hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog


Júliusban ismertettük, hogyan módosultak a keresőképtelenség és a pénzbeli ellátás szabályai az 1997. évi LXXXIII. törvényben. Az alábbiakban ezen törvény végrehajtási rendeletében foglalt, 2013. júliusi módosításokat mutatjuk be. 


1.) Gyermek ápolására tekintettel járó táppénz:

Korábbi bejegyzésünkben is olvashatták, hogy keresőképtelennek minősül a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban. Ez esetben a szülőt megillető táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50 százaléka, amely nem haladhatja meg a napi maximális összeget. 

A kormányrendelet-módosítás rögzíti, hogy a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek kórházi tartózkodása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre a gyermek ápolása, kórházi tartózkodása miatt 
  • a gyermek első születésnapjáig születésének napját, 
  • ezt követően pedig a legutóbbi születésnapját 
követően táppénzt folyósítottak.

A táppénz megállapítása iránti kérelemben természetesen igazolni kell a gyermek kórházban tartózkodását és a kormányrendelet szabályai alapján a szülő gyermeke melletti tartózkodását is. Mindkettőt a kórház (klinika) igazolja. A szülő gyermek melletti tartózkodását az OEP által rendszeresített „Igazolás a szülő részére, a 18 év aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt-tartózkodás időtartamáról” nyomtatványon kell igazolni. A nyomtatvány elérhető az OEP honlapjáról. 

2.) Méltányosságból adható táppénz 

Mint azt előző bejegyzésünkben bemutattuk, kibővült a méltányosságból adható táppénz köre, azaz már méltányosságból kaphat táppénzt az a szülő is, aki 12 éves vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermekét otthon ápolja vagy ezen gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben. 

A kormányrendelet rögzíti, hogy a 12-18 év közötti beteg gyermek utáni méltányossági táppénz előzményeként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre a gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.

A kormányrendelet továbbá úgy rendelkezik, hogy ha a beteg gyermek kórházi ápolásának ideje alatt a szülő gyermeke mellett tartózkodik, úgy a szülő kórházban történő tartózkodásának idejét ez esetben is az OEP által rendszeresített „Igazolás a szülő részére, a 18 év aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt-tartózkodás időtartamáról” nyomtatványon kell a kórháznak vagy a klinikának igazolnia. 

A méltányossági kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez vagy a kormányablakhoz lehet benyújtani. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell 
  • az orvosi igazolást és javaslatot, valamint 
  • az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról. 
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve ha a gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési kötelezettsége van.


3.) Terhességi-gyermekágyi segély, valamint gyermekgondozási díj 

A kormányrendelet módosítása alapján a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a 2013. július 15-e előtt hatályos, valamint a 2013. július 14-e után hatályos jogszabályok alapján is meg kell állapítani, és a biztosítottnak a magasabb összegű ellátást kell folyósítani.


4.) Módosítások a tényleges és a szerződés szerinti jövedelemre vonatkozóan

Míg korábban az egyéni és társas vállalkozók ellátásánál tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért kellett alapul venni, addig a kormányrendelet módosítása alapján ez a minimálbér a másfélszeresére nőtt. 

A mezőgazdasági őstermelő ellátását tényleges jövedelem hiányában a Tbj. 30/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettsége szerint kell megállapítani. Azaz a mezőgazdasági őstermelőnél elsődlegesen a minimálbért kell alapul venni, de abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka lesz a járulékfizetés alapja. Ez utóbbi esetben a mezőgazdasági őstermelő vállalhatja azt is, hogy a fenti járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. 

Ugyancsak rögzíti a kormányrendelet, hogy az Ebtv. 48. § (4) és (6b) bekezdésének alkalmazásánál szerződés szerinti jövedelem 
  • az egyéni és társas vállalkozók esetében az ellátásra való jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér másfélszerese, 
  • a mezőgazdasági őstermelő esetében a fentiekben leírt jövedelem. 

5.) Módosítás a jövedelemigazolásról, valamint a biztosítási jogviszonyra és az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó Igazolványról

Jövedelemigazolás:

Korábban a jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató köteles volt jövedelemigazolást kiállítani. A kormányrendelet módosítása alapján ez a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a jogviszony megszűnésekor ezt a biztosított írásban kéri. 

Ha a biztosított a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermeke után terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat igényel, az ellátás alapját képező jövedelmet jövedelemigazolással kell igazolnia, azaz az igény bejelentésekor a foglalkoztatónak át kell adnia az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más foglalkoztató által kiadott jövedelemigazolásokat. Amennyiben a jövedelemigazolással kapcsolatban hiánypótlás szükséges, de ez a hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, úgy a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj összegének megállapítása érdekében a NAV-tól kell a szükséges jövedelemadatokat beszerezni.

Biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló Igazolvány:

A jogszabály alapján a biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Nem kell azonban az Igazolványba bejegyezni az adó és járulékfizetéssel is járó, alkalomszerű megbízási jogviszonyt, ha a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más biztosítási jogviszonya is fennáll.

A tavaly elfogadott jogszabály-módosítás alapján a biztosítottnak az újabb biztosítási jogviszony létrejöttekor át kell adni a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló Igazolványt. Ha nem adta át, akkor a foglalkoztató köteles őt erre felszólítani. A kormányrendelet 2013. július közepétől hatályos módosítása úgy egészítette ki ezt a szabályt, hogy ha a biztosított az Igazolványt az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki. Továbbá fontos az is, hogy a biztosítottnak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy az Igazolványt nem szerezte be. Mind az írásbeli felhívást, mind a biztosított nyilatkozatát a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. 

A papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért korábban a beküldő felelt. A kormányrendelet ezt úgy pontosította, hogy a felelősség elsősorban a foglalkoztatót terheli, ennek hiányában az igénylő felel.


6.) Eljárás a foglalkoztatónál működő kifizető esetén:

Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldi. Továbbá a foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Ha az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány kiállítására kötelezettnek ezen jogviszonyával egyidejűleg olyan foglalkoztatónál áll fenn biztosítási jogviszonya, amely kifizetőhelyet működtet, a pénzbeli ellátás iránti igényét a kifizetőhelyhez kell benyújtani.


7.) Előleg folyósítása

Korábban szabályozásra került, hogy mikor kerülhet sor előleg folyósítására. Előleg folyósítható, ha 
  • a pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, amennyiben a pénzbeli ellátás összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 30 napon belül nem határozható meg, 
  • a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 30 napon belül nem bírálható el vagy
  • a baleseti táppénzre való jogosultság esetén, amennyiben a baleseti táppénz összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 30 napon belül nem határozható meg.
A későbbiekben megállapításra kerülő pénzbeli ellátás, baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

A kormányrendelet módosítása alapján a fenti esetekben az előleget a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jövedelem összege a minimálbér összegét nem éri el, ugyanis ez esetben a rendelkezésre álló adatok alapján kell az előleget megállapítani.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Változások a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, valamint a baleseti táppénz vonatkozásában.

Szeretnénk tájékoztatást adni a július 5-én, a Magyar Közlöny 116. számában kihirdetett, az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvényről, valamint az ehhez kapcsolódó 254/2013. (VII. 5.) kormányrendeletről.

A törvény és a rendelet többek között módosítja a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj szabályait. A jelentősebb változásokat az alábbiakban ismertetjük:


Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díjra vonatkozó módosítások:

1.) A kifizetőhelyeknek, illetve az egészségbiztosítónak a 2013. július 14-ét követően kezdődő terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapításakor határozatot kell hozniuk
  • az ellátás folyósításának időtartamáról és
  • naptári napi összegéről.
A törvény ezzel egyidejűleg rögzíti, hogy ugyanazon személy részére, ugyanazon gyermekre tekintettel benyújtott a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet. Ez esetben a terhességi-gyermekágyi segélyt vagy a gyermekgondozási díjat a fenti határozatban megállapított összegben kell folyósítani. A szabályozásnak az az alapja, hogy a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj feltételeinek a megállapítást megelőzően már fenn kell állnia.

2.) 2013. július 5-ét követően hatályos az a szabály, hogy a biztosított írásban kérheti a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetését. A kifizetőhelynek, illetve az egészségbiztosítónak ez esetben a folyósítás szüneteltetéséről nem kell határozatot hozni. Az ellátás folyósításának szünetelése és a határozathozatal alóli mentesség az indoklás szerint azért szükséges, mert „gyakran előfordul, hogy a kismamák 1-1 napra munkát vállalnak, és kérik azokra a napokra az ellátás folyósításának szünetelését. Tekintettel arra, hogy ez akár havonta több ízben is előfordulhat, így indokolatlanul nagy terhet róna az ellátást megállapító szervnek a szünetelésről döntést hoznia.”

3.) A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozóan a jogszabály előírja, hogy ezeket az ellátásokat havonta utólag kell folyósítani, kifizetőhelyek esetében a bérfizetési napon, egyéb esetekben a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. 2013. július 5-ét követően ez a szabály úgy módosul, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat egyszer utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell folyósítani, de legkésőbb a bérfizetési napon.


Keresőképtelenségre vonatkozó módosítás:

Keresőképtelenségi esetek 2013. július 5-ét követően az alábbiakkal egészülnek ki:

1.) Keresőképtelen a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.  Ez esetben a szülőt megillető táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50 százaléka. A táppénz napi összege természetesen ez esetben sem haladhatja meg a napi maximális összeget.

A fenti szabályra tekintettel – a törvénnyel egy időben – módosult a kormányrendelet is, mely szerint az osztószám megállapításánál (1997. évi LXXXIII. törvény 48. §-ának (2) bekezdése) a biztosításban töltött napok számát csökkentik azon fizetés nélküli szabadság napjai, amelyeket a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolására, illetve fekvőbeteg intézményben történő tartózkodásra vettek igénybe.

2.) A méltányosságból adható táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül az a szülő, aki 12 éves vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermekét otthon ápolja vagy ezen gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

A kormányrendelet rögzíti, hogy a 12-18 év közötti beteg gyermek utáni méltányossági táppénz előzményeként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre ugyanazon gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.


Táppénz megállapítására vonatkozó változtatások:

2013. július 15-i hatályba lépéssel alkalmazandó, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.

2013. július 15-i naptól a pénzbeli ellátás megállapítása az alábbiak szerint alakul:

  • Első lépés: A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.(48. § (2) bekezdés)
  • Második lépés: Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. (48. § (3) bekezdés, amely nem változott)
  • Ha a biztosított a fenti (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. (48. § (6a) bekezdés)
  • Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. (48. § (6b) bekezdés)
Megjegyzés:

A fenti szabályokat 2013. július 14-ét követően kezdődő ellátások esetében kell alkalmazni. 48. § (3)-(7) bekezdése egy kivétellel nem változik. A kivétel a (4) bekezdésben található, mely szerint a minimálbérnél kisebb jövedelem esetén elsődlegesen a tényleges jövedelmet és csak másodlagosan kell a szerződés szerinti jövedelmet figyelembe venni.


Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok:

A kormányrendelet 2013. július 15-i hatályba lépéssel rendelkezik az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén alkalmazandó eljárásról.

Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyoknál, a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napokat abban a jogviszonyban kell figyelembe venni, amelyik előbb kezdődött. Ha a megszűnt jogviszonyok egy időben kezdődtek, akkor a biztosításban töltött napokat annál a biztosítási jogviszonynál kell figyelembe venni, amelyikben magasabb a jövedelem, azonos jövedelem esetén a biztosított választása szerint.


Baleseti táppénz:

A módosítás szabályozza az ügyintézési határidő kezdetét arra az esetre, ha a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés. 2013. július 15-i nappal lép hatályba az a szabály, hogy ez esetben a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemiségét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő nap.

Továbbá a kormányrendelet kiegészült a baleset meghatározásával, mely szerint balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz.


Átmeneti rendelkezések:

2013. július 15-ét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos szabályok alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani.

2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre igényelt és megállapított terhességi gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 15-ét megelőzően hatályos szabályok alapján járna.

Amennyiben a biztosított a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekre tekintettel igényel terhességi gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat, úgy a biztosítottnak – az igény bejelentésével egyidejűleg – a foglalkoztatónak át kell adnia az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más munkáltató által kibocsájtott jövedelemigazolást. Foglalkoztató hiányában a biztosítottnak a terhességi-gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelemmel együtt a fenti jövedelemigazolásokat az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez kell benyújtania.


Hozzászólás 1 hozzászólás

A vállalatirányítás damaszkuszi pengéje

2012. Szeptember 18. 10:00 - admin

A középkorban a keresztes lovagok rettegtek az arab harcosok damaszkuszi pengéitől. Ezek a kardok rendkívül erős acélból készültek, ugyanakkor rugalmasak, szinte törhetetlenek voltak. A damaszkuszi acél e két tulajdonsága használóját legyőzhetetlenné tette. Azok a vállalatok, amelyek dacolnak a válsággal, és csökkenő kereslet mellett is rendkívül hatékonyan, felesleges költségek és veszteségek nélkül tudnak működni, a damaszkuszi pengéhez hasonló előnyöket nyújtó eszközöket használnak. Olyan eszközöket, melyekkel egyszerre képesek hatékonyan menedzselni folyamataikat, miközben rugalmasan reagálnak a legkülönbözőbb változásokra is: Bemutatjuk a Microsoft Dynamics NAV és a BaBér bérügyviteli szoftver ötvözetét.

A piac a kereslet visszaesése miatt kegyetlen tempót diktál, amikor a gyors reagálás üzleteket jelenthet. Márpedig gyors és jó döntést csak a készletek és kapacitások pontos ismeretében lehet hozni. Ezzel szemben sok cégvezető küzd azzal a problémával a fémiparban, hogy nem azonnal elérhetők az információk a cég erőforrásairól, így egy hirtelen megrendelői felfutás vagy visszaesés esetén nem tud kellő gyorsasággal reagálni. Pedig a legyártott termékek raktározása pénzbe kerül, mert az értékesítésig áll benne a tőke. Ugyanez a helyzet a nem időre teljesített megrendelésekkel is, ami komoly veszteségeket jelenthet a vevői elégedetlenség miatt.

Ugyancsak sok nehézséget jelent a megrendelési, gyártási, logisztikai és értékesítési költségekhez hozzárendelni a bérköltségeket, ami nélkül nem lehet hatékony döntést hozni. Ez már csak azért sem elhanyagolható szempont, mert a bérköltség az egyik legnagyobb költségtényező, valamint egyetlen apró hiba százezres nagyságrendű bírságot vonhat maga után. E problémákra nyújt tökéletes megoldást a Microsoft Dynamics NAV és a BaBér bérügyviteli program integrációja.

Mikropontosságú cégadatok pillanatok alatt:
A Microsoft Dynamics NAV a gyártó cégek igényei alapján kifejlesztett vállalatirányítási rendszer, mely kis- és középvállalkozások részére készült. A cég termelési tevékenysége minden fázisban áttekinthető a megrendelt alkatrészektől, részegységektől kezdve az összeszerelésig, a raktáron lévő készleten át egészen a kiszállításig.

Az intelligens rendszer segítségével lehetővé válik például a termékek címkézése, csomagolása, valamint összeszerelése azt követően is, hogy beérkezett a vevői megrendelés. A meglévő árukészlet így rendkívül rugalmasan, egy „váratlan” megrendelés esetén is könnyedén értékesíthető.

A kis- és közepes vállalatok számára elérhető irányítási rendszerekben általában nincs bérügyviteli modul, mert a bérügyvitel olyan bonyolult és olyan ütemben változik, hogy nincs ember, aki nyomon tudná követni. Azonban a BaBér bérügyviteli szoftver képes erre, köszönhetően annak, hogy közel másfél évtizede a bérügyvitelre specializálódott.

Kipróbált és sokszor bevált megoldás, amely minden olyan funkciót tartalmaz, amelyre egy dolgozó beléptetésétől kezdve a kiléptetésig szükség lehet, ezért előszeretettel használják a könyvelők és nagyvállalatok is. A BaBér egyik legnagyobb előnye, hogy rendszerfüggetlen és egyszerűen integrálható a vállalatirányítási rendszerek többségével.

Egy olyan hatékony szoftverrel együtt, mint a Microsoft Dynamics NAV, egy rendkívül időtálló és rugalmas megoldás jön létre olyan tulajdonságokkal, mint a damaszkuszi acél.

A két rendszer integrációja lehetővé teszi, hogy az emberi erőforrások pontos tudatában hozzunk döntést: van-e elegendő munkaerő? Hányan vannak szabadságon? Hány munkaórát vesz igénybe a megrendelés teljesítése? Mekkora bérköltséget jelent egy műszakban, ha túlórát kell fizetni és ha két műszakra van szükség? Mindezt logikusan és egyszerűen.

A két szoftver kombinációjával valóban ERP üzemmódban, azaz a  keresletet és a szállítást előre jelezve és összehangolva működtethető a vállalkozás, a cég döntéshozói számára áttekinthető a termelés, a logisztika, az értékesítés, a humán erőforrás gazdálkodás és a pénzügyi elszámolás is.
Szinte „last minute” módban kezelhetők a vevői igények, a termékek előállításához szükséges alapanyagok és alkatrészek rendelései pedig akár „Just In Time” végezhetők. A rugalmas folyamatoknak és az integrált adatoknak köszönhetően pontos, gyors döntéseket lehet hozni, megragadva a kínálkozó üzleti lehetőségeket.

A Microsoft Dynamics NAV és a BaBér együtt olyan a cégek kezében, mint a damaszkuszi penge: használatával rugalmassá és hatékonnyá válik a vállalat. Legyőzhetetlen.
A Microsoft Magyarország, a MultiSoft és a Soft Consulting szervezésében szeptember 19-én Budapesten tájékozódhatnak az érdeklődő szakemberek a gyártóipari cégek előtt álló vállalatirányítási kihívásokról és az azokra adható lehetséges válaszokról.


Hozzászólás 1 hozzászólás

Bérpótlékok 2012

2012. Július 18. 10:00 - admin

Összefoglaló anyag az Új Mt. szerinti, 2012. július 1-től érvényes bérpótlékokról.

  • éjszakai pótlék
  • műszakpótlék
  • vasárnapi pótlék
  • fizetett ünnepi pótlék
  • túlóra pótlék
Az alábbi linken olvashatják:

http://www.munkaugyiforum.hu/munkaugyi-segedanyagok/berpotlekok-2012-julius-1-tol

Tegye fel kérdését DÍJMENTESEN szakértőnknek a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban a Munkaügyi Fórumban:

További szép napot kívánok Önnek, és ne feledje, mindig ott állok Ön mellett!


Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó
www.munkaugyiforum.hu



Hozzászólás 0 hozzászólás

Az utolsó pillanatban fogadják majd el az új MT-vel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló szabályokat. Olvassa el a tervezetet és ismerje meg, hogyan bővül a könyvelői teendők köre!
 
A részletekről ide kattintva olvashat.
 


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31]