hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



A munkáltatónál dolgozó vezető állású munkavállalókra külön szabályokat állapít meg a Munkatörvénykönyv. Magyarázható ez azzal, hogy a vezető állású munkavállalók egy része a munkáltató képviseletében jár el, illetve olyan kiemelt feladatot lát el, amely a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű. Az alábbi hírlevélben összefoglaljuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a vezetők munkavégzésére, külön kiemelve a gyermekvállalásuk esetére vonatkozó rendelkezéseket.

Mindenekelőtt tisztázandó, hogy ki minősül vezető állású munkavállalónak! 
Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és részben vagy egészben helyettesítésére jogosított más munkavállaló. 

Megjegyzés: Munkaszerződés a fenti vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő azon munkavállalónál, aki a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, ami 2019-ben bruttó 1 043 000 forint.

A fenti vezetők munkaszerződésénél és munkavégzésénél többek között az alábbi különleges szabályok érvényesülnek:

- A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.
- A vezetők munkarendje kötetlen. 
- A vezető állású munkavállaló a gondatlan károkozása esetén is már a teljes kárért felel.
- A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

A vezető esetén továbbá kötelező tiltásként kerül megfogalmazásra, hogy 
- nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
- nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, továbbá
- köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál.

Kisgyermekes vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályok

A gyermekvállaláshoz kapcsolódik, hogy a vezető munkaviszonyát nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással 
- a várandósság és 
- a szülési szabadság időtartama, valamint 
- női vezető esetén, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.
A gyermekvállaláshoz kapcsolódó fizetés nélküli szabadságnál – amely megilleti a vezetőt is - figyelemmel kell lenni arra, hogy amíg az általános szabály esetén a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát  a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt, addig ebben a védelemben már nem részesül a gyermeket gondozó vezető állású munkavállaló. 

Kisgyermekes, munkába visszatérő vezető állású munkavállalóra alkalmazni kell a Munkatörvénykönyv következő szabályait:

- Mentesül a vezető munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól 
- az emberi reprodukciós eljárással összefüggő időre, 
- a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. 
- A vezető részére várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő vezető esetében gyermeke 3 éves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.

Ha a munkába visszatérő anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát a munkáltató felmondással szünteti meg, akkor a Munkatörvénykönyv 66. § (6) bekezdése alapján a gyermek 3 éves koráig erre csak adott korlátok között kerülhet sor. Nem érvényesül azonban ez a felmondási „korlátozás” a vezető állású, kisgyermekes munkavállaló esetén.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
          közgazdasági szakokleveles jogász
                 egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás

A cafeteria beszámíthat a babaváró hitelnél

2019. Augusztus 15. 21:15 - siteadmin


A maximum 10 millió forintos, kamatmentes, szabad felhasználású babaváró hitel igénylését júliustól lehet beadni, és hatalmas az érdeklődés a kvázi „ingyen hitel” iránt. Igénylése a szakértők szerint összetettebb folyamat, mint egy szabad felhasználású személyi kölcsöné. Ezért érdemes végiggondolni, hogy milyen teendők vannak a hitelkérelem benyújtása előtt, és milyen adottságokkal vágunk neki a babaváró igénylésének.

Bank360 szakportál összegyűjtötte a legfontosabb információkat és megkérdezték a bankokat is, hogy mire számíthatnak a párok az igénylés során. Mi most a babaváró részleteivel nem foglalkozunk, csupán egy érdekességet emelünk ki az anyagukból: 
- A szokásos jövedelmek (alkalmazotti magyarországi jövedelem, alkalmazotti külföldi jövedelem, magyarországi nyugdíj, magyarországi vállalkozói jövedelem, osztalék jövedelem, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, GYES/GYED/GYET/CSED/CSP, táppénz, amennyiben a várandós feleség kapja) mellett a cafeteriát is figyelembe veszik jövedelemként egyes bankok a babaváró hitel igénylésénél. 

Ez úgy véljük, fontos információ lehet azoknak az alkalmazottaknak, pároknak, akik kapnak cafeteriát, és éppen a babaváró hitel igénylésében vannak benne, vagy ezután tervezik ezt. 

Vajon mit jelent az, hogy figyelembe veszik a cafeteriát? Minden fajta cafeteria/juttatás beszámíthat-e a hitelfelvételnél figyelembe vehető jövedelemnél? És ami legalább ennyire fontos, melyek azok a bankok, amelyeknél a cafeteriával is javítható a babavárónál a hitelfelvételi pozíció? Érdekelt minket még az is, hogy ha már a babavárónál működhet a dolog, mi a helyzet a többi hitelnél. 

Rákérdeztünk a Bank360-nál, mit is jelent konkrétan, amit összeállításukban megemlítettek. 

A szakportál szerint eltérő a gyakorlat azzal kapcsolatban, hogy mely bankok veszik figyelembe a hitelbírálatnál a cafeteriát, mint extra jövedelmet. A Bank360 információi szerint jelenleg négy olyan pénzintézet van, amely engedékenyebb ezen a téren, és ezzel a jövedelemforrással is számol, de csak abban az esetben, ha a juttatásról a munkáltatói szerződés is rendelkezik. Közülük kettő, a Sberbank és az UniCredit teljes mértékben beleszámítja a cafeterát a havi jövedelembe. A K&H csak a juttatás 70 százalékát veszi figyelembe, a Gránit Bank pedig havi maximum 20 ezer forintnál húzta meg a határt. Máshol ilyen megkötés nincs információik szerint. Egy pénzintézet, a CIB pedig hamarosan elfogadja majd ezt a jövedelemforrást is.

Úgy tudják, a juttatások körénél nincs szűkítés a bankoknál, sem egyéb megkötés, mindegyiket elfogadják, ami a munkáltatói igazoláson szerepel. A bankban az igazolást kell bemutatni, amin szerepelnie kell ennek a cafeteriának/juttatásnak is. 

Ezek szerint mindegy, hogy adómentes, béren kívüli vagy egyes meghatározott, vagy bérként adózó juttatásról van-e szó, bármelyik jó lehet a fentebb említett bankokban, ha szerepel a munkáltatótól kapott igazoláson. 




Hozzászólás 0 hozzászólás



2019. július 23-án az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvényben került kihirdetésre a szociális hozzájárulási adó több olyan módosítása, amely visszamenőleg, azaz 2019. január 1-től alkalmazható. A módosítások az őstermelőkre, a természetes személy bevallási kötelezettségére és az egyházi nyugdíjas személyekre vonatkoznak, így a kihirdetett módosításokat is ebben a sorrendben ismertetem.

Mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó módosítás:


A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szociális hozzájárulási adómódosítás lényege, hogy a havi szociális hozzájárulási adómegállapítás helyett éves adómegállapítási időszak kerül bevezetésre, tekintettel  a mezőgazdasági termelés szezonalitására. Meg kell jegyezni, hogy szerencsésebb lett volna, ha a jogszabálymódosítás kihirdetésére az őstermelők második negyedéves bevallását megelőzően – azaz július 12-e előtt - került volna sor.
Összegezve a mezőgazdasági őstermelőknél (beleértve a kistermelőket is) a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása nem havi, hanem éves alapra épül 2019. január 1-i visszamenőleges hatállyal. 
A fentiekre tekintettel pontosult az a szabály is, hogy miként kell eljárni akkor, ha nem áll fenn egész évben az őstermelőnek a fenti jogállása vagy más okból nem minősül az adóév minden napján a szociális hozzájárulási adó alanyának. 
Megjegyzés: A módosítás kiegészíti a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt azzal a szabállyal is, hogy ha az őstermelő örökbefogadói díjban részesül, akkor ezen időszakban nem kell legalább a minimálbér, illetve a megállapodás alapján vállalt összeg után fizetni a szociális hozzájárulási adót. 

Mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallása:

A módosítás alapján az őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallására vonatkozó 2018. évi LII. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

- „2018. évi LII. törvény 7. § (1)–(2) bekezdés szerinti mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján – figyelemmel a 7. § (5)–(6) bekezdés rendelkezésére – negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-ig fizet meg.

- A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell – a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.

- Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.”

A fentiekkel összhangban a személyi jövedelemadó törvény is rögzíti, hogy az őstermelők negyedéves bevallásakor megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adót 

- a  szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére kötelezett  őstermelő a  2019. évi szociális hozzájárulási adókötelezettség megállapításakor  megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegként, 

- a  szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő 2019-ben elszámolható költségként, 

- a fentiekben nem említett őstermelő a 2019. évre fizetendő szociális hozzájárulási adót csökkentő tételként veszi figyelembe a személyi jövedelemadó-bevallásban.

Természetes személy bevallási kötelezettségére vonatkozó módosítás:

Az adócsomag szintén 2019. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosította a természetes személy szociális hozzájárulási adóbevallását, mely szerint a természetes személy a szociális hozzájárulási adót a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja és fizeti meg azzal, hogy a szociális hozzájárulási adót az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vallja be.

A nyugellátásban részesülő egyházi személyre vonatkozó módosítás:

A nyugellátásban részesülő egyházi személy az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem minősül biztosítottnak. Ezzel a szabállyal teremti meg az összhangot – 2019. január 1-re  visszamenőleg – a szociális hozzájárulási adótörvény módosítása, mely szerint nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő, aki a rá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt már betöltötte.
 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleves jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]
Blog archivum