hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



2015. évben két keretösszeg került meghatározásra a béren kívüli juttatások kapcsán. Évi 200 000 forint értékben adható az ún. általános béren kívüli juttatás, illetve évi 450 000 forint értékben adható az ún. rekreációs béren kívüli juttatás. Azaz 200 000 forint értékben adható:

  • természetben biztosított munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része;
  • Erzsébet-utalvány havi 8000 forintot meg nem haladó értékben;
  • iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékának mértékéig;
  • iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér 2,5-szereséig;
  • helyi utazási bérlet;
  • munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, amelyne khavi mértéke a minimálbér 50 százaléka lehet;
  • munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba illetve önsegélyező pénztárba, amelynek havi mértéke együttvéve a minimálbér 30 százaléka lehet;
  • munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe, amelynek havi mértéke a minimálbér a minimálbér 50 százaléka lehet;
  • munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás 

 

Ezen felüli összeg, azaz további 250 000 forint adható (azaz maximum évi 450 000 forint) a Széchenyi Pihenő Kártya szolgáltatásaira. 


Széchenyi Pihenő Kártyán adott juttatás:

  • szálláshely-alszámlára legfeljebb évi 225 000 forint,
  • vendéglátás-alszámlára legfeljebb évi 150 000 forint,
  • szabadidő-alszámlára legfeljebb évi 75 000 forint;

 

A fentiek alapján 450 000 forint mértékű béren kívüli juttatás kifizetésre kerülhet sor többek között úgy, hogy 

1) 450 000 forint Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái között– a számlák keretösszegét figyelembe véve - kerül megosztásra;

2) 250 000 forint a Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái között kerül megosztásra és 200 000 forint egyéb ún.. általános béren kívüli juttatásként kerül felosztásra

3) Az ún. általános béren kívüli juttatás mértéke kevesebb, mint 200 000 forint. Akkor 450 000 forint valamint az általános béren kívüli juttatás értékének a különbsége a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira kerül kifizetésre


A béren kívüli juttatás közterhei 2015-ben: 

  • a juttatás értékének 1,19 szeres után kell 16% adót fizetni, így az adó: 19,04% 
  • a juttatás értékének 1,19 szeres után 14% EHO fizetési kötelezettség áll fenn, amely 16,66%-os közteher
  • Összes közteher: 35,7%

 

A fenti keretösszegek és ez alapján fizetendő közterhek akkor érvényesek, ha a munkaviszony egész évben fennáll. Ha a munkaviszony csak az év egy részében áll fenn, mindkét keretösszeget a munkaviszony fennállásának napjait figyelembe véve arányosításra kerül. 

A fenti keretösszegen felüli juttatások esetén 51,17%-os közterhet kell fizetni, amely az alábbiakból áll:

  • a juttatás értékének 1,19 szeres után kell 16% adót fizetni,így az adó: 19,04%
  • a juttatás értékének 1,19 szeres után 27% EHO fizetési kötelezettség áll fenn, amely 16,66%-os közteher 32,13%
  • Összes közteher:51,17%

 

A közterhek megállapítására, bevallására és megfizetésére az afőszabály az, hogy a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a munkáltatónak megállapítania és a kifizetésekkel,juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szólótörvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.

A magasabb, azaz az 51,17%-os közterhet annak a hónapnak a kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni,amelyben bármelyik értékhatár túllépése megtörtént.

Munkaviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és

megfizetni a keretet meghaladó részre a magasabb mértékkel számított közterhet. 


Adómentes juttatások:

Nem változott a munkáltató által adómentesen adható juttatások köre. Ennek keretében adható többek között:

  • a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján  nyújtott  vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben. További feltétel, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. 
  • sporteseményre szóló belépőjegy vagy bérlet összegkorlát nélkül;
  • kulturális szolgáltatás igénybevételére pl: színház, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás múzeum belépőjegy, bérlet, évi 50 000 forint értékben;
  • a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.

 




Hozzászólás 0 hozzászólás



Minimálbér, garantált bérminimum

Minimálbér: 105.000.-Ft/hó
Garantált bérminimum: 122.000.-Ft/hó
Közfoglalkoztatási minimálbér: 79.155.-Ft/hó
Közfoglalkoztatási garantált bérminimum: 101.480.-Ft/hó

A fenti összegek részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.


Mt. változás

Munkában töltött idő szabadság számítása szempontjából 2015.01.01-től a keresőképtelenség munkában töltött időnek minősül. Nem kell tehát a szabadság jogosultságot csökkenteni a 30 napon túli keresőképtelen napokkal.


SZOCHO részkedvezmény változások

A START pályakezdő (középfokú végzettséggel) 2014.12.31. után nem érvényesíthető.

A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény kedvezményes felsőhatárát részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében nem kell arányosítani. (A szakképzetlen kedvezményt, az 55 éven felüliek, a 25 éven aluliak kedvezményeit, a kutatói kedvezményeket, a karrier-híd, a tartós álláskereső, a szabad vállalkozói zónás kedvezményt azonban részmunkaidő esetében arányosítani kell).


Egészségügyi szolgáltatási járulék

A 2015. évben az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 6.930 Ft/hó (231 Ft/nap)

Korkedvezmény-biztosítási járulék: 2015.01.01-től a korkedvezmény biztosítási járulék megszűnt. 2015.évi jövedelmek vonatkozásában tehát a korkedvezmény biztosítási járulékot nem kell megfizetni.


SZJA változások

Béren kívüli juttatások

Éves felső határ: 450.000.-Ft. A 450.000.-Ft éves kereten belül 200.000.-Ft felett kizárólag SZÉP kártya juttatható kedvezményes közteher fizetés mellett! Ezen éves kereteket a munkaviszonyban töltött napok számával arányosítani kell, azaz év közbeni belépő vagy kilépő dolgozó esetén az éves felső határt a munkaviszonyban töltött naptári napok számának figyelembevételével kell arányosítani.

A 450000.-Ft kereten belül éves szinten 200000-Ft-ig adhatók a következő béren kívüli juttatások:
1. A munkavállalónak vagy a közeli hozzátartozójának nyújtott üdültetés (céges üdülőben) személyenként a minimálbér/év értékig
2. Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó értékig
3. Erzsébet-utalvány 8.000 Ft/hó értékig
4. Iskolakezdési támogatás címén gyermekenként évente a minimálbér 30 % értékéig
5. Helyi bérlet
6. Iskolarendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig
7.Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig
8. Egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulás együtt havonta a minimálbér 30 százalékáig
9. Foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig.
Ezen elemek után az egyedi kedvezményes határig, valamint az éves 200.000.-Ft-os határig változatlanul a juttatás 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 14% EHO-t fizet a munkáltató.
Ha az 1-9. felsorolt juttatások összege meghaladja a 200.000 forintot, avagy az egyedi kedvezményes határt, akkor erre a felette lévő rész 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 27% EHO-t fizet a munkáltató.
Az éves 200.000.-Ft-os határon felül a 450.000 forintos keret vizsgálatához pedig az 1-9. felsorolt juttatásokat valamint a következőket kell összeszámolni:
10. SZÉP Kártya vendéglátás alszámlára adott juttatás 150.000 Ft/év értékig (több juttató esetén összeszámolva)
11. SZÉP Kártya szabadidő alszámlára adott juttatás 75.000 Ft/év értékig (több juttató esetén összeszámolva)
12. SZÉP Kártya szálláshely alszámlára adott juttatás 225.000 Ft/év értékig (több juttató esetén összeszámolva)

Ezen elemek után is az egyedi kedvezményes éves határig, valamint az éves 450.000.-Ft-os határig változatlanul a juttatás 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 14% EHO-t fizet a munkáltató.

Ha a 10-12. felsorolt juttatások összege meghaladja a 450.000.-Ft-ot, avagy az egyedi kedvezményes határt, akkor erre a felette lévő rész 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 27% EHO-t fizet a munkáltató.

A felsőhatár túllépés miatti magasabb közterheket a túllépés hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és elutalni.

Új adóalap kedvezmény: első házasok kedvezménye

Az adóalap kedvezmény havi összege: A házastársak által együttesen érvényesíthető adóalap kedvezmény jogosultsági hónaponként 31.250.-Ft

A kedvezmény megosztható, de akár kizárólag az egyik házastárs is igénybe veheti, ám ez utóbbi eset is közös igénybevételnek számít, így ebben az esetben is a kedvezmény igénybevételét az adóbevallásban (53)/munkáltatói adóbevallásban (M29) mindkét házastárs esetében jelentendő.

Jogosultsági feltételek: 2014.12.31-ét követő házasságkötések esetében az adóalap kedvezményt az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs az első házasságát köti. 

Érvényesítési sorrend: A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Jogosultsági időszak: Jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, ezen belül is utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.

Ekho változás

Megváltoztak az ekho érvényesítési éves határösszegek.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]