebb számlát kezelnek.
Az eÁFA-rendszer használata egyelőre mások számára sem kötelező, az áfabevallást annak két rendszerén (gép-gép kapcsolat, eÁFA weboldal), de az ÁNYK-nyomtatvánnyal is be lehet nyújtani. Ha valaki több úton is benyújtja a bevallást, a NAV azt veszi figyelembe, amelyik elsőként érkezett be.
Az adóhatóság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az eÁFA-rendszerben bevallók adminisztrációs terhei is csökkennek, mivel számukra nem előírás, hogy az úgynevezett M-lapon is adatot szolgáltassanak. A gép-gép kapcsolaton keresztül bevallók pedig az önellenőrzési pótlék alól is mentesülnek, ha az önellenőrzést a bevallás beadásától, de legkésőbb az esedékességétől számított tizenöt napon belül benyújtják.
További könnyebbség, hogy az eÁFA használatához nem kell létrehozni új technikai felhasználót, az online számlarendszerben meglévő kód működik itt is. A két rendszer ugyanakkor egyidejűleg is használható.
A NAV az eÁFA-rendszerrel kapcsolatban videós segédletet is kiadott, ez itt érhető el.
0 hozzászólás
2024. Február 20. 9:08 - siteadmin
Ha szeretné meglévő cafetéria-rendszerét hatékonyabbá tenni,
de akkor is, ha új cafetéria-rendszer bevezetésén gondolkozik és átfogó, reális
képet kapna a lehetőségeiről, bennünk hatékony közreműködőkre találhat. Portfóliónkat
professzionális cafeteria-tanácsadással is bővítettük, valamint egy saját
fejlesztésű, felhasználóbarát, önkiszolgáló e-Cafeteria alkalmazást is
ügyfeleink rendelkezésére bocsájtunk, amiben naprakész adatok, információk
teszik átláthatóvá a béren kívüli juttatások rendszerét. Ha elveszett a
részletekben vagy ha kacifántosnak tűnnek a cafetéria-rendszert érintő adózási
törvények, forduljon hozzánk bizalommal!
Általánosságban a cafetéria-rendszerről
Amikor azt mondjuk cafetéria-rendszer, akkor azon nem mást,
mint a béren kívüli egyéb juttatások rendszerét értjük. Ezen belül két nagyobb
csoportot különíthetünk el: az adómentesen adható, kedvezményes adózású és a bérjövedelemként
adózó juttatásokat; utóbbi esetében ugyanakkor elkülöníthetünk béren kívüli
juttatásokat, egyes meghatározott juttatásokat, valamint az összevont adóalap
részeként adó- és járulékköteles juttatásokat is. Maga a cafeteria szó az
angol önkiszolgáló vendéglő kifejezésből ered, és egészen szépen fedi is a
valóságot, hiszen a cafetéria-rendszer lényege, hogy pontosan ugyanúgy lehet
számunkra megfelelő elemeket válogatni a munkaadó által összeállított juttatási
rendszerből, mintha csak egy gyorsétteremben szemezgetnénk a rendelkezésünkre
bocsájtott kínálatból.
A cafetéria elemek összeállításánál túlnyomórészt az egyik fő szempont a
kedvezőbb adózás, azonban nem minden munkaadó csak ezt veszi figyelembe. Mivel
a cafetéria a fizetés mellé adott plusz, ezért nem csak az lehet lényeges a
munkaadó szempontjából, hogy ez minél kevesebbe kerüljön neki, hanem az is,
hogy alkalmazottjai vagy leendő alkalmazottjai milyen plusz juttatásokat találhatnak
motiválóbbnak, kecsegtetőbbnek. A dolgozói elégedettség magában hordozza a
lojalitást, a munkavállalói elégedettség növelése pedig számos egyéb hosszú
távú pozitív hatással is bír.
Alapvetően mindig a munkáltatón múlik, hogy ki élvezheti a cafetéria-rendszer
előnyeit, azonban azt fontos tudni, hogy az ilyen juttatások csakis akkor
számítanak kedvező adózásúnak, ha dolgozók egyenlő arányban (vagy csoportokra
osztva) részesülnek belőlük.
Hogyan tudjuk hatékonyabbá tenni a cafetéria-rendszert?
Nem csak a bérek optimalizálása szempontjából, de a
rendelkezésére álló pénzügyi források tudatos kihasználásának nézőpontjából is
lényeges, hogy jól működő cafetéria-rendszert működtessen. Azért, hogy a lehető
legjobban ki tudja használni a rendszer nyújtotta előnyöket, fontos, hogy
naprakész ismeretei legyenek a jelenleg is érvényben levő adózási törvényekről,
de tisztában kell lennie azzal is, hogy ezeket a törvényeket hogyan lehet
optimálisan a gyakorlatba ültetni. Ehhez nyújtunk szakértői, tanácsadói segítséget,
ugyanakkor szívesen állunk rendelkezésére akkor is, ha még csak fontolgatja,
hogy a közeljövőben bevezetné a cafetéria-rendszert. Cafetéria-szakértőnk
azontúl, hogy segít szakszerűen bevezetni a cafeteria-rendszert, összeállít egy
minden szempontból előnyös választéklistát is, ami mind a munkáltató, mind
pedig a munkavállaló számára adóelőnyt jelenthet.
Praktikus önkiszolgáló e-Cafeteria alkalmazás
Ha pedig mindez nem lenne elég, saját fejlesztésű,
felhasználóbarát alkalmazásunk használatával bárhonnan elérheti a béren kívüli
juttatások rendszerét, ehhez pedig nincs is másra szüksége, mint
internetkapcsolatra és egy webböngészőre. Azontúl, hogy magas szintű biztonsági
rendszer védi a felhasználók személyes adatait, az alkalmazás naprakész a
jogszabályi változásokat illetően, így mindig a legújabb cafetéria szabályozás
szerint járhat el.
Érdeklik a további részletek, esetleg többet is megtudna az
e-Cafeteria alkalmazás használatában rejlő nagyszerű lehetőségekről? Kérjen
részletes tájékoztatást, keressen minket elérhetőségeink valamelyikén!
0 hozzászólás
2024. Február 9. 12:23 - siteadmin
Fő szabály szerint ugyanannyi bér jár a kölcsönzött munkavállalónak, mint a saját dolgozónak,
azonban van kivétel.
Amikor egy cég kölcsönzött munkavállalókat vesz igénybe a munkavégzéshez, akkor a kölcsönzött dolgozó nem a kölcsönbe vevő céggel áll munkaviszonyban,
hanem a kölcsönbeadóval. A bért tehát a kölcsönbeadó cég fizeti neki. Ehhez képest is érdekes az a szabály, hogy vajon egyforma bért kell-e fizetni egyenlő munkáért a kölcsönbevevőnél foglalkoztatott saját dolgozóknak, és a kölcsönbeadó által foglalkoztatott kölcsönzött dolgozóknak.
Sokan vélik úgy, hogy a kölcsönzött dolgozók alacsonyabb bért kaphatnak, mint a saját dolgozók. De nézzük, mit mond az idevágó jogszabály.
Arra vonatkozóan, hogy mennyi bér jár a kölcsönzött dolgozónak, a Munka Törvénykönyve (MT) ad határozott iránymutatást.
Az egyenlő bánásmód követelményéről szóló fejezetben szerepel, hogy a kikölcsönzés alatt a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket kell biztosítani a kölcsönzött munkavállalók számára is. Ez a kitétel különösen vonatkozik a várandós és szoptató nőkre, a fiatal dolgozók védelmére, a munkabérre (és védelmére), illetve az egyéb juttatásokra, valamint általában az egyenlő bánásmód követelményére.
Fontos, hogy az egyenlő bánásmód szempontjából munkabérnek minősül minden, a munkaviszonyhoz köthető, közvetlenül vagy közvetve adott pénzbeli és nem pénzbeli juttatás, így például az év végi prémium, és a cafeteria is, nem csak a munkabér. (A cafeteriát fizetheti a kölcsönvevő cég is – ilyenkor erről meg kell állapodnia a kölcsönadónak és kölcsönvevőnek a köztük lévő szerződésben.)
Ami az egyenlő bérezés szabályát illeti, van kivétel is. A kölcsönvevőnél csak a foglalkoztatás 181. napjától kell alkalmazni a saját dolgozókkal egyenlő bérezés szabályát a kölcsönzött dolgozókra, amennyiben:
- a kölcsönzött dolgozó a kölcsönbe adónál határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és akkor is kap bért, ha éppen nincs kikölcsönözve,
- ha a kölcsönzött dolgozó munkaerőpiactól tartósan távol lévőnek minősül (2004. évi CXXIII. törvény 1.§ (2) 1.) és ha
- a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságtól, vagy közhasznú szervezettől kölcsönzik ki a dolgozót.
Tehát egyenlő munkáért egyforma bért csak akkor kell fizetni a kölcsönzött és a saját dolgozónak, ha nem a fenti három esetről van szó.
És hogy mikor egyenlő a munka? Az MT szerint (egyenlő bánásmód követelménye fejezet) akkor, ha egyforma természetű, minőségű, mennyiségű, ha azonosak a munkakörülmények, a szükséges szakképzettség, ha egyforma a fizikai vagy szellemi erőfeszítés, a szükséges tapasztalat, az elvárt felelősség. Figyelembe kell venni a munkaerőpiaci viszonyokat is.
Bizonyos tevékenységeknél lehet, hogy nem túl bonyolult megítélni, egyenlő munkákról van-e szó, amelyekért tehát egyforma bér jár, kölcsönzött és saját dolgozónak.
De feltehetőleg nem kevés olyan munkavégzés is van, ahol nem egyszerű megmondani, melyik munkák közé lehet kirakni az egyenlőségjelet.
0 hozzászólás
|
|
|
