hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Hogyan arányosítsuk a készpénzcafeteriát?

2018. Március 23. 17:29 - siteadmin



Míg korábban csak terméket vagy szolgáltatást lehetett adni munkáltatói juttatásként (vagy ha úgy tetszik, cafeteriában), tavaly óta bejött a készpénz is. A jogszabály szerint évente a keretösszeg értékéig, maximum százezer forintig adható készpénz, béren kívüli juttatásként, kedvezményes, 34,22 százalékos adózással. Az adóteher 2018-ra is maradt. 

A keretösszeg azt jelenti, hogy a százezer forint csak abban az esetben adható, ha a munkavállaló munkaviszonya a teljes adóévben fennáll. Ha viszont ez a feltétel nem teljesül, akkor arányosítani kell. Ráadásul nem hónapokra, nem is munkanapokra, hanem naptári napokra. 

Persze ha a munkáltató úgy dönt, hogy mégis a keretösszegnél, vagy annak arányosított részénél több készpénzcafeteriát akar adni, arra is megvan a lehetősége. Ezt nem tiltja az szja-törvény. Csak a kedvezményes adózás ugrik. A fölös összeg ráadásul nem egyes meghatározott juttatásként adózik (40,71 százalékos adóteherrel), hanem bérként kell leróni utána a közterheket. 

Ha túlszaladt a juttatás

Probléma akkor lehet, ha előre kifizetik a munkavállalónak a teljes éves összeget, azaz a százezer forintot, és az illető év közben felmond. Ekkor neki rögtön csökken a keretösszege. Két lehetősége van ebben az esetben a munkáltatónak – tudtuk meg egy NAV-os tájékoztatón:
  • Átminősítheti a keretösszegen felüli részt munkabérré, és önellenőrizhet. 
  • Visszafizettetheti a dolgozóval a fölös összeget, és önellenőrizhet.
Pénzjuttatásnál egy könnyebbség van a másik béren kívüli juttatáshoz, a SZÉP-kártyához képest: itt nem kell vizsgálni, hogy a dolgozó máshol is kapott-e készpénzcafeteriát, hiszen mindenhol csak a napra lebontott arányos részt kaphatta kedvezményes adózással. 

Arányosítás

A NAV-os előadáson egy konkrét példa is elhangzott az arányosításra:

A dolgozó az egyik helyén május 31-ig dolgozik, a másik munkahelyén pedig július elsején kezd és ott dolgozik még december végén is. Tegyük fel, hogy mindkét helyen kap pénzjuttatást. 

Az első munkahelyén 151 napot töltött munkaviszonyban, a másik munkahelyén pedig 184 napot. (És közben volt a 30 napos június, amikor nem dolgozott, így jön ki az évi 365 nap.) Így az évi százezer forintból 41 ezer forintot kaphatott kedvezményes adózással az első helyén, a második munkahelyén pedig 50 ezer forintot. 

Ha az első helyén megkapta már év elején a teljes 100 ezer forintot, akkor 59 ezret vagy visszafizettet vele a cége, vagy leadózik utána bérként. 

Mennyire népszerű?

Amikor beharangozták a készpénzcafeteria lehetőségét, sokan számítottak arra, hogy rendkívül népszerű lesz ez a juttatási forma. A Cafeteriatrend kutatása ezt igazolta: 2018 elejére a második legnépszerűbb juttatásnak mérték a készpénzcafeteriát. 

Viszont egy nemrégiben tartott, a különböző önkéntes pénztári juttatásokról szóló sajtóbeszélgetésen az hangzott el, hogy mégsem jött be annyira a készpénzjuttatás, mint ahogyan azt várták. És nem szorította annyira vissza például a nyugdíjpénztári munkáltatói juttatásokat, mint azt előzetesen valószínűsítették. Viszont az egészségpénztári munkáltatói juttatások jelentősen visszaestek, igaz, ehhez inkább az adóváltozásoknak lehetett köze. 

A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján családi járulékkedvezményt az veheti igénybe, aki a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül, illetve a biztosított házastársa vagy élettársa. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján családi kedvezményre többek között az a magánszemély jogosult, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy). Mindezekre tekintettel az alábbiakban áttekintést adok arról, hogy gyermekük kapcsán illetve saját jogon kik is jogosultak családi pótlékra és ehhez kapcsolódóan családi járulékkedvezményre.

Családi pótlékra jogosultság

A családi pótlék keresőtevékenységtől független ellátás, amely a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Azaz családi pótlékra jogosultak mindazok, akik nevelési, illtetve iskoláztatási támogatásra jogosultak. Ezen ellátások egyik feltétele, hogy a magyar-, illetve a külföldi állampolgár az alábbiaknak megfeleljen: 

A családok támogatásáról szóló törvény szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra – adott feltételek fennállásakor - jogosult 
Magyarország területén élő magyar állampolgár; 
  • a bevándorolt, a letelepedett jogállással bíró személy valamint a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személy; 
  • 2007. évi I. törvény alapján az a személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik és az ellátás igénylésének időpontjában három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
  • uniós rendeletekben meghatározott jogosult, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
  • az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkezik, vagy összevont engedéllyel rendelkezik. Ez utóbbi esetben feltétel, hogy a munkavállalást számára 6 hónapot meghaladó időtartamra - illetve a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább 9 hónapra - engedélyezték.
Amennyiben a fenti feltételek adottak, akkor gyermek születése kapcsán az alábbi személyek jogosultak a saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel nevelési ellátásra (azaz családi pótlékra): 
  • a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; 
  • a szülővel együtt élő házastárs; 
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; 
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; 
  • a nevelőszülő; 
  • a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
Megjegyzés: Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki
  • a kül- és belföldi tanulmányai folytatása okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül;
  • gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül;
  • akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
  • aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül.
Iskoláztatási támogatásra (azaz családi pótlékra) jogosult fenti nevelési ellátásra jogosult személyen túl a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy. 

Amíg a nevelés ellátás a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig jár, addig az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermek esetén a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes tartamára jár. A tankötelezettség megszűnését követően akkor állapítható meg az iskoláztatási támogatás, ha a gyermek közoktatási intézményben tanul. Ez utóbbi esetben az iskoláztatási támogatásra jogosultság annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a gyermek (személy)
  • a 20. életévét betölti;
  • a 23. életévét betölti, ha a gyermek (személy)fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanulónak minősül.
Megjegyzés: A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője - a fenti időkorláttól függetlenül - a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

Az iskoláztatási támogatásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.

Az 1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadó törvény alapján családi adókedvezményre jogosult az a gyermek (személy) is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult. Felvetődik a kérdés, hogy kik is azok, akik saját jogon kaphatnak családi pótlékot?

Saját jogán az a személy jogosult nevelési ellátásra,  aki 18. életévét betöltötte és tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. 

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra - tankötelezettsége megszűnését követően - az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személy,
  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, 
  • aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, 
  • aki nem a szülővel él egy háztartásban, vagy
  • ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.
Saját jogon alapuló iskoláztatási támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a tanuló a 20. életévét betölti, míg fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a 23. életévéig.

Családi járulékkedvezmény

A családi járulékkedvezményt a családi pótlékra jogosultak közül az veheti igénybe, aki
  • a személyi jövedelemadó kapcsán a családi kedvezményt igénybe vette, azonban még további kedvezménnyel élhet, amelyet természetbeni-, pénzbeli egészségbiztosítási járuléknál, illetve nyugdíjjárulék kapcsán érvényesíthet (ebben a sorrendben); és
  • biztosítottnak minősül. 
Azaz a biztosítottnak nem minősülő, például a kiegészítő tevékenységet folytató személy, ezzel a kedvezménnyel nem élhet.

Megjegyzés: A biztosítotton kívül a biztosított házastársa, vagy az élettársa is jogosult családi járulékkedvezményre.

A  családi pótlékra jogosult személy megteheti, hogy az igényelbíráló szervnél lemond a  számára megállapított családi pótlék folyósításáról. Tekintettel azonban arra, hogy családi adó-, és járulékkedvezmény annak jár a családi pótlékra jogosult, így kiemelten fontos a következő szabály: „A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.” Azaz a családi pótlékról lemondás nem eredményezi a kedvezmények elvesztését. 

Megjegyzés: Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni. A lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes, azaz visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.

Tekintettel arra, hogy a családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves adóbevallásában feltünteti, így figyelemmel kell lenni az alábbi szabályokra is:
  • A családi járulékkedvezmény együttes érvényesítése esetén, a kedvezményt érvényesítő személyeknek az adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozatuk tartalmazza a kedvezmény felosztására vonatkozó döntésüket. 
  • A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni, amelyben fel kell tüntetni 
  • a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá 
  • azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.
Ha a családi járulékkedvezmény összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.

Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 %-ának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 000 forintot nem haladja meg.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

SZÉP-kártya – mire érdemes odafigyelni?

2018. Március 12. 10:37 - siteadmin



A Széchenyi pihenőkártya béren kívüli juttatás, 34,22 százalékos adóteherrel. A SZÉP-kártyán három alszámla lehet, melyekre kedvezményes adózással a következő összegek adhatóak maximum: 
  • szálláshely – 225 ezer forint
  • vendéglátás – 150 ezer forint
  • szabadidő – 75 ezer forint.
Utóbbi két zsebből szálláshely-szolgáltatást is lehet fizetni.

Ha e keretösszegeket túllépik, akkor az már nem béren kívüli juttatás, hanem egyes meghatározott juttatás, normál, 40,71 százalékos adóteherrel. 

Megjegyzés: 
  • A béren kívüli juttatásnál van egy összevont keret is, maximum 450 ezer forint lehet együtt a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria összege. Utóbbi évi százezer forintig számít béren kívüli juttatásnak. 
  • A versenyszférában összesen 200 ezer forint lehet maximum a béren kívüli juttatás összevont kerete.
A juttatás ráadásul munkavállalónként értendő, tehát ha több munkáltató is van (párhuzamosan vagy egymás után), akkor az összes munkáltató által adott juttatást figyelembe kell venni, amikor azt nézzük, nincs-e kerettúllépés.  

Miután erről nem feltétlenül tud a munkáltató, nyilatkoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy az adott évben kapott-e más munkáltatótól SZÉP-kártyára juttatást, és ha igen, melyik alszámlára mennyit. Ugyanis ha elfelejti a cég nyilatkoztatást, és a dolgozó más munkáltatótól is kapott béren kívüli juttatást, amivel összességében már túllépik a keretösszeget, akkor az már nem béren kívüli juttatás lesz, hanem egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. 

Abban az esetben, ha a munkavállaló (direkt vagy feledékenységből) hamisan nyilatkozik, nem a munkáltatót terheli felelősség. Ilyenkor ha még nem volt ellenőrzés, az összevont keret feletti összeget vissza lehet kérni a dolgozótól, és önellenőrzést beadni. Viszont ha ez ellenőrzés után derül ki, akkor arra lehet számítani, hogy a NAV a munkavállalót bírságolja. 

Amit még nem árt tudni: ahogy a munkáltató elutalta az összeget, azzal keletkezik az adófizetési kötelezettség. Nem attól függ, hogy a munkavállaló mikor használja fel, felhasználja-e az összeget. 

A kártyáról mindig a legrégebben feltöltött összegek költődnek el. Ez azért lehet érdekes, mert a feltöltött juttatások a második év május 31-én lejárnak, utána már nem lehet ezeket felhasználni – a kibocsátók június végéig visszautalják a munkáltatóknak. Azonban a dolgozónak nem kell azt figyelniük, hogy vajon éppen honnan költenek, mert automatikusan mindig a legrégebbi feltöltést fogyasztják. Viszont ha valaki nagyon ritkán használja a kártyát, azt azért érdemes figyelnie, hogy nehogy lejárjon a két év felhasználási idő. 

Amiben változás lehet: az Mfor hívta fel a figyelmet múlt héten arra, hogy az NGM új rendelettervezete szerint 3 százalékos havidíjjal sarcolnák meg azokat, akik nem költik el időben a SZÉP-kártyán lévő egyenlegüket. 

Tipp a munkavállalónak: kuponos oldalakon tapasztalatok szerint célszerűbb szállás alszámláról fizetni a szállásfoglalás díját, mert a másik két alszámláról nem biztos, hogy fog sikerülni. 

Tipp a munkáltatónak: év elején, egy összegben is fel lehet tölteni a SZÉP-kártyára az egész évre szánt juttatást. Ám ha a dolgozó menet közben kilép, akkor gond lehet. Ezért célszerűbb lehet elosztani az évre az utalásokat. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Az idei évtől, január elsejétől van egy új adómentes juttatási lehetőség az szja-törvény szerint: már a diákhitel törlesztését is támogathatja a munkáltató. Pontosabban a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló kormányrendelet alapján nyújtott, a hallgatói hitelszerződés szerint előírt törlesztés kötelező összegéig nyújtható munkaviszonyban a támogatás – adómentesen legfeljebb a havi minimálbér 20 százalékáig. 

Az szja-törvény vonatkozó része nem tesz különbséget, hogy milyen diákhitelről van szó, vagyis a Diákhitel1 és a Diákhitel2 kötelező törlesztését is támogathatja a dolgozó cége. Hogy mekkora a kötelező törlesztés, arról a Diákhitel Központ decemberben küldött tájékoztatót az érintetteknek. 

Van néhány eset, amit jó ha tud a dolgozó, és a cége, is, amikor nem él az adómentes juttatás lehetősége, tudtuk meg egy NAV-os tájékoztató előadáson:
  • Ha előtörleszti a munkavállaló a hitelét, akkor azt nem támogathatja a cége, mert az nem kötelezően előírt fizetendő.
  • Problémás lehet, ha a munkavállaló szünetelteti a törlesztést – akkor értelemszerűen a munkáltató szintén nem adhatja a juttatást, mert sincs előírt kötelező fizetendő.
  • Ha felbontják a diákhitelszerződést, és adnak egy kedvezményes részletfizetési konstrukciót helyette, arra sem adható a juttatás, mert ez már nem a klasszikus diákhitel.

Havi 27 600 forintig adómentes idén

A munkáltatóknak azért igen kedvező az új lehetőség, mert a havi minimálbér 20 százalékáig, vagyis havi 27 600 forintig adómentesen adható a juttatás. Ha a munkavállalónak ennél magasabb összeget kell havonta visszafizetnie, akkor akár a 27 600 forint feletti részt is kifizetheti a munkáltató, de a felettes rész már bérjövedelemként válik adókötelessé. 
  • A munkáltató küldheti a dolgozó számlájára a hiteltörlesztésre szánt juttatást, és
  • az is lehetséges, hogy közvetlenül a diákhitelszámlára fizeti be az összeget a foglalkoztató, szerepeltetve a munkavállaló nevét és a szerződés számát.
Amennyiben az első esetről van szó, és mégsem fizeti be a törlesztést a munkavállaló, akkor az az ő hibája. Emiatt a munkáltatót nem érheti retorziót, ettől nem válik adókötelessé a juttatása. 

Népszerű lehet az új adómentes juttatás

Előre sejthető volt, hogy a juttatás várhatóan népszerű lesz a 2018-as cafeteriában, hiszen adómentes, és a diákhiteles dolgozók rendszeres fizetendőjére adhat fedezetet.

Ezt látszik alátámasztani a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin és az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége, valamint a BKIK támogatásával elkészített felmérése melyben 683 válaszadó juttatási rendszerét vizsgálták.

A január végére feldolgozott kutatásban a válaszadó munkáltatók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már 2018-ban szerepelteti a diákhitel törlesztés támogatását a juttatási rendszerében, míg 10 százalék a jövőben tervezi ennek bevezetését – derült ki a Cafeteria TREND közleményéből.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Megváltozott munkaképességű személyek széles körét érintheti a 2018. január 1-jétől bevezetett új ellátás, a kivételes rokkantsági ellátás. Sokan vannak, akiknek az egészségi állapota, illetve a munkaképesség csökkenése indokolná a rokkantsági ellátás megállapítását, de a jogszabályban előírt szükséges előzetes biztosítási idő hiányában erre nem került sor. 2018. január 1-jétől bevezetett új méltányossági ellátás azonban lehetőséget nyit arra, hogy ezen személyek egy része ellátásban részesüljön. Mindezek alapján az alábbi bejegyzésben részletesen ismertetem 2018. január 1-jétől alkalmazandó kivételes rokkantsági ellátást.

Ki jogosult a kivételes rokkantsági ellátásra?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2018. január 1-jétől kiegészült egy új 13/A. §-sal, amely a kivételes rokkantsági ellátás szabályait tartalmazza.
A fenti szabály alapján méltányosságból, az éves költségvetési törvényben meghatározott keretösszeg kimerítéséig, kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
  • a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
  • a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét elutasították, mert nem rendelkezett a   kérelem benyújtását megelőző  5 éven belül legalább 1095 nap,  10 éven belül legalább 2555 nap illetve  15 éven belül legalább 3650 nap biztosítási idővel, továbbá 
  • a fenti elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint azonban rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével (azaz kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 548 nap, 10 éven belül legalább 1278 nap, 15 éven belül legalább 1825 nap biztosítási idővel), továbbá 
  • keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Megjegyzés: A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki fentiekben ismertetett minimális biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik. Azaz előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki rendelkezik a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a 985 nap, 10 éven belül a 2299 nap, vagy 15 éven belül a 3285 nap biztosítási idővel. 

Kivételes rokkantsági ellátás igénylése

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Nagyon fontos, hogy a kérelem benyújtásakor be kell tartani a fenti határidőt. 

Az ellátás megállapításához ki kell tölteni „Adatalap a kivételes rokkantsági ellátás igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt. Az adatlaphoz csatolni kell többek között a következőket:
  • Minden olyan iratot, dokumentumot, ami a különös méltánylást megalapozza;
  • Az adatlapon kitöltendő jövedelmekről, kiadásokról szóló igazolásokat;
  • Keresőtevékenység megszűnéséről szóló, ill. a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat;
  • Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén az azt igazoló dokumentumot;
  • Rendszeres pénzbeli ellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot;
  • Mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot;
  • Társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződését, vagy azok hitelesített másolatát;
  • A gondnok kirendelő gyámhivatali határozatot;
  • Meghatalmazott általi előterjesztés esetén a meghatalmazást. (Ha nem a meghatalmazást nem meghatalmazó (kérelmező) írta saját kezűleg, akkor a meghatalmazást két tanúnak kell hitelesítenie.)
Az adatlapot a lakcím (bejelentett lakóhely vagy bejelentett tartózkodási hely) szerint illetékes, rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi-, megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához kell benyújtani, illetve megküldeni.

Megjegyzés: A kormányhivatal tájékoztatása alapján azon személyek, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően vált jogerőssé az elutasító döntésük, 2018. teljes évében benyújthatják a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmüket.

Kivételes rokkantsági ellátás havi összege

A kivételes rokkantsági ellátás mértéke az adott ellátás minimum összegének 65 %-a. 

A kormányhivatal* idén kiadott tájékoztatása alapján az ellátás az alábbiak szerint alakul:
  • C1 (öregségi nyugdíjkorhatárt 5 évben belül betöltő) és C2 minősítés esetén 28 925 forint;
  • D minősítés esetén 32 140 forint;
  • E minősítés esetén 35 355 forint.
* forrás: www.kormanyhivatal.hu oldalon „TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegéről 2018. évben”
 

Döntés és jogorvoslat kivételes rokkantsági ellátásról

Amennyiben a kivételes rokkantsági ellátás megállapításra kerül, akkor az ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

Abban az esetben, ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag azért utasították el, mert a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

Tekintettel arra, hogy méltányossági jogkörben kerül sor a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására, így a meghozott döntés ellen nem lehet fellebbezést benyújtani. A döntést csak bíróság előtt, közigazgatási perben lehet megtámadni, de ez esetben is  kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.

Kivételes rokkantsági ellátás megszüntetése

A kivételes rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő
  • azt kérte,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
  • az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt,
  • egészségi állapotában javulás állt be, azaz a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százaléknál magasabb mértékű lett, illetve 
  • esetében már nem fenn, hogy a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, 
  • keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Azaz a kivételes rokkantsági ellátás esetén is figyelemmel kell lenni arra, hogy a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát.

Megjegyzés: 2011. évi CXCI. törvény alapján a fentiekben említett minimálbér alatt a következőt kell érteni. Minimálbér az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 1. alpontjában foglalt bér, amely idén havi 138 000 forint, míg egyéni és társas vállalkozó esetén 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 2. alpontjában foglalt bér, amely idén havi 180 500 forint.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57]
Blog archivum