Soft Consulting Blog
2023. Október 17. 11:52 - siteadmin
A rendkívüli munkavégzés, azaz túlóra.
A Munka Törvénykönyve szerint a rendkívüli munkaidő négy féle lehet,
- munkaidő-beosztástól eltérő
- munkaidőkereten felüli
- elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő
- ügyelet.
Rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, nem jelenthet aránytalan terhet személyi, családi és egyéb körülményeire. A rendkívüli munkaidő elrendelése csak akkor nem korlátos, ha azt baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében írták elő. Ebben az esetben munkaszüneti napon is elrendelhető a rendkívüli munkaidő. Egyébként csak abban az esetben rendelhető el munkaszüneti napra a rendkívüli munkaidő, ha a munkavállalót amúgy is foglalkoztatják rendes munkaidőben munkaszüneti napon.
Ha a munkavállaló kéri, írásban kell elrendelnie a munkáltatónak a rendkívüli munkavégzést.
Fő szabályként naptári évenként maximum kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ami legfeljebb 150 óra rendkívüli munkával toldható meg a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodásával. Kollektív szerződés alapján viszont legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, efelett pedig maximum 100 óra lehet, amit a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján hozzá lehet csapni. Vagyis mindkét esetben összesen maximum 400 túlóra lehet évente. A többlet túlóráról szóló megállapodást mindkét esetben a naptári év végével mondhatja fel a munkavállaló.
A rendkívüli munkavégzésre fő szabályként bérpótlék is jár, amely alapesetben 50 százalék, de ha a rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapra/pihenőidőre, vagy munkaszüneti napra esik, akkor 100%.
Bérpótlék helyett szabadidő is adható a rendkívüli munkavégzés ellentételezésére (munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása esetén). Ilyenkor a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az időre az alapbér arányos része jár. Ha a rendkívüli munkavégzés pihenőidőre esett, és a munkáltató biztosít másik pihenőidőt, akkor a bérpótlék ötven százalék lesz. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő:
- ha a munkavállalónál várandós. Várandósság megállapításától egészen a gyermeke hároméves koráig
- a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál gyermeke hároméves koráig (három és négyéves kora között is csak a dolgozó hozzájárulásával)
- ha a rendkívüli munkavégzés egészségkárosító kockázatú
- ha fiatal (18 év alatti) a munkavállaló.
 0 hozzászólás
2023. Október 6. 12:44 - siteadmin
A kormányhivatal egészségbiztosítási szerve megtérítési eljárás keretében visszafizetteti a már nyújtott egészségbiztosítási ellátások díját/árát/összegét azzal, aki felelős a baleset vagy megbetegedés bekövetkezéséért, vagy másik személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Erre a visszafizetésre megtérítési eljárás keretében kerül sor. Az alábbi hírlevélben mind a foglalkoztató, mind a természetes személy megtérítési kötelezettségét ismertetem.
Foglalkoztató megtérítési kötelezettsége
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) alapján a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy akár ő vagy akár a megbízottja az adott, kötelező munkavédelmi szabályokban foglaltaknak nem tett eleget, illetőleg, ha ő vagy alkalmazottja/tagja a balesetet szándékosan idézte elő. Ha például a foglalkoztató a munkavédelmi szabályokat nem tartotta be és ennek következtében az alkalmazottját a munkahelyen baleset érte, akkor az így bekövetkezett balesetből eredő ellátást - azaz a tb támogatott egészségügyi szolgáltatás, valamint a gyógyuláshoz szükséges tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz árát, a keresőképtelenség idejére járó táppénzt – a foglalkoztató köteles visszafizetni az egészségbiztosítónak.
Megjegyzés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a fenti foglalkoztató alatt az 2012. évi I. törvényben (Mt.-ben) meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.
Természetes személy megtérítési kötelezettségeiAz Ebtv. alapján, aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni.
Mindezek alapján megtérítésre kerülhet sor például az alábbi esetekben:
A családi ház tulajdonosa köteles eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve köteles azt csúszásmentes állapotban tartani. Ha azonban ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, és ezért valakit a családi ház előtti csúszós járdán olyan baleset ér, melynek következtében a sérült egészségügyi ellátásra szorul, akkor ezen ellátás kapcsán megtérítésre kerül sor. Ugyancsak megtérítésre kerülhet sor annak kapcsán, ha a kutya gazdája a kutyáját póráz nélkül sétáltatja, és a kutya rátámad egy arra sétáló másik személyre, akit a kutyaharapásból adódóan orvosi ellátásban kell részesíteni. Továbbá szintén megtérítésre kerülhet sor azzal szemben is, aki verekedésbe keveredik egy másik személlyel, és ennek következtében ezt a másik személyt orvosi ellátásban kell részesíteni.
Megjegyzés: Ha gépkocsival okoz a természetes személy például keresőképtelenséget vagy egészségkárosodást, akkor ez esetben nem indul megtérítési eljárás, mert kötelező felelősségbiztosítás fedezi ezen egészségbiztosítási ellátások árát is. Erre a fedezetnyújtásra úgy kerül sor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével megállapodásban rendezi, évenkénti átalányösszegben a megtérítési összeget.
Milyen mértékű a megtérítendő összeg?Az Ebtv. úgy rendelkezik, hogy megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. Azaz a megtérítésre kötelezettnek vissza kell fizetnie az egészségbiztosítónak az egészségbiztosító által átutalt táppénzt, baleseti táppénzt, a tb ellátás keretében igénybe vett orvosi-, egészségügyi szolgáltatás finanszírozott árát, a tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyászati ellátás támogatásának összegét. Ha például a sérült egy hónapig keresőképtelen, és ezen időszakban a társadalombiztosítás keretében 600 000 forint mértékű természetbeni egészségügyi szolgáltatást (orvosi-, ápolási ellátást) és 200 000 forint összegű baleseti táppénzt kapott, akkor a megtérítés keretében a balesetért/ellátásért felelősnek vissza kell fizetnie az egészségbiztosítónak a fenti 800 000 forintot.
A megtérítésre kötelezettet a fenti összegen felül kamatfizetési kötelezettség is terheli. A kamatot a táppénz, illetőleg a baleseti táppénz folyósításától, illetve az egészségügyi szolgáltatás esetén a finanszírozott összeg átutalásának időpontjától kell felszámítani, a határozathozatalakor irányadó mértékben. Két esetben azonban nem kell megfizetni a kamatot:
- Az egyik eset, amikor a kamat nagyon alacsony, azaz annak összege nem éri el az 1000 forintot.
- A másik eset, amikor szintén nem kell megfizetni a kamatot, ha a megtérítésre kötelezett – akkor, amikor a megtérítési eljárásról tudomást szerez - a felelősségét írásban elismeri, és ezzel együtt az ellátás összegét határidőben visszafizeti az egészségbiztosítónak.
Ez utóbbi a következőt foglalja magába. A megtérítésre kötelezett, a kormányhivatal egészségbiztosítási szervétől tájékoztatást kap arról, hogy nem kell megfizetnie a kamatot, ha a felelősségét írásban elismeri, és ezzel együtt az ellátás összegét határidőben visszafizeti. Fontos, hogy erre az elismerésre csak akkor kerüljön sor, ha a megtérítéssel érintettnek fennáll a felelőssége az adott baleset, illetve betegség, keresőképtelenség, egészségkárosodás vagy haláleset kapcsán. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a felelősség elismerésére már sor került, akkor az egészségbiztosítónak már nem kell bizonyítékokkal alátámasztani a felelősséget. Erre tekintettel, ha a legkisebb kétség is felmerül a felelősségével szemben, akkor nem javasolt a fenti nyilatkozat megtétele.
Fizetésre kötelező határozatA megtérítési eljárásban az egészségbiztosító határozatot hoz, amelyben az érintett személyt (aki lehet természetes-, vagy jogi személy) kötelezi arra, hogy fizesse meg az adott ellátás(ok) tb támogatott árát, és annak kamatait. Az egészségbiztosító ezen határozata ellen jogorvoslatot a bíróságtól lehet kérni.
Fizetési kötelezettség mérséklése, elengedéseVégezetül meg kell említeni, hogy a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél a megtérítésre kötelezett személy kezdeményezze a megtérítési összeg, illetve annak kamatának mérséklését vagy elengedését.
Ennek keretében a természetes személlyel szemben megtérítés címen fennálló követelést a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ezt a természetes személy írásban kezdeményezte.
Továbbá mind a foglalkoztató, mind a természetes személy írásban kérheti, hogy a kirótt kamatot a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelje, engedje el vagy a kamatra részletfizetést engedélyezzen.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
|
|
|
