hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



2020. november 10-én jelent meg a Magyar Közlöny 242. számában, hogy jelenlegi veszélyhelyzetben melyek azok a tevékenységi körök, amik kapcsán a kifizetők bértámogatásban részesülhetnek, és adott feltételek esetén mentesülnek a közteherfizetés alól. 

Az ún. tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek 2020. novemberre 
  • nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy után, továbbá 
  • nem kell megfizetnie a szakképzési hozzájárulást, és rehabilitációs hozzájárulási előleget 
az alábbi tevékenységi körök esetében:  

 1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenység,
 2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenység,
 3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenység,
 4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenység,
 5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenység,
 6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenység,
 7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység,
 8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység,
 9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenység,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenység,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenység,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenység,
13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenység,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenység,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenység,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenység, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak, 
18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)

Megjegyzés: A kisvállalati adóalany a fenti  tevékenységével összefüggésben 2020. novemberére történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

Mi is tekinthető a fenti tevékenységnél ún. tényleges főtevékenységnek?

Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyből a  kifizetőnek, illetve a kisvállalati adóalanynak 2020. november 11-ét megelőző 6 hónapban a  legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

A fenti mentesség igénybevételének a feltételei:
  • A  kifizető 2020. november 11-én fennálló munkaszerződés szerinti munkabérfizetési kötelezettségének eleget tesz, és a  munkaszerződést nem szünteti meg 2020. novemberében felmondással.
  • A veszélyhelyzetre való tekintettel egyébként a kifizető a munkavállalót elbocsájtotta volna.
  • A kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

Bértámogatás

A fentiekben felsorolt szolgáltatást nyújtó munkaadó részére 2020. novemberére a  munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű bértámogatás is nyújtható. 

A bértámogatás feltételei:
  • támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és 
  • a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti. 
A  munkaadó a bértámogatás iránti kérelmét a  székhelye, illetve telephelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be, amely a bértámogatásról 8 munkanapon belül határozatban dönt. Ez a támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra. 

A mentesség és a bértámogatás forrása: A mentesség és a bértámogatás európai uniós támogatást tartalmaz. Erre tekintettel ezen támogatással kapcsolatos minden iratot nem 5 évig, hanem a támogatási döntést követő 10 évig kell megőrizni.

Megjegyzés: A fenti szabályt 485/2020. (XI. 10.) kormányrendelet tartalmazza, amely kitér a támogatások halmozódására is. Azaz azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén ez a támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Atr.) 2.  § 1.  pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az  Atr. 2.  § 1.  pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Az év végi szabadságok kiadása

2020. November 9. 10:51 - siteadmin


Ahhoz, hogy tudjuk, mennyi szabadságuk maradt a dolgozóknak az év végéig, tudni kell, mennyi járt nekik az adott évre, és abból mennyit vettek már ki. November elején ezt érdemes számba venni, hogy a munkáltató meg tudjon felelni annak a kötelességének, mely szerint fő szabályként a tárgyévben ki kell adni a dolgozóknak járó szabadságot.  

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalóknak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság minden munkavállalónak évi húsz munkanap, erre jöhet rá az életkor alapján járó pótszabadság, legfeljebb összesen 10 nap. Az életkor alapján járó pótszabadság abban az évben jár, amikor betölti a dolgozó az adott életkort. A huszonötödik életévtől a harmincegyedik életévig háromévente egy nap, afelett kétévente egy nap a pótszabadság, így lehet elérni 45 évesen a maximális 10 napot. Ezen kívül is járhat azonban pótszabadság. 

A munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után is kap pótszabadságot, alapesetben egy gyermek után kettőt, kettő gyermek után négyet, efelett összesen hetet. Fogyatékos gyermekre évi kettővel több pótszabadság jár. Ezen kívül az apának a gyermeke születése után (két hónapon belül) öt, ikergyermek esetén hét munkanap pótszabadság jár (halvaszületés, elhalálozás esetén is). Ha 18 év alatti vagy az adott évben lesz nagykorú a munkavállaló, akkor neki évi öt nap pótszabadság jár. Ugyanennyi pótszabadság illeti meg azt, aki állandóan a föld alatt dolgozik, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen napi legalább három órát tevékenykedik. Ugyancsak évi öt munkanap pótszabadság jár a megváltozott munkaképességű, a fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve a vakok személyi járadékára jogosult dolgozóknak. 

Ha valakinek év közben kezdődött, vagy szűnt meg a munkaviszonya, akkor az évi szabadság arányos része jár neki azzal, hogy a fél nap egésznek számít. 

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki, viszont évi hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. A szabadságot alapesetben úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló (a pihenőnapokkal, munkaszüneti napokkal, szabadnapokkal együtt) naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A munkáltatónak és a munkavállalónak is 15 nappal korábban kell közölnie egymással a szabadságkiadást/igényt. 
 
A szabadságot fő szabályként pénzzel megváltani nem lehet, és az esedékesség évében, azaz december végéig kell kiadni. Vannak azonban kivételek. 
 
Szabadságmegváltás csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.
 
Szabadságeltolás a következő évre több okból is megengedett. Például akkor, ha a munkaviszony októberben vagy utána kezdődött, akkor legkésőbb március 31-ig kell kiadni az előző évi szabadságot. Ha a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett év végéig kiadni a szabadságot, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell ezt pótolni. Ezen kívül a kollektív szerződés is rendelkezhet úgy, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adják ki, kivételes gazdasági érdekből. Az életkor alapján járó pótszabadságot pedig külön – naptári évre szóló – megállapodás alapján lehet eltolni egy évvel. 
 
Jó tudni, hogy ha az esedékesség évében elkezdődik a szabadság, de legfeljebb 5 munkanappal átnyúlik a következő évre, azt úgy kell venni, mintha év végéig igénybe vették volna. Normál – hétfőtől péntekig tartó – munkarend esetén ez azt jelenti, hogy ha valaki 2020-ban megkezdi a szabadságát, és az átnyúlik 2021-re, akkor maximum január 8-ig tarthat a 2020-as szabadsága. 



Hozzászólás 0 hozzászólás



A jelenlegi járványhelyzetben kialakult foglalkoztatási nehézségeknél kiemelt szerepe van az állami támogatásoknak. A kormány döntött a munkaerőpiaci programból nyújtható újabb támogatásról, amely a 25 év alatti, illetve az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók foglalkoztatása esetén igényelhető. 

A munkaadók az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha programrésztvevő állami foglalkoztatási szervnél regisztrált 25 év alatti álláskeresőt vagy alacsony iskolai végzettségű álláskeresőt (továbbiakban együtt: hátrányos helyzetű álláskereső) foglalkoztatnak munkaviszony keretében.

Megjegyzés: A rendelkezés szempontjából hátrányos helyzetű álláskeresők az alábbi személyek:
  • 25 év alatti álláskeresőnek minősülnek a 15 és 24 év közötti életkorú álláskeresők, tehát akik a 25. életévüket még nem töltötték be.
  • Alacsony iskolai végzettségű álláskeresőnek minősülnek a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők, akiknek nincsen befejezett középfokú iskolai végzettsége.
A támogatási kérelem 2020. október 15. napjától nyújtható be.

A kérelem benyújtásának módja, elbírálásának menete

A kérelmeket a foglalkoztatást megelőzően a foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell benyújtani. 

A járási (fővárosi kerületi) hivatal a támogatásáról mérlegelési jogkörben dönt. A kérelem pozitív elbírálását követően a kérelmezővel a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatósági szerződést köt, melyben részletesen rögzítésre kerülnek 
  • a támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek, valamint
  • a támogatás elszámolására vonatkozó szabályok. 
A hátrányos helyzetű álláskeresőt a járási (fővárosi kerületi) hivatal kiközvetíti a munkáltatóhoz, és a foglalkoztatást csak a fenti hatósági szerződés megkötését követően lehet megkezdeni. 

A támogatás időtartama, mértéke

A támogatás folyósítási időtartama: 5 hónap. 

A támogatás mértéke: a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és tényleges átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó 50%-a, amely maximum havi 100 000 forint lehet a teljes, napi 8 órás munkaidő esetében. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a támogatás arányosítására kerül sor.

Megjegyzés: A támogatás igénybevételével egyidejűleg, adott személy kapcsán fennálló adókedvezmény (például a szociális hozzájárulási adókedvezmény) is érvényesíthető. 

Munkaerőigény bejelentés

Amennyiben ismert a foglalkoztatni kívánt regisztrált hátrányos helyzetű álláskereső személye, akkor a kérelemben fel kell tüntetni az adatait és ebben az esetben nem kell „Munkaerőigény bejelentő” lapot benyújtani a munkáltatónak a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz. 

Ha még nem ismert az álláskereső személye, abban az esetben a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a kérelem beadásával egyidejűleg munkaerőigényét is bejelenti a járási (fővárosi kerületi) hivatalnak. 

Létszámtartási és bővítési kötelezettség

Támogatás akkor adható, amennyiben a kérelem napján meglévő statisztikai állományi létszám azonos vagy nagyobb, mint 2020. október 15. napján meglévő statisztikai létszám.

Mindezek alapján a munkaadónak vállalnia kell, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt sem közös megegyezéssel, sem a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szünteti meg a résztvevő munkaviszonyát, illetve a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát, valamint a munkaadó vállalja, hogy a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú felmondásával sem él.

Létszámnövekedés: Az álláskereső foglalkoztatásának 2020. október 15. napján, vagyis a hirdetmény a munka.hu oldalon történő megjelenésének napján érvényes, a 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény alapján számolt statisztikai állományi létszámához viszonyítva a munkavállalói létszám növekedését kell eredményeznie azzal, hogy minden részmunkaidős 1 főnek számít. 

A támogatás részletes tájékoztatása elérhető a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, azaz a munka.hu oldalán.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Nyitókép: You X Ventures / Unsplash



Hozzászólás 0 hozzászólás

Ezért lehet jó döntés a bérszámfejtés kiszervezése

2020. Október 21. 11:16 - siteadmin


Általánosságban is számos érv szólhat a bérszámfejtés kiszervezése mellett, ám ezek a szempontok jóval hangsúlyosabbá váltak most, a koronavírus időszakában. 

A kiindulópont, hogy bérszámfejtésre minden olyan vállalkozásnál szükség van, ahol vannak alkalmazottak. Viszont főleg a kis- és közepes vállalkozásoknál nem biztos, hogy megéri a feladatra egy teljes munkaidős bérszámfejtőt foglalkoztatni. Ha csak a bérköltségeket nézzük, megoldás lehet persze a részmunkaidős bérszámfejtő is, de ha a többi szempontot is, akkor inkább a kiszervezés felé billen a mérleg nyelve. 

Ha ugyanis egy (teljes vagy részmunkaidős) bérszámfejtője van a vállalkozásnak, és valami miatt nem tud dolgozni – szabadságra megy, megbetegszik ő vagy a gyereke, elkapja a koronavírust, vagy csak karanténba kerül, esetleg felmond – akkor máris nincs bérszámfejtés. A béreket pedig muszáj minden tárgyhónapot követő hónap 10-éig kifizetni a Munka Törvénykönyve szerint. Ergo, valahogy helyettesíteni kell a távol lévő bérszámfejtőt, ami macerás lehet. De már egy ilyen helyzetben is szóba jöhet a kiszervezés, hiszen vannak olyan rugalmas szolgáltatók, amelyek áthidaló megoldásként is vállalják a feladat elvégzését. 

Ha a vállalkozás valamiért idegenkedik a kiszervezéstől, mégis foglalkoztatják a várható előnyök, akkor próbaként is lehet tekinteni egy időszakos megbízásra, és a kipróbálás untán dönteni. 

Költségcsökkentés

Amennyiben egy vállalkozás állandó szolgáltatásként veszi igénybe a bérszámfejtést, akkor garantálhatóan folyamatos lesz a teljesítés. Plusz nem kell megvenni a költséges bérszámfejtő szoftvert, és finanszírozni, hogy folyamatosan naprakész legyen, sem irodát, számítógépet stb. biztosítani, valamint a bérszámfejtő bére, oktatásának költségei sem a céget terhelik. Mindez együtt megtakarítást jelenthet a vállalkozásnak, illetve fixen tervezhető és áttekinthető lesz a bérszámfejtés teljes költsége, ami nem feltétlenül mondható el akkor, ha sajáterősen végzik el a feladatot. 

Szakértelem

Más szempontból is az állandóságot, biztonságot jelentheti a kiszervezés – a szolgáltató vállaltan hozzáértő szakemberekkel dolgozik, arra szakosodik, hogy folyamatosan képben legyen például a törvényi változásokkal, szükséges nyomtatványokkal, bevallási szabályokkal, határidőkkel kapcsolatban, és hogy a szükséges változtatásokat időben átültesse a gyakorlatba. A koronavírus kapcsán is voltak törvényi változások, amelyeket viszonylag gyorsan kellett átültetni a gyakorlatba – ez is könnyebb lehet egy szakértői csapattal.

Amennyiben induló vállalkozásról van szó, amely nem szeretne külön energiákat és pénzt fordítani a bérszámfejtésre, szintén jó döntés lehet egy megbízható szolgáltatóval szerződni. 

Infrastruktúra

A bérszámfejtésre szakosodott szolgáltatók mellett szólhat, hogy automatizált szoftvereikkel hatékonyan, gyorsan képesek elvégezni a munkát. 

De nem csupán gép módjára végzik el a bérszámfejtést, hanem egyenrangú félként képesek olyan hasznos javaslatokat tenni a vállalkozás felé, amelyekkel például optimalizálhatják a bérrel kapcsolatos költségeket, de ugyanilyen értékes lehet az is, ha felhívják a figyelmet a rendszerfejlesztésben, összekapcsolásban rejlő lehetőségekre.

Gondoljunk arra is, hogy a bérek érzékeny adatok – adatbiztonsági szempontból is jó döntés lehet tehát olyan profi külsős szolgáltatóra bízni a számfejtést, aki ezen a téren is felkészült. 

A szolgáltatók vállalják a folytonos ellenőrzést is, javítják az esetleges hibákat, garanciát vállalnak arra, hogy a bérszámfejtés pontos, naprakész legyen. Innen közelítve az sem elhanyagolható körülmény, hogy nem lesznek álmatlan éjszakái a cégvezetésnek attól tartva, mikor kapnak ellenőrzést, és futnak bele egy esetleges késedelem, vagy hiba miatti bírságba. A szolgáltatók szakértelme, illetve felelősségbiztosítása is azt a célt szolgálja, hogy ilyen ne fordulhasson elő, illetve ne terhelje a vállalkozást.


Érdekli, milyen potenciálok rejlenek még a bérszámfejtés kiszervezésében? Olvasson tovább, és vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal: softc.hu/HR-tamogatas




Hozzászólás 0 hozzászólás

Tb támogatással igénybe vehető fogászati ellátások

2020. Október 13. 11:59 - siteadmin



Korábban már tájékoztatást adtunk a térítésköteles ellátásokról. A fogászati ellátások nem szerepeltek ebben a bejegyzésben, mert ezek az ellátások a társadalombiztosítás keretében egy különleges körbe tartoznak, hiszen adott esetben igénybe vehetők térítésmentesen, illetve részleges térítéssel, és adott esetben teljes térítés mellett. Most azokat a fogászati ellátásokat ismertetem, amelyek a társadalombiztosítás keretében térítésmentesen, illetve részleges térítés ellenében vehetők igénybe.

Lehet, hogy többen nem is tudják, hogy vannak olyan magán fogászati szolgáltatók, akik szerződést kötnek az egészségbiztosítóval, hogy tb támogatottan is tudjanak fogászati ellátást nyújtani. Ez esetben ugyanaz a fogorvos, és ugyanaz az asszisztens kezeli a tb támogatásban részesülő beteget, mint a magánszolgáltatást igénybe vevőt. 

A tb támogatott fogászati szolgáltatás – hasonlóan a háziorvosi szolgáltatáshoz – területi ellátási kötelezettségre épül, és felosztható gyermek, felnőtt és vegyes (felnőtt és gyermek) szolgáltatásra. A területi ellátási kötelezettségen alapuló, társadalombiztosítási támogatással nyújtható fogászati ellátások esetén is érvényesül az ún. jogosultság ellenőrzés, azaz az ellátás igénybevételekor a szolgáltató köteles ellenőrizni, hogy az ellátandó személynek érvényes-e a tajszáma, továbbá szerepel-e a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartásában, mint ellátásra jogosult. Az érvényes tajszámmal az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az alábbi ellátásokat veheti igénybe térítésmentesen:

A térítésmentes ellátások egy része megelőzést és a betegség korai felismerését szolgálja, másik része a már kialakult betegség kezelésére irányul. 

Betegség megelőzése és korai felismerése kapcsán az ellátásban részesülő személy az alábbi fogászati ellátásokra jogosult térítésmentesen:
  • 0-6 éves korig a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére,
  • 18 éves életkor felett pedig fogászati szűrővizsgálatra, amelyre évente egyszer kerülhet sor.
Megjegyzés: A fenti fogászati szűrővizsgálatokat a fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató nyújtja, és ezen ellátások körébe tartozik 
  • a szájüreg és a maxillo-facialis tájék stomatológiai vizsgálata keretében az arc és az állcsontok megtekintése, valamint az ajkak, a szájüreg nyálkahártyájának és a nyelvnek a megtekintése, továbbá környéki nyirokcsomók és a nyálmirigyek megtapintása;
  • a fogazat vizsgálata keretében a szuvas, tömött és hiányzó fogak, valamint fogpótlások jelenlétének megállapítása, valamint a fogágy vizsgálata, ínygyulladás, fogágygyulladás, fogmozgathatóság regisztrálása, és a szájhigiéne vizsgálata, lepedék, fogkő jelenlétének megállapítása;
  • gyermekeknél a fog- és állcsont-rendellenességek megállapítása.
Térítésmentes ellátások másik körébe a már kialakult fogászati betegségek kezelései tartoznak. A térítésmentes kezelések egyrészt életkorhoz kötötten adhatók, másrészt adott ellátások kapcsán nyújthatók. 

1. Életkorhoz kötötten, teljes körű fogászati alap- és szakellátás – a fogtechnikai költségek kivételével – az alábbi esetekben térítésmentes: 
  • 18 éves életkor alatt, 
  • 18 éves kor felett a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint 
  • a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig és 
  • 62 éves életkor felett.
2. Életkortól függetlenül, térítésmentesen nyújtható fogászati kezelések – kivéve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultat, aki sürgősségi ellátást kaphat – a következők: 
  • alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelése, 
  • fogsebészeti ellátás, 
  • fogkő-eltávolítás és az ínyelváltozások kezelése,
  • szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresés,
  • adott fogmegtartó kezelés (amalgám és esztétikus fogtömés, gyökértömés évente, foganként egyszer, gyökérkezelés);
  • sürgősségi ellátás. 
Megjegyzés: A fenti sürgősségi ellátásba tartozik többek között a fogak friss baleseti sérüléseinek elsődleges ellátása, foggyulladások ellátása, a szájnyálkahártya és az ajak akut gyulladásos megbetegedéseinek gyógyszeres ellátása, szájüregen belüli tályog megnyitása, a nyelést vagy/és légzést akadályozó idegentest eltávolítása, szájüregi vagy szájüreg környéki vérzés csillapítása, állkapocs-ficam visszahelyezése, eltört állcsont nyugalomba helyezése.

Térítésmentes ellátások mellett a társadalombiztosítás keretében vannak részleges térítés mellett igénybe vehető fogászati ellátások is. Részleges térítést kell fizetnie a betegnek többek között 
  • a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásoknál;
  • 18 éves életkor alatt a fogszabályozó készüléknél. Azaz 18 éves életkor alatti fogszabályozásnál a tb támogatott fogorvosi munka térítésmentes, míg a fogszabályozó készülék árához nyújtott a támogatást a NEAK eszközönként határozza meg.
Megjegyzés: Nem kell azonban részleges térítést fizetni üzemi baleset következtében szükségessé vált fogászati ellátás(ok) esetén. Ha például egy üzemi baleset kapcsán válik szükségessé a rögzített fogpótlás, akkor a tb támogatott fogorvos munkája térítésmentes, a fogtechnikai eszközök árához pedig tb támogatás alapját képező árig nyújt támogatást az egészségbiztosító.

Az, aki bővebben szeretne a fenti témakörben tájékozódni, megteheti a következő jogszabályokban: 1997. évi LXXXIII. törvény; 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet; 71/2011. (XII. 23.) NEFMI rendelet.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76]
Blog archivum