|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Méltányosság keretében megállapítható táppénz, csed, gyed, egyszeri segély2019. Október 29. 12:08 - siteadmin Ha a biztosított nem rendelkezik elég biztosítási idővel, még van lehetősége arra, hogy pénzbeli egészségbiztosítási ellátáshoz jusson, melyre méltányossági eljárásban kerülhet sor. Az egészségbiztosítás területén méltányosságból táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és egyszeri segély nyújtható. Az alábbi bejegyzésben a méltányosság keretében megállapítható ellátásokat részletezem.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján az egészségbiztosítási szerv – az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
Mindezek alapján elsőként tekintsük át a méltányosságból megállapított táppénzt!A méltányosságból megállapított táppénznek két típusa különíthető el. Az egyik a biztosított betegségére/keresőképtelenségére tekintettel járó méltányossági táppénz, míg a másik a biztosított gyermekének betegsége esetén méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénz.
A biztosított keresőképtelenségére tekintettel járó táppénz méltányosság keretében meghosszabbítható. A táppénz időtartamának meghosszabbítására iránti kérelem engedélyezésére kizárólag a beutalásra jogosult orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével kerülhet sor. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az 1 évet.
Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve
A gyermek betegsége esetén méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg az alábbi két esetben:
A méltányosságból megállapított táppénz nem lehet magasabb a jogszabályban előírt 50%-os, illetve 60%-os mértéknél, és a táppénz maximalizált összegénél, azaz napi szinten a minimálbér kétszeresének harmincad részénél.
Méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díjMéltányosságból megállapított csecsemőgondozási, valamint gyermekgondozási díj az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető, ha a biztosított az ellátáshoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
Mind a csecsemőgondozási díj, mind a gyermekgondozási díj megállapításának egyik előfeltétele, hogy a kérelmező a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt. Ha ezen biztosítási idővel nem rendelkezik az igénylő, akkor méltányosságból kérheti a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj megállapítását.
Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj napi összege nem haladhatja meg minimálbér kétszeresének harmincad részét. Ugyancsak érvényesül felső mérték a gyermekgondozási díj esetén is. Ez esetben a méltányosságból megállapított gyermekgondozási díj mértéke a minimálbérnél nem lehet magasabb.
Méltányossági kérelem benyújtásaA biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, és a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot valamint – ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet – az Államkincstár által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes – egészségbiztosítási ügyekben eljáró – kormányhivatalhoz. A méltányossági ellátások iránti kérelemről a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve dönt.
A méltányossági táppénz folyósítására vonatkozó kérelem esetén csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról is. Továbbá a gyermekápolási táppénzt kivéve csatolni kell a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését is, amely tartalmazza, hogy a kérelmező az igényelt egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra nem jogosult.
A méltányossági kérelmek elbírálásánál a kormányhivatalnak figyelemmel kell lennie a biztosított
A méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásról szóló döntést a kormányhivatal közli a biztosítottal és a foglalkoztatóval.
Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segélyA biztosított a megromlott egészségi állapotára tekintettel segélyt kérhet. A biztosított méltányossági segély iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított TAJ számát, továbbá a kérelemhez csatolni kell a biztosított
A kormányhivatal az Államkincstár által rendelkezésére bocsátott éves keretösszeg erejéig a biztosítottat segélyben részesítheti. A kormányhivatal a biztosított kérelmében előadott összes körülményre tekintettel dönt a segélyben részesítésről és a segély összegéről. Ennek keretében mérlegelnie kell a biztosított
Meg kell jegyezni, hogy a segély megállapításának időpontjától számított 1 éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén nyújtható ismételten segély.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás A jó fizetés már nem elég, többet kell nyújtaniuk a munkaadóknak2019. Október 24. 14:01 - siteadmin A munkaerőhiány egyre égetőbb, ezért a vállalati vezetőknek fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalói elégedettség megőrzésére, dolgozóik megtartására. A cégeknek érdemes olyan megoldásokat kidolgozniuk, amelyek túlmutatnak a korábban megszokott cafeteria elemeken, és a munkatársak mentális és fizikai egyensúlyának teljes körű megteremtésére irányulnak – derült ki a Humánpolitika.com Közhasznú Egyesület és az All You Can Move (AYCM) által életre hívott beneFit Prize-hoz kapcsolódó reprezentatív kutatásából.
Mi a tapasztalat?Az alkalmazottak részéről egyre markánsabbá válik az az igény, hogy vállalataik kellő figyelmet fordítsanak elégedettségük, vagyis jó közérzetük, mentális és fizikai egyensúlyuk fenntartására vagy helyreállítására. A vállalati gondoskodás mára a munkaerőpiac egyik legfontosabb vonzerejévé vált ugyanis. Éppen ezért a cégeknek olyan juttatási rendszereket kell működtetniük, amelyek a dolgozók egészségének megőrzésére fókuszálnak, a munkahelyükön éppen úgy, mint azon kívül.
Korunk egyre feszítőbb problémája a fluktuáció, az ún. job-hopper jelenség. A tehetséges, lelkes és ügyes munkaerő nagyon gyorsan továbbáll, miután napok alatt képes magának olyan vonzóbb munkáltatót találni, ahol nem csak elvégzi a munkát, hanem szeret is dolgozni. Márpedig ők a legnagyobb kincs egy szervezet életében. A most életre hívott beneFIT Prize – for Happy Employees az első olyan átfogó pályázat Magyarországon, amely a munkavállalói jóllét fizikai, szellemi és lelki aspektusait is egyformán figyelembe veszi a környezeti és szociális hatások mellett. Olyan példamutató munkáltatókat szeretnének elismerni, akik felismerve a munkavállalókban rejlő hatalmas értéket, a társadalmi felelősségvállaláson immár a vállalati egészségkultúra megteremtését is értik, így mutatva példát a többi hazai cégnek – mondta a programról Dr. Mihalik Zsuzsa, a díj alapítója.
Az elvárások ezen a területen valóban egyre erősebbek, amit a pályázat kapcsán készített, több mint 5000 személy megkérdezésével készült felmérés eredményei is tükröznek. A válaszadók több mint 50 százaléka ugyanis azt jelezte: kész lenne munkahelyet váltani, ha olyan ajánlatot kapna, ahol az egészségre pozitívan ható juttatások szélesebb körűek. Ide pedig egyre több elemet sorolnak, hiszen a kutatásban résztvevők szerint az egészséges étkeztetés, az inspiráló munkakörnyezet éppen úgy az elégedettségük növelését biztosító eszközök közé tartozik, mint a mentál-wellness, illetve a sportolási lehetőségek biztosítása is.
Roppantul megnőtt a testmozgás iránti igényA kutatás eredményei szerint a kiegyensúlyozottság biztosítása holisztikus megközelítést vár el a szervezetektől. A megkérdezettek csaknem 55 százaléka például azért tette le a voksát jelenlegi munkahelye mellett, mert a tanulás és a fejlődés feltételeit biztosítottnak látta. Volt, aki örömét fejezte ki, hogy munkahelyén mentál-higiéniás programok, coach vagy pszichológus is rendelkezésre állnak. Mintegy egyharmaduk már azt emelte ki: a szervezete melletti döntésében szerepet játszott, hogy támogatják a sportolási lehetőségeket is. Az jól érzékelhető, hogy a testmozgás iránti igény roppant erős az alkalmazottak körében. Nyilván nem meglepő, hogy a „Mit hiányolsz a munkahelyeden?” kérdésre a legnagyobb arányban (27%) a megfelelő fizetést említették. A második helyen 24 százalékkal azonban már az állt, hogy nem támogatják a testmozgási törekvéseiket.
A programmal az alapítók egyben edukálni is szeretnének, vagyis a vállalatvezetőket olyan irányba terelni, hogy az alkalmazottak elégedettségi szintjének folyamatos növelésére törekedjenek. Emellett kiemelt cél, hogy széles körben mutassák be a terület legjobb és leghatékonyabb hazai megoldásait, amelyek követendő például szolgálhatnak az üzleti élet bármely szereplője számára. Az ő számukra nyilván az sem elhanyagolható, hogy ha teljes körűen gondoskodnak az alkalmazottakról, az az erkölcsi értéken túl vállalataik sikerességéhez is hozzájárul. Dr. Steven Aldana amerikai egészségügyi szakember, az egészségfejlesztéssel foglalkozó WellSteps vezérigazgatója például több tanulmányában is kifejtette, hogy a szervezet minden egyes egészségfejlesztő programra költött dollárral átlagosan 4,3 dollárt spórolhat magának.
0 hozzászólás Ki minősül nyugdíjasnak a társadalombiztosítási törvényekben, illetve a munka törvénykönyvében?2019. Október 14. 18:02 - siteadmin
Idén sokan hallhattak arról, hogy ha a saját jogú nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján nem biztosított. Ugyancsak sokan tudják azt is, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) külön szabályokat alkalmaz a nyugdíjas munkavállalókra. Ugyanakkor kevesek előtt ismert, hogy fenti két törvényben nem egységes a nyugdíjasokra vonatkozó szabályozás, amelyet most részletesen bemutatok.
1997. évi LXXX. törvény az alábbiak szerint rendelkezik a saját jogú nyugdíjasról:
Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
Megjegyzés: Saját jogú nyugellátásra, azaz öregségi nyugdíjra két esetben lehet jogosult az érintett személy, ha
Miként is rendelkezik a Munka törvénykönyve a nyugdíjas munkavállalóról?
Nyugdíjas munkavállaló az, aki
Összehasonlítva a Tbj. szabályaival a Munka törvénykönyvének fenti szabályát, két nagy különbséget ki kell emelni:
Megjegyzés: Ez utóbbi kapcsán meg kell jegyezni, hogy a Tbj. az egészségbiztosítási ellátások között sorolja fel megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, amely vagy rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás lehet. Azaz a Tbj. alapján a rehabilitációs ellátás egyáltalán nem minősül nyugellátásnak.
A Munka törvénykönyve alapján a munkáltató
Összegezve elmondható, hogy ha a Munka törvénykönyvének nyugdíjasokra vonatkozó fenti szabályait alkalmazzuk, akkor ezen szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha öregségi nyugdíj megállapítását nem kérte az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, nyugellátásra jogosult munkavállaló, és akkor is alkalmazni kell, ha a munkavállaló rokkantsági ellátásban részesül.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Már nem egyes meghatározott juttatás, de adómentes is lehet a munkavállalók képzése2019. Október 8. 11:44 - siteadmin A munkáltatók többsége már felismerte az élethosszig történő tanulás jelentőségét, és a klasszikus szakmai tanfolyamok mellett kiegészítő képzéseket (soft-skill tréningek, vezetőképzések, nyelvtanfolyamok stb.) is szervez dolgozóinak. De vajon hogyan kell adózni a hasonló képzések után? A Deloitte adótanácsadó cég hívta fel rá a figyelmet nemrégiben, mennyire fontos tisztában lenni azzal, melyik képzések mikor és miért lehetnek adókötelesek, illetve adómentesek.
Két dolgot érdemes szem előtt tartani:1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján bizonyos körben az iskolarendszeren kívüli képzések adómentes juttatásként adhatóak. Az olyan tanfolyamok után ugyanis, amelyek a munkavállaló munkaköri leírásával kapcsolatos ismeretek megszerzésére, azok fejlesztésére irányulnak, a munkaadónak tipikusan nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
De mi a helyzet azokkal a képzésekkel, amelyeknél nem ez a cél, illetve amelyeknél a kérdés nem ennyire egyszerű? Ilyenek lehetnek például az iskolarendszerű képzések vagy az olyan képzések, amelyek nem feltételei a munkavégzésnek, ugyanakkor egyértelműen a munkavégzéshez kapcsolódóan vesz részt rajtuk a munkavállaló.
2. Tavaly még egyes meghatározott juttatásnak számíthattak az olyan képzések, amelyek ugyan nem feltételei a munkavégzésnek, de nyilvánvalóan a munkavégzéshez kapcsolódnak, amiatt vesz részt rajtuk a munkavállaló. A juttatáshoz feltétel volt még, hogy legyen egy megfelelő szabályzat. A rossz hír az, hogy a 2019. január 1-vél hatályba lépett adózási változások miatt ez a lehetőség már nem elérhető. Így azon képzések költségeit, amelyek nem felelnek meg az adómentességi feltételeknek, munkaviszonyból származó jövedelemként kezelheti az adóhatóság, vagyis ennek megfelelően kellhet utánuk az 52,5 százalék adót megfizetni.
A tanácsadócég adóosztályának menedzsere, Kövesdy Zoltán szerint éppen ezért rendkívül fontos megvizsgálni, hogy az érintett képzés/tanfolyam megfelel-e az adómentesség feltételeinek, mert ha igen, a vállalkozás jelentős költségeket takaríthat meg. Ha a helyzet nem egyértelmű, akkor az összetett és sokszor jogértelmezési kérdéseket felvető rendelkezések fényében jellemzően csak esetről esetre lehet az egyes képzéseket minősíteni. Mivel azonban az adózásban jelentős különbség van (nulla, vagy 52,5%), mindenképpen érdemes időt szánni szerinte a képzés adókezelésének alapos vizsgálatára.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az ertekesites@softc.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás Minden korábbinál népszerűbb a SZÉP-kártya juttatása2019. Október 4. 12:25 - siteadmin
2019-re egyetlen béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya – épp ezért az adóváltozások nyerteseként is szokták emlegetni. Az OTP Pénztárszolgáltató és a Szallas.hu legfrissebb adatai is alátámasztják ezt az állítást.
Az idei év első nyolc hónapjának adatai alapján a legnépszerűbb hazai béren kívüli juttatás kártyabirtokosainak száma átlépte a pénztárszolgáltatónál az 1,7 milliót. A feltöltések összege duplájára, a költések összege pedig másfélszeresére emelkedett 2018 azonos időszakához képest. A Szallas.hu adatai szerint ez a bővülés a belföldi turizmus bevételein is érezhető.
Sikeres volt az átállásÚgy tűnik tehát, hogy a SZÉP-kártya átstrukturálása egyáltalán nem vetette vissza a forgalmat. Arra utalunk itt, hogy jelentősen átalakultak a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályok, a tavalyi év végén néhány hónap leforgása alatt egyéni számlákat kellett nyitni, és erre egyesével szerződni kellett a kártyabirtokosokkal.
A bank szerint nagy kihívás volt, hogy megfeleljenek az idén életbelépő jogszabályváltozásoknak, mindezt úgy, hogy ügyfeleik ebből szinte semmit se érzékeljenek. A juttatás iránti bizalmat igazolja szerintük, hogy a legnagyobb hazai kibocsátó ügyfeleinek több mint 95 százaléka megkötötte szerződését.
Rekordszámok 2019-benA kártyabirtokosok idén idáig több mint 100 milliárd forintot költöttek pihenésre és feltöltődésre, ami több mint 150 százalékos bővülés 2018 első nyolc hónapjához képest. A KSH adatai alapján pedig látható, hogy a szálláshelyek magyar vendégektől származó bevételeinek mintegy negyede a SZÉP-kártyáknak köszönhető.
Az idei nyári szezon különösen aktívnak és eredményesnek számított, többen és többet költöttek pihenésre. A legnagyobb kibocsátó SZÉP kártyáinál a nyári költések összege mintegy duplájára emelkedett. A Szallas.hu adatai alapján pedig a közvetített pénzforgalom 2019 júniusa és augusztusa között harmadával emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.
Szigetvári József vezérigazgató szerint mind a nyári, mind az éves forgalomról elmondható, hogy a SZÉP-kártya a belföldi turizmus hajtómotorja. A béren kívüli juttatási formának kulcsszerepe van abban, hogy a közvetített szállásdíj-növekedés az idei évben is elérje a 10 százalékot.
Az átlagnál többet költöttek a SZÉP-kártyások a szállodákbanA kétéjszakás (28%) és az egyéjszakás (27%) kikapcsolódások voltak a legnépszerűbbek a vakációzók körében, 3 éjszakára már csak a foglalások 19 százaléka szólt.
A legnagyobb hazai szállásfoglaló kimutatása szerint a legkeresettebb szállástípusok az apartmanok (27%) és a vendégházak (21%) voltak. Tavaly nyárhoz képest valamivel többen keresték idén a 4-5 csillagos hotelek szolgáltatásait; 10 százalékra nőtt a foglalási arány esetükben.
Az átlagos foglalási érték 63 500 forint volt a nyári időszakban, ami 10 százalékkal több mint 2018 nyarán. A költéseken belül a SZÉP-kártyás költések átlagos összege 30 százalékkal, 118 ezer forint fölé emelkedett a szálláshelyeken. Ez, ha jól értjük azt is jelenti, hogy a SZÉP-kártyások többet költöttek az átlagos szállóvendégnél.
A SZÉP-kártyát a keretösszegek betartásával béren kívüli juttatásként július óta 32,5 százalék közteher mellett adhatja a munkáltató.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az ertekesites@softc.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére. 0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
