hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

A 6.810 forint egészségügyi szolgáltatási járulék

2014. Február 17. 9:51 - siteadmin

Gyakran felmerül a kérdés, hogy kinek és miért kell megfizetnie a 6.810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, továbbá miként fizeti a szociális szövetkezet az őt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot. Bejegyzésünkben erről a kérdésről kaphatnak részletes tájékoztatást. 

1.) Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése

Minden Magyarországon tartósan élő személynek joga van arra, hogy a társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe, azaz többek között orvosi ellátást, támogatottan gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást kapjon. Természetesen ez az egészségügyi ellátás nem ingyen jár. 

Az a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy, aki 
  • nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (1997. évi LXXX. törvény 5. §) és
  • nem tartozik bele azoknak az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeknek körébe (1997. évi LXXX. törvény 16. §), akik esetleges ellátására tekintettel a költségvetés havonta, személyenként 5.790 forintot utal az E-Alapba, 
köteles havonta 6.810 forint (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egészségügyi ellátásainak fedezeteként.

Ennek a fizetési kötelezettségnek további feltétele is van, azaz az köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki Magyarország területén legalább egy éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel, illetve szálláshellyel rendelkezik. Konkrét példán keresztül: Ha egy 40 éves fiatalember, aki Magyarországon él, az internet segítségével árfolyamnyereségekből szerez jövedelmet (azaz nincs biztosítási jogviszonya), és a Tbj 16. -a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles havi 6.810. forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. 

Mikortól kell fizetnie a fenti személynek ezt a járulékot?

A biztosítási jogviszonynak, illetve az egészségügyi szolgáltatási jogosultságnak a megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb ideig állt fenn, hanem például 20 nap volt, akkor nem a 45 naptól, hanem a rövidebb biztosítási időre tekintettel ez esetben a 20 naptól kell a járulékot fizetni. 

Az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos ügyintézés az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. A fizetésre kötelezettnek ki kell tölteni a 14T1011-es nyomtatványt, amely alapján az adóhatóság őt nyilvántartásba veszi, és az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésére szolgáló csekket biztosítja a részére. 

A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok
  • személyazonosításra alkalmas igazolvány (pl. személyi igazolvány, útlevél),
  • lakcímkártya (amely a magyar lakóhelyet igazolja),
  • adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolvány,
  • TAJ számot tartalmazó TAJ kártya,
  • két tanú által aláírt meghatalmazás, ha meghatalmazott jár el a kötelezett személy helyett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni. A 6.810 forint járulék megfizetését a fenti kötelezett helyett – a kötelezett személy hozzájárulásával – más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett személy 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Abban az esetben, ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesíti a járulékfizetést, akkor a kötelezett személynek kell megfizetnie a havi 6.810 forintot.

Kijelentkezés a járulék fizetése alól

Amennyiben a magánszemély a járulék fizetésére bejelentkezett, és ezt követően biztosítási, illetve egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerez, akkor a járulék fizetése alól az alábbiak szerint kell kijelentkeznie.
  • Biztosítási jogviszonyt a 14T1041-es nyomtatványon bejelenti a foglalkoztató. Ez esetben tehát az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz.
  • Egészségügyi szolgáltatásra (Tbj. 16.§) való jogosultság megszerzése esetén azonban be kell jelenteni a kötelezettnek, hogy a továbbiakban már nem köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetni. Ezt a bejelentést a 14T1011-es nyomtatványon kell megtenni.

2.) Szociális szövetkezetek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszonyban áll a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját és a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot. Ez utóbbi személy, azaz a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja – kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult. 

Járulékfizetés a szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonya esetén

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló
  • tagja után havonta 6.810 forint (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, továbbá 
  • a tag e tevékenysége ellenértékeként pénzben kifizetett összeg után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Megjegyzés: A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt a fenti közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

Járulékkedvezmény

A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 %-ának, a harmadik évben 50 %-ának, a negyedik évben 75 %-ának, az ötödik évtől 100 %-ának megfizetésére kötelezett. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban is érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. 

Nyilatkozat

A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata is, amelyben lenyilatkozza, hogy 
  • utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy 
  • a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. 
A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.

Bejelentés

A szociális szövetkezet a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja
  • jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,
  • jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül
jelenti be az egészségbiztosítási szervnek.

Igazolás 

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-ig igazolást ad ki 
  • a jogviszony időtartamáról, 
  • a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint 
  • az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről.
A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Szociális hozzájárulási adófizetés

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdés c) pontja alapján a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez.

Bevallás

A szociális szövetkezet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetve adatot szolgáltat. A szociális szövetkezetnek a 08-as bevallásban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét szerepeltetnie kell. 

A NAV tájékoztatása alapján a pénzben, valamint az adómentesnek nem minősülő természetben megszerzett bevételt nem önálló tevékenységből származó bevételként kell szerepeltetni a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy 53-as bevallásában.



Hozzászólás 0 hozzászólás

A GYES, GYED, GYET változásai 2014. január 1-jétől

2014. Január 13. 14:28 - siteadmin

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak halmozódása

Ha egy édesanya jelenleg gyermekgondozási díj folyósítása mellett otthon gondoskodik gyermekéről, míg a másik gyermekét 2014. márciusra várja, akkor 2014. január 1-től hatályos szabály alapján a szülést követően az első gyermeke után továbbra is jogosult lesz gyermekgondozási díjra, míg a második gyermeke után terhességi gyermekágyi segélyt fog kapni. 

2014. január 1-től a különböző korú gyermekek után egyidejűleg több ellátás is adható. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel 
  • az egyik gyermeke után jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti; illetve
  • a gyermekgondozási támogatást, táppénzt, baleseti táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi segélyt, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.

Felsőoktásban tanuló hallgatók gyermekdondozási díja

Az édesanya, aki felsőoktatási intézményben tanul, 2013. december 31-ét követően született gyermeke után gyermekgondozási díjat kaphat, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
  • az anya gyermekgondozási díjra a hatályos szabályok szerint nem jogosult,
  • gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben tanul
  • ezen képzésen minimum két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe),
  • gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
  • gyermeket saját háztartásában neveli, azaz pl: nem adja állami gondozásba, hanem maga neveli
  • az anya magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
  • szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Államilag elismert felsőoktatási intézményeket a nemzeti felsőoktatási törvény 1. számú melléklete sorolja fel.

217/1997 (XII. 1) kormányrendelet (azaz a végrehajtási szabály) rögzítik, hogy két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie a hallgatónak.
A végrehajtási rendelkezések egyértelművé teszik, hogy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követően igényelt gyermekgondozási díj esetén azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőzően vett részt.

A fentiekben ismertetettek alapján ezen gyermekgondozási díj további feltétele a magyar állampolgárság vagy másik EGT tagállam állampolgársága továbbá az is, hogy a kismama a szülés időpontjában rendelkezzen magyarországi lakóhellyel. Erre tekintettel a végrehajtási rendelet kimondja, hogy a gyermekgondozási díj igénylésekor a kérelemhez csatolni kell az Igazolványt a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, valamint a születési anyakönyvi kivonaton túl 
  • a hallgatói jogviszonyról a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást, valamint
  • ha az igénylő valamely EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát.
A vér szerinti apa akkor kaphatja ezt a gyermekgondozási díjat
  • ha az anya meghal vagy 
  • egyébként a fenti feltételek hiányában az anya nem kaphatja ezt az ellátást.
Ez gyermekgondozási díj több szempontból is eltér a már meglévő gyermekgondozási díjtól, azaz a hallgatói gyermekgondozási díj 
  • a gyermek születésének napjától jár egészen a gyermek 1 éves koráig;
  • a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe nem számítható be;
  • 30 napos folyamatos biztosítás megszakítási időtartamába azonban be kell számítani;
  • csak az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve állapíthatja meg.
A gyermekgondozási díj összege egyéb jövedelem hiányában az alábbiak szerint alakul: 
  • felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százaléka,
  • mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka.
A végrehajtási rendelet egyértelműsíti, hogy a fenti mérték esetében azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján részt vesz.


Ikergyermekek gyermekgondozási díja

Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további egy évig jár (azaz maximum a gyermekek 3 éves koráig). Ezt a szabályt azonban csak 2013. december 31-ét követően született gyermekek esetében alkalmazható. Ha az ikrek 2014. január 1. 00 óra 01 perckor születnek, akkor már a hosszabb idejű gyermekgondozási díj jár utánuk. 


60 napig nem jár a gyermekgondozási díj

Új szabály, hogy nem jár a gyermekgondozási díj az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha 
  • а gyermekgondozási díjга való jogosultság első igénybevétele а gyermek egy éves kora után kezdődik, és
  • а jogosult báгmilyen jogviszonyban díjazásban - ide nem értve а szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és а nevelőszülői díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat.
Nem kell azonban ezt a 60 napos „várakozást” alkalmazni, ha az igénylő а gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy а gyermekgondozási díjban részesülő meghal.


Ellátás kezdő napja

Az egészségbiztosítási törvény alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni. 

A végrehajtási rendelet kiegészült azzal a szabállyal, hogy a biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül azzal, hogy a biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult folyamatos biztosítási időn belül – azaz, ha nincs 30-nál hosszabb megszakítás - ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Azaz, ha valaki például egy folyamatos megbízási jogviszonyban dolgozik egy Bt-nél, de adott hónapban a jövedelme 20 napig napi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékának a harmincad részét és ezért nem lesz biztosított, akkor a 21. naptól fennálló ismételt biztosítása esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a korábbi biztosítási jogviszony kezdő napjával. 

A jogszabály szól arról is, hogy ha a foglalkoztatónál jogutódlás következik be, akkor a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.


Baleseti táppénz

2013-ban a baleseti táppénz összegének kiszámításakor nem lehetett figyelembe venni
  • az átlagkeresetet, a távolléti díjat - ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat -, valamint az az időtartamot, amelyre azt kifizették,
  • a törzsgárda jutalmat, a jubileumi jutalmat, a végkielégítést, valamint azon juttatást, amely nem a végzett munkáért, tevékenységért került kifizetésre.
2014. január 1-től a baleseti táppénz számításánál azonban már csak az alábbiakat nem lehet figyelembe venni:
  • a távolléti díjat, valamint az az időtartamot, amelyre azt kifizették,
  • a törzsgárda jutalmat, a jubileumi jutalmat, a végkielégítést, valamint azon juttatást, amelynek a kifizetése nem a végzett munkáért, tevékenységért történt.

Jövedelemigazolás

2014. január 1-től kibővült az az időtartam, amikor a jövedelemigazolást is csatolni kell az ellátás igényléséhez. Azaz már nem 2014. május 11-ét megelőzően, hanem 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekre tekintettel igényel terhességi-gyermekágyi segélynél, gyermekgondozási díjnál az igény bejelentésével egyidejűleg a biztosított a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más munkáltató által kibocsájtott jövedelemigazolást. 

Foglalkoztató hiányában a biztosított a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelemmel együtt az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást közvetlenül az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez nyújtja be.


Gyermekgondozási díj melletti munkavégzés

A gyermek egyéves kora előtt nem lehet dolgozni. Ez esetben csak szerzői jog védelme alatt álló alkotásért illetve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységért járó díjazás az, amelyek mellett a gyermekgondozási díjat is folyósítják. 

2014. január 1-től a gyermek egyéves kora után a szülő, aki gyermekgondozási díjat kap, az ellátás további folyósítása mellett dolgozhat. A szülő munkavégzésnek nincs időkorlátja, azaz akár napi 12 órában is dolgozhat.

Akkor is jár a gyermekgondozási díj, ha munkavégzése miatt az egy évesnél idősebb gyermekét bölcsödébe illetve családi napközibe helyezi el, vagy házi gyermekfelügyelő gondoskodik a gyermekről.  

Érdekesség, hogy az egyéni-, illetve a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) nem szól a gyermekgondozási díj melletti munkavégzésről. Ezt azt eredményezi, hogy gyermekgondozási díj melletti munkavégzéskor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékokat. 


Gyermekgondozási segély melletti munkavégzés

A fentiekhez hasonlóan alakul a munkavégzés a gyermekgondozási segély folyósítása alatt is. Amíg 2013-ban a gyermekgondozási segély alatti munkavégzés időkorlátozás mellett történhetett - kivéve az otthoni munkavégzést és a fogyatékos gyermekre járó gyes melletti munkavállalást –, addig 2014. január 1-től a szülő a gyermek egyéves korát követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett teljes munkaidőben munkát vállalhat. A korlátlan munkavégzés lehetősége, 2014. január 1-je előtt született gyermekekre is kiterjed. 

Megmaradt azonban az a szabály, hogy ha a nagyszülő kapja a gyermekgondozási segélyt és emellett keresőtevékenységet szeretne folytatni, akkor azt csak adott időkorlátozás mellett teheti meg. Ez esetben a nagyszülő a gyermek 3 éves kora után dolgozhat, maximum heti 30 órában, kivéve ha a munkavégzés az otthonában történik. 
Gyermekgondozási segélyre jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre állhat fenn azzal, hogy egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.



Hozzászólás 0 hozzászólás

Változás a biztosítási jogviszonyokban

Társadalombiztosítási szempontból 2014. január 1-től a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonynak minősül, így a nevelőszülők biztosítottá váltak. Ezt megelőzően csak a hivatásos nevelőszülők minősültek biztosítottnak. 

Nem terjed ki a biztosítás azokra a felsőoktatási hallgatókra, akik szakmai gyakorlatukat, szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzik. Erre tekintettel biztosítottként bejelentett, hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatókat 2014. január 1-től ki kell jelenteni, mint biztosítottakat. 


A biztosítási jogviszony szünetelése

Pontosult és egyben ki is egészült a biztosítási jogviszony szünetelésének köre. 

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony. A hatályos jogszabály azonban kivételeket fogalmaz meg, azaz ha a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, akkor a biztosítási jogviszony nem szünetel. Ezeknek a kivételeknek a körét bővítette ki a módosítás, mely szerint ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe, akkor az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése alatt sem szünetel a biztosítás. 

Továbbá 2014. január 1-től szünetel a biztosítási jogviszony azokban az időtartamokban is, amikor 
  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenysége szünetel, 
  • az ügyvédi tevékenység szünetel, 
  • a tanulószerződés szünetel, illetve  
  • minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
Megjegyzés: az ügyvédi tevékenység szünetelése pontosításként került be a módosításba, ugyanis az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján a korábbi ügyvédi kamarai tevékenység szüneteltetése helyett az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alapozza meg a biztosítási jogviszony szünetelését.


Családi járulékkedvezmény

Új szabály a járulékkedvezmény. A családi járulékkedvezmény a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódik, de biztosítási alapokra épül. Azaz családi járulékkedvezményt vehet igénybe 
  • a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, aki
  • biztosított, – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa. 
A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele: 
Az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata. Ez a nyilatkozat tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket is.

A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

Nem lehet családi járulékkedvezményt érvényesíteni 
  • személyi jövedelemadó-mentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után. Kivételt képez ez alól a szabály alól a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összege. 
A családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves bevallásában, illetve a munkáltatói adó-megállapításában tünteti fel. 

Egyéni és társas vállalkozó esetén nem a minimálisan befizetendő járulékalapra épül a kedvezmény. Az általános szabály ugyanis az, hogy egyéni-, illetve társas vállalkozóként biztosított a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után fizeti meg. (Minimálbér: havi 101.500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000 forint.) Az egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a
  • kivétet, 
  • az átalányban megállapított jövedelmet vagy 
  • a személyes közreműködői díjat 
terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.
 
A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget 
  • elsőként a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékból, ha még van kedvezménnyel érvényesíthető összeg, akkor 
  • másodikként 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékból és 
  • végül 10 százalék nyugdíjjárulékból érvényesíti. 
Azaz a kedvezményt úgy lehet érvényesíteni, hogy a foglalkoztató 
  • nem vonja le és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak azt természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
  • ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet az igénybe vehető járulékkedvezményre, akkor nem fizeti meg pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
  • ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nem fizeti meg nyugdíjjárulékként.
A családi járulékkedvezmény összege a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény összegéből a ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a fenti járulékok együttes összege, azaz maximum 33 százalék.

Példa: 
2 kisgyermekes édesanyának 100.000. forint jövedelme van.
Gyermekenként 62.500. forint adókedvezményt érvényesíthet. 
Két gyermek esetében 125.000. forint kedvezményt vehetne igénybe.
100.000. forint jövedelem esetén 25.000. forint nem érvényesíthető adókedvezményként.
25.000. forint 16 százaléka 4.000. forint, azonban ezt nem tudja adóként igénybe venni. 
4 százalék természetbeni járulék 100.000. forint jövedelem esetén 4.000. forint.   
Fennmaradt kedvezmény 4.000. forint, amely a természetbeni járulék be nem fizetésével érvényesíthető.

Ha a családi járulékkedvezmény szerint megállapított összeg több, mint ami az adott évre családi járulékkedvezmény összegeként érvényesítésre került, akkor a különbözet 
  • az adóbevallásban igényelhető, illetve 
  • munkáltatói adó-megállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó törvény 14. § (2) bekezdése szerinti különbözetre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult – például a családi pótlék jogosultság évközben megszűnt, de ő év végéig érvényesítette a kedvezményt – akkor az igénybe vett családi járulékkedvezményt 12 százalékos bírsággal növelten, az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. Nem kell a bírságot megfizetni, ha a befizetési kötelezettség a 10.000 forintot nem haladja meg.

Két fontos szabályra szeretnénk még felhívni a figyelmet:

A törvény rögzíti, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Azaz a be nem fizetett járulékok esetén is jár az ellátás.

Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. 


Szociális hozzájárulási adókedvezmények változásai

2014. január 1-től nem lehet a START kártyák, azaz a START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ után kedvezményt igénybe venni. 

Ugyancsak a fenti időponttól megszűnt a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény is.  

Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás esetén azok után is igénybe lehetne venni a kedvezményt, akik bejelentett lakóhelye 
  • legalább hat hónapja a munkavégzési helyen vagy attól legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy 
  • ugyanabban területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a munkáltató működése szerinti szabad vállalkozási zóna. 
Tartósan álláskereső természetes személy után érvényesíthető adókedvezmény, akkor is jár, ha a foglalkoztató helyébe új foglalkoztató (átvevő) lép. A kedvezményt az átvevő munkáltató a fennmaradt időre tovább érvényesítheti.

Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményben részesülők köre is kibővült:

Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalók után is igénybe vehető a szociális hozzájárulási adókedvezmény.  A kedvezmény mértéke: maximum
bruttó 200.000 forint 14,5 százaléka lehet. Részmunkaidős foglakoztatás esetén ezt a kedvezményt arányosítani kell a munkaidővel, azaz amennyiben a foglalkoztatásra 8 óra helyett 4 órában kerülne sor, akkor a maximálisan igénybe vehető kedvezmény 14.500 forint. 
Arra a hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

A gyermekgondozási díj folyósításának megszűnését követően, illetve a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően igénybe vehető adókedvezmény köre kiszélesedett. 

Új szabály, hogy 2014. január 1-től gyermekgondozási díj folyósítása mellett is lehet dolgozni. Eszerint egyrészt igénybe lehet venni a kedvezményt a gyermekgondozási díj alatti munkavégzés esetén is. Azaz a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően is igénybe vehető az adókedvezmény. A kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól 45 hónapig alkalmazható úgy, hogy legfeljebb 100.000 forint munkabérig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a foglalkoztatás első két évében, míg ezen bér 14,5 %-a vehető igénybe a foglalkoztatás harmadik évében.

Továbbá kiemelt kedvezmény jár akkor, ha három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülő szülőt foglalkoztat a munkáltató. Ha a munkavállaló legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül, akkor az őt alkalmazó munkáltató a foglalkoztatás első három évében maximum 100.000 forint jövedelemhatárig mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ugyanezen jövedelem után 14,5%-os kedvezményt kap. Ez a kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól 69 hónap végéig, maximum 5 évig alkalmazható. Azaz a nagycsaládosok esetében a kedvezmény két évvel hosszabb ideig jár. 

Fontos, hogy a gyed, gyes, anyasági támogatás folyósításának igazolásán túl minimum 3 gyermek utáni családi pótlék jogosultságot is igazolni kell. Ezt az igazolást a kincstár adja ki.



Hozzászólás 0 hozzászólás

T/12792. számon benyújtott „az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” szóló javaslat többek között tartalmazza a járulék-, valamint a szociális hozzájárulási adószabályok területén tervezett változtatásokat. Blog-bejegyzésünkben a társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adó 2014-ben várható módosításait összegezzük, a családi járulékkedvezmények kivételével. Ez utóbbiról decemberben adunk részletes tájékoztatást.


1.) Egészségügyi szolgáltatási járulék:

1.1.
A tervezet alapján a jelenlegi 6.660 forint (napi összege 222 forint) egészségügyi szolgáltatási járulék 6.810 forintra (napi összege 227 forintra) emelkedne.

1.2.
A Tbj. hatályos szabálya szerint a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha  
  • keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
  • fogvatartott,
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel, vagy
  • egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.
A törvényjavaslat kibővítené a fenti eseteket a következőkkel:
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak akkor sem kellene megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha 
  • állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, 
  • ügyvédi tevékenysége szünetel, 
  • foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát. 
Az ügyvédi tevékenység szünetelése pontosításként került be a fenti módosításba, ugyanis az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján a kamarai tevékenység szüneteltetése helyett az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alapozza meg a biztosítási jogviszony szünetelését.

1.3.
A törvénytervezet alapján az Art szabályai kiegészülnének azzal, hogy a NAV a magánszemély havi járulékfizetési kötelezettségét törli, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy 
  • a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy 
  • a magánszemély elhalálozott.
Azaz, ha valaki elmegy külföldre dolgozni és kéri lakcímének törlését a lakcímnyilvántartásból, akkor a belföldiség megszűnése miatt már nem áll fenn az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, amelyet a NAV is rögzít a saját nyilvántartásában. 


2.) Biztosítási jogviszony szünetelése

A törvényjavaslat pontosítaná és ugyanakkor ki is egészítené azokat az eseteket, amikor szünetel a biztosítási jogviszony. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt értelemszerű, hogy szünetel a biztosítási jogviszony. A hatályos jogszabály azonban kivételeket fogalmaz meg, azaz ha a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ha a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, akkor a biztosítási jogviszony nem szünetel. 

Ezeknek a kivételeknek a körét bővítené a módosítás, mely szerint ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe, akkor az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése alatt sem szünetelne a biztosítás. A tervezet indokolása alapján, „a fizetés nélküli szabadság idejére behívott önkéntes tartalékos katona a „civil” életből önkéntesen vállalja a szolgálatot. Annak érdekében, hogy emiatt ne érje őt hátrány a későbbi tb-jogosultságok (pl. táppénz mértéke) terén sem, a javaslat alapján a „civil” jogviszonyában folyamatosnak minősül a biztosítása az önkéntes tartalékos szolgálata idejére is.” 

A módosítás alapján szünetelne még a biztosítási jogviszony azokban az időszakokban is, amikor 
  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenysége  szünetel, 
  • az ügyvédi tevékenység szünetel, 
  • a tanulószerződés szünetel, illetve  
  • minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

3.) Hallgató munkaszerződés

A tervezet szerint nem terjed ki a biztosítás azokra a felsőoktatási hallgatókra, akik szakmai gyakorlatukat, szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzik. Mindezekre tekintettel a hallgatói munkaszerződés után sem járulékot sem szociális hozzájárulási adót nem kellene fizetni.


4.) Magyar biztosítási jogviszony hiánya

Módosításra kerülne az a hatályos szabály, hogy nem terjed ki a biztosítás a be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságú munkavállalóra, ha a munkavégzésre 
  • kiküldetés, 
  • kirendelés vagy 
  • munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, 
feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg. 

A javaslat alapján azonban 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén is lehetne mentesülni a magyarországi járulékfizetés alól. Ennek feltételei a következők lennének: 
Csak akkor mentesülne a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján 
  • a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan 2 évnél hosszabb időtartamúvá válik, és 
  • az a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább 1 év után következik be, továbbá 
  • ezt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti a NAV-nak. 
A 2013. január 1. előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén a 2 éves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani. A biztosítási kötelezettség ez esetben legkorábban 2015. január 1-jével jönne létre.


5.) Árfolyam alkalmazása

Az egyéni vállalkozó és a járulékfizetésre köteles magánszemély a külföldi pénznemben megszerzett bevételének, illetve kiadásának átszámításához a bevétel megszerzését vagy a kiadás felmerülését megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot alkalmazná.


6.) Tanulószerződés

A hatályos jogszabályok alapján biztosított az a tanuló, aki tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytat. Ezen jogviszony alapján a járulékalapot képező jövedelem a tanulószerződésben meghatározott díj. A szakképzésről szóló törvény szerint ezt a pénzbeli juttatást a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell, továbbá nem jár a díjazás a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti.
Mindezekre tekintettel módosulna a járulékalap, mely szerint az a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj lenne. 


7.) Szociális hozzájárulási adóalapra vonatkozó módosítások 

Pontosításra kerülne a munkavégzésre irányuló jogviszonyban az adóalap. Ennek értelmében adóalap a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdésének a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában
  1. a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; 
  2. külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: 
    • az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, 
    • ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.
A javaslat továbbá rendelkezik a jogviszony megszűnését követően keletkező adófizetésről is, azaz az adóalap megállapításánál az adóalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően kifizetett, adóalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnésének napján került volna sor.


8.) Szociális hozzájárulási adó alakulása egyszerűsített vállalkozói adózást választók esetében  

A javaslat alapján, ha az egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága év közben megszűnik, akkor a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében, nyilatkozatban vállalt adókötelezettségét is arányosan kell megállapítani.  

A másik változtatás azokra az eva-s egyéni vállalkozókra vonatkozik, akik azért nem fizetik meg a szociális hozzájárulási adót a minimális adóalap után, mert egyéb jogviszonyban is állnak. Mindezek alapján az az egyéni vállalkozó, aki egyszerűsített vállalkozói adó alanya, saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka akkor, ha 
  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, illetve 
  • közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanul, 
  • tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll, azaz társas vállalkozás esetén legalább a minimálbér 112,5 %-a után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.  

9.) Szociális hozzájárulási adókedvezményekhez fűződő javaslatok:

9.1.
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény 2013. december 31-ét követően nem lenne alkalmazható, ezért azt a javaslat hatályon kívül helyezné. 
 
9.2.
START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény 2013. december 31-ét követően nem érvényesíthető, így azok a szabályok, amelyek ezen kedvezmény alkalmazásával kapcsolatosak, szintén hatályukat vesztenék.

9.3.
A hatályos szabályok alapján a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás esetén a kedvezmény igénybevételének az a feltétele, hogy 
  • a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap - Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti - átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és
  • a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja, valamint a tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik. 
A javaslat pontosítaná a fenti bejelentett lakóhelyet, azaz a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye
  • legalább hat hónapja a munkavégzési helyen vagy attól legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy 
  • ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a munkáltató működése szerinti szabad vállalkozási zóna. 
9.4.
Abban az esetben, ha a munkáltató személyében úgy következik be változás, hogy a munkáltatói feladatokat a jövőben az ún. átvevő munkáltató látja el, akkor az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményeket az érintett időszak fennmaradó részében. A törvényjavaslat indokolása alapján: „a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek automatikusan szállnak át az átadó munkáltatóról az átvevő munkáltatóra, ezért indokolt a szociális hozzájárulási adókedvezmények szempontjából is úgy tekinteni őket, mintha a munkáltató személye nem változott volna, így a kedvezmények igénybevétele folyamatosan történhet.”


10.) Szociális hozzájárulási adót szabályozó törvény tanulói, hallgatói jogviszonya:

A törvénymódosítás elfogadása esetén 2013. augusztus 29-étől kellene alkalmazni a tanulói, hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos alábbi szabályokat:

Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki 
a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik, 
b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy 
c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig 

Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszony igazolása az alábbiak szerint lehetne:
„A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát 
a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, 
b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, 
c) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány
d) a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás, 
e) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány 
tanúsítja, az a)-d) pont szerinti esetben az igazolás vagy a diákigazolvány érvényességi idején belül, az e) pont szerinti esetben a tanévet követő október 31-ig.”


11.) Szociális hozzájárulási adóra vonatkozó egyéb pontosítások

11.1.
A munkaviszony köre kiegészülne a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben foglalt hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonnyal

11.2.
A szociális hozzájárulási adó különös szabályainak – azaz a minimális mértékű szociális hozzájárulási adó megfizetésének - alkalmazása alóli eseteteket sorolja fel 2011. évi CLVI. törvény 458. §-a. Mentesülések esetei pontosításra kerülnének az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítására tekintettel, továbbá kiegészülnének az állat-egészségügyi szolgáltatóra vonatkozóan. A módosítási javaslat alapján mentesül a különös szabályok alkalmazása alól: 
„Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.”

11.3.
A tartós álláskeresőnek minősülő időszakok kiszámításának jelenleg hónapokban megadott időszak naptári napokban lenne számítandó, azaz 9 hónap helyett 275 nap, míg 6 hónap helyett 183 nap kerülne be a törvénybe. 

11.4.
Ugyancsak egy pontosítást fogalmaz meg a jogszabálytervezet a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezménynél. A hatályos szabály a következő vastagon szedett rész szerint változna: „A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.”



Hozzászólás 1 hozzászólás

Júliusban ismertettük, hogyan módosultak a keresőképtelenség és a pénzbeli ellátás szabályai az 1997. évi LXXXIII. törvényben. Az alábbiakban ezen törvény végrehajtási rendeletében foglalt, 2013. júliusi módosításokat mutatjuk be. 


1.) Gyermek ápolására tekintettel járó táppénz:

Korábbi bejegyzésünkben is olvashatták, hogy keresőképtelennek minősül a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban. Ez esetben a szülőt megillető táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50 százaléka, amely nem haladhatja meg a napi maximális összeget. 

A kormányrendelet-módosítás rögzíti, hogy a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek kórházi tartózkodása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre a gyermek ápolása, kórházi tartózkodása miatt 
  • a gyermek első születésnapjáig születésének napját, 
  • ezt követően pedig a legutóbbi születésnapját 
követően táppénzt folyósítottak.

A táppénz megállapítása iránti kérelemben természetesen igazolni kell a gyermek kórházban tartózkodását és a kormányrendelet szabályai alapján a szülő gyermeke melletti tartózkodását is. Mindkettőt a kórház (klinika) igazolja. A szülő gyermek melletti tartózkodását az OEP által rendszeresített „Igazolás a szülő részére, a 18 év aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt-tartózkodás időtartamáról” nyomtatványon kell igazolni. A nyomtatvány elérhető az OEP honlapjáról. 

2.) Méltányosságból adható táppénz 

Mint azt előző bejegyzésünkben bemutattuk, kibővült a méltányosságból adható táppénz köre, azaz már méltányosságból kaphat táppénzt az a szülő is, aki 12 éves vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermekét otthon ápolja vagy ezen gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben. 

A kormányrendelet rögzíti, hogy a 12-18 év közötti beteg gyermek utáni méltányossági táppénz előzményeként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre a gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.

A kormányrendelet továbbá úgy rendelkezik, hogy ha a beteg gyermek kórházi ápolásának ideje alatt a szülő gyermeke mellett tartózkodik, úgy a szülő kórházban történő tartózkodásának idejét ez esetben is az OEP által rendszeresített „Igazolás a szülő részére, a 18 év aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt-tartózkodás időtartamáról” nyomtatványon kell a kórháznak vagy a klinikának igazolnia. 

A méltányossági kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez vagy a kormányablakhoz lehet benyújtani. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell 
  • az orvosi igazolást és javaslatot, valamint 
  • az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról. 
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve ha a gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési kötelezettsége van.


3.) Terhességi-gyermekágyi segély, valamint gyermekgondozási díj 

A kormányrendelet módosítása alapján a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a 2013. július 15-e előtt hatályos, valamint a 2013. július 14-e után hatályos jogszabályok alapján is meg kell állapítani, és a biztosítottnak a magasabb összegű ellátást kell folyósítani.


4.) Módosítások a tényleges és a szerződés szerinti jövedelemre vonatkozóan

Míg korábban az egyéni és társas vállalkozók ellátásánál tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért kellett alapul venni, addig a kormányrendelet módosítása alapján ez a minimálbér a másfélszeresére nőtt. 

A mezőgazdasági őstermelő ellátását tényleges jövedelem hiányában a Tbj. 30/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettsége szerint kell megállapítani. Azaz a mezőgazdasági őstermelőnél elsődlegesen a minimálbért kell alapul venni, de abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka lesz a járulékfizetés alapja. Ez utóbbi esetben a mezőgazdasági őstermelő vállalhatja azt is, hogy a fenti járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. 

Ugyancsak rögzíti a kormányrendelet, hogy az Ebtv. 48. § (4) és (6b) bekezdésének alkalmazásánál szerződés szerinti jövedelem 
  • az egyéni és társas vállalkozók esetében az ellátásra való jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér másfélszerese, 
  • a mezőgazdasági őstermelő esetében a fentiekben leírt jövedelem. 

5.) Módosítás a jövedelemigazolásról, valamint a biztosítási jogviszonyra és az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó Igazolványról

Jövedelemigazolás:

Korábban a jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató köteles volt jövedelemigazolást kiállítani. A kormányrendelet módosítása alapján ez a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a jogviszony megszűnésekor ezt a biztosított írásban kéri. 

Ha a biztosított a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermeke után terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat igényel, az ellátás alapját képező jövedelmet jövedelemigazolással kell igazolnia, azaz az igény bejelentésekor a foglalkoztatónak át kell adnia az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más foglalkoztató által kiadott jövedelemigazolásokat. Amennyiben a jövedelemigazolással kapcsolatban hiánypótlás szükséges, de ez a hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, úgy a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj összegének megállapítása érdekében a NAV-tól kell a szükséges jövedelemadatokat beszerezni.

Biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló Igazolvány:

A jogszabály alapján a biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Nem kell azonban az Igazolványba bejegyezni az adó és járulékfizetéssel is járó, alkalomszerű megbízási jogviszonyt, ha a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más biztosítási jogviszonya is fennáll.

A tavaly elfogadott jogszabály-módosítás alapján a biztosítottnak az újabb biztosítási jogviszony létrejöttekor át kell adni a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló Igazolványt. Ha nem adta át, akkor a foglalkoztató köteles őt erre felszólítani. A kormányrendelet 2013. július közepétől hatályos módosítása úgy egészítette ki ezt a szabályt, hogy ha a biztosított az Igazolványt az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki. Továbbá fontos az is, hogy a biztosítottnak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy az Igazolványt nem szerezte be. Mind az írásbeli felhívást, mind a biztosított nyilatkozatát a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. 

A papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért korábban a beküldő felelt. A kormányrendelet ezt úgy pontosította, hogy a felelősség elsősorban a foglalkoztatót terheli, ennek hiányában az igénylő felel.


6.) Eljárás a foglalkoztatónál működő kifizető esetén:

Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldi. Továbbá a foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Ha az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány kiállítására kötelezettnek ezen jogviszonyával egyidejűleg olyan foglalkoztatónál áll fenn biztosítási jogviszonya, amely kifizetőhelyet működtet, a pénzbeli ellátás iránti igényét a kifizetőhelyhez kell benyújtani.


7.) Előleg folyósítása

Korábban szabályozásra került, hogy mikor kerülhet sor előleg folyósítására. Előleg folyósítható, ha 
  • a pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, amennyiben a pénzbeli ellátás összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 30 napon belül nem határozható meg, 
  • a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 30 napon belül nem bírálható el vagy
  • a baleseti táppénzre való jogosultság esetén, amennyiben a baleseti táppénz összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 30 napon belül nem határozható meg.
A későbbiekben megállapításra kerülő pénzbeli ellátás, baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

A kormányrendelet módosítása alapján a fenti esetekben az előleget a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jövedelem összege a minimálbér összegét nem éri el, ugyanis ez esetben a rendelkezésre álló adatok alapján kell az előleget megállapítani.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40]