hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

A parkolás is lehet munkahelyi juttatás

2019. December 12. 11:33 - siteadmin


A magánéletben és a munkahelyi ügyek intézése kapcsán is a mindennapok része a parkolás, parkolóhely-keresés, parkolóautomata-vadászat és a parkolás kifizetése, ami nehézkes lehet készpénzzel. Ezeket a gondokat oldja meg az okosparkolás (Parkl-alkalmazás), amely akár munkahelyi juttatásként is kérhető, hiszen lehetővé teszi egy munkavállalói parkolási keret beállítását a céges flottába. 

Az alkalmazás két évvel ezelőtt jelent meg hazánkban és már a kezdetektől új színt hozott a fővárosi parkolásba: olyan piaci rést használtak ki a cég alapítói, amellyel egyrészt megoldást kínálnak a kihasználatlan parkolóhelyek megtöltésére, másrészt leegyszerűsítik a parkolást a már meglévő parkolóházak területén, nem beszélve arról, hogy mindezt készpénzmentesen teszik lehetővé a felhasználók számára. Azóta már országosan kezeli a köztéri parkolást, a fővárosban pedig képes parkolóházat vagy elektromos töltési lehetőséget is keresni az applikáció. Business változatát pedig lehet úgy használni, hogy egy felületen legyenek kezelhetőek és fizethetőek céges keretek között a munkavállalók parkolásai és elektromos töltései is. 

A parkolás, mint juttatás 

Legyen szó a munkahelyi parkolásról, a napközben elintézendő ügyek kapcsán szükséges utazásról, vagy akár a munka utáni programokról, számos munkavállaló életének meghatározó része a parkolás. A Profession.hu tavalyi kutatásából is kiderült, hogy a hazai munkavállalók számára az ingyenes parkolás is lehet motiváló juttatás. Az azonban adminisztratív szempontból körülményes, és a cégek számára terhes volt eddig, hogy vállalati szinten hogyan lehet hivatalos keretek között elérhető a kollégák parkolásának finanszírozása. 

Az app azonban új lehetőséget kínál okosmegoldásával, hiszen lehetővé teszik, hogy akár az egész vállalati flottát tekintve egy platformon lehessen kezelni a zárt téri és utcai parkolást, valamint az elektromos töltést is. Az pedig már csak a vállalatokon múlik, hogy a szolgáltatást csak a céges ügyintézésre vagy akár juttatásként a magánparkolásokra és töltésekre is elérhetővé teszik-e, hiszen a felhasználók egy kattintással válthatnak az appon belül a céges és a saját profil között. 

Áttekinthető felület, személyre szabott profil 

Az új business-szolgáltatás könnyebbséget jelent a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt, hiszen egy fiókon belül kezelhetővé válnak a cég által finanszírozott és a saját zsebből fizetett parkolások is. A vállalati profilon beállítható, hogy egy adott munkavállaló mely szolgáltatások használatára jogosult, tehát csak utcai parkolásra, zárt téri parkolásra, illetve elektromos töltésre, vagy ezek kombinációjára használhatja a céges keretet. Ezzel pedig személyre szabható a szolgáltatás, amely egyaránt működhet a munkahelyi parkolásokat finanszírozó felületként, de akár a magánparkolásoknál juttatásként is jól alkalmazható. A magánparkolás bérként adózó céges juttatás.

Egyszerű fizetés, lekövethető parkolások 

A fizetés a regisztrált cég preferenciái alapján változhat, hiszen lehetséges a tranzakciók utáni azonnali fizetés regisztrált céges bankkártyával, de elérhető a havi elszámolás is átutalással. Ráadásul a munkavállalók számára a céges parkolási számlákkal való adminisztráció, a parkolások saját zsebből történő előfinanszírozása is a múlté, hiszen az alkalmazáson keresztüli parkoláson kívül semmilyen más teendőjük nincs. Mindez segít abban, hogy átlátható és könnyen kezelhető legyen minden fél számára a folyamat. Ha pedig a vállalat szeretné látni a céges keretből fizetett parkolások vagy elektromos töltések helyszíneit vagy időtartamát, akkor egy adminfelületen keresztül egyszerűen listázhatják azokat. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

 

2019. november 12-én került benyújtásra T/8021. számú törvényjavaslat, amely 2020. július 1-jétől lép majd hatályba és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. A törvényjavaslat többek között tartalmazza 2020. július 1-jétől a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodások, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán várható változásokat is, amelyekről az alábbiakban adok tájékoztatást.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár egészségügyi szolgáltatásra, akár nyugellátásra. 

Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás

A Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet az a természetes személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. A természetes személy ezt a megállapodás saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására kötheti meg. A fentiek alapján megállapodás köthető 
  • nagykorú személyre, 
  • 18 évesnél fiatalabb gyermekre.
Továbbá egészségügyi szolgáltatásra megállapodás köthet Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár is. 
 
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
  • 18 évesnél fiatalabb gyermek, illetve Magyarországon nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár esetén havonta a minimálbér 30 százalékát kell megfizetni. 
  • Fenti feltételeknek megfelelő nagykorú személynél ez az összeg havonta a minimálbér 50 százaléka. 
A megállapodás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a megállapodás első 24 hónapjában csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik. 

A megállapodást kötő személyek a fenti magas járulékfizetés ellenére sem kapnak teljeskörű egészségügyi szolgáltatást. Azaz nem jogosultak például transzplantációra, adott fogászati kezelésekre, tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).

Az új törvényben továbbra is megmaradnak a fenti szabályok, de a megállapodás megkötésénél további szigorításra kerül sor. 2020. július 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra úgy lehet majd megállapodást kötni, hogy  első körben a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotát felmérik, majd ezt követően azzal a kötöttséggel kerülhet sor a megállapodáskötésre, hogy a megállapodás alapján nyújtott ellátás az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra nem terjedhet ki. Sőt ez az egészségügyi állapotfelmérés még díjköteles is lesz. 

Megjegyzés: Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult kormányhivatal egészségbiztosítási szerve – az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben – rendeli majd el.
 

Nyugellátásra vonatkozó megállapodások

Nyugellátás vonatkozásában kétféle megállapodás köthető. Az egyik ilyen megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető, míg ezen megállapodás másik típusa csak szolgálati idő megszerzésére irányul.

A hatályos Tbj. alapján, az első esetben, azaz szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes személy, aki 
  • nem saját jogú nyugdíjas, és
  • nem áll biztosítási jogviszonyban vagy
  • a biztosítása szünetel.
A megállapodást jelenleg 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet kötni, amelynek az alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Az új Tbj. alapján ez a befizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől várhatóan 2 százalékkal fog majd csökkenni, azaz 22 százalék lesz.

A megállapodás másik típusa, amely szolgálati idő megszerzésére irányul. Ezt a megállapodást az a nagykorú személy kötheti, aki
  • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét szeretné szolgálati időként elismertetni; illetve
  • a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban 5 naptári évet kívánja elismertetni. A szolgálati idő a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve által hozott határozatával igazolható. Ez esetben maximum 5 év megváltására irányuló megállapodás megkötésére van lehetőség. 
A fenti megállapodás alapján fizetendő járulék a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 százalék nyugdíjjárulék, amely az új Tbj. módosítása alapján 2020. július 1-jétől szintén 22 százalékra csökkenne. 

Megjegyzés: Nem változik a szabály és a járulékmérték sem annál a szolgálati időre köthető megállapodásnál, amelynél a szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével megállapodás köthető 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. 

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

Az egészségügyi szolgáltatási járulék nem az új törvény hatálybalépésével, hanem 2020. január 1-ével fog növekedni havi 7 500 (napi 250) forintról, 7 710 (napi összege 257) forintra.

Az új Tbj. azonban több ponton is jelentősen fogja változtatni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés szabályait. 

2020. július 1-étől hatályba lépő törvény alapján a fenti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre csak a következők lesznek kötelezettek:
  • fizetésre kötelezett személy (aki az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése szerint sem jogosult), 
  • központi költségvetés és 
  • a szociális szövetkezet.
Az új Tbj. rendelkezik arról, hogy az adóhivatal az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési  kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek. A tájékoztatás tartalmazza a fizetési kötelezettségre, továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat.

Szintén rögzíti az új Tbj., hogy 2020. július 1-jét követően, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett belföldi személy ezen fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát, akkor a TAJ száma az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen lesz, és ezáltal a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem veheti igénybe. 

Továbbá rendelkezik az új szabály arról is, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. 
Ha például egy magyar állampolgár Ausztriában folytat keresőtevékenységet, akkor az osztrák biztosítási jogviszonya alapján Ausztriában válthatja ki a EU kártyáját. Magyarországi tartózkodása alatt ezzel az EU kártyával  kaphat orvosilag szükséges ellátást. Ha ez a személy nem az EU kártyája alapján, hanem – külföldi keresőtevékenység bejelentésének hiányában – Magyarországon fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék alapján a magyar társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor köteles lesz a fenti új szabály alapján ezen egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



2019. november 12-én került benyújtásra a T/8021. számú törvényjavaslat, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. Az alábbiakban a fenti törvényjavaslatban foglalt, egyes keresőtevékenységek kapcsán fizetendő járulékfizetés 2020. július 1-jétől várható változásait ismertetem.

A T/8021. számú törvényjavaslatban foglalt törvény már nem az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása lesz, hanem 2020. július 1-jétől egy új törvény lép hatályba, amelyben a jelenlegi Tbj. és annak végrehajtási rendelete kerül egybeszerkesztésre, kiegészítve új módosító szabályokkal. 

2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék összeolvad, és elnevezése egységesen társadalombiztosítási járulék lesz.

A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék, amelyet minden biztosítási jogviszonyban – beleértve például a biztosítási jogviszony keretében keresőtevékenységet folytató őstermelőket és biztosítási jogviszonyban megbízási jogviszonyban dolgozókat is – meg kell fizetni. 
2020. július 1-jétől hatályba lépő új törvény kiegészítő tevékenységet folytató személyként nevesíti nem csak az egyéni, illetve társas vállalkozóként dolgozó saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, hanem bármelyik biztosítási jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjast is. Erre tekintettel 2020. július 1. után már minden dolgozó saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, így jövedelmükből járulékok nem kerülnek levonásra. Járulékfizetés hiányában saját jogú nyugdíjasok nem részesülhetnek 2020. július 1-jét követő keresőtevékenységük kapcsán 0,5 százalékos nyugdíjemelésben és ezen időponttól a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyeknél nem érvényesül a keresetkorlát, továbbá nem lesznek jogosultak baleseti ellátásokra sem. 
 
2020. július 1-jétől azok, akik nem nyugdíjasként a Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban folytatják a keresőtevékenységet, azoknak a járulékokat havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetniük. Azaz a munkaviszonynál is bevezetésre kerül egy minimális alap. Ez az alsóhatár azonban arányosításra kerül, ha a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás illetve adott helyzetben a keresőtevékenység nem folytatható pl: táppénz vagy baleseti táppénz folyósításának idején. Meg kell említeni, hogy ezt a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
  • gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban,
  • gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,
  • a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató, továbbá a szakképzésben részt vevő illetve továbbá a szakképzésben részt vevő személy esetében.
Megjegyzés: A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban is bevezetésre kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap után áll fenn a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése.
 
Szintén a minimális alaphoz köthető másik jelentősebb változás, a nem nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési alsó határát érinti. A jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvény arról rendelkezik, hogy a nem nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozó járulékfizetésének alapja 
  • 10 százalék nyugdíjjárulék esetén havonta legalább a minimálbér/garantált bér
  • 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék kapcsán havonta legalább a minimálbér illetve garantált bér másfélszerese.
2020. július 1-jétől a biztosított egyéni, illetve társas vállalkozó 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékának az alapja egységesen havonta legalább a minimálbér illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum lesz.
 
Többes jogviszony: A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha 
  • az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy 
  • az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az EGT államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Nem változik az a szabály, hogy a fenti többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékot nem kell megfizetni a minimális alapok után. Azonban a befizetendő járulék mértéke 2020. július 1-jétől növekedni fog,  hiszen a tényleges jövedelemből nem a jelenlegi 17 százalékos mértékű járulék, hanem 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék kerül megfizetésre.
 
2020. július 1-jétől a biztosított őstermelőknek is 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük az alábbiak szerint:

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg a minimálbér 17,02 százalékos mértékű járulékának felel meg, így a jelenlegi járulékfizetéshez képest nem növekszik a biztosított őstermelők járulékfizetési kötelezettsége.
A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg az előző évi bevételhez viszonyítva közel azonos fizetési kötelezettséget fog eredményezni, mint a jelenlegi.
 
Megjegyzés: 2020. július 1-jétől is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. 
 
Legközelebb a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásokban, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésben 2020. július 1-jétől várható változásokat ismertetem.
 
 
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



Idén ősszel megújult külsejében az első hazai elektronikus cafeteriajuttatási forma, az OTP Egészségkártya, ami egyben az OTP Cafeteriakártya is. Az utolsó, még a korábbi megjelenésű kártyákat szeptember 30-án adták postára – írta a kártyakibocsátó közleményében. Három éven belül minden egészségpénztári tag és cafeteriakártya-birtokos új kártyát kap. Az első, már megújult külsővel rendelkező kártyákat idén október folyamán küldték ki az ügyfelek részére. 

A megújult külső mellett a legfontosabb változás, hogy a kártyán megtalálható lesz az egészségpénztári tagok okiratszáma, mely kétségtelenül megkönnyíti az egészségpénztárra elszámolható termékek és szolgáltatások igénybevételekor a számla igénylését, az elfogadóhelyek számára pedig a számla kiállítását. Eddig az okiratszám nem szerepelt a plasztikon, hanem egy kis papírkártyára jegyezték fel, és ajánlatos volt azt is magával vinnie az ügyfélnek. 

A pénztárszolgáltató hangsúlyozta, a cserével kapcsolatban a kártyabirtokosoknak nincsen semmilyen teendőjük, hanem amint kinek-kinek lejár a hároméves kártyalejárati ideje, utána automatikusan megkapják a már új külsővel rendelkező következő kártyát. A korábban kibocsátott kártyákat nem cserélik le, azok az érvényességi idejük alatt változatlan feltételekkel használhatóak. 

Az OTP Egészségkártya 2004-ben vált elérhetővé – ez volt az első hazai elektronikus béren kívüli juttatási forma. Sokoldalúságának köszönhetően négy évvel később ugyanez a megoldás jelentette egy új szolgáltatás, az OTP Cafeteriakártya alapját is. Azóta már számos más cég kínál elektronikus cafeteria, illetve egészségkártyát. Az OTP Cafeteriakártyán a munkáltatók, ajándékutalványt, iskolakezdési támogatás utalványt, kultúra utalványt, sportutalványt vagy egészségpénztári hozzájárulást adhatnak dolgozóik számára.  

Miért lehet jó megoldás a cafeteriakártya?

Kiválóan foglalta össze az előnyöket a CafeteriaTrend egy korábbi cikke. 

Jó lehet a munkáltatónak, mert egy megoldás kiváltja az összes többi juttatási formát. Testre szabható a juttatás. Könnyebb az utalványok havi kiosztása, egyszerűbb dolgozni vele, mint papírutalványokkal. 

Jó lehet a dolgozóknak, mert az egyéni nyilvántartásokban feltöltött utalványok nem járnak le az év végén, hanem a feltöltést követő év december 31-ig használhatóak fel. Kivétel az iskolakezdési támogatás. Megszűnik a papírutalványnál előforduló „kényszervásárlás”, illetve a másik véglet is: nem kell kiegészíteni a juttatás összegét, ha nem megfelelő a címlet. A kártya biztonságosabb, mint a papírutalvány, van, amelyik szolgáltatónál PIN-kód is tartozik hozzá, akárcsak a bankkártyához. A kártya elvesztés esetén letiltható, pótolható, így az utalványkészlet nem vész el, mint akkor, ha papírutalványt veszítünk el. Az online felületeken könnyen nyomon követhető a számlaegyenleg, a forgalom és a lejáró utalványok. POS-os használatnál a bizonylaton is megjelennek ezek az adatok. Kényelmes, elég jól kiépített az elfogadói hálózat. Online vásárlásnál is lehet használni, pont úgy, mint egy bankkártyát.





Hozzászólás 0 hozzászólás



Ha a biztosított nem rendelkezik elég biztosítási idővel, még van lehetősége arra, hogy pénzbeli egészségbiztosítási ellátáshoz jusson, melyre méltányossági eljárásban kerülhet sor. Az egészségbiztosítás területén méltányosságból táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és egyszeri segély nyújtható. Az alábbi bejegyzésben a méltányosság keretében megállapítható ellátásokat részletezem. 

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján az egészségbiztosítási szerv – az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. 

Mindezek alapján elsőként tekintsük át a méltányosságból megállapított táppénzt!

A méltányosságból megállapított táppénznek két típusa különíthető el. Az egyik a biztosított betegségére/keresőképtelenségére tekintettel járó méltányossági táppénz, míg a másik a biztosított gyermekének betegsége esetén méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénz. 

A biztosított keresőképtelenségére tekintettel járó táppénz méltányosság keretében meghosszabbítható. A táppénz időtartamának meghosszabbítására iránti kérelem engedélyezésére kizárólag a beutalásra jogosult orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével kerülhet sor. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az 1 évet.

Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve
  • ha a gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás) mellett munkavégzési kötelezettsége van, valamint 
  • ha az ápolási díj mellett munkát végző biztosított a gyermeke betegségére tekintettel igényel táppénzt.
A gyermek betegsége esetén méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg az alábbi két esetben:
  1. A gyermek életkorához kötött – azaz 12 év alatti gyermek esetén – gyermekápolási táppénz időtartamát meghaladó időre megállapítható a gyermekápolási táppénz, ha a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése idején a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; vagy a gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli. Ez a méltányossági táppénz csak akkor állapítható meg, ha a gyermekápolási táppénz jogszabályban foglalt ideje a gyermek betegségére tekintettel már kimerítésre került. 

  2. Továbbá méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg, ha a szülő 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha gyermeke mellett tartózkodik a kórházban. 
A méltányosságból megállapított táppénz nem lehet magasabb a jogszabályban előírt 50%-os, illetve 60%-os mértéknél, és a táppénz maximalizált összegénél, azaz napi szinten a minimálbér kétszeresének harmincad részénél.

Méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj

Méltányosságból megállapított csecsemőgondozási, valamint gyermekgondozási díj az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető, ha a biztosított az ellátáshoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

Mind a csecsemőgondozási díj, mind a gyermekgondozási díj megállapításának egyik előfeltétele, hogy a kérelmező a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt. Ha ezen biztosítási idővel nem rendelkezik az igénylő, akkor méltányosságból kérheti a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj megállapítását. 

Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj napi összege nem haladhatja meg minimálbér kétszeresének harmincad részét. Ugyancsak érvényesül felső mérték a gyermekgondozási díj esetén is. Ez esetben a méltányosságból megállapított gyermekgondozási díj mértéke a minimálbérnél nem lehet magasabb. 

Méltányossági kérelem benyújtása

A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, és a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot valamint – ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet – az Államkincstár által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes – egészségbiztosítási ügyekben eljáró – kormányhivatalhoz. A méltányossági ellátások iránti kérelemről a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve dönt. 

A méltányossági táppénz folyósítására vonatkozó kérelem esetén csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról is. Továbbá a gyermekápolási táppénzt kivéve csatolni kell a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését is, amely tartalmazza, hogy a kérelmező az igényelt egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra nem jogosult. 

A méltányossági kérelmek elbírálásánál a kormányhivatalnak figyelemmel kell lennie a biztosított
  • biztosításban töltött idejére,
  • 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,
  • jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.
A méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásról szóló döntést a kormányhivatal közli a biztosítottal és a foglalkoztatóval.

Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély

A biztosított a megromlott egészségi állapotára tekintettel segélyt kérhet. A biztosított méltányossági segély iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított TAJ számát, továbbá a kérelemhez csatolni kell a biztosított 
  • egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá 
  • a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által – a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban – megszerzett jövedelemről.
A kormányhivatal az Államkincstár által rendelkezésére bocsátott éves keretösszeg erejéig a biztosítottat segélyben részesítheti. A kormányhivatal a biztosított kérelmében előadott összes körülményre tekintettel dönt a segélyben részesítésről és a segély összegéről. Ennek keretében mérlegelnie kell a biztosított
  • egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen változást, illetve egészségkárosodást,
  • jövedelmi helyzetét, életkörülményeit,
  • egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségét,
  • méltányosságból megállapítható táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj iránti kérelmének elutasítását.
Meg kell jegyezni, hogy a segély megállapításának időpontjától számított 1 éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén nyújtható ismételten segély.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67]
Blog archivum