hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Évek óta él egy elég nagy összegű, ráadásul adómentes juttatási forma: a munkáltatói lakáscélú támogatás. 
 

Öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot lehet kifizetni, egyben, vagy részletekben, lakásvásárlásra, lakásépítésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre. 
 

De lehetséges általa a munkáltatói lakáscélú kölcsön elengedése, vagy hozzájárulhat a korábbi munkáltatótól, illetve hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez is segítségével a cégünk. És még egyszer: mindez adómentes. 

Vannak persze törvényi feltételek, amelyeknek meg kell felelni. Ilyen például, hogy a támogatás maximális összege a lakás (ingatlan) vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 30 százaléka lehet. Vagyis a lehetőséget maximálisan egy legalább 16,67 millió forintos tranzakciónál lehet kihasználni, feltéve, hogy a munkáltató megadja az 5 millió forintot. Feltétel az is, hogy a lakás méltányolható szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényt. 

Ügyelni kell az adminisztrációra

S hogy mennyire népszerű a juttatási forma? A felmérések azt mutatják, hogy nagyon is, mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók kedvelik. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ha a cégek nem tartják be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, az komoly következményekkel járhat. 
 
Felhívják a figyelmet például arra, hogy a munkavállaló köteles a saját lakásával összefüggő körülményeket igazolni úgy, hogy a megfelelő iratokat, bizonylatokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor a munkaadó felelőssége, hogy az iratokat – akár házon belül, akár egy külső szolgáltató bevonásával – megvizsgálja, és elbírálja az adómentes támogatás igényét. 

A támogatás felhasználását a munkavállalónak legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, illetve ha lakás építéséről (építtetéséről), alapterület-növelésről, korszerűsítésről van szó, akkor a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell igazolnia.

A NAV tájékoztatója szerint a következő dokumentumokat kell benyújtania a munkavállalónak:
  • Lakásvásárlásnál: adásvételi szerződés és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okirat (vagy atulajdoni lap), valamint a vételár kifizetését igazoló okirat, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra.
  • Lakásépítésnél, építtetésnél, alapterület-növelésnél: jogerős építési engedély, valamint a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig a munkavállaló, vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított –számla.
  • Lakáskorszerűsítésnél: a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló, vagy közeli hozzátartozója nevére szóló – számla. 
  • Abban az esetben, ha a munkavállaló adósként, vagy adóstársként, hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatójától lakáscélú felhasználásra vett fel hitelt, és azt szeretné visszafizetni, törleszteni, vagy a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségeket fizetné vissza az adómentes támogatásból: a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, valamint a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hiteltörlesztést igazoló okirat, számlakivonat. Nincs szükség viszont ezen igazolás beszerzésére akkor, ha a támogatást a magánszemély önálló hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják.
És még valamit nem árt most különösen észben tartani: ha a munkáltató a támogatást hitelintézet, kincstár útján folyósítja (ami számára egyébként adminisztrációs könnyebbséget jelent), akkor részére – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – január 31-ig igazolást kell a hitelintézetnek, vagy a kincstárnak kiállítania arról, hogy a támogatást átutalták. Ez is feltétel ugyanis az adómentességhez. 

Sokba kerülhet a mulasztás

Az adminisztrációra azért célszerű nagyon odafigyelni, mert ha nem teljesülnek az adómentesség feltételei, akkor a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adóalap, valamint a járulékalap, a folyósított támogatás 20 százalékkal növelt összege lesz. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a már említett határidők jogvesztőek, vagyis azok elmulasztása esetén az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során várhatóan nem tekint majd el a támogatás adóköteles jövedelemmé történő átminősítésétől.

Egy esetleges átminősítés pedig főleg nagyszámú munkavállalói igény esetén számottevő összegű adókockázatot jelenthet mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. Kérdés a mulasztás kinek a hibájából ered. Fontos, hogy a munkavállalók már a választás, igénylés pillanatában tisztában legyenek a jogkövetkezményekkel, vagyis hogy mivel jár, ha nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a szükséges dokumentumok időben rendelkezésre álljanak. Előfordulhat, hogy a munkáltató hibázik, ami a jelentős és utólagosan keletkező adókötelezettség miatt nem csak a céget, intézményt terhelő adófizetést vonja maga után, hanem jelentős adminisztrációval is jár, emellett pedig a munkavállalókat terhelő személyi jövedelemadó és egyéni járulékok miatt az alkalmazottak elégedettséget is negatívan befolyásolhatja.




Hozzászólás 0 hozzászólás



A nyugdíjas vállalkozók egyidejűleg több helyen is folytathatnak keresőtevékenységet. Az 1997. évi LXXX. törvény mind a járulékfizetés, mind a szociális hozzájárulási adófizetés kapcsán rendelkezik azokról az egyidejűleg fennálló keresőtevékenységekről, amikor a társadalombiztosítási közterheket az általános szabálytól eltérően kell megfizetni. Az alábbi bejegyzésben ezeket a többes jogviszonyokat foglalom össze, kitérve az ez esetben fizetendő járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségre is.

Nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozói tevékenység folytatása munkaviszony mellett

Kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja (beleértve a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nőt is), továbbá özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó jövedelmet vesz fel, akkor 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles megfizetni. A nyugdíjjárulék alapja
  • a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a személyes közreműködése, illetve az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,
  • míg a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, az egyszerűsített vállalkozói adózást választónál az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 320 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

Ha azonban a nyugdíjas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is dolgozik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Azaz a munkaviszony kapcsán az alábbi két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásnak ne kelljen fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot:
  • Az egyik szempont, hogy munkaviszonyban a munkaidőnek el kell érnie minimum heti 36 órát. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
  • A másik szempont, hogy fenn kell állnia a munkaviszonyban a foglalkoztatásnak. Ha például a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal is rendelkezik, azonban munkaviszonyában az idős hozzátartozójának ápolása miatt két évig fizetés nélküli szabadságon van, akkor ebben a két éves időszakban nem valósul meg a foglalkoztatás, és így a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásban meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Munkaviszonyban a nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni 10 százalék nyugdíjjárulékot, a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A nyugdíjas munkavállaló 1,5 % munkaerő-piaci járulékot nem fizet.

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. A szociális hozzájárulási adóból azonban 55 év feletti nyugdíjas alkalmazásakor a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.

Megjegyzés: A munkaviszonyból származó jövedelemnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnál el kell érnie legalább a minimálbért/garantált bérminimumot. (Minimálbér: havi 138 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum havi 180 500 forint.)

Összefoglalva:

Nyugdíjas keresőtevékenységei Tb közteher
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó 10 % nyugdíjjárulék, amelynek alapja a személyes közreműködés alapján illetve az ügyvezetői tevékenységre kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.
Minimum heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony (heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani) Munkabérből le kell vonni a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 10 % nyugdíjjárulékot (3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha a nyugdíj folyósítása szünetel). A munkáltató által fizetendő 19,5 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem.

Nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozói tevékenység folytatása egyéb társas vállalkozói tevékenység mellett

Ez esetben is az a szabály érvényesül, hogy ha a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó jövedelmet vesz fel, akkor 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja
  • a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a személyes közreműködése, illetve az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,
  • a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, az egyszerűsített vállalkozói adózást választónál az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka.
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.

Ha a nyugdíjas társas vállalkozó több társas vállalkozásban végez munkát, akkor a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Azaz a fenti többes jogviszonyokban az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mindig csak egy vállalkozásban áll fenn.

Összefoglalva:

Nyugdíjas keresőtevékenységei Tb közteher
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó 10 % nyugdíjjárulék, amelynek alapja a személyes közreműködés alapján illetve az ügyvezetői tevékenységre kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 7 320 forint egészségügyi szolgáltatási járulék azzal, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mindig csak egy vállalkozásban áll fenn.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

SZJA 2018-ban – milyen változások várhatók?

2017. December 21. 15:25 - siteadmin



Forradalmi változások 2018-ban nem történnek a személyi jövedelemadó rendszerében, és marad a 15 százalékos általános kulcs is. Az Országgyűlésben tavasszal és ősszel elfogadott javaslatok nyomán azonban számos fontos és jobbára kedvező módosításra lehet számítani.

Fontos változás a családi adókedvezmény esetében, hogy a kétgyermekes családoknál havonta gyerekenként 2500 forinttal többet lehet levonni az adóból. Vagyis gyerekekenként egy eltartott esetén évi 66670, kettőnél 116670, három és minden további gyerek esetén pedig 220 ezer forinttal csökkenthető az összevont adóalapba tartozó jövedelem.

Mivel 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó, illetve az egészségügyi hozzájárulás, azoknak a magánszemélyeknek, akik ennek fizetésére kötelezettek, a korábbi 82 százalék helyett a megállapított jövedelem 84 százalékát kell az adóelőleg alapjaként figyelembe venni.
Ugyancsak a szocho mértékének csökkenése miatt kevesebb lesz az úgynevezett egyes meghatározott juttatások (ilyen például az Erzsébet-utalvány) szja-ja is, amely 43,66 százalékról 40,71 százalékra csökken – a béren kívüli juttatásoké változatlanul 34,22 százalék lesz.

Nő az adómentesen adható mobilitási célú lakhatási támogatás is. A lakhelyüktől távol dolgozók számára a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százalékáig nyújtható adómentesen a lakbértámogatás, ez a 3-4. évben 40 százalékra, az ötödikben 20 százalékra nő az eddigi 40, 25, illetve 15 helyett.

Kedvezőbb lesz a fizetővendéglátás adózása is. 2018-tól egy helyett három saját tulajdonban vagy haszonélvezetben levő lakóingatlanra választható a tételes átalányadózás. Ez elsősorban az Airbnb-zőknek kedvező, hiszen így évente szobánként (kiadandó ingatlanként) csupán 38400 forintot kell fizetni, és – hasonlóan 2017-hez – EHO-fizetés sem terheli a jövedelmet.

És ha már bérbeadott ingatlanok: közös tulajdon esetén van jelentősége annak, hogy a felmerült költségeket a jövőben bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján el lehet számolni. 

A költségek elszámolása a saját tulajdonú járművek esetén is változik 2018. január elsejétől. Mostantól az önálló tevékenységet végző magánszemélyek és az egyéni vállalkozók esetében nem csak a házastárs, de más közeli hozzátartozó tulajdonában levő, vagy általa lízingelt járműveknél is el lehet számolni a költségeket.

Az adómentes jogcímek köre is jelentősen bővül – igaz, ezeknek az intézkedéseknek a többsége már 2017 nyarán hatályba lépett. Számos új ösztöndíjprogramra terjed ki például ez a kör, ilyen a Bolyai János kutatási ösztöndíj, az ápolótanulók részére biztosított támogató ösztöndíj, de a művészeknek az Emmi vagy a Magyar Művészeti Akadémia részéről fizetett járadék is. 2017 júniusától ugyanakkor nem kell adót fizetni a szakképzésben részt vevő tanulóknak gyakorlati képzésük alatt kínált nem pénzbeli juttatások után sem. (Például az amúgy adóköteles étkezési utalvány ilyen.)

Novembertől adómentes lett az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvi érettségi díjának visszatérített összege, a gyermeket vállaló nők elengedett Diákhitel-tartozása, és a hallgatói hitelszerződés alapján a munkáltató által fizetett Diákhitel-törlesztő is – igaz, ez utóbbi csak a minimálbér 20 százalékáig.

2018-tól adómentessé válnak a bírósági végrehajtások nyomán megszűnő követelések is. Itt arról van szó, hogy ha az elárverezett ingatlanok után befolyó vételár felosztását követően a magánszemélynél még marad pénz, az után a jövőben nem kell szja-t fizetni.

Visszatért egy 2007-ben alkalmazott szabály is, amely adómentessé teszi a magánszemély által alanyi jogon megszerzett orvosi praxisjog átruházásából származó jövedelmet. Fontos, hogy alanyi jogon szerzett praxisról van szó, ha ugyanis egyéb módon, például adásvétellel szerezte a praktizáló orvos ezt, akkor az átruházás a megszerzéstől számított idővel arányosan adóköteles, és az az ötödik évtől válik adómentessé. 



Hozzászólás 0 hozzászólás



A munkavállaló jogosult többek között fizetés nélküli szabadságra. Mind a 2012. évi I. törvény (Munkatörvénykönyv), mind az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezik a fizetés nélküli szabadságról. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkajogi és az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási szabályokat. 

Két eset különíthető el fizetés nélküli szabadságra jogosultság kapcsán. 
  • Az egyik eset, amikor a munkavállalónak a Munkatörvénykönyvben rögzített szabály alapján jár a fizetés nélküli szabadság.
  • A másik eset, amikor a munkáltató és a munkavállaló megállapodásán alapul a fizetés nélküli szabadság. 

I.) Elsőként tekintsük át, hogy mely esetekben jár a Munkatörvénykönyv alapján a fizetés nélküli szabadság!

1.) A törvény erejénél fogva illeti meg a fizetés nélküli szabadság a munkavállalót a gyermek gondozása céljából, amely maximum a gyermeke harmadik életévének betöltéséig jár. Ezt a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a munkáltatónak.   
 
Kinek jár ez a szabadság?
 
A gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságra a szülők bármelyike jogosult a gyermeke harmadik életévének betöltéséig, azaz azt munkavállalóként dolgozó anya vagy apa is igénybe veheti. 
 
Mire jogosult a munkavállaló? 
 
A munkavállalót ebben az időszakban ún. felmondási védelem illeti meg, azaz a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényelt szülő jogosult lehet gyermekgondozási díjra illetve gyermekgondozást segítő ellátásra. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt akár gyermekgondozási díjban, akár gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, akkor Tbj. szabálya alapján ezen ellátások bármelyikének a folyósítása alatt a biztosítási jogviszonya nem szünetel.

A Munkatörvénykönyv további három esetet is megemlít, amikor a munkavállalónak jár a fizetés nélküli szabadság. Ezek a következők:

2.) A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10-dik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának tartama alatt. 

Kinek jár ez a szabadság?

Ez a szabadság annak a munkavállalónak jár, 
  • aki gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot kap a gyermek 10-dik életévéig és
  • akinek egyben gyermekgondozást segítő ellátást (gyermekgondozási segélyt) folyósítanak. 
Megjegyzés: A gyermek harmadik életévét követően gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, illetve tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Mire jogosult a munkavállaló? 

Ez esetben is érvényes az a szabály, hogy a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem illeti meg. 

Biztosítás kapcsán a Tbj. úgy rendelkezik, hogy nem szünetel a biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság idejére a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósítása alatt illetve ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Azaz ez esetben sem szünetel a biztosítási jogviszony.

3.) Önkéntes katonai szolgálat esetén igénybe vehető fizetés nélküli szabadság

Kinek jár ez a szabadság?
 
Az önkéntes tartalékos katona munkahelyének megtartása mellett önkéntes tartalékos szolgálatot teljesíthet.  Annak a munkavállalónak jár a fizetés nélküli szabadság, aki tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít, a katonai szolgálat teljesítésének időtartamára.  

Mire jogosult a munkavállaló? 

A munkavállalót ezen fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt.

Biztosítási szempontból a fentiekhez hasonlóan azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe. Azaz ez esetben sem szünetel a biztosítási jogviszony.

4.) A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. 

Kinek jár ez a szabadság?

Ennél a fizetés nélküli szabadságnál az alábbi három szempontnak kell fennállni ahhoz, hogy erre a szabadságra a munkavállaló jogosult legyen:
hozzátartozója személyes ápolására kerül sor
  • a hozzátartozó tartósan beteg, azaz előreláthatólag 30 napot meghaladóan beteg
  • tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának igazolnia kell.
Mire jogosult a munkavállaló? 

Az érdekesség, hogy a munkavállalót nem illeti meg a fentiekben ismertetett felmondási védelem. A felmondás kapcsán azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.

A Tbj. rögzíti, hogy akkor nem szünetel a munkavállaló biztosítása, ha a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Azaz amennyiben a tartósan beteg idős hozzátartozó gondozása céljából kerül sor a fizetés nélküli szabadságra, akkor a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel. A biztosítás szünetelése azt eredményezi, hogy 
  • ha a munkavállaló minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkezik és 
  • a Tbj. 5. §-a szerint nincs egyéb biztosítási jogviszonya, továbbá 
  • a Tbj. 13. § és 16.§-ai alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, 
akkor a fizetés nélküli szabadsága alatt a munkavállaló köteles fizetni a havi 7 320 forint (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez a fizetési kötelezettség a szünetelés első napjától fennáll.

5.) A fenti esetekre vonatkozó közös szabály:

A fenti fizetés nélküli szabályok kapcsán meg kell jegyezni, hogy a fizetés nélküli szabadság kezdetésére és megszüntetésére az alábbi általános szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy milyen célból veszi igénybe a munkavállaló a szabadságot:
  • A munkavállaló köteles a fizetés nélküli szabadság igénybevételét - a szabadság megkezdése előtt - minimum 15 nappal korábban írásban jelezni a munkáltató felé.
  • A fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló az eredeti kérelmében foglalt határidő előtt is megszüntetheti. Ez esetben  szabadság megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát úgy kell megtennie, hogy azt a megszüntetés időpontja előtt minimum 30 nappal korábban közölnie kell a munkáltatóval. 
 

II.) A már említett másik eset, ha nem a Munkatörvénykönyvben rögzített fizetés nélküli szabadság igénybevételére kerül sor. 

Ez esetben nem kötelező a munkáltatónak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a munkavállaló számára, hanem az a munkáltató és a munkavállaló megegyezésén alapul. Ebbe a körbe tartozik, ha például a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igényel például családi házának építése kapcsán, vagy hosszabb utazására tekintettel, vagy akár a házastársának külföldi munkavállalása miatt, amikor a család együtt kiutazik a külföldi munkavégzés helyére. 

Ezekben az esetekben Tbj. alapján a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel, így ekkor is azt a szabályt kell alkalmazni, hogy akik minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkeznek, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyuk nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 13. § és 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosultak, kötelesek fizetnie a 7 320 forint/hó (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot a szünetelés első napjától kezdve. 




Hozzászólás 0 hozzászólás


A diákhitellel kapcsolatban több pozitív változtatás is történt, ezek egyike érinti a cafeteriát is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Novák Katalin szeptember 19-én a jövő évi változások között említve azt közölte többek között, hogy a Diákhitel1 törlesztését bevonják az adó- és járulékmentes cafeteria-juttatások körébe. Ami valódi újdonság.

Azonban ha megnézzük a változtatásról szóló törvényt, akkor azt találjuk, hogy nem említik külön a DIákhitel1-et, csak azt, hogy „a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás a munkaviszony fennállásának időtartama alatt a munkavállalót terhelő előírt kötelező diákhitel törlesztő részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegig” adómentes.

Ezek szerint mind a hallgató által szabadon elkölthető DIákhitel1, mind pedig a kizárólag az önköltséges (költségtérítéses) tanulmányok fedezésére szolgáló Diákhitel2 törlesztésébe beszállhat a munkáltató.

Ráadásul a hatályba léptetésre azt írják, hogy a kihirdetést követő napon, azaz már november 11-től él ez a szabály. És valóban, ha belekukkantunk az szja-törvény aktuális verziójába, ott is már szerepel november 11. óta ez a mondat.

Szóval már novemberre és decemberre is él a lehetőség, valamint természetesen jövőre is: a Diákhitel-törlesztés adómentes pénzbeni juttatásként, illetve cafeteria-juttatásként adható.

Mit jelent ez? Idén a minimálbér 127 500 forint, aminek a 20 százaléka 25 500 forint – novemberben és decemberben tehát havi ekkora összeg lehet legfeljebb az adómentes munkáltatói diákhitel-törlesztési támogatás. 2018-ra a minimálbér összege 138 ezer forintra emelkedik, így az adómentes munkáltatói diákhitelt-törlesztési juttatás legfeljebb havi 27 600 forintnyi lehet dolgozónként. Feltéve, hogy legalább ennyi, vagy ennél több a diákhiteltörlesztés.

Akinek diákhitele van, annak biztosan jó választás lehet ez a juttatás, főleg ha egyébként bruttóban kapja a cafeteriát. Hiszen az adóteher 0, míg a béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya és készpénzcafeteria) adóterhe jövőre 34,22 százalék marad, az egyes meghatározott juttatások (pl. Erzsébet-utalvány, pénztári befizetések, stb.) közterhe pedig 40,71 százalékra csökken.

Ha a maximális 27 600 forintos támogatást vesszük figyelembe, akkor ezt ugye a diákhiteltörlesztésre egy az egyben megkaphatja a dolgozó. Viszont ha béren kívüli juttatásban kér ugyanekkora összeget, akkor bruttó keret esetén (a többségnek bruttó a kerete) már csak 20 563 forint marad neki az adók levonása után. Ha pedig egyes meghatározott juttatást kérne, akkor csak 19 615 forintnyi lesz a ténylegesen felhasználható összeg a közterhek levonása után.

A diákhitel minimális (ha úgy tetszik, kötelező) törlesztőrészlete az első két évben az előző évi minimálbér 6-8-9 százaléka lehet, a hitel típusától és a szerződéskötés időpontjától függően. Ezt tehát teljes egészében lefedheti a munkáltatói cafeteria. A harmadik évtől pedig a minimális törlesztőrészlet a hitelfelvevő két évvel korábbi bruttó átlagkeresete (de legalább a minimálbér) 6 vagy 8 százaléka lehet.

Ha abból indulunk ki, hogy a hitelfelvevő átlagosan keres, akkor 2016-ban 263 000 forint körül lehetett az átlaga. Ezek szerint jövőre minimum 15 780 forint (vagy 21 040 forint) a kötelező fizetendője. Ezt is egy az egyben lefedheti az adómentes munkáltatói támogatás. Kimaxolni a lehetőséget bruttó 460 ezer forintos fizetésnél lehet, ha a bruttó kereset 6 százaléka a kötelező fizetendő és bruttó 345 ezer forintnál, ha 8 százalék a minimális kötelező fizetendő.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49]