hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



A 2019. évi minimálbér és a garantált bérminimum növekedése kapcsán az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy 2019-ben milyen összegű közterhek kerülnek levonásra teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló béréből, valamint milyen tb közterheket kell megfizetni a minimális alapok kapcsán a vállalkozásoknál, és kitérek a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határának változására is.

Munkaviszony

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér 2019. január 1-jétől bruttó havi 149 000 forint, míg a garantált bérminimum 2019. január 1-jétől havi bruttó 195 000 forint. Munkaviszonyban, teljes munkaidőben, minimálbéren/garantált bérminimumon foglalkoztatott, nem nyugdíjas munkavállaló esetén az alábbi összegek kerülnek levonásra:

szja-előleg/járulék/szocho 2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint) 2019. év (garantált bérminimum havi bruttó 195 000 forint)
szja-előleg 22 350 forint 29 250 forint
nyugdíjjárulék 14 900 forint 19 500 forint
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4 470 forint 5 850 forint
természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 960 forint 7 800 forint
munkaerő-piaci járulék 2 235 forint 2 925 forint
szociális hozzájárulási adó 29 055 forint 38 025 forint

Miként alakul a nettó jövedelem és közteherbefizetés 2018. évhez képest?

2019-ben a minimálbért kereső, nem nyugdíjas munkavállaló havi 3 685 forinttal több szja előleget és járulékot fizet. A minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme havi 7 315 forinttal nő, a munkáltató havi 2 145 forinttal több szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.

2019-ben garantált bérminimumot kereső, nem nyugdíjas munkavállaló 4 857,5 forinttal több szja előleget és járulékot fizet havonta. A garantáltbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 9 640 forinttal nő, a munkáltató pedig havi 2 827,5 forinttal több szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.

Nem nyugdíjas egyéni-, és társas vállalkozók tb közterhei:

Egyéni-, és társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség legalább – az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn:
  • nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
  • egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
  • szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.
Amennyiben az egyéni-, és a társas vállalkozás a tb közterheket a fenti minimális alapok szerint fizeti, akkor a vállalkozónak illetve a vállalkozásnak havonta a következő összeget kell megfizetni 2019-ben:

Járulék/szocho egyéni-, társas vállalkozás esetén 2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint) 2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint)
nyugdíjjárulék 14 900 forint 19 500 forint
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 6 705 forint 8 775 forint
természetbeni egészségbiztosítási járulék 8 940 forint 11 700 forint
munkaerő-piaci járulék 3 352,5 forint 4 387,5 forint
szociális hozzájárulási adó 32 686,88 forint 42 778,13 forint

Változás az egészségbiztosítási ellátások felső határában

Táppénz és gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján
  • Jövedelem hiányában a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj havi összege
    • a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
    • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
      70 százaléka.
  • táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét;
  • a gyermekgondozási díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
Ellátások maximuma 2018. év 2019. év Különbség 2018. évhez viszonyítva
hallgatói, ún. diplomás gyermekgondozási díj:
a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén
96 600 forint/hó 104 300 forint/hó + 7 700 forint
hallgatói, ún. diplomás gyermekgondozási díj a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén 126 350 forint/hó 136 500 forint/hó + 10 150 forint
táppénz napi felső határa 9 200 forint/nap 9 933 forint/nap + 733 forint
gyermekgondozási díj havi felső határa 193 200 forint/hó 208 600 forint/hó + 15 400 forint


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás



2018-ban azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy a Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből járulékokat kell levonni, de a járulékok alapján jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra, nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére, továbbá üzemi balesete vagy foglalkozási betegsége esetén baleseti ellátást kaphat. Idén a fenti szabály jelentősen változik. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom, hogy a 2019. évben milyen előnnyel és hátránnyal jár, ha a nyugdíjas a Munkatörvénykönyvében foglalt munkaviszonyban dolgozik.

2018. év végéig úgy rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény, hogy a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas biztosítottnak minősül, így a béréből megfizeti a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kellett vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

Megjegyzés: Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

A nyugdíjas a fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján évenként, nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére is jogosult volt. Szintén a nyugdíjjárulék alapján 2018-ban figyelemmel kellett lenni arra a szabályra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél felső korlát érvényesül, azaz ha a keresőtevékenység során a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig – de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.  

Felvetődik az a kérdés, hogy milyen előnnyel és hátránnyal jár, hogy 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállaló nem lesz biztosított?

Elsőként nézzük meg a hátrányokat! 

2019-ben járulékfizetés hiányában a nyugdíjas munkavállaló már nem jogosult a fenti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, továbbá szintén a járulékfizetés hiányában nem jogosult baleseti ellátásra sem. Azaz, üzemi baleset (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) esetén nem kaphat baleseti táppénzt,  illetve súlyosabb egészségkárosodás esetén nem jogosult baleseti járadékra, és nem kaphat 100 százalékos támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatást sem. 

Továbbá a hátrányok között kell megemlíteni, hogy ha az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas egyben kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóként is tevékenykedik, akkor függetlenül attól, hogy a munkaviszonyban hetente hány órát dolgozik fizetni kell a kiegészítő tevékenység kapcsán a havi 7 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz esetében 2019-ben nem érvényesül az a szabály, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Előnyök

Járulékfizetés hiányában növekszik a munkaviszonyban álló nyugdíjas nettó bére. Ha például 2018-ban a nyugdíjas munkavállaló heti 10 órában dolgozik, és bruttó 150 000 Ft munkabért kap, akkor béréből 22 500 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 15 000 Ft nyugdíjjárulékot és 6 000 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Változatlan bér mellett 2019-ben, a nyugellátásban részesülő munkavállaló azonban 21 000 forinttal több nettó jövedelmet kap, hiszen sem a nyugdíjjárulék, sem a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem kerül levonásra.

2019-ben a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő és Mt. szerinti munkaviszonyban álló hölgyeknél nem kell alkalmazni a fentiekben leírt kereseti korlátot, hiszen járulékfizetés hiányában nem lesz nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük.

1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét a nyugdíjastól levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja. 2019-ben a nyugdíjas nem fizeti természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de biztosítási jogviszony hiányában az 1997. évi LXXX. törvény alapján foglalkoztatottnak sem minősül, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatás fedezetét. 

A nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy 2019. január 1-jétől a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. 

Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező lesz a nyugdíjas munkaviszonyban foglalkoztatása, de figyelemmel kell lenni arra, hogy járulékfizetés hiányában adott ellátásokra pl: 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, és baleseti ellátásra a nyugdíjas munkavállalók nem lesznek jogosultak.

Végezetül szeretném jelezni, hogy a változás 2019-ban csak az Mt. szerinti munkaviszonyra vonatkozik. Ha a nyugdíjas például közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, akkor továbbra is biztosított marad, és esetében nem változik az a szabály sem, hogy nyugdíjának folyósítása a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt szünetel.  


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]
Blog archivum