hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A munkaviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet. Az alkalmi munkavállalás olyan különleges munkaviszony, amely alapján a munkavállaló, azaz az alkalmi munkavállaló nem lesz biztosított. Az alábbi bejegyzésben az alkalmi munkavállalók foglalkoztatására és az ehhez kapcsolódó közteherfizetésre vonatkozó fontosabb szabályokat összegzem.

Munkavállalók és alkalmi munkavállalók egyidejű foglalkoztatása

Két szabályra kell figyelemmel lenni a munkavállalók és alkalmi munkavállalók egyidejű foglalkoztatásakor. Az egyik szabály az egy naptári napon belül foglalkoztatható munkavállalók és alkalmi munkavállalók létszámára vonatkozik. Az alkalmi munkára irányuló foglalkoztatás esetén az alkalmi munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatottak létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg az alábbi mértéket:  
  • nincs munkavállaló, akkor az 1 főt,
  • 1-től 5 főig terjed a munkavállalók száma, akkor a 2 főt,
  • 6-tól 20 főig terjed a munkavállalók száma, akkor a 4 főt,
  • 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át.
Azaz 200 fő munkavállaló esetén a foglalkoztatott alkalmi munkavállalók száma nem haladhatja egy naptári napon a 40 főt. 

A másik szabály a munkavállaló alkalmi munkavállalóként való foglalkoztatására vonatkozik. Ez esetben a következőkre kell figyelemmel lenni: 
Érvénytelen az alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. További kikötés, hogy a felek a munkaszerződést alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják. Azaz a már foglalkoztatott munkavállalót nem lehet alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni.

Alkalmi munkavállalás, mint határozott időre létrejött munkaviszony

Az alkalmi munkavállalás határozott időre jön létre. A munkáltató és a munkavállaló között alkalmi munkára létesített, határozott időre szóló munkaviszony 
  • összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, 
  • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, 
  • egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napra
  • hozható létre. 
A határozott időre szóló alkalmi munkavállalásnál figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy amíg a Munkatörvénykönyv alapján a munkaszerződést írásba kell foglalni és az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő 30 napon belül – hivatkozhat, addig az alkalmi munkavállalásnál ezt a szabályt nem kell alkalmazni. Azaz az alkalmi munkavállalásra irányuló szerződést nem kell írásba foglalni. 

Megjegyzés: A feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek alkalmi munkavállalásra. Ez esetben a következők érvényesülnek: Nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, alkalmi munkavállalás céljából munkaviszonyt egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. Az egyszerűsített munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait. Az egyszerűsített munkaszerződés alkalmazásakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni. 

Bejelentési kötelezettség, minimálbér és annak közterhe

Az alkalmi munkaviszony a bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:
  • a T1042E nyomtatványon (ügyfél kapun keresztül)
  • 185-ös telefonszámon (országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül) 
Az alkalmi munkavállalás esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:
  • a munkavállaló neve,
  • a munkáltató adószáma,
  • a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkavállalásra irányul, 
  • a munkaviszony napjainak száma.
Alkalmi munkavállalás esetén minimálisan kifizetendő órabérek és munkabér 2017-ben: 
  • minimálbér 85%-a, azaz 623 forint/óra. Egy napra adómentesen fizethető munkabér: 5 870 forint;
  • szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum  87%-a, azaz 806 forint/óra. Egy napra adómentesen fizethető munkabér: 7 410 forint.
Alkalmi munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke:
  • alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1 000 forint, 
  • filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3 000 forint. 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás



A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az alábbi bejegyzésben a nem nyugdíjas ügyvezetők 2017. évi tb közterheit (azaz a fizetendő járulékokat és a szociális hozzájárulási adót) ismertetem, kitérve a Kft tagja és nem tagja által ellátott ügyvezetésre is.

Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés

A munkaviszonyban történő ügyvezetésnél nincs különbség aszerint, hogy az ügyvezető tagja vagy nem tagja a társaságnak. A munkaviszonyban ellátott ügyvezetés biztosítási jogviszonyt keletkeztet, így azt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. A munkaviszony vonatkozásában ki kell emelni, hogy szemben a megbízási jogviszonnyal nincs ingyenes munkavégzés. Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. 

Megjegyzés: Az adóhivatal egy korábbi levelében azt a tájékoztatást adta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a vezetői tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené, de ebben a tájékoztatásban nem foglalt állást amellett, hogy elegendő lenne a minimálbér megfizetése teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor. Erre tekintettel a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért minimális jövedelemként egyes munkáltatók a 127 500 forintot, míg más munkáltatók a 161 000 forint garantált bérminimumot fizetnek.

Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül a 15 % személyi jövedelemadó előlegen túl,
  • a 10% nyugdíjjárulék, 
  • a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • a 1,5% munkaerő-piaci járulék.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22% szociális hozzájárulási adót. Amennyiben a feltételek adottak, munkaviszony esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. Ha például az ügyvezető megváltozott munkaképessége alapján rehabilitáció kártyával rendelkezik, akkor a gazdasági társaság, mint munkáltató 255 000 forintig 22 % szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.

Megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetés

Megbízási jogviszony esetén el kell különíteni, hogy az ügyvezető tagja vagy nem tagja a társaságnak. 
Ha a társaság tagja megbízásban az ügyvezetést látja el, akkor az ügyvezető társas vállalkozónak minősül. Társas vállalkozói jogviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre, így azt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:
  • 10% nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum
  • 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum másfélszerese
  • 22% szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a.
Megbízás keretében ellátott ügyvezetésnél – szemben a munkaviszonnyal – az ügyvezető dolgozhat akár ingyen is. Ha az ügyvezető a feladatait ingyen látja el, a fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni. 

Társas vállalkozói jogviszonyban a szociális hozzájárulási adókedvezmény egy esetben érvényesíthető, ha az ügyvezető az alábbiak szerint megváltozott munkaképességűnek minősül: „A tag 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha a tag rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.”

A fenti esetben a gazdasági társaság szintén 255 000 forintig 22 % szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.

Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha járulékalapot képező megbízási díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. 

Biztosítási jogviszony fennállása esetén a jogviszonyt be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon és az ügyvezető tevékenységért járó díjazás – személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összeg – alapján kell megfizetni a 10% nyugdíjjárulékot, valamint a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A megbízó, azaz a társas vállalkozás, a fenti alap után 22% szociális hozzájárulási adót fizet.

Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző ügyvezető járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor bbiztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban  az ingyenes megbízást kivéve – a 22 % szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.

Végezetül az alábbi táblázatban összefoglalva összegzem az ügyvezetés kapcsán fizetendő tb közterheket: 

Jogviszony Fizetendő tb közterhek Érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény?
Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés
  • 10% nyugdíjjárulék, 
  • 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • 1,5% munkaerő-piaci járulék,
  • 22% szociális hozzájárulási adó.
igen, ha a kedvezményhez szükséges adott feltételek fennállnak és amennyiben a kedvezményhez hatósági igazolás is szükséges, akkor ezzel rendelkezik a munkáltató.
Társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetés
  • 10% nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum
  • 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum másfélszerese
  • 22% szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a
amennyiben az ügyvezető adott szempontok szerint megváltozott munkaképességűnek minősül, akkor a megváltozott munkaképességre tekintettel kedvezmény érvényesíthető
Megbízásban ellátott ügyvezetés, ha biztosítási jogviszony fennáll
  • 10% nyugdíjjárulék, 
  • 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, és
  • 22% szociális hozzájárulási adó
nem


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás

Be kell jelenteni a külföldi munkát?

2017. Március 30. 19:44 - siteadmin




Sok magyar állampolgár vállal külföldön munkát. A külföldi munkavégzés előkészítése során sokszor felmerül az a kérdés, hogy be kell-e jelenteni a külföldi munkavégzést a magyar egészségbiztosítónál, illetve külföldi munkavállalás alatt miként kaphatnak itthon egészségügyi szolgáltatást. 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló LXXXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy a TAJ számmal rendelkező személy, aki
  • valamely EGT tagállamban, illetve 
  • Svájcban, valamint 
  • a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban
biztosított, köteles a külföldön létrejött biztosítását 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. 

Azaz, ha egy TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár Németországba megy keresőtevékenységet folytatni, akkor ezt köteles bejelenteni a kormányhivatal járási, illetve fővárosi kerületi (Budapesten a XIII. kerületi) egészségbiztosítási szervének. A külföldi keresőtevékenység bejelentése a „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy” elnevezésű nyomtatványon tehető meg, amely elérhető a Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelő (volt OEP) oldalán ezen a linken.

A bejelentés azt eredményezi, hogy arra az időre, amíg a bejelentést tett személy az EGT területén lévő valamelyik országban vagy Svájcban dolgozik, illetve Magyarországgal TB egyezményt kötött másik államban folytat keresőtevékenységet, addig a TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül. A TAJ szám ideiglenes érvénytelenítése pedig azt jelenti, hogy a TAJ számával nem tud Magyarországon egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, de ennek eredményeként nem is köteles megfizetni – még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmaradt – a havi 7 110 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Miként kap Magyarországon egészségügyi szolgáltatást a külföldön dolgozó magyar állampolgár?

Ha például Németországban dolgozik a magyar állampolgár, akkor a biztosítás helye szerint, azaz a példánál maradva Németországban igényelheti az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, amely alapján Magyarországon orvosilag szükséges ellátást fog kapni. 
Továbbá lehetősége van arra is – ha Magyarországon a lakóhelyét meghagyta –, hogy a német biztosítótól igényelje az S1-es nyomtatványt. Az S1-es nyomtatvány alapján a Németországban dolgozó személy Magyarországon is igénybe veheti a teljes körű egészségügyi szolgáltatást, azaz jogosult lesz a TB ellátás keretében orvosi ellátásra, támogatottan gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, gyógyfürdőre. 

Megjegyzés: S1-es nyomtatványt nem állítja ki Nagy-Britannia, Írország, valamint Olaszország.

Melyek azok az országok, ahol a keresőtevékenységet be kell jelentenünk?

  • Amerikai kontinensen: Kanada, Québec, Amerikai Egyesült Államok, 
  • Ázsiában: India, Mongólia, Dél-Korea, Japán
  • Ausztrália 
  • Európában: Európai Gazdasági Térség országai, Svájc, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna, Szerbia, Koszovó, Macedónia, Oroszország 

Megjegyzés: Magyarország TB egyezményt kötött Törökországgal is. Ez az egyezmény ugyan már kihirdetésre került, de még nem lépett hatályba, ezért nem szerepel a fenti felsorolásban.

Honnan értesül a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve arról, hogy a külföldi keresőtevékenység lezárult?

Ha a külföldi keresőtevékenység befejeződik, akkor ezt is be kell jelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének. Azaz a fenti országokban, államokban létrejött biztosítás megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül kell bejelenteni a kormányhivatalnál. 
A biztosítás megszűnése esetén figyelemmel kell lenni arra a szabályra, hogy akik Magyarországra visszatérve igénylik a TAJ számukat – kivéve az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint biztosítottakat –, EGT tagállamban, Svájcban, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban az adott biztosító által kiadott formanyomtatványt vagy hatósági igazolást kötelesek csatolni a külföldi biztosítási időszakról. Ha az igazolás becsatolására nem kerül sor, a TAJ nem állítható ki addig, amíg azt a magyar egészségbiztosítási szerv az igénylő által megadott másik tagállami illetékes hatóságtól be nem szerzi.

Kiszabható-e bírság azért, mert a TAJ számmal rendelkező személy nem jelentette be a külföldi keresőtevékenységet?

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló LXXXIII. törvény rendelkezései alapján, aki a bejelentési kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírság megfizetésére kötelezheti. Az így kiszabott mulasztási bírsággal szemben jogorvoslattal lehet élni, azaz ezzel a végzéssel szemben fellebbezést lehet benyújtani.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



A kormányhivatal egészségbiztosítási szerve megtérítési eljárás keretében visszafizetteti az egészségbiztosító által finanszírozott összeget azzal a személlyel (jogi-, vagy természetes személlyel), aki felelős a baleset bekövetkezésért, vagy másik személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Ezt az eljárást megtérítési eljárásnak nevezik. Az alábbi bejegyzésben részletes tájékoztatást adunk a megtérítési eljárásról.

Foglalkoztató megtérítési kötelezettsége

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy a foglalkozási betegség miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy 
  • akár a foglalkoztató akár a megbízottja a kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségnek nem tett eleget, illetőleg 
  • ha a foglalkoztató vagy az alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
Ha például a foglalkoztató nem biztosítja a munkavédelmi felszerelést és ennek hiánya miatt a munkavállaló megsérül, akkor a foglalkoztatót a balesetből adódóan megtérítési kötelezettség terheli. Az így bekövetkezett balesetből eredő ellátást - azaz a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást, a gyógyuláshoz szükséges tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyászati ellátás egészségbiztosító által finanszírozott árát, valamint a keresőképtelenség idejére az egészségbiztosító által kifizetett táppénzt – a foglalkoztató köteles visszafizetni az egészségbiztosítónak. 

Megjegyzés: Abban az esetben nem kerül sor a fenti megtérítési eljárásra, ha a visszafizetendő összeg nem haladja meg 5 000 forintot.

Egyéb személy megtérítési kötelezettségei

Ugyancsak az 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik arról, hogy az a személy, aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. 

Mindezek alapján megtérítésre kerülhet sor többek között akkor, ha 
  • a családi ház tulajdonosa a háza előtti járdáról télen nem takarítja el a havat, a jeget és ennek következtében a balesetet szenvedett személy orvosi ellátása válik szükségessé, illetve a balesetet szenvedett személy keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesül. Nem csak természetes személlyel szemben indulhat ez esetben megtérítési eljárás. Ha a közelmúltra visszatekintünk, eszünkbe jutnak a síkos, jeges járdák. Az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák (közjárdák) tisztán tartásáról - azaz síkosság mentesítésről és a hó eltakarításról - az önkormányzatoknak kell gondoskodnia, amelynek elmaradásából adódó baleset miatt az önkormányzatokkal szemben megtérítési eljárásra kerülhet sor;
  • valaki verekedés következtében másnak olyan sérülést okoz, amely miatt a sérült egészségügyi ellátásra szorul;  
  • a gazda póráz nélkül sétáltatja a kutyáját, és a kutya rátámad egy járókelőre, akit a kutyatámadás miatt orvosi ellátásban kell részesíteni. 
Megjegyzés: Ha valaki kötelező felelősségbiztosítás alá tartozó gépkocsival vagy motorkerékpárral okoz keresőképtelenséget vagy egészségkárosodást, akkor ez esetben nem indul megtérítési eljárás, mert a felelősségbiztosítás fedezi az így nyújtott egészségbiztosítási ellátások árát is. 

Honnan értesül az egészségbiztosító a balesetekről?

A foglalkoztató köteles kivizsgálni a munkavégzés során bekövetkezett baleseteket. Az erről készült jegyzőkönyvet, egyéb nyomtatványt, továbbá a foglalkozási betegedésről kiállított értesítést köteles bejelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének. 
Továbbá az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott ellátások adatait is kezeli, amelyekből szintén értesül a balesetek alapján nyújtott ellátásokról. 

Fizetésre kötelező határozat

A megtérítési eljárásban a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve határozatot hoz, amelyben kötelezi azt a személyt, aki felelős a baleset bekövetkezésért, vagy másik személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért, hogy fizesse meg az így nyújtott ellátás(ok) tb támogatott árát, és annak kamatait. Ez ellen a határozat ellen azonban nem lehet fellebbezést benyújtani, így jogorvoslatot csak a bíróságtól lehet kérni. 

A fenti határozat tartalmazza egyrészt a megtérítendő összeget, másrészt ezen összeg alapján fizetendő kamatot. Azaz a megtérítésre kötelezettnek vissza kell fizetnie 
  • az egészségbiztosítónak az egészségbiztosító által átutalt táppénzt, vagy baleseti táppénzt, továbbá az egészségügyi szolgáltatás-, vagy a baleseti egészségügyi szolgáltatás tb finanszírozott árát, illetve a tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdőellátás támogatásának összegét, továbbá 
  • a fenti összeg alapján kiszámított kamatot. 
A kamat kapcsán meg kell jegyezni, hogy nem kell a kamatot megfizetni, ha a megtérítésre kötelezett a felelősségét írásban elismeri, és ezzel együtt az ellátás összegét határidőben visszafizeti az egészségbiztosítónak. 

Mérséklés, részletfizetés, elengedés

Az 1997. évi LXXXIII. törvény lehetőséget ad arra, hogy az egészségbiztosító - ha a megtérítésre kötelezett kérelmezi - a megtérítési összeget továbbá annak kamatát mérsékelje, részletfizetést engedélyezzen, vagy elengedje. 

Ennek keretében a természetes személlyel szemben megtérítés címen fennálló követelést a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet. 

Továbbá mind a foglalkoztató, mind a természetes személy kérheti, hogy a kirótt kamatot a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelje, engedje el vagy a kamatra részletfizetést engedélyezzen.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

A munkaerő-toborzás egy csapatsport

2017. Március 13. 16:14 - siteadmin



Teljesen új készségekre és tudásra van szükség ahhoz, hogy toborzási területen ma sikeres legyen valaki. Piackutatói alaposság, online marketing tudás, értékesítőket megszégyenítő meggyőző erő a jó toborzó szakember ismérve. Toldi Gábor, toborzási szakember, a Social Talent partnerének előadását a témáról március 28-án a BaBér és a HR Portal közös konferenciáján hallgathatjuk meg.


Milyen trendeket lát a munkaerőpiacon?

T. G.: Alapjaiban alakulnak át a piacok a digitalizáció, azaz a negyedik ipari forradalom miatt. Az egész folyamat leginkább egy olyan hógolyóhoz hasonlítható, amely egyre növekszik és közben folyamatosan gyorsul. Gondoljunk csak a tévére. Maga az eszköz alapjaiban nem változott közel 50 évig. Ehhez képest még csak 9 éve, hogy bemutatták az első iPhone-t, az első okostelefont. Rengeteg példa van már körülöttünk arra, hogy a technológia miként alakítja át az életünket és akár iparágakat. Gondoljunk csak az elektromos hajtású autókra vagy az UBER-re. Nem kérdés, hogy ezek a változások hatnak a vállalatokra is és a munkaerőpiacra is. Több egymástól független, de egymásra ható tényezővel kell kalkulálnunk:
  1. Olyan új munkakörök jönnek létre, melyek korábban nem léteztek.
  2. A szabad munkaerő áramlás elve új értelmet nyer az online, távmunkában elvégezhető feladatok által.
  3. Új generációk jelentek meg a munkaerőpiacon, akiknek teljesen normális közeg az internet, a közösségi média, az okostelefon. Ezáltal egészen más elvárásokat támasztanak és másképp állnak a munka világához.
  4. Az oktatási rendszer nem bírja tartani a tempót, másképp tanulunk és a dolgok oly tempóban változnak, hogy a klasszikus oktatási rendszer átalakul. (Például: MOOC – Massive Open Online Course)
  5. Elöregedő társadalomban élünk, kevesebb az utánpótlás, ezáltal még nagyobb a verseny az elérhető munkaerőért.
  6. A közösségi médiának és az online térnek köszönhetően a transzparencia felértékelődik, a vállalatok a kommunikációs kontrollt elvesztették. 
  7. A rugalmas foglalkoztatás új utakat tör magának ugyancsak a technológiának köszönhetően. Egyre több a szabadúszó, projekt alapon dolgozó „munkavállaló” és ez a szám folyamatosan növekszik.

Miként hatnak ezek a változások a munkaerő-toborzásra, mint szakmára? Hogyan hat ez a vállalatokra?

T. G.: A toborzási szakemberek új kihívások előtt állnak. Teljesen új készségekre és tudásra van szükség ahhoz, hogy toborzási területen ma sikeres legyen valaki. Egy piackutató rálátása szükséges, mélységében ismerve az adott szakterületet, ahol toboroz. Érteni kell az online tér működését, szinte már egy online marketing szakember és egy hacker eszköztárával kell dolgozni olyan nehezen betölthető pozíciók esetén, mint például az IT szakember és a mérnök. Amennyiben pedig bír mindezekkel az egyre inkább online technikai „sport” készségekkel, és végre talál egy megfelelő jelöltet, akkor jön az, hogy meg kell nyernie a vállalatnak. Értékesítőket megszégyenítő érveléssel és meggyőző erővel kell munkáltatói márkaüzeneteket kommunikálni. A vállalatok a korábbi vevői pozícióból eladói szerepbe kényszerültek a munkaerőpiacon, melyet sok felvételért felelős vezető nem ért.


Mit ért azalatt, hogy a felvételért felelős vezetők nem értik a jelenlegi helyzetet?

T. G.: A vezetők nincsenek tisztában a jelenlegi munkaerő-piaci környezettel. Hogyha végre van egy megfelelő jelölt, akkor azt fel kell venni, mert ki tudja, mikor lesz újra egy hasonlóan jó jelölt. Sok esetben már szó nincs arról, hogy válogatni lehetne a jelöltek között. A munkaerő megtartása az új toborzás. Egy-egy ember pótlás oly mértékben elhúzódhat, amely jelentős költséget, veszteséget jelent a cégek számára. Ma a felvételért felelős vezetőknek van a legnagyobb a felelőssége a munkaerőtoborzásban. Rajtuk múlik sok esetben:
  • a fluktuáció,
  • tőlük érkezik a munkaerőigény, 
  • hogy a kollégák motiváltak legyenek új kollégák ajánlására,
  • ők azok, akik döntenek vagy nem döntenek a jelöltek sorsáról,
  • végül pedig hogy a felvételt nyert kolléga benn marad-e a szervezetben.
Mindezek alapján számomra nem kérdés, hogy ma a munkaerőtoborzás egy csapatsport, ami csak akkor lehet sikeres, ha a vezetők értik a piaci trendeket és változást, és ennek megfelelően működnek együtt a toborzási szakemberekkel. 

Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is március 28-án a HR forradalma: Attitűdváltás konferencián, ahol olyan neves szakemberek segítségével elemezzük a HR területét érintő változásokat és az új trendeket, akik maguk is nagyvállalati környezetből jöttek, és közreműködtek egy-egy új módszer sikeres bevezetésében. JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40]