hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog


Az Európai Unió koordinációs rendeletei rögzítik, hogy egyidejűleg több tagállamban folytatott keresőtevékenység alapján, a keresőtevékenységet folytató csak egy tagállamban lehet biztosított, azaz két tagállamban nem lehet egyidejűleg társadalombiztosítás közterhet fizetni. Az Európai Unió koordinációs rendeletei a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és annak végrehajtására vonatkozó 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Párhuzamosan két tagállamban folytatott keresőtevékenység lehet akár munkaviszony, akár önálló vállalkozás keretében. 

Elsőként tekintsük át, hogy hol kell a társadalombiztosítási közterheket (azaz járulékot, egyes esetekben adót) megfizetni, ha a munkavállaló egyidejűleg több tagállamban is dolgozik munkaviszony keretében!


1.) Párhuzamos munkavégzés két tagállamban:

Munkaviszony – a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába: munkaviszony; szövetkezeti tagjának személyes közreműködése munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében; munkaviszony jellegű jogviszony; egyházi szolgálati jogviszony; díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; társas vállalkozó és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.

1.1.) Az általános szabály alapján, munkavállalóként egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – tevékenységet folytató személy azon tagállam társadalombiztosítási szabályai alá tartozik, ahol a kereső tevékenységet végzi. Ezen szabályra tekintettel, a munkavégzés helye szerinti tagállam szabályait kell alkalmazni a munkavállaló és munkáltató társadalombiztosítási közteherfizetésére, és ez alapján járó ellátásokra (pl: betegség, szülés esetére járó ellátások, nyugdíjak, munkanélküli ellátások).

1.2.) Ha a munkavállaló egyidejűleg több tagállamban is dolgozik munkaviszonyban, akkor a koordinációs rendeletek alapján a munkavállaló egyidejűleg csak egy tagállamban lehet biztosított. A két vagy több tagállamban munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik abban az esetben, 
  • ha a személy a tevékenységének jelentős részét a lakóhelye szerinti tagállamban végzi, vagy 
  • ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található.
A jelentős rész azt jelenti, hogy a munkavállaló adott tagállamban úgy dolgozik, hogy például a munkaideje eléri az összes munkaidő 25 százalékát.

Példa: 
A magyarországi lakóhellyel rendelkező munkavállaló egyidejűleg Magyarországon és Ausztriában is munkaviszonyban áll. A munkavállaló Magyarországon dolgozik heti 30 órában, míg Ausztriában heti 10 órában. Ez esetben az összes munkaidő 75 százalékát a lakóhelye szerinti országban folytatja, azaz a társadalombiztosítási közterheket mind a magyar, mind az osztrák munkaviszony után Magyarországon kell megfizetnie. 

A fenti esetben – a koordinációs rendeletekben előírt feltételek teljesítése esetén – a kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt az A1-es nyomtatványon igazolja.


2.) Kiküldetés

Amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából kiküldi, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint marad biztosított. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött személyt úgy tekinteni, mintha kiküldetésének ideje alatt továbbra is a kiküldő államban foglalkoztatnák. A kiküldetés időtartama maximum 24 hónap lehet.

Annak, hogy továbbra is a kiküldő államban legyen a kiküldött biztosított feltétele, hogy 
  • a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot, és 
  • a kiküldetés nem egy másik személy leváltása céljából történik.
A kiküldetés alatt a kiküldött a biztosítási időket, a kiküldő állam szabályai szerint szerzi meg. Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.

Példa:
Magyarországon bejegyzett cég a munkavállalóját kiküldetés keretében foglalkoztatja Németországban. Ez esetben a kiküldetés ideje alatt, maximum két évig továbbra is a magyar társadalombiztosítás szabályai alapján, Magyarországon lesz a kiküldött munkavállaló biztosított. A kiküldött személy, Magyarországon kiadott A1-es nyomtatvánnyal tudja igazolni Németországban, hogy nem kell a német társadalombiztosítási közterheket megfizetnie. 

A kiküldetés igazolására szolgáló A1 jelű nyomtatvány igazolja a munkavégzés helye szerinti ország hatóságai számára, hogy 
  • az adott dolgozó továbbra is abban a tagállamban biztosított, amelyből kiküldték, továbbá
  • a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a társadalombiztosítási közterhek megfizetése alól. 
Magyarországon az A1 jelű nyomtatvány igénylőlapja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról (www.oep.hu) letölthető. 

Kiküldetés esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a foglalkoztató – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon –, a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek az alábbi adatokat szolgáltatja:
  • munkáltató neve (elnevezése), 
  • munkáltató székhelye (lakóhelye), 
  • a munkáltató adóazonosító száma,
  • a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, 
  • a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
  • a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása, amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
  • a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), 
  • a kiküldetés tervezett időtartama,
  • munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással,
  • a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
  • a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
  • a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
  • a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
  • a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
  • Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és 
  • belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.
Megjegyzés: 

Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a 24 hónapot.
Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.


3.) Önálló vállalkozók esetében alkalmazandó szabály

Önálló vállalkozó – a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy.

3.1.) Önálló vállalkozóként egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – tevékenységet folytató személyek azon állam jogszabályai alá tartoznak, ahol a kereső tevékenységüket végzik.

3.2.) Az a személy, aki különböző tagállamokban munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi.

Példa: 
A magyar munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is dolgozik. Ez esetben a társadalombiztosítási közteherviselése Magyarországon áll fenn.
 
3.3.) Arra, aki önálló vállalkozóként több tagállamban folytat tevékenységet a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályait kell alkalmazni akkor, ha az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.

3.4.) Abban az esetben, amikor az önálló vállalkozó egyetlen olyan tagállamban sem rendelkezik lakóhellyel, amelyben vállalkozást folytat, akkor annak a tagállamnak a jogszabályait kell rá alkalmazni, amelyben a központi érdekeltsége található.

Azt, hogy melyik tagállam szabályait kell alkalmazni, az A1-es nyomtatvány igazolja. 

Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb, mint 60 napig folytatott.


4.) Külföldi munkáltató magyarországi képviselete

A külföldi foglalkoztató – aki Magyarországon nincs bejegyezve –, Magyarországon foglalkoztatott biztosított járulékalapot képező jövedelme után nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. 

Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel, és a fenti bejelentkezést elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott személynek kell teljesíteni. Ez esetben a foglalkoztatott személy viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is, kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot. Ez esetben a biztosítási jogviszonyt a 14T1041INT adatlapon kell bejelenteni. 

A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton az erre a célra rendszeresített 1408INT jelű bevallásban kell teljesíteni. 

Járulékbevallás tartalmazza:
  • a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
  • a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
  • a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
  • a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig” tartamára vonatkozó adatot,
  • annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
  • a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]