hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Korábban már írtunk a kisgyermekesek szabadságában bekövetkezett változásokról, és a munkaviszony kezdetekor alkalmazandó új szabályokról is tájékoztatást adtunk. Az alábbiakban a munkavégzés alóli mentesülésre, a munkaszerződés-módosítási kötelezettségre vonatkozó új szabályokat, valamint a kisgyermekes munkavállalók munkavégzésére, a fiatal és a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó változásokat ismertetjük.  

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

A 2012. évi I. törvény (Mt.) módosítása 2023. január 1-jétől két esettel egészítette ki a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés eseteit. 

Az egyik eset, amikor a munkavállaló azért mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, mert egyébként a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan (Mt. 55. § (1) bekezdés a) pontjának második része). 

A másik eset, amikor a munkavállaló azért mentesül a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól, mert a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozását végzi (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja). Ez esetben a mentesülés évente legfeljebb 5 munkanap lehet azzal, hogy a mentesülést a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. 

Ki minősül a fentiek szerinti gondozónak?

Az Mt. módosítás meghatározza a gondozó fogalmát. Gondozást végző munkavállaló az a munkavállaló, aki a kezelőorvos által igazolt
  • súlyos egészségi okból, és
  • jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló
hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt.

A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Gondozási munkaidőkedvezményhez kapcsolódóan következőkre kell még figyelemmel lenni:
  • Munkában töltött időnek minősül az apasági- és a szülői szabadságon túl a gondozói munkaidőkedvezmény tartama is. 
  • A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt gondozói munkaidőkedvezmény tartama alatt.  Ezáltal a hatályos szabály alapján az alábbi 8 esetben felmondási védelem érvényesül. 
„A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
  • a várandósság,
  • a szülési szabadság,
  • az apasági szabadság,
  • a szülői szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
  • a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és
  • az 55. § (1) bekezdés l) pont szerinti mentesülés (azaz a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozását végző)
tartama alatt.”

Munkaszerződés módosítása

A munkaviszony módosításának körét kibővítette a 2019/1158 irányelv, amely alapján a munkaszerződés módosítására 2023. január 1-jétől a következő szabályt kell alkalmazni: 

A munkaviszony első 6 hónapját követően a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig vagy a fentiekben ismertetett gondozást végző munkavállaló kérheti
  • a munkavégzési helyének módosítását,
  • a munkarendjének módosítását,
  • távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
  • részmunkaidőben való foglalkoztatását.
A munkavállaló a fenti kérelmét köteles írásban benyújtani a munkáltatónak, és ebben a kérelemben meg kell jelölnie a munkaszerződés módosításának indokát, és a változtatás időpontját. 

A munkavállaló fenti kérelmére a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a munkáltatói nyilatkozat elmulasztása esetén a munkavállaló igényét 30 napon belül benyújtott keresettel érvényesítheti a bíróságon. (A keresetlevelet a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől, vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 30 napon belül kell azt előterjeszteni.) A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

Munkaviszony megszüntetésekor indokolási kötelezettség 

A munkáltató – hasonlóan az apasági és a szülői szabadságnál leírtakhoz – a munkavállaló kérelmére indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidőkedvezmény vagy a fentiekben ismertetett munkavállalói munkaszerződés módosítására irányuló kérelme miatt került sor.

Példa: A munkavállaló a próbaidő alatt kéri az 5 munkanap gondozói munkaidőkedvezményt és a munkáltató ezt követően indokolás nélkül azonnali hatállyal megszünteti a munkaviszonyt. Ha a munkavállaló állítása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidőkedvezmény miatt került sor, és kéri az azonnali hatályú felmondást követő 15 napon belül a felmondás indokolását, akkor a munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles közölni. A munkavállaló kérelmére közölt munkáltatói indokolásnak meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.

Kisgyermekes munkavállalók munkavégzésére vonatkozó módosítás

A tavaly hatályos szabály alapján 
  • a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor
  •  rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.
A fenti szabály kapcsán két változás következett be 2023. január 1-jétől. Az egyik, hogy már nem a munkaviszonyra vonatkozó szabály rögzíti az egészségkárosító kockázatokat, hanem azt a munkáltatónak kell megállapítania a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat esetén. A másik változás, hogy törlésre kerül a fenti munkavállalók esetén a készenlét tiltása. Az indokolás alapján ennek oka, hogy „a készenlét elrendelésének a rendkívüli munkaidő tilalma miatt nincs funkciója.”

Fiatal munkavállalókra vonatkozó módosítás

Fiatal, azaz 18 év alatti munkavállalók esetén az általános szabály, hogy a fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet. 2023. január 1-jétől új szabályként jelenik meg a módosításban, hogy 16 évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje ugyanakkor legfeljebb 6 óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. 

Nyugdíjasokra vonatkozó módosítás

Az Mt. úgy rendelkezik, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, továbbá a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

A nyugdíjas munkavállaló fogalmába tavaly beletartozott a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló. A módosítás alapján 2023. január 1-jétől a rokkantsági ellátásban részesülő nem minősül nyugdíjasnak, így esetében a rendes felmondás indokolását és a végkielégítés általános szabályait is alkalmazni kell.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás


Ahogy arról előző bejegyzésünkben szó volt, a 2023. január 1-jétől hatályos Munka törvénykönyvéről szóló (Mt.) módosításokat – a változások nagy terjedelmére tekintettel – több bejegyzésben dolgozzuk fel. Az alábbiakban a munkaviszony kezdetekor alkalmazandó új szabályokra vonatkozó változásokat foglaljuk össze.

Az első két pontban az Mt. tájékoztatási kötelezettségére és a próbaidőre vonatkozó módosításait, míg a harmadik pontban a munkaviszony, mint biztosítási jogviszony bejelentésére vonatkozó Art. módosítást ismertetjük.

Tájékoztatási kötelezettség

Jelentősen változik a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége, amelyet a 2012. évi I. törvény (Mt.) 46-47. §-ai szabályoznak.

Az egyik jelentős változás, hogy a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 nap helyett 7 napon belül köteles a munkavállalónak az írásbeli tájékoztatót átadni. Ha netán a munkaviszony már 7 napon belül megszűnne – például a próbaidő alatt valamelyik fél azonnali hatállyal felmond –, akkor a tájékoztatást felmondás esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyéb esetekben legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon kell teljesíteni.

Megjegyzés: Az Mt. új szabálya azt is rögzíti, hogy nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak.

Jogutódlással történő munkáltatói megszűnés esetén is van adott tájékoztatási kötelezettsége az átvevő munkáltatónak. A hatályos szabály alapján ezt az átszállást követő 15 napon belül kell teljesítenie. A módosítás alapján ez a határidő is lerövidül, méghozzá az átszállás napján kell ennek a tájékoztatásnak eleget tenni.

A másik jelentős változás, hogy írásbeli tájékoztató tartalmára vonatkozik. Az írásbeli tájékoztató kötelező elemei kiegészülnek a következőkkel: a munkaviszony kezdete és tartama, a munkahely, a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, a munkaidő-beosztás lehetséges időszaka (a hét napjai, a napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontja), a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő, a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megillető hatóság.

Mindezek alapján a módosított szabály úgy rendelkezik, hogy a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
  • a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,
  • a munkahelyről,
  • a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §)*,
  • a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól*,
  • a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,
  • a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint
  • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
  • a munkakörbe tartozó feladatokról,
  • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról*,
  • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról*,
  • a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól*,
  • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
Megjegyzés: A *-gal jelölt pontokban foglalt tájékoztatás az Mt. adott rendelkezésére hivatkozással is megadható.

Tekintsük át az első 6 pontot, amellyel bővült a tájékoztatási kötelezettség!

Tájékoztatás a munkaviszony kezdetéről, tartamáról

A hatályos szabály alapján a munkaviszony kezdete a következő:
„A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.”

A fenti szabály oly módon változik, hogy kikerül a jogszabályból az a meghatározás, hogy a munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Mindezek alapján az új szabályban
„A munkaviszony kezdetének napja – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap.”

A törvény indokolása alapján a munkaviszony kezdetéről akkor kell tájékoztatni a munkavállalót, ha
  • a felek a munkaszerződés írásba foglalását elmulasztották, vagy
  • a felek a munkaviszony kezdetéről csak szóban állapodtak meg, és így arról az írásba foglalt munkaszerződés így nem rendelkezik, vagy
  • a munkaszerződés későbbi időpontban kerül írásba foglalásra, mint a tájékoztatási határidő.
Tájékoztatás a munkahelyről:

Az Mt. módosítása alapján,
„Eltérő megállapodás hiányában a munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni.”

Azaz összekapcsolja a munkakört a munkavégzés helyével az új szabály. 2019/1152 irányelv kötelezi a munkáltatót arra, hogy legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított egy héten belül adjon írásbeli tájékoztatást a munkavállaló részére a munkahelyről, kivéve, ha a felek arról a munkaszerződésben megállapodtak.

Tájékoztatás a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről

Az indokolás alapján a 2019/1152 irányelv célja, hogy a többnyire vagy teljes mértékben nem kiszámítható munkarendben foglalkoztatott munkavállalók számára is biztosítsa a minimális kiszámíthatóságot. Az írásbeli tájékoztatási kötelezettség ezért általános jelleggel, valamennyi munkavállaló esetében alkalmazandó. A napi munkaidő tartamán túlmenően az írásbeli tájékoztatásnak meg kell jelölni a naptári hét azon napjait, eze(ke)n belül azt az időszakot (kezdő- és befejező időpontot), amelyre vonatkozóan a munkáltató munkaidő-beosztást közölhet, továbbá a túlóra (azaz a rendkívüli munkaidő) lehetséges tartamát, valamint a munkáltató tevékenységének sajátos jellegét (megszakítás nélküli, amely a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható, illetve több műszakos vagy idényjellegű munka).

A fenti kötelezettségnek az Mt. adott rendelkezésére (§-aira) hivatkozással is eleget lehet tenni. Javasolt is ezt az egyszerűbb megoldást választani.

Megjegyzés: Új szabály, hogy a kollektív szerződés rendelkezése alapján a közölt munkaidőbeosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legfeljebb 48 órával módosítható.

Tájékoztatás a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól

A felmondási idő megállapításának szabályairól való közlést a jelenlegi hatályos szabály is előírja. Az irányelv azonban ennél szélesebb körű tájékoztatást ír elő. Ennek eredményeként 2023. január 1-jétől a munkaviszony megszüntetésével összefüggő eljárással kapcsolatos információkat is közölni kell a munkavállalóval.

Ez esetben is javasolt, hogy a fenti kötelezettségnek az Mt. adott rendelkezésére (§-aira) hivatkozással tegyen eleget a munkáltató, hiszen ezáltal sokkal egyszerűbb a tájékoztatási kötelezettséget megvalósítani.

Tájékoztatás a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról

Az indokolás rögzíti, hogy a jogharmonizációs kötelezettség alapján a munkáltató által biztosított képzésekre való jogosultsággal kapcsolatban a munkáltatónak oly módon szükséges tájékoztatás nyújtani a munkavállaló számára, hogy ismerteti a munkavállaló által évente képzésre igénybe vehető napok számát, illetve a munkáltató általános képzési politikáját. A tájékoztatásnak ki kell terjedni azokra a képzésekre is, amelyek biztosítására uniós vagy nemzeti jog, vagy kollektív szerződés kötelezi a munkáltatót. A kötelező képzések sorába tartozik például a munkavédelmi képzés.

Tájékoztatás a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.

A 2019/1152 irányelv alapján a társadalombiztosítási rendszerekre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell azon társadalombiztosítási intézmények adatait, amelyek részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti. Az indokolás rögzíti, hogy a 2019/1152 irányelv értelmezésében köztehernek minősülnek adott esetben a betegségi, anyasági, apasági és szülői ellátásokhoz, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátásokhoz, továbbá az öregségi, a munkaképtelenségi, a túlélő hozzátartozói és álláskeresési ellátásokhoz, az előnyugdíj-ellátáshoz és a családi ellátásokhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulékok.

Magyarországon jelenleg minden munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet az állami adóhatóság részére kell megfizetni a munkáltatónak, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt kell megjelölni a tájékoztató ezen pontjában.

Mikor nem kell a fenti tájékoztatási kötelezettséget teljesíteni?

Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség – kivéve a munkáltatói jogkör gyakorlójáról való tájékoztatást –, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg. Ugyanakkor, ha behívás alapján történő áll fenn, akkor a tájékoztatási kötelezettség munkaidőtől függetlenül fennáll.

A munkavállaló tájékoztatása a változásokról

Ha a fentiekben ismertetett tájékoztatásban közöltekben – kivéve, ha a tájékoztatás az Mt. adott §-aira hivatkozással történt - vagy a felek nevében, továbbá a munkaviszony szempontjából lényeges adatokban változás állna be, akkor a munkáltató arról legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja a munkavállalót. Ha azonban a munkavállaló adataiban következik be változás, akkor arról a munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót.

Tájékoztatás külföldön történő munkavégzés esetén

Az új szabály alapján, ha várhatóan 15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót – a fentiekben leírt tájékoztatáson túlmenően – legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell
  • a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
  • a pénzbeli és a természetbeni juttatásról,
  • a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről*,
  • a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről*,
  • a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről, továbbá
  • a hazatérésre irányadó szabályokról.
Megjegyzés: A *-gal jelölt pontokban foglalt tájékoztatás az Mt. adott rendelkezésére hivatkozással is megadható.

A jelenleg hatályos szabályhoz képest ez esetben is bővült a tájékoztatási kötelezettség, méghozzá 3. és az 5. pontokban foglaltakkal, azaz
  • a munkavégzés helyén irányadó díjazással, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítés szabályaival, feltételeivel, és
  • a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről.
Ez esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a tájékoztatásban közöltekben – kivéve, ha a tájékoztatás az Mt. adott §-aira hivatkozással történt - megváltoznak, akkor a munkáltató arról legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja a munkavállalót.

Végezetül meg kell említeni, hogy mikortól kell alkalmazni az írásbeli tájékoztatásra vonatkozó új szabályt.

Ugyan a módosító rendelkezések 2023. január 1-jétől hatályosak, de az írásbeli új tájékoztatókat a 2022. augusztus 1. napján már fennálló munkaviszonyban már alkalmazni kell. Erre azonban csak a munkavállaló külön kérése esetén kell sort keríteni. Azaz, a törvény indoklása alapján, ha a munkavállaló kéri, akkor részére biztosítani kell az új tájékoztatót vagy a korábban közölt tájékoztatókat ki kell egészíteni. Azok a munkavállalók is kérhetik a kiegészítő tájékoztatást, akik 2022. augusztus 2. és 2023. január 1. között létesítettek munkaviszonyt..

Próbaidőre vonatkozó új szabályok

Próbaidő kapcsán az alábbi két új szabályt rögzít a módosítás:
  • Próbaidő nem köthető ki a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony - megszűnését követő hat hónapon belüli – ismételt létrejötte esetén, ha a foglalkoztatás azonos vagy hasonló munkakörben történik. Azaz nem köthető ki próbaidő a meghosszabbított vagy hat hónapon belül létesített munkaviszonyban, ha ez a munkaviszony azonos vagy hasonló munkakörre jön létre.
  • Legfeljebb egy évre létesített határozott idejű munkaviszony esetében arányosítani kell a próbaidőt. Ennek során az Mt. 121. § (2) bekezdését kell alkalmazni (töredéknap-számítás). Azaz, az Mt. alapján a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ha például a munkaviszony nyolc hónapra jön létre, akkor az arányosítás alapján két hónap próbaidőt lehet kikötni.

Biztosítási jogviszony bejelentéséhez kapcsolódó módosítások

A határozott idejű munkaviszony bejelentésére új szabályt kell alkalmazni 2023. január 1-jétől. Az Art. új szabálya alapján, a határozott idejű foglalkoztatás esetén a T1041-es nyomtatványon történő bejelentést egyidejűleg a biztosítás kezdetére és a jogviszony megszűnésére is teljesíteni kell legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt. Ha azonban a jogviszony megszűnésének időpontja változik, vagy a határozott időtartam határozatlan időtartamra módosul, akkor a változás-bejelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Megjegyzés: 2023. január 1-jétől a munkáltató a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját feltüntetheti az Art. 50. § szerinti havi adó- és járulékbevallásban. Ez esetben az adóhivatal - az adózó által közölt bevallási adatok alapján - a biztosítási jogviszony megszűnéséről szóló bejelentést hivatalból elvégzi kivéve, ha a foglalkoztatottnak a foglalkoztatóval egyidejűleg több biztosítási jogviszonya áll fenn. A biztosítási jogviszony megszűnéséről szóló adatokat az adóhivatal elektronikusan továbbítja az egészségbiztosítónak, és erről a foglalkoztatottat, valamint a foglalkoztatót is értesíti.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás


2023. január 1-jétől módosultak – többek között a 2019/1158, valamint 2019/1152 európai parlamenti és tanács irányelveknek való megfelelés kapcsán – a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályai. Az áttekinthetőség végett nagy terjedelmű módosításokat több bejegyzésben dolgozzuk fel. Az alábbiakban a kisgyermekes munkavállalók szabadságának szabályaiban bekövetkezett változásokat ismertetjük.

Kisgyermekes szülők szabadságában bekövetkezett változások

Kisgyermekes munkavállalók szabadságában bekövetkezett változásokat többek között a 2019/1158, valamint 2019/1152 európai parlamenti és tanács irányelveknek való megfelelés indokolta. Ennek kapcsán változás áll be az apának járó pótszabadság szabályában és bevezetésre került egy új szabadságtípus, a szülői szabadság. Az alábbiakban elsőként az apára vonatkozó pótszabadság (azaz az apasági szabadság), majd a szülői szabadság szabályait részletezzük.

Apasági szabadság

A Szabadság időtartama és igénybevétele:

A 2022. évben az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, 5 munkanap pótszabadság, míg ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság járt, amelyet kérésének megfelelő időpontban kellett kiadni. A szabadság akkor is járt, ha a gyermek halva született vagy meghalt.

2023. január 1-jétől a fenti szabály a 2019/1158 EU-s irányelvvel összhangban úgy változik, hogy az apát a fenti 5 munkanap helyett egységesen 10 munkanap pótszabadság illeti meg, amely azonban az örökbefogadó apának is jár – legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig jár.

Megjegyzés: Az apasági szabadságot a vezető munkavállalók esetében is alkalmazni kell.

Az apa fenti szabadságát kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságot nem lehet arányosítani. Azaz, ha év közben kezdődött a munkaviszony, akkor is 10 munkanap apasági szabadság jár az apának.

A fenti megnövekedett apasági szabadságot visszamenőleg kell alkalmazni. Azaz a munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után 2023. január 1-jétől két hónapon belül jogosult igénybe venni az apasági szabadságot, illetve, ha az apa a jelenlegi pótszabadságot már igénybe vette, akkor az apasági szabadság különbözetét veheti igénybe.

Megjegyzés: Szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül az apasági szabadság.

Miként alakul az apasági szabadság alatti díjazás?

Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az első 5 munkanap és az utolsó 5 munkanap díjazása eltérő. Az apasági szabadság 5 munkanapjára távolléti díj 100%-a, míg a hatodik munkanapjától a távolléti díj 40 %-a jár.

Felmondási védelem

Akár csak a várandósság, vagy a szülési szabadság esetén, felmondási védelem érvényesül az apasági szabadság időtartama alatt. Azaz a munkáltató nem szüntetheti meg „rendes” felmondással a munkavállaló munkaviszonyát az apasági szabadság alatt.

Megjegyzés: A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a munkaviszony megszüntetésére az apasági szabadság alatt kerül sor.

Új szabály, hogy ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszonyának megszüntetésére többek között az apasági szabadság miatt került sor, és a munkáltató a felmondást nem köteles indokolni, akkor a munkavállaló kérelme alapján a munkáltatót indokolási kötelezettség terheli. Nem kell indokolni a munkáltatónak a felmondást például a próbaidő időtartama alatti azonnali hatályú felmondáskor, a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan idejű jogviszonyának felmondásakor, illetve a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának felmondásakor.

Példa: Apa nyugdíjas munkavállaló. A munkáltatónak nem kell indokolni a felmondását a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan idejű jogviszonyának felmondásakor. Ha azonban a nyugdíjas munkavállaló arra hivatkozik, hogy a munkaviszonya felmondására az apasági szabadság miatt került sor, akkor kérelmére indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetését a munkáltatója.

A munkavállaló a fenti indokolást a felmondás közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles megadni. A munkáltatói indokolásnak meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.

Eljárás a munkaviszony megszűnésekor

Az apa – a gyermek születését követő két hónapon belül – például az új munkaáltatójánál is kiveheti a ki nem vett apasági szabadságot. Többek között erre tekintettel érvényesül, hogy az apasági szabadság pénzben nem váltható meg és arról igazolást kell kiadni. Azaz, ha a munkaviszony megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, akkor a ki nem vett apasági szabadságot nem lehet pénzben kifizetni, azaz nem lehet megváltani.

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Új szabály, hogy a munkaviszony megszűnésekor/megszüntetésekor igazolni kell az apasági szabadságot, azaz fel kell tünteti a munkáltató által kiadott apasági szabadság tartamát is.

Változás a fogalmakban

A munkatörvénykönyv módosítása meghatározza az apa fogalmát és módosítja a gyermek fogalmát. Az apa a 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi, vagy az örökbefogadó férfi.

A Ptk. 2022. január 1-jétől hatályos szabályai a különélő szülők által nevelt gyermek is bekerül a gyermek fogalmába. Mindezek alapján a gyermek meghatározása a következőképpen alakul:
„Gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák,”

A fenti módosítás indokolása alapján a Ptk.-ban a 2022. január 1-jétől hatályos módosítás nevesíti a gyakorlatban eddig is érvényesülő megoldást, az ún. váltott gondoskodást, mint a közös szülői felügyelet gyakorlásának egyik módját. A váltott gondoskodás esetében a különélő szülők a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják, és a gyermeket felváltva gondozzák, nevelik azonos időtartamban saját háztartásukban. Erre tekintettel a gyermek fogalma magában foglalja a felváltva nevelt és gondozott gyermeket is, a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásakor.

Szülői szabadság

A szülői szabadság időtartama

Új típusa a szabadságoknak a szülői szabadság. A szülői szabadság alapján a gyermekes munkavállalók (azaz a munkavállaló anya és munkavállaló apa is) több szabadságra jogosultak. A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg.

Megjegyzés: A szülői szabadság – az apasági szabadsághoz hasonlóan – nem arányosítható.

A szülői szabadság igénybevételének az a feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően 1 éve fennálljon. Meg kell említeni, hogy ha a gyermek születésének vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának időpontjában még nem állna fenn a munkaviszony 1 éve a munkáltatónál, de később ez a követelmény (azaz az 1 év) teljesül, akkor később is igénybe veheti a munkavállaló a három évnél fiatalabb gyermeke kapcsán a szülői szabadságot.

Megjegyzés: A szülői szabadságot a vezető munkavállalók esetében is alkalmazni kell.

A fenti szülői szabadságot visszamenőleg kell alkalmazni. Azaz a munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

Szülői szabadság díjazása

A szülői szabadság időtartamára járó díjazás nagyon alacsony. A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult, amelyet még csökkenteni kell ezen időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

Megjegyzés: A gyermek gondozása céljából egyidejűleg egy jogcímen lehet távol a munkavállaló, ezért a szülői szabadság és az Mt. 128. §-a szerinti fizetés nélküli szabadság egyidejűleg nem adható ki.

Továbbá meg kell említeni, hogy szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül a szülői szabadság.

Szülői szabadság igénybevétele

A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb 60 nappal – elhalaszthatja, de ekkor köteles a halasztás indokát és a szabadság kiadására javasolt új időpontot a munkavállalóval írásban közölni.

Felmondási védelem

A munkáltató nem szüntetheti meg „rendes” felmondással a munkavállaló munkaviszonyát – az apasági szabadsághoz hasonlóan – a szülői szabadság alatt.

Megjegyzés: A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a munkaviszony megszüntetésére a szülői szabadság alatt kerül sor.

Ez esetben is alkalmazni kell az apasági szabadságnál a munkáltató indokolási kötelezettségére leírt szabályokat. Azaz a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a szülői szabadság miatt került sor. A munkavállaló kérelmére közölt munkáltatói indokolásnak meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie. A munkavállaló a munkáltató által tett jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles közölni.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén

Ugyancsak az apasági szabadságnál leírtak szerint kell eljárni a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor. Ha a munkaviszony megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, akkor a ki nem vett szülői szabadságot nem lehet pénzben kifizetni, azaz nem lehet megváltani.

Az Mt. alapján, a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, amelynél fel kell tüntetni az igénybe vett szülői szabadság időtartamát is. Erre vonatkozóan az Mt. indokolása rögzíti, hogy ha szülői szabadságra jogosult munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig nem, vagy csak részben vette igénybe a szülői szabadságot, akkor azért, hogy azt az új munkahelyén igénybe vehesse azt, a munkáltató igazolást állít ki.

A szülői szabadság olyan időtartamnak minősül, amelyet ha a munkaviszony megszűnése, megszüntetése kapcsán végkielégítés kifizetésére kerül sor, akkor a végkielégítésnél figyelembe kell venni.

Szabadság kiadása

Új szabály, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb 60 nappal – elhalaszthatja. A munkáltató ezt az intézkedését írásban indokolja, továbbá a kiadás általa javasolt időpontját egyidejűleg közli a munkavállalóval.

A szabadság kiadásakor általános szabály, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Ez alól a szabály alól kivételt képez az apasági szabadság és a szülői szabadság. A törvénymódosítás ezt a következőképpen indokolja:
„A szülői szabadságot a munkavállalók jogosultak rugalmas módon igénybe venni. Erre tekintettel a javaslat speciális kivételt állapít meg a szabadság esedékesség évében történő kiadására vonatkozó szabály alól figyelemmel arra, hogy a szülői szabadság a gyermek születésétől hároméves koráig igénybe vehető. További kivétel vonatkozik az apasági szabadság kiadására, amely a törvényben foglaltak szerint a születést követő második hónap végéig vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig adható ki akkor is, ha e két hónap tartama áthúzódik a születés évét követő évre.”

Végezetül meg kell említeni, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja azzal, hogy ezt az intézkedését a munkáltatónak írásban meg kell indokolnia. A megszakítást nem lehet alkalmazni az apasági szabadság és a szülői szabadság esetén.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Munkáltató utasítási joga

2022. November 21. 11:54 - siteadmin


A munkaviszonyban meghatározó szerepet tölt be a munkáltató utasítási joga, különös tekintettel arra, hogy a munkáltató utasítása a munkavégzés minden fázisára, elemére kiterjedhet. Az alábbiakban a munkáltató utasítási jogát ismertetjük, kitérve az utasítás megtagadására, és abban 2023. január 1-jétől várható változásokra is. 

A korábban hatályos 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv is rendelkezett a munkaviszonyban alkalmazható utasítási jogról, mint a munkaviszony egyik meghatározó minősítő jegyéről. Az irányelv többek között rögzítette, hogy a munkavállaló és a munkáltató között jellemzően szigorú alá-fölérendeltségi viszony áll fenn, melyből következik a munkáltatót megillető egyoldalú irányítási és utasításadási jogkör.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkavállaló kötelezettségei között nevesíti, hogy a munkavállaló a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint köteles végezni. 

Megjegyzés: Az Mt. arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódó előkészítő vagy befejező tevékenységeket külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Általános szabály, hogy a munkavállaló köteles a munkáltató utasítása alapján végezni a munkáját. A jogszerű munkáltatói utasítás megtagadása hátrányos következményekkel járhat. Ha a munkavállaló ismétlődően nem tesz eleget a jogszerű munkáltatói utasításnak, akkor ezen alapkötelezettség megszegése a munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetését eredményezheti.

Megjegyzés: Az Mt. alapján a munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére már nincs mód. Az utasítástól való eltérésről azonban haladéktalanul tájékoztatni kell a munkáltatót. 

Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkavállaló megtagadhatja, sőt meg is kell tagadnia az utasítás végrehajtását. Erre az alábbi esetekben kerülhet sor:

El kell különítenünk azt az esetet, amikor az utasítás megtagadása a munkavállaló mérlegelésén alapul, azaz egy lehetőség, és azt az esetet, amikor azt köteles megtagadni a munkavállaló.

Elsőként nézzük meg, hogy mikor tagadhatja meg a munkavállaló az utasítás végrehajtását, azaz mikor áll fenn ez a magatartás, mint egy lehetőség!

Ha a munkavállaló olyan utasítást kap, amelynek a végrehajtása 
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy 
  • a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné,
akkor a munkavállaló megtagadhatja az utasítás végrehajtását. Azaz, ez esetben a munkavállaló mérlegelheti, hogy betartja vagy sem a munkáltató utasítását. 

Például munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, ha a munkáltató arra utasítja a munkavállalót, hogy munkaközi szünetben is munkát végezzen. Vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetheti a munkáltatónak az az utasítása, hogy a munkavállaló törött védősisakot, vagy megrongálódott munkavédelmi bakancsot vegye fel a munkavégzéséhez.

Más a helyzet akkor, ha a munkavállaló köteles megtagadni a munkáltató utasítását. Erre a következő esetben kerülhet sor: A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. 

Ide tartozik például az az utasítás, ha az autószerelőt arra utasítja a munkáltatója, hogy a kicserélt régi akkumulátorokat a település szélén lévő erdőbe dobja ki. Ez olyan utasítás, amely a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, így azt köteles megtagadni a munkavállaló.

A napokban került benyújtásra a Parlamenthez T/1845. számú törvényjavaslat, amely többek között az Mt.-ben a fenti utasításmegtagadást is módosítja. A módosítás alapján 

„A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, egészségét, vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.” 

Jelenleg csak akkor áll fenn a megtagadási kötelezettség, ha az utasítás végrehajtása harmadik személy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Amennyiben a fenti módosítás elfogadásra kerül, akkor 2023. január 1-jétől akkor is meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha annak végrehajtása a harmadik személy életet, testi épséget is közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. 

Ha a munkavállaló – akár lehetőség, akár kötelezettség keretében - megtagadja a munkáltató utasítását, akkor nem mentesül az alól, hogy a munkahelyén továbbra is rendelkezésre álljon. Azaz az utasítás megtagadásakor is a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére kell állnia. 

A fenti szabály is várhatóan módosulni fog 2023. január 1-jétől, méghozzá kiegészül egy ún. kivétel szabállyal. Azaz a jogszabály a következőképpen fog rendelkezni: 

„A munkavállaló – a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésének idejére vonatkozó utasítást kivéve – az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.”

Mit is jelent az a szabály, hogy „a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésének idejére vonatkozó utasítást kivéve”?

Az Mt. módosításáról szóló indokolás magyarázatát alapul véve, a fenti kiegészítés a 2019/1152 irányelv átültetését szolgálja, amely a következőről rendelkezik: 

„Az irányelv lehetőséget biztosít a munkavállalóknak arra, hogy megtagadják a rendelkezésre állást, amennyiben az írásbeli tájékoztatóban foglaltaktól eltérő naptári napra vagy naptári nap eltérő időszakára osztja be a munkáltató a munkaidőt, vagy ha a munkaidő-beosztásról, illetve annak módosításáról a minimális előzetes értesítési időn kívül tájékoztatta a munkavállalót. Habár az irányelv a nem kiszámítható munkarendben foglalkoztatott munkavállalók számára biztosítja a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző munkaidő-beosztás esetén a rendelkezésre állás megtagadásának jogát, a magyar munkajog hatálya alá tartozó valamennyi foglalkoztatási forma kiszámíthatónak minősül az irányelv fogalmi rendszerében, ezért a jogosultság minden munkavállalót megillet.”


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás


A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony létrejöttét követően adott szabályokról, adott kérdésekről írásban tájékoztassa a munkavállalókat. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy a munkáltató ezen kötelezettségének nem tesz eleget. Az alábbiakban a munkáltató fenti írásbeli tájékoztatási kötelezettségét foglaljuk össze. 

Az Mt. 46. §-a rendelkezik a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségéről. Az írásbeli tájékoztatás nem része a munkaszerződésnek, ez egy egyoldalú, jogszabályban előírt kötelező közlés. Amennyiben az alábbiakról a munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés nem rendelkezik, akkor a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a következőkről:
  1. napi munkaidőről,
  2. az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
  3. a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
  4. a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól, 
  5. a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, 
  6. a munkakörbe tartozó feladatokról,
  7. arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint
  8. a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
Az első 5 pontban foglaltak kapcsán az Mt. rögzíti, hogy ezen kérdések kapcsán a tájékoztatás úgy is megvalósulhat, hogy a munkáltató az Mt. adott rendelkezéseire, adott §-aira hivatkozik. Természetesen erre akkor kerülhet sor, ha ezen pont(ok)ban foglaltakat az Mt. szabályozza, és azok megegyeznek az Mt. szabályaival. 

A 6. pont tartalmazza a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatokat, azaz a munkaköri leírást. A munkaköri leírás részletezi a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatokat, amely több módon is kapcsolódhat a munkaszerződéshez. Az egyik eset, amikor a munkaköri leírás a munkaszerződés melléklete. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy mivel a munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan része, így a munkaköri leírást csak akkor lehet módosítani, ha ahhoz mind a munkavállaló, mind a munkáltató hozzájárul. A másik eset, amikor a munkaköri leírás nem része a munkaszerződésnek, azaz a munkaköri leírás külön a munkaszerződéstől elkülönülten kerül átadásra a munkavállaló részére. Ez esetben a munkaköri leírás módosításakor nem szükséges a felek közös megegyezése, azt a munkáltató akár egyoldalúan is módosíthatja, de csak úgy, hogy ez az egyoldalú módosítás a munkakör jellegét alapvetően nem változtathatja meg. Ha tehát kimaradt a munkaköri leírásból olyan elem, amely egyértelműen része az adott munkakörnek, akkor azzal a munkaköri leírás egyoldalúan kiegészíthető. Ha a munkaköri leírás a munkaszerződéstől elkülönülten kerül átadásra a munkavállalónak, akkor figyelemmel kell lenni a hírlevélben foglalt tájékoztatási kötelezettség határidejére. Azaz a munkaköri leírást legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell írásban átadni a munkavállalónak. 

Ahogy a 7. pont is rögzíti, külön kell a munkáltatónak tájékoztatni arról a munkavállalót, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. A munkáltatónak egyidejűleg egy kollektív szerződése lehet. A munkavállalónak tudnia kell, ha a munkáltató kollektív szerződéssel rendelkezik, hiszen az Mt. több esetben is rögzíti, hogy az Mt.-ben leírtaktól a kollektív szerződés eltérhet. Ez az eltérés megvalósulhat a munkavállaló javára, de adott esetben megvalósulhat a munkáltató érdekében is. Erre tekintettel a munkavállalónak tudnia kell arról, hogy a munkáltatónál van-e kollektív szerződés, és amennyiben a munkáltató rendelkezik azzal, akkor a munkavállaló érdeke, hogy megismerje a kollektív szerződés tartalmát. 

Végezetül a munkáltató írásbeli tájékoztatójának ki kell térnie arra, hogy a munkavállaló felett ki gyakorolja a munkáltatói jogkört.  A munkavállalónak tudnia kell, hogy ki az a személy, aki munkáltató képviseletében jognyilatkozatot tehet. Azaz például ki jogosult arra, hogy a munkavállalóval a munkáltató képviseletében a munkaszerződést megkösse, a munkaviszonyt megszüntesse.

Megjegyzés: Ha a fenti adatokban vagy a munkáltató megnevezésében, illetve lényeges adataiban változás áll be, akkor ezekről a változásokról is 15 napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkáltónak a munkavállalót.
 
Meg kell említeni, hogy nem minden esetben kötelező a fenti tájékoztató elkészítése. Nem terheli a munkáltatót a fenti tájékoztatási kötelezettség – kivéve a munkáltatói jogkör gyakorlójáról való tájékoztatást –, ha 
  • a munkaviszony tartama az 1 hónapot nem haladja meg, vagy 
  • a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.
Külön szabály vonatkozik a külföldi munkavégzésre. 15 napot meghaladó, külföldön történő munkavégzés esetén a fenti tájékoztatáson túl a munkáltató köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni – méghozzá legkésőbb 7 nappal a külföldre való kiutazás megelőzően – a következőkről: 
  • a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
  • a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
  • a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá
  • a hazatérésre irányadó szabályokról.
Végezetül meg kell említeni, hogy a munkáltató fentiekben ismertetett tájékoztatási kötelezettsége akkor is fennáll, ha a munkáltató személyében változás következik be. Ennek keretében az Mt. rendelkezik arról, hogy az átvevő munkáltató az átszállást követő 15 napon belül szintén köteles a fentiekben ismertetett tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93] [94] [95]
Blog archivum