hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A szervezeti változások kezelése jó néhány éve a HR szakemberek legfontosabb témái között szerepel. Felvetődik, mikor kell a változásokat szervezeti szinten, programszerűen kezelni, milyen eszközök állnak a vezető rendelkezésére, és mire kell figyelni a folyamat közben. Többek között ezekről is beszél majd Galambos Ágnes, a Krauthammer Magyarország Kft. ügyvezetője és senior tanácsadója a HR Portal és a BaBér közös konferenciáján


Vannak olyan szervezetek, ahol külön változási projektek vannak, változási irodák működnek, sőt, változásért felelős vezetők kerülnek kijelölésre, mindennek ellenére a téma nem vesztett aktualitásából. Mi okozhatja ezt?

G. Á.: Igen, néhány éve, amikor tudatosan kezdtek el foglalkozni a változások kezelésével vállalati szinten, akkor a fő csapásirány az volt, hogy hogyan készítsük fel a szervezetet Egy Nagy Változásra. Egy merge, egy szervezeti átalakulás, egy üzletág leválasztása vagy egy teljesen új technológia bevezetése indokolták ezeket a projektszerű intézkedéseket. Volt előkészítés, végrehajtás, kiértékelés, és utána lehetett örülni, ülni kicsit a babérokon. Mi változott? Annyi változás van nap mint nap, hogy nincs idő mindegyikre külön projektet felállítani, nehéz is eldönteni, melyik számít akkora horderejűnek, hogy külön kelljen vele dedikáltan foglalkozni. Az is igaz, hogy az emberek változás iránti fogékonysága is megkopott. Nehezebb nagyköveteket találni, sokan belefáradtak az állandó változásokba, vagy szkeptikusak lettek a rosszul sikerült, egymásra csúszó változások miatt. Gyakori panasz mostanság, hogy nem elég proaktívak a munkatársak sem a végrehajtásban, sem az esetleges korrekciós ötletekben.


Egy változás bevezetését szervezeti vagy egyéni szinten érdemes kezdeni?

G. Á.: Ez is az a kérdés, ahol a „vagy/vagy” helyett az „és” a megfelelő közelítés. Mikrováltozásokra talán fel lehet készíteni az egyéneket külön vállalati szintű változási projekt nélkül, de például nagyobb projektek sorra buknak el azon, hogy az egyének felkészítése nem kapott elég hangsúlyt, nem lettek bevonva az őket érintő változásokba, éppen ezért nem érzik sajátjuknak, sőt, a látványos (és éppen ezért könnyebben kezelhető) aktív ellenállási szakaszt nagyon gyakran elhúzódó passzív ellenállási szakasz váltotta fel. Az biztos, hogy ezekben a helyzetekben a vezetőnek kulcsszerepe van, és nemcsak az információáramlás és változási bejelentések tudatos optimalizálásában, hanem abban, hogy tudja-e csapatának tagjait egyénileg motiválni, annak megfelelően kezelni, hogy éppen hol tartanak a változási görbéjükön.


Ha ez így van, akkor felmerül a kérdés, milyen eszközök állnak a vezetők rendelkezésére, hol a határ a motiváció és a manipuláció között.

G. Á.: Már az a tudat, hogy vannak eszközök, és nem kell tehetetlenül elszenvednünk változásokat, nagy erőt ad. A törvényszerűségek ismerete is növeli a játékteret, ahogy említettük, testreszabottan lehet intézkedési terveket és kommunikációs eszközöket bevetni. Nagyon fontos az érzelmek felismerése és adekvát kezelése, azaz, hogy nehogy kommunikációnk olaj legyen a tűzre ahelyett, hogy csillapítaná a kedélyeket. Fontos tudni, hogy mely szakaszban lehet racionális érveket előhozni, hol érdemes beszállni például alkudozás esetén, és mikortól lehet proaktív alkalmazkodást, azaz a megvalósítást segítő ötleteket elvárni. Azt is fontos felismernie egy vezetőnek, hogy minden egyes általa végigvitt folyamat például szolgál a többieknek arra vonatkozóan, hogy mire számítsanak egy következőnél. Például ne csodálkozzunk, hogy ha elmarad az elismerés vagy ünneplés egy sikeresen végigvitt projektnél, akkor rögtön kisebb lesz a motiváció a következőhöz. És hol lesz manipuláció az eszközök használata ahelyett, hogy motivációt segítő magatartás lenne? Ott, amikor a vezető a saját kényelmére koncentrál, és nem őszinte pozitív hozzáállás, hanem önös érdek vezérli. 


Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is a Túl a béreken – mész vagy maradsz? konferencián, ahol olyan neves előadók segítségével járjuk körbe a megtartás és motiváció kérdéskörét, akik mentálhigiénés, klinikai pszichológiai vagy éppen cafeteria szakértői szemmel, fejvadász vagy coaching tapasztalataikból merítve világítanak rá a felmerülő nehézségekre és ezek megoldásaira. JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)


Hozzászólás 0 hozzászólás

Nem a fizetés nagysága miatt hagyjuk ott munkahelyünket

2016. Október 17. 18:31 - siteadmin



Munkahelyi kapcsolatok, stresszkezelő technikák, jelentőségteljes, értelmes munka és rugalmas foglalkoztatás – a HR Portal és a BaBér közös konferenciáján előadó Szondi Máté klinikai szakpszichológus szerint ezek tartják meg a munkavállalót, nem a fizetés nagysága.

A munkaerőhiány és a fluktuáció miatt néhány szektorban bérverseny indult meg a munkaadók között. Ön reálisnak tartja, hogy béremeléssel meg tudják tartani a munkavállalókat a cégek?

Sz. M.: Talán az egyik legmeglepőbb tény ezzel kapcsolatban, hogy a kutatások alapján nem feltétlenül a fizetés nagysága határozza meg a munkavállaló elkötelezettségét. 

Nem a fizetés nagysága? Akkor milyen tényezők? 

Sz. M.: Egy nemzetközi felmérés keretében mintegy kétszázezer munkavállalót kérdeztek a világ 189 országában. Az eredmények szerint a versenyképes jövedelmet mindössze a nyolcadik legfontosabb szempontnak tartják a válaszadók. A listán olyan tényezők előzik meg, mint a munka elismertsége, a kollégákkal és a főnökkel való jó kapcsolat, vagy munka és magánélet megfelelő egyensúlya. A megtartó tényezők mellett fontosnak tartjuk a munkahelyi stressz témáját is, mert a kezeletlen stressz jelentősen növeli a munkahely elhagyásának esélyét. Ennek ellenére az Eurostat adatai szerint 10-ből 4 munkavállaló azt gondolja, hogy a munkahelyén nem foglalkoznak megfelelően a stressz kezelésével.

Az előadásban szó esik majd a fluktuáció okairól és arról, mi segíthet megtartani a munkavállalót?

Sz. M.: Pontosan. Ez utóbbiak közül a munkahelyi kapcsolatok, a stresszkezelő technikák, a jelentőségteljes, értelmes munka és a rugalmas foglalkoztatás témáját emeljük ki. Szeretnénk olyan, már kipróbált és működő stratégiákat bemutatni, amelyek kézzelfogható segítséget jelentenek a hallgatóságnak. 


Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is a Túl a béreken – mész vagy maradsz? konferencián, ahol olyan neves előadók segítségével járjuk körbe a megtartás és motiváció kérdéskörét, akik mentálhigiénés, klinikai pszichológiai vagy éppen cafeteria szakértői szemmel, fejvadász vagy coaching tapasztalataikból merítve világítanak rá a felmerülő nehézségekre és ezek megoldásaira. JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)



Hozzászólás 0 hozzászólás

Készpénz vagy sem: hogyan adjuk a cafeteriát 2017-től?

2016. Október 10. 22:59 - siteadmin



Többek között erről is beszél majd Fata László cafeteria szakértő a HR Portal és a BaBér közös konferenciáján, és az is kiderül, hogy mely juttatások kerülnek a kedvező adózású cafeteria juttatások közé, és milyen szokatlan juttatásokat is adhat majd a munkáltató.


Lesz-e értelme 2017-ben a béren kívüli juttatásokkal foglalkozni, amikor egyszerűen pénzt is adhatunk majd kedvezőbb adózással?

F. L.: Tényleg egy kissé szokatlan helyzet fogadja 2017-ben a juttatások területén a munkáltatókat. Aki csak azzal a céllal használ juttatási elemeket, hogy kevesebb költséggel több, jól felhasználható értéket adjon, annak évi 100.000 forintig valóban jó lesz a 34,51 százalék adózású készpénz. Ha azonban valaki többet szeretne adni, akkor máris érdemes az új elemeket és a dolgozók igényeit megvizsgálni, mert akár az adómentes elemek közt is talál rugalmasan felhasználható kínálatot. Amennyiben pedig a munkáltatónak speciális céljai vannak, és meg szeretné különböztetni magát a munkaerőpiacon, akkor mindenképpen szükséges az alapoktól újraterveznie a cafeteria rendszerét.


Milyen új kínálattal tervezhetünk?

F. L.: Ezt csak részben tudom megválaszolni. A kedvező adózású juttatások között megjelenő óvodai díj térítése, speciális esetben albérlet biztosítása mind-mind olyan juttatások, amit a személyi jövedelemadóról szóló törvényből kiolvashatunk. Izgalmasabb a helyzet, ha egy munkáltató kifejezetten a munkatársai igényeihez, a munkáltató speciális céljaihoz alkalmaz egy-egy ma még szokatlan megoldást. Az irodai egészségmegőrzést például jól támogatja egy gyógytornász, a munkaközi szünetekben a felfrissülést a közös meditáció vagy a mozgás. 


Azt gondolom, nem mondhatjuk, hogy általánosan alkalmazhatóak ezek az „alternatív” juttatások. Egy asztalos csapatot például nehezen képzelek el meditáció közben.

F. L.: Éppen ez a nehézség az ilyen juttatások létrehozásánál. A másoknál sikeresen működő „alternatív” juttatások sok jó ötletet adnak, de lemásolva egyáltalán nem garantált a siker. Minden esetben rendkívül fontos a tervezéskor a célok és igények feltárása, majd a kommunikációval támogatott bevezetés. Ha a munkatársak számára érték az új juttatás, alkalmazása támogatja a munkáltatói célokat, akkor új sikertörténet születik.


Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is a Túl a béreken – mész vagy maradsz? konferencián, ahol olyan neves előadók segítségével járjuk körbe a megtartás és motiváció kérdéskörét, akik mentálhigiénés, klinikai pszichológiai vagy éppen cafeteria szakértői szemmel, fejvadász vagy coaching tapasztalataikból merítve világítanak rá a felmerülő nehézségekre és ezek megoldásaira. JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)


Hozzászólás 0 hozzászólás



Többek között erről is beszél majd Egyed Ildikó, az Aurum Oktatási Központ Lean Center Üzletágának vezetője a HR Portal és a BaBér közös konferenciáján, de szó lesz még arról is, milyen ajánlattal lehet valakit a legnagyobb eséllyel elcsábítani aktuális állásából, és mennyire nehéz megtalálni a megfelelő munkaerőt. Vele készült mini-interjúnkat olvashatják az alábbiakban.


Mennyire nehéz a mai munkaerő-piaci viszonyok mellett megfelelő munkavállalót találni és "levadászni" a cégek számára?

E. I.: Találni és "levadászni" is egyaránt óriási kihívás és néha már-már lehetetlen feladat. Bár sokan mondják, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen, de ha az elvárások és a piaci kínálat köszönő viszonyban sincsenek egymással, akkor bizony semmi garancia arra, hogy rövid időn belül betöltődnek az üres helyek, sőt! Itt az idő, hogy a cégek felismerjék, ma már a „félkész” munkaerőnek is örülni kell!


Mi a legerősebb csábító erő, ha valakit el szeretnénk vadászni az állásából?

E. I.: Az attól függ, hogy kit és éppen milyen élethelyzetben csípünk el. Ha valaki már amúgy is törte a fejét a váltáson, csak még nem szánta rá magát komolyan, akkor az anyagiak nem számítanak különösebben, és ez esetben sokkal fontosabb például egy magasabb karrierlépcső, egy folyamatos fejlődést magában rejtő pozíció vagy az autonómia. Azonban, ha a kiszemelt jelöltünk jól érzi magát a jelenlegi helyén, és még egyáltalán nem fantáziál a váltáson, akkor nehezebb a dolgunk. Ilyen esetben sajnos sokkal inkább csak az anyagiakkal tudunk váltásra motiválni bárkit is. Amennyiben az ajánlatunk nem lépi túl legalább 25-30%-kal a jelenlegi bérszintet, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a jelöltünk bizony marad a régi helyén. 


A munkavállalók megtartása a legfontosabb téma most minden HR-es asztalán. Ön mit gondol, mivel lehet maradásra bírni leginkább egy munkavállalót?

E. I.: Egyetlen tuti recept nincsen, ami viszont biztos, ha valaki jól érzi magát, marad! A legfontosabb, hogy minden cégnek meg kell találnia a saját munkavállalóihoz vezető utat! Ami motiválja az „A” cég munkatársait, nem biztos, hogy a „B” cégét is fogja. Ezen felül a motivációs stratégiák vezetőfüggők is részben: amivel jól tud motiválni „A” vezető, „B” vezető már nem biztos, hogy sikert arat. Sőt, egy bizonyos idő elteltével újabb és újabb motivációs eszközökhöz kell folyamodnunk. A legfontosabb, amit érdemes szem előtt tartanunk, hogy a munkavállalók környezetét próbáljuk úgy formálni, mintha egy családban élnénk. Azaz, legyen meg minden alapvető szükségletünk, definiáljuk az egyéni szerep- és hatásköröket, legyünk nyitottak, tanuljunk egymástól, lássuk meg az egyéni „boldogságszükségleteket”, tiszteljük egymást, tartsunk össze és egyszerűen csak figyeljünk arra, hogy mindenki jól érezze magát a bőrében.


Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is a Túl a béreken – mész vagy maradsz? konferencián, ahol olyan neves előadók segítségével járjuk körbe a megtartás és motiváció kérdéskörét, akik mentálhigiénés, klinikai pszichológiai vagy éppen cafeteria szakértői szemmel, fejvadász vagy coaching tapasztalataikból merítve világítanak rá a felmerülő nehézségekre és ezek megoldásaira. JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)




Hozzászólás 0 hozzászólás

Ügyvezetők jogviszonyai

2016. Szeptember 22. 16:34 - siteadmin


A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Alábbi hírlevelünkben többek részletezzük, hogy milyen társadalombiztosítási közteherfizetés áll az ügyvezetők különböző jogviszonyaiban.

1. Ügyvezetők munkaviszonya

Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

1.1. Bejelentési kötelezettség: A munkaviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet, így azt a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetve a foglalkoztatás megszűnésekor is be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon. Természetesen a munkaviszony fennállása során bekövetkező változásokat például szünetelést, teljes munkaidő helyett részmunkaidős foglalkoztatást szintén jelenteni kell T1041-es nyomtatványon. 

1.2. Jogszabályi háttér: Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés esetén többek között a 2012. évi I. törvény (azaz a munkatörvénykönyv), és az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) szabályait kell alkalmazni.

1.3. Munkabér: Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. Az adóhivatal egy korábbi levelében azt a tájékoztatást adta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a vezetői tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené, de ebben a tájékoztatásban nem foglalt állást amellett, hogy elegendő lenne a minimálbér megfizetése teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor. A gyakorlat így az, hogy a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért minimális jövedelemként egyes munkáltatók a 111 000 forintot, míg más munkáltatók a 129 000 forint garantált bérminimumot fizetnek.

1.4. Munkaidő: Az ügyvezető munkaviszonyban akár teljes, akár részmunkaidőben is dolgozhat. Amennyiben a tevékenysége például ellátható heti 10 órában, akkor részmunkaidős foglalkoztatás esetén a fenti minimál- illetve garantált bér arányos része is megállapítható munkabérként.

1.5. Tb közteherfizetés: Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül
a 10 százalék nyugdíjjárulék, 
a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót. Amennyiben a feltételek adottak, munkaviszony esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.
Saját jogú nyugdíjas, ha munkaviszonyban ügyvezetést lát el, akkor munkabéréből csak akkor kell levonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha nyugdíjának folyósítása szünetel. Továbbá saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállalótól soha nem kell levonni a 1,5, százalék munkaerő-piaci járulékot. Figyelemmel kell lenni ez esetben arra is, hogy 55 év feletti munkavállaló esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet.

2. Társaság tagja által megbízásban ellátott ügyvezetés

A megbízásban ellátott ügyvezetés maximum 5 évre szólhat. A megbízási jogviszony esetén el kell különíteni, hogy az ügyvezetést a társaság tagja vagy nem tag látja el. 

2.1. Bejelentési kötelezettség: Ha a társaság tagja megbízásban csak ügyvezetői feladatokat lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Társas vállalkozási jogviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre, így azt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Természetesen a változásokat és a jogviszony megszűnését is jelenteni kell a T1041-es nyomtatványon.

2.2. Jogszabályi háttér: Megbízási jogviszonyban álló ügyvezető esetén a 2013. évi V. törvényt (PTK) és az 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj) egyaránt alkalmazni kell.

2.3. Díjazás: Megbízás keretében ellátott ügyvezetésnél – szemben a munkaviszonnyal – nincs minimálisan fizetendő díj. A megbízási díj mértékében a felek állapodnak meg, így az ellátható akár ingyen is. 

2.4. Közteherfizetés: Társas vállalkozás esetén a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:
10% nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
27% szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka. Meg kell jegyezni, hogy a megváltozott munkaképességű tag esetén a kifizető szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.

A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha az ügyvezető a vezető tisztségviselői feladatokat ingyen látja el. 
Ha a nyugellátásban részesülő ügyvezető társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató nem biztosított. Ez esetben a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó pedig, ha „vesz fel” jövedelmet 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 

3. Nem tag által megbízásban ellátott ügyvezetés

3.1. Bejelentési kötelezettség: Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha járulékalapot képező megbízási díj eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Biztosítási jogviszony fennállása esetén, a jogviszonyt (illetve abban bekövetkező változásokat, annak megszűnését) be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon.

3.2. Jogszabályi háttér: 2013. évi V. törvényt (PTK) és az 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj) egyaránt alkalmazni kell.

3.3. Díjazás: Megbízás keretében ellátott ügyvezetésnél ez esetben sincs minimálisan fizetendő díj. A megbízási díj mértékében a felek állapodnak meg, így az ellátható akár ingyen is. 

3.4. Közteherfizetés: Az ügyvezető tevékenységért járó díjazás - személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összeg - alapján kell megfizetni 
a 10 % nyugdíjjárulékot valamint 
a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 
a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és  
a megbízó a fenti alap után 27 % szociális hozzájárulási adót fizet.

Saját jogú nyugdíjas ügyvezető esetén - ha nem tagként megbízásban látja el az ügyvezetést - a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha nyugdíjának folyósítása szünetel.
Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző ügyvezető járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban - az ingyenes megbízást kivéve – a 27 % szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.

Végezetül az alábbi táblázatban összefoglalva összegzem, a fentiekben leírtakat: 


Jogviszony

Létre jött a biztosítási jogviszony?

A biztosítottnak a 18,5% mértékű járulékot meg kell fizetni?

Adott előfeltételek esetén érvényesíthető a szociális hozzájárulási adókedvezmény?

Munkaviszonyba ellátott ügyvezetés

igen

igen, kivéve a nyugdíjas munkavállalót

igen

Tag által társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetés

igen, kivéve a kiegészítő tevékenységet

 

igen, kivéve a kiegészítő tevékenység esetén

csak a megváltozott munkaképességű személyes utáni kedvezmény érvényesíthető 

nem tag által megbízásban ellátott ügyvezetés

 

megbízásban akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha járulékalapot képező megbízási díj eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincad részét

nem

nem






Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40]