hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Negatív ÁFA

2009. Október 15. 10:00 - admin

A bevallás visszaigényelhető adót tartalmazó sorában akkor kell (előjel nélkül) adatot szerepeltetni, ha a keletkezett különbözet összege mínusz előjelű és a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóösszeg levonása után még marad a törvényes értékhatárt elérő összegű visszaigényelhető adó, továbbá az adóalany a visszaigénylési jogosultságát érvényesíteni is akarja – olvasható a 2009/60. adózási kérdésben.

Az Áfa törvény szerint a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Ha a megállapított különbözet előjele negatív, a különbözet a soron következő adómegállapítási időszakban vehető figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tétel, illetőleg a törvényben meghatározott feltételek szerint és módon visszaigényelhető.
 
 


Hozzászólás 0 hozzászólás

Munkaerő-kölcsönzés

2009. Szeptember 14. 10:00 - admin

Munkaerő-kölcsönzés esetén érvényesülnek a felmondási tilalmak

Az Alkotmánybíróság a 67/2009. (VI. 19.) AB határozatával megsemmisítette azt a törvényi rendelkezést, amely munkaerő kölcsönzés esetén kizárta a felmondási tilalmakról szóló rendelkezések alkalmazását. A kölcsönzött dolgozók is felmondási védettséget élveznek tehát a legmagasabb bírói fórum döntése következtében.

Az Alkotmánybíróságnak arról kellett döntenie, megvalósít-e alkotmánysértő különbségtételt, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében nem korlátozza (tiltja meg) a munkaviszony megszüntetését az általános szabályok szerinti felmondási védelem időszakában.

A tilalomra okot adó tényállások tipikusan olyan élethelyzeteket, illetve állapotokat írnak le, amelyek a munka világában, a munkavállalás terén hátrányokkal járnak, amelyekben a munkavállalók kiszolgáltatottsága, sérülékenysége fokozottan jelentkezik.

A védelem arra irányul, hogy a munkavégzés teljesítésében való időleges, a munkavállaló önhibáján kívüli okok miatti akadályoztatás ne eredményezze az érintettek számára munkájuk elvesztését, illetve hogy az ettől való félelem ne befolyásolja a nőket a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseik meghozatala során, egyúttal kizárja azokat a veszélyeket, negatív hatásokat, amelyeket az elbocsátás a gyermeket vállaló nők, anyák fizikai, pszichés állapotára gyakorolhat. A törvényhozó tehát a munkáltató szabad felmondási jogának korlátozásával a munkavállalóknak az - említett okok miatti - sérülékeny, fokozott kiszolgáltatottságot jelentő helyzetét, állapotát ismerte el, s ítélte a jogviszony megszüntetésével szemben fokozott védelmet igénylőnek. Ennek során abból indultak ki, hogy a felmondási tilalmak határozatlan, tehát hosszabb távra tervezett munkajogviszonyoknak a munkáltató általi rendes felmondással való megszüntetésekor érvényesülnek, és olyan esetekhez kötődnek, amikor a munkavállaló a jogviszonyból származó kötelezettségeit betegsége, gyermekvállalása, gyermeke betegsége, vagy közeli hozzátartozója súlyos betegsége miatt nem tudja ellátni.

A tilalmak egy része a munkavállaló munkavégzésre képtelen állapotát veszi figyelembe, illetve a gyermekvállalás elősegítését célozza, más része a várandós nők és anyák fokozott védelmét, valamint a gyermekek és más közeli hozzátartozók (beteg házastárs, szülő stb.) irányában fennálló gondozási, ápolási, nevelési kötelezettségek ellátását hivatott biztosítani. Megállapítható az is, hogy azok a különös védelmet igénylőnek ítélt helyzetek és állapotok, amelyek nyomán a törvényhozó az általános szabályok szerint foglalkoztatott munkavállalók számára pozitív diszkriminációt alkalmazott, a kölcsönzésre létesített munkajogviszonyokban ugyanúgy jelentkezhetnek.

 Hosszabb távra tervezett, határozatlan idejű jogviszonyok létesítésekor a hagyományos és a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számára is egyformán látható, vagy nem feltétlenül látható előre, hogy munkájukat az adott munkáltatónál folyamatosan el tudják-e látni, abban akadályoztatva lesznek-e.

A többletvédelem kizárása ugyanis ebben az esetben nem támasztható alá sem a kölcsönzéses foglalkoztatás időszakos jellegével, a kölcsönbeadó munkáltató munkával való ellátási kötelezettsége kisebb mérvű tervezhetőségével, korlátozott foglalkoztatási lehetőségeivel, s nem állítható az sem, hogy a sérülékeny élethelyzetekből fakadó hátrányok kiegyenlítését szolgáló, nagyobb munkabiztonságot jelentő kedvezményezés a hagyományos jogviszonyban álló munkavállalókra nézve indokoltabb lenne.

Mivel a vizsgált megkülönböztetésnek nem állapítható meg a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka, alkotmányellenes diszkriminációt valósít meg, ezért az Alkotmánybíróság a különbségtételt határozata közzétételének napjával megsemmisítette. Forrás: ado.hu

 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Az Év Vállalata Díj - 2009.

2009. Szeptember 8. 10:00 - admin

12. alkalommal írta ki az Év Vállalata Díjat a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület. A cél: a versenyképesség javítása és a befektetők figyelmének felkeltése.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is két – Kis- és középvállalatok, és Nagyvállalatok – kategóriában osztanak díjakat. A jelöltek közül az Év Vállalata Díj végső nyerteseit egy prominens gazdasági szakemberekből, a sajtó és az Egyesület képviselőiből álló bizottság, illetve az Egyesület Elnöksége választja ki.

A Díjazott példáján keresztül a vállalati menedzsment és a kidolgozott stratégia, - valamint, ahol bevonásra került, - a kockázati és magántőke sikerhez történő hozzájárulására szeretné felhívni a figyelmet az MKME.

Mindemellett a pályázat célja, hogy az Egyesület és a kockázati tőke iparág elismerését fejezze ki azon vállalatok felé, amelyek leginkább megtestesítik a gazdaság mozgató rugóját képző vállalkozói szellemet, az újításra, alkotásra és fejlődésre való törekvést.

Pályázás, jelölés

A Díjra érdemes vállalatot bárki jelölhet, vagy bármely vállalat maga pályázhat. Jelöléseket a Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát email címen fogadja az Egyesület 2009. szeptember 29-ig.

Díjátadás

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület - MKME - 2009. október 8-án, a Gerbeaud Ház-ban rendezendő díjátadó fogadás keretében 12. alkalommal kiosztja az MKME Év Vállalata Díjat, amely a kockázati tőke iparág elismerését fejezi ki a kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtó hazai vállalkozásoknak.

 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Családipótlék az adóalapban

2009. Szeptember 3. 10:00 - admin

Az APEH : az adóterhet nem viselő járandóságok.

Családi pótlék az adóalapban

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2009. szeptember 1-jétől hatályos szabályai szerint a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, illetve a bér kifizetőjének, ha 2009. augusztus 31-ét követően ún. adóterhet nem viselő járandóság (pl. családi pótlék) címén van nem a munkáltatótól származó  bevétele. (Az adóterhet nem viselő járandóság azt jelenti, hogy az adott jövedelem növeli az adóalapot, de a rá eső adót nem kell megfizetni. )

Fontos tehát tudni, hogy akkor kell nyilatkozatot adni, ha augusztus 31-je után olyan adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő bevételben részesül valaki, melyet nem az esedékes jövedelmének adóelőlegét megállapító munkáltatótól kap meg. A munkáltatónak az adóelőleg megállapítása során figyelembe kell vennie a nyilatkozat tartalmát - olvasható az APEH honlapján.
A nyilatkozat megtételéhez az állami adóhatóság ezt a nyomtatványformát javasolja. http://www.apeh.hu/data/cms118628/nyilatkozat.pdf

Az adóterhet nem viselő járandóság összegének közlése nem kötelező, azonban ha azt a nyilatkozat nem tartalmazza, a munkáltató a levonandó adóelőleget az adótábla legmagasabb kulcsával állapítja meg.

Nem kell nyilatkozatot adni,

 ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandóságban nem részesül, vagy ilyen jogcímen bevételt csak az esedékes jövedelmének adóelőlegét megállapító munkáltatótól kap - hívja fel rá a figyelmet az APEH.

Nem minősül többek közt jövedelemnek, illetve adóterhet nem viselő járandóságnak a családi pótlék, ha az saját jogon jogosultként, vagy gyámként, nevelőszülőként kapott támogatás, illetve ha tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után kapott magasabb összegű családi pótlékról van szó.

 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Befektető-vadászat: kockázati tőkére várva

2009. Szeptember 1. 10:00 - admin

A tőkebevonásra váró cégek számára a jelenlegi időszak, lehetőséget jelent  a felkészülésre, ha a jövőben megélénkülő piacon vonzó befektetési célpontként szeretnének feltűnni.
A gazdasági válság eredményeként a kockázati tőke átmenetileg eltűnt a piacokról, a tőkebevonásra váró vállalatok lényegesen keményebb kondíciókkal juthatnak csupán finanszírozáshoz. Nemcsak a befektetők által elvárt megtérülési idők rövidülnek, hanem szigorodnak a megtérülési szempontok is - a finanszírozhatóság kérdése pedig immár a szakmai befektetőnél is nagyobb súllyal esik latba. A kockázati tőke pedig – jóllehet ma még jellemzően kivár – éppen a válság hatásai miatt még az eddiginél is sokkal alaposabb vizsgálatnak veti majd alá a befektetési szempontból ígéretes cégeket, sokkal megalapozottabb üzleti tervet - világos stratégiát és alapos pénzügyi tervezést - vár el a vállalkozásoktól.

Előrelátó gondolkodás

A jelenlegi forrásszűkének azonban egyszer véget kell érnie. Ekkor válik majd gyümölcsözővé minden olyan most elindított folyamat, amely a cégeket a sikeres tőkebevonásra készíti fel és vonzóvá teszi a lehetséges befektetők szemében. Ezek az intézkedések csak hónapok-évek alatt fejtik ki hatásukat, így már most előrelátó gondolkodást és konzekvens döntéseket igényel a közepes méretű vállalatok vezetőitől, tulajdonosaitól. A vállalatoknak célszerű tenniük azért, hogy kitűnjenek versenytársaik közül. Ki kell tudniuk szolgálni a potenciális befektetőket a megfelelő információkkal, nem kell viszont megvárniuk a befektető megjelenését a felkészüléssel.

Ha a tanácsadók bevonásával, naprakész adatok elemzésével elvégzett kutatómunka alapján a régió, az iparág, és ezen belül egy adott, vonzónak mutatkozó cég fel is kelti a befektető érdeklődését, lehetnek olyan – kivédhető - buktatók, amelyekre a cégeknek fel kell készülnie. A befektetők egyik legfontosabb elvárása a jó üzleti terv, amelyben a cégnek be kell tudnia mutatni piacát, ügyfeleit és azokat a termékeit, amelyekkel jelen van a piacon.

Fizetőképesség, hatékony tervezés, átláthatóság

A stratégiának legalább a következő 1-3 évet át kell hidalnia és megalapozott, hihető információkból kell kiindulnia a cégre, illetve piacaira vonatkozóan is. A megbízható mérleg pontos bemutatása mellett a válság hatásaként felértékelődött a hosszútávú fizetőképesség kérdése is. A cégeknek a hatékony éven belüli tervezés mellett azt is megfelelően be kell mutatnia, hogy saját tartalékai felélése nélkül is képes áthidalni az elkövetkező időszakot. Végső pontként a vállalkozásnak igazolnia kell, hogy a cégre jellemző üzleti működés képes lesz biztosítani a befektetők által elvárt megtérüléseket.

Alapvető elvárás egy tőkebevonásra készülő vállalat esetében, hogy pénzügyi és számviteli beszámolói transzparensek, más régiós, európai cégek beszámolóival összehasonlíthatóak legyenek. Ez az összehasonlítás csak akkor biztosítható, ha a vizsgált cégek a pénzügyi és számviteli információkat ugyanazon a módon, ugyanazon standardok mentén közlik. Ezért a tőkebevonásra készülő vállalatoknál alapvető elvárás, hogy a társaságnál készüljön IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerinti beszámoló, hiszen a befektetők számára csak így válik valóban átláthatóvá, ellenőrizhetővé a cég gazdálkodása.

Aki most lép, versenyelőnybe kerül

A jelenlegi gazdasági környezetben sok vállalat halogatja a tőzsdére vonulással kapcsolatos döntéseit, pedig ez az időszak éppen a felkészülést szolgálhatná azoknál a cégeknél, amelyek két-három éven belül tőkebevonást szeretnének végrehajtani. Azok a vállalatok, amelyek előre gondolkodva már most elkezdik az IFRS szerinti beszámolót is alkalmazni, a válság esetleges enyhülésével versenyelőnyhöz juthatnak, megkülönböztethetik magukat saját piacukon.

 



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33]