hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Előző bejegyzésünkben a természetes személy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetését ismertettük, ezúttal pedig azokról a keresőtevékenységekről adunk tájékoztatást, amelyek esetén szintén fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az alábbiakban táblázatba rendezve ezen keresőtevékenységeket foglaljuk össze.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a biztosítási jogviszonynak nem minősülő 
  • kiegészítő tevékenység (amely olyan egyéni-, illetve társas vállalkozói tevékenység, amelynél a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjas vagy az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy folytatja, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte)
  • szociális szövetkezet 
  • egyszerűsített foglalkoztatás (azaz az alkalmi munka, vagy mezőgazdasági-, és turisztikai idénymunka)
  • háztartási munka 
folytatása kapcsán az alábbiak szerint: 

Keresőtevékenység Megjegyzés
Az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás fizeti a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 
1. Ugyanazon személy által folytatott több kiegészítő tevékenységű vállalkozás esetén csak egy jogviszonyban kell megfizetni a járulékot.
Megjegyzés: Alapesetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. 

2. Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszony(ok)ban is áll – kivéve az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjast - , akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell megfizetnie a vállalkozásnak. 

3. Továbbá nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 
  • keresőképtelen, 
  • gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,
  • fogvatartott,
  • állategészségügyi szolgáltató tevékenysége, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,
  • egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.
Szövetkezet fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet tagja után.
A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól az első négy évben adott kedvezményben részesül, azaz a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. 

Ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe a fenti kedvezményt.

Megjegyzés: A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.
Egyszerűsített foglalkoztatás. Egyéb biztosítási jogviszony illetve az 1997. évi LXXX. törvény 16.§-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra  jogosultság hiányában köteles legalább egy éve magyar lakcímmel rendelkező idénymunkás, illetve alkalmi munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatásának idejére is egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. 
Háztartási munka: adórendszeren kívüli keresettel járó, természetes személyek között megvalósuló foglalkoztatás 
A háztartási munka kapcsán fizetendő regisztrációs díj egészségügyi szolgáltatásra nem jogosítja a háztartási alkalmazottat, így egyéb biztosítási jogviszony illetve az 1997. évi LXXX. törvény 16.§-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra  jogosultság hiányában legalább egy éve magyar lakcímmel rendelkező  háztartási alkalmazott köteles ezen foglalkoztatása ideje alatt is egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.



Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser




Hozzászólás 0 hozzászólás



Sokszor felmerül a kérdés, hogy mikortól kell egy diáknak fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha nem sikerül a felvételije felsőfokú nappali képzésre, és munkát sem vállal, úgyhogy aktuális bejegyzésünkben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést ismertetem, kitérve a volt diákok fizetési kötelezettségére is.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő-ellátás fedezetére fordítódik. 

Mi képezi a magyar egészségügyi szolgáltatások fedezetét?

Az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítottak azáltal válnak jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra, hogy fizetik a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. 

Továbbá az egészségügyi szolgáltatás fedezetét képezi az egészségügyi szolgáltatásra a kormányhivatalnál kötött megállapodás is, amelynek keretében egy nagykorú személy havonta a minimálbér (amely idén 149 000 forint) 50 százalékát fizeti, míg egy nappali tagozatos külföldi diák, vagy a kiskorúak esetén a minimálbér 30 százalékát kell havonta megfizetni.

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetében például Magyarországon lakó nyugdíjasok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet, óvodás gyermekek, közoktatás keretében nappali képzésen tanuló diákok, hajléktalanok, fogvatartottak (azaz 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének c)–f), h)–o) és s)–v) pontjában meghatározott személyek) után a központi költségvetés havonta 7 320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot utal át az egészségbiztosítónak az ellátok fedezetére. 

Azok, akik nem biztosítottak, és a fentiek alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak, de megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve adott személyek esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkeznek, kötelesek az egészségügyi szolgáltatások fedezetére havi 7 500 (napi 250) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.  

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettnek a lakóhelye szerinti adóhivatalnál kell intézkednie az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán. Ennek keretében ki kell töltenie a T1011-es nyomtatványt, és az ügyintézéshez a nyomtatványon túl szükséges: 
  • személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány)
  • lakcímkártya, 
  • adóigazolvány, 
  • TAJ kártya,
  • ha más személy intézi a járulékfizetést a NAV-nál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.
Megjegyzés: Havi 7 500 (napi 250) forintot a kötelezett helyett más személy pl: hozzátartozó is fizetheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával lesz érvényes. 

Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnt és ennek következtében kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor ez esetben az alábbi szabály érvényesül:

45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha például valaki 2017. január 1-jétől munkaviszonyviszonyban állt és munkaviszonya 2019. június 30-án megszűnt, és nem tud elhelyezkedni másik állásban, továbbá nem tartozik az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor 2019. június 30-át követő 45 naptól kell fizetni a havi 7 500 (napi 250) forint járulékot.  

Ugyancsak a 45 naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál rövidebb volt ugyan, de ezt megelőző jogosultság – amely 45 napnál hosszabb volt – fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el. Azaz, ha 20 napig volt a munkavállaló munkaviszonyban, amely megszűnt, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban állt és a két munkaviszony között nem volt 30 nap, akkor a 20 napig fennálló munkaviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, például 25 nap, akkor a 25. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Miként kell számítani a 45 napot a diákok esetén?

A 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is. Azaz példaként hoznám a 18 éves diákot, akinek az érettségit követően nem sikerült a felvételije, és ezért nem tanul tovább, valamint egyéb keresőtevékenységet nem folytat, a diákigazolványának lejártától – azaz október 31-étől – számít a 45 nap, így esetében december 15-ét követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Végezetül szeretném jelezni, hogy legközelebb az egyéb olyan keresőtevékenységekről adunk tájékoztatást, amelyek esetén szintén fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász // egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás


A felvételi ponthatárok kihirdetésével felélénkül az albérlet- vagy kollégiumkeresés, ha van tandíj, azt is fizetni kell, és bizonyára jól jön hozzá egy kis segítség. Van egy lehetőség, amelyet egyelőre rkevesen használnak ki, az önsegélyező pénztári munkáltatói támogatás. 
A felsőoktatási költségtérítést a pénztár a pénztártag, vagy a tag szolgáltatásra jogosultja, mint gyermeket nevelő szülő, továbbá örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosít. Felsőfokú oktatásban résztvevő gyermek után igényelhető.

Felsőoktatási költségtérítésnek minősül a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25. életévét be nem töltött természetes személynek kifizetett:

•költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése

A szolgáltatás rendszeres kifizetésként igényelhető albérleti,- kollégiumi díjnál, egyébként eseti jelleggel, gyermekenként maximum az éves összeghatárig.
A felsőoktatási költségtérítés éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet (2019. évben 149.000 Ft/év/gyermek).
A támogatás nyújtása a tanév első napját megelőző 15 napon belül és a tanév utolsó napját követő 15 napon belül kiállított és teljesített számla alapján történik.

Szükséges, benyújtandó dokumentumok:

•a főiskola/egyetem látogatási igazolás hiteles eredeti példánya vagy másolata,
•a szolgáltatás kiegyenlítését igazoló számlák, bizonylatok eredeti példányai.
•amennyiben a számla ellenértéke kifizetésének ténye nem állapítható meg a számlából, úgy a kifizetést megtörténtét bizonyító dokumentumot csatolni kell (pl. átutalással kiegyenlített számlánál az átutalásról szóló banki igazolás).

A pénztártag nevére, címére kiállított eredeti számlán a gyermek nevét is jelölni kell.
Új elem az önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részénél a várakozási idő. Ez vonatkozik az előbb említett felsőoktatási költségtérítésre is. Azt jelenti, hogy az egyéni, munkáltatói, adomány befizetések csak 180 nappal a befizetés után vehetők igénybe önsegélyező kifizetésekre, azonban az egyéni számlán jóváírt hozam és adójóváírás azonnal felhasználható önsegélyező pénztári szolgáltatásokra is. A szolgáltatásra jogosult közeli hozzátartozót a pénztárhoz be kell jelenteni, legkésőbb az igénybejelentés benyújtásakor.

Azok a szülők is támogatáshoz juthatnak, akik bérlés helyett inkább hitelre vásárolnának ingatlant a gyermekük számára. Lakáshitel-törlesztésre ugyanis az önsegélyező pénztári tagok a havi minimálbér 15 százalékát, azaz havonta 22 350 forintot tudnak elszámolni az önsegélyező pénztári megtakarításaik terhére. Ennél a szolgáltatásnál is érvényes a 180 napos várakozási idő. 
Az önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói támogatás az idei évtől bérként adózik (52,5%), viszont a munkavállaló igénybe veheti a munkáltatói támogatás után is a 20 százalékos adójóváírást, az szja-ból. Az összes pénztári adójóváírás évi legfeljebb 150 ezer forint lehet. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Iskolakezdési támogatás – kicsit másképp, mint eddig

2019. Augusztus 29. 21:43 - siteadmin


2019. január 1-jével megváltozott a dolgozóknak adható juttatások szabályozása, és ezzel a 2018-ban még egyes meghatározott juttatásként viszonylag kedvező adózással (40,71%) adható iskolakezdési támogatást már csak bérként adózva adhatja a munkáltató. 

Íme néhány tipp, ha a munkáltató továbbra is támogatni szeretné az iskolakezdést. 

1. A munkáltató csekély értékű (idén maximum bruttó 14 900 forint) ajándék címén, egyszeri alkalommal – utalvány formájában – is juttathat iskolakezdésre támogatást a munkavállalónak, illetve megfelelő nyilvántartási folyamat mellett akár a házastársának is, írja a Mazars. Ez egyes meghatározott juttatásnak számít. Ebben a formában mindkét szülő jogosult lehet a támogatásra, ugyanazon gyermek(ek) után is, ha mindkét szülő munkáltatója – akár különböző, akár azonos – szeretné ezt a juttatást biztosítani. Fontos, hogy rögzítsék és őrizzék meg az ajándékban részesülő személyek alapadatait (pl. név, adóazonosító jel, stb.) a kifizető társaság nyilvántartásában – írták megkeresésünkre. 

Fata László cafeteria szakértő anyagában kiemelte, ha nem a munkavállaló, hanem a gyermeke kapja a juttatást, akkor adható minden gyermekre, 38,35% közteherrel ez a maximum 14.900 forint értékű juttatás. 3 gyermeknek például háromszor 14.900 forint. Érdekesség, hogy ehhez sem kell figyelembe venni az iskolakezdési támogatás korábbi feltételrendszerét. Így az iskolások mellett például az óvodai nevelési évet kezdők ruházatára szóló utalvány is kedvezően adózhat.


2. Nem esik el a szülő az iskolakezdési támogatástól, ha a munkáltató arányosan megemeli a munkavállaló bérét, vagy egyszeri pénzbeli „bónuszt” épít be a juttatási rendszerébe. Az egyszeri pénzbeli bónuszon a készpénzjuttatást érti a Mazars, amit a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemként (bérként) szükséges kezelni adózási- és társadalombiztosítási szempontból. Hozzátették, hogy a cafeteria rendszer egyik választható eleme is lehet a készpénzjuttatás, ami a nettó juttatás a csekély értékű ajándék összegét is meghaladhatja.

Fata László kiemelte, hogy mivel ez az összeg jövedelemként adózik, ezért a munkáltató szabadon meghatározhatja, hogy milyen összegben és milyen célcsoportnak biztosítja ezt a kifizetést. Sőt, ha szeretné, támogathatja a nagyszülőket vagy éppen az egyetemi félévet kezdő hallgatók szüleit is.

Fata László szerint jogosan merül fel a kérdés, hogy miért is adnak ilyen juttatást a cégek, ha jövedelemként adózik. Szerinte azért, mert egyrészről a munkavállalók nagyra értékelik a munkabéren felül adott extra juttatásokat. Másrészt különösen értékes, ha egy támogatandó célhoz rendeli a munkáltató ezeket.Teljesen különböző hatást érhet el a juttató, ha a gyermekeseket támogatja vagy éppen egy tömegsport rendezvény nevezési díját fizeti ki az érintett munkavállalóknak – tette hozzá. 

3. A MAZARS ajánlja még, hogy a munkáltató tetszőleges értékű utalvány formájában biztosítson iskolakezdési támogatást a munkavállalónak, és annak nettó összegét „felbruttósítva” kezelje a dolgozó havi bérszámfejtésében. Az utalvány szintén bérként adózik, és mivel a korábban érvényben lévő felső összeghatárt a jogszabályi változások eltörölték, így ez a juttatás – a korábbinál magasabb adóterhelés mellett – szintén tetszőleges összegben adható. A felbruttósítás lényege röviden, hogy a foglalkoztató az adott havi bérszámfejtés során a juttatás nettó értékén felül a vonatkozó adó- és járulékterhekkel is számol (lényegében saját költségére megemeli a bruttó összeget, hogy legyen miből „levonnia” magánszemély közterheit is), így végeredményként a munkavállaló nettó pozíciója változatlan marad. Ellenkező esetben az utalvány értékére számított egyéni közterheket ténylegesen a dolgozó fizetéséből kellene levonni. 

A Mazars szerint a három megoldás végeredménye a dolgozó szempontjából ugyanaz: a korábbiaknak megfelelően, anyagi támogatást kap az iskolakezdéshez. A módszerek különbözőségéből adódóan azonban a munkáltató eltérő közterhekkel, illetve adminisztrációs-bérszámfejtési feladatokkal szembesülhet. Ezek előzetes áttekintésével könnyen eldönthető, hogy melyik változat kínálja a legköltséghatékonyabb megoldást, és a legkisebb adminisztrációs ráfordítást. Rákérdeztünk, innen nézve melyik lehet a legjobb választás. Mind költséghatékonyság, mind adminisztrációs tehercsökkentés szempontjából az első opciót ajánlották, szerintük a csekély értékű ajándék a legmegfelelőbb választás, bár hozzátették, hogy az összeghatár értelemszerűen korlátozó tényező.

4. Fata László cafeteria szakértő a készpénz és a csekély értékű ajándék mellett a célzott szolgáltatást ajánlja. Szerinte a munkáltatóknak érdemes megfontolniuk az önsegélyező pénztárba nyújtott célzott szolgáltatás lehetőségét (ami egyes meghatározott juttatásnak számít). Ebben az esetben a munkáltató célzott szolgáltatásra fizet az önsegélyező pénztárakba, melyet a pénztártag munkavállalók aztán az iskolakezdéshez kapcsolódó bevásárlásokra használhatnak kedvező adózással.




Hozzászólás 0 hozzászólás


A munkáltatónál dolgozó vezető állású munkavállalókra külön szabályokat állapít meg a Munkatörvénykönyv. Magyarázható ez azzal, hogy a vezető állású munkavállalók egy része a munkáltató képviseletében jár el, illetve olyan kiemelt feladatot lát el, amely a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű. Az alábbi hírlevélben összefoglaljuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a vezetők munkavégzésére, külön kiemelve a gyermekvállalásuk esetére vonatkozó rendelkezéseket.

Mindenekelőtt tisztázandó, hogy ki minősül vezető állású munkavállalónak! 
Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és részben vagy egészben helyettesítésére jogosított más munkavállaló. 

Megjegyzés: Munkaszerződés a fenti vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő azon munkavállalónál, aki a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, ami 2019-ben bruttó 1 043 000 forint.

A fenti vezetők munkaszerződésénél és munkavégzésénél többek között az alábbi különleges szabályok érvényesülnek:

- A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.
- A vezetők munkarendje kötetlen. 
- A vezető állású munkavállaló a gondatlan károkozása esetén is már a teljes kárért felel.
- A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

A vezető esetén továbbá kötelező tiltásként kerül megfogalmazásra, hogy 
- nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
- nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, továbbá
- köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál.

Kisgyermekes vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályok

A gyermekvállaláshoz kapcsolódik, hogy a vezető munkaviszonyát nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással 
- a várandósság és 
- a szülési szabadság időtartama, valamint 
- női vezető esetén, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.
A gyermekvállaláshoz kapcsolódó fizetés nélküli szabadságnál – amely megilleti a vezetőt is - figyelemmel kell lenni arra, hogy amíg az általános szabály esetén a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát  a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt, addig ebben a védelemben már nem részesül a gyermeket gondozó vezető állású munkavállaló. 

Kisgyermekes, munkába visszatérő vezető állású munkavállalóra alkalmazni kell a Munkatörvénykönyv következő szabályait:

- Mentesül a vezető munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól 
- az emberi reprodukciós eljárással összefüggő időre, 
- a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. 
- A vezető részére várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő vezető esetében gyermeke 3 éves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.

Ha a munkába visszatérő anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát a munkáltató felmondással szünteti meg, akkor a Munkatörvénykönyv 66. § (6) bekezdése alapján a gyermek 3 éves koráig erre csak adott korlátok között kerülhet sor. Nem érvényesül azonban ez a felmondási „korlátozás” a vezető állású, kisgyermekes munkavállaló esetén.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
          közgazdasági szakokleveles jogász
                 egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63]
Blog archivum