hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

A munkáltató 2022. évi közterhei

2021. December 31. 11:29 - siteadmin



2021-ben a munkáltatót a munkaviszony alapján a következő fizetési kötelezettségek terhelik: a munkavállaló keresőképtelensége esetén fizeti a betegszabadságot, adott esetben a táppénz-hozzájárulást (táppénz egyharmad), a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a rehabilitációs hozzájárulást. Hogyan alakulnak ezek a közterhek 2022-ben?

Betegszabadság és táppénz-hozzájárulás

2022. január 1-jétől nem változik sem a 2012. évi I. törvényben (Mt.) szabályozott betegszabadság, sem a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt táppénz egyharmad szabálya. 

Megjegyzés: Továbbra is 2019. évi CXXII. törvény 2. melléklet tartalmazza elszámolási szabályokat táppénz egyharmad kapcsán.

Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

A 231. számú Magyar Közlönyben (2021. évi CXXXI. törvényben) jelentek meg azok a módosítások, amelyek 2022. júliusáról 2022. január 1-éjére hozták előre a szakképzési hozzájárulás megszűnésével kapcsolatos szocho módosításokat. 

Talán a legjelentősebb változás, hogy 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg megszűnik a szakképzési hozzájárulás. Erre tekintettel a munkáltatót 2021-ben terhelő befizetés – 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó, és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás alapján – 17 százalékról 13 százalékra csökken. 

2022. január 1-jétől lépnek hatályba a szakirányú oktatás és a duális képzés szociális hozzájárulási adókedvezmények, amelyek a következők:
A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget – a már meglévő szociális hozzájárulási adókedvezményeket követő sorrendben – csökkentik a következő kedvezmények:

a) Az állam, illetve szakképzési megállapodással vagy együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott 
  • szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve 
  • felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve 
  • szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként a nevelés-oktatás 
arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult – a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege, 

b) Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel – a fenti a) pontban foglaltak alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény 20 százalékának megfelelő összeg.

c) Hallgatónként a duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege.

A fentiektől eltérően, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, az adófizetési kötelezettség az a) és b) pont szerinti összeg 50 százalékával csökkenthető.

Rehabilitációs hozzájárulás 

Rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak akkor, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján (azaz 2022-ben bruttó 200 000 forint) a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, amely 2022-ben 1 800 000 forint/fő/év. Ha például 100 főt foglalkoztató munkáltató összesen két fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, akkor éves szinten 5 400 000 forint rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



2021. április 25-én lépett hatályba az az új szabályozás, mely szerint a SZÉP-kártyák bármely alszámlájáról lehetett költeni bármely típusú elfogadóhelyen, vagyis egymás között átjárhatóvá vált a három zseb, azaz a szállás, vendéglátás és a szabadidő alszámla. Eredetileg úgy volt, hogy ez az engedmény csak idén év végéig lesz érvényben, novemberben azonban meghosszabbították a hatályát 2022. szeptember 30-ig. 

Arról még nincs hír, hogy a kedvezményes adózás (jelenleg csak 15 százalék szja-t kell fizetni a kártyára utalt munkáltatói juttatások után), illetve a megnövelt keret (összesen évi legfeljebb 800 ezer forint, ebből szálláshelyre maximum évi 400 ezer, vendéglátásra 265 ezer, szabadidőre 135 ezer forint) is marad-e jövőre vagy sem. 

Új kártyakibocsátók a piacon

A piacon eddig három kártyakibocsátó bank működött, az OTP, K&H és az MKB. December elsejétől változás, hogy a SZÉP-kártyát tíz éve forgalmazó MKB mellett már a Magyar Bankholdinghoz tartozó pénzintézetek teljes hálózatában elérhetővé vált az MKB Széchenyi Pihenőkártya. (Előzmény, hogy az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank fúziójával létrejött a Magyar Bankholding.) Így december 1-től az MKB mellett a Budapest Bank és a Takarékbank is biztosítja az ügyfelek számára a SZÉP-kártyát. A bankcsoport tagbankjai közötti szinergiák kihasználásának köszönhetően – a videóbanki számlanyitás lehetősége mellett – az eddigi 50 bankfiók helyett közel 900 helyszínen vált lehetővé a kártyák igénylése – írták közleményükben. Azt is kihangsúlyozták, hogy a meglévő ügyfeleket, azaz a SZÉP-kártyával már rendelkező személyeket, a kártyát elfogadó szolgáltatókat, valamint az ilyen számlákra juttatást utaló munkáltatókat nem érinti a december elsejei bővítés, számukra semmilyen adminisztratív változással nem jár.

Új nem banki szereplő is a kibocsátók között

Újdonság még, hogy egy régi új szereplő is belép a meglévők mellé január 15-től, a főként melegétkeztetésre fókuszáló francia Edenred. Az általuk kibocsátandó Ticket Restaurant SZÉP-kártya ugyanazzal a három alszámlával – vendéglátás, rekreáció és szálláshely – működik majd, mint amit a SZÉP-kártya rendelete is elvárásként meghatároz. De hogyan lehetséges, hogy egy nem banki szereplő is forgalmazhatja a kártyát, amikor a rendelet a kibocsátást csak pénzforgalmi szolgáltatóknak engedélyezi? A cég 24.hu-nak küldött válaszából kiderült, hogy az Edenred Ticket Restaurant SZÉP-kártya pénzforgalmi szolgáltatója a PPS EU SA, Belgiumban bejegyzett vállalkozás. A PPS EU-t a Belga Nemzeti Bank felügyeli és adott számára engedélyt elektronikus pénz kibocsátására és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására. Az Edenred Magyarország Kft. pedig a kibocsájtó pénzforgalmi közvetítője. Az új szereplő közleménye szerint nem kevesebbet céloz meg, mint hogy azon több mint 2 millió dolgozó számára is biztosítsa a SZÉP-kártyák konstrukciója jelentette támogatás lehetőségét, aki hazánkban jelenleg nem részesül ilyen juttatásban. A cégvezető ezzel arra célzott, hogy 4,5 millió munkavállaló van Magyarországon, de közülük jelenleg csak 2,2 millióan kapnak SZÉP-kártya juttatást.




Hozzászólás 0 hozzászólás



Az alacsony iskolázottságúakra szeptember 15-től, és a szakképzett fiatal álláskeresőkre november 1-től igényelhető kilencven napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatást további munkavállalói körrel terjesztették ki a Vállalkozások munkaerő támogatása program keretében. Így december 1-től már a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a támogatás – tudatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium december eleji közleményében. A kiterjesztés a minisztérium szándéka szerint mások mellett a pályakezdők, a kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók, a tartósan munkanélküliek számára teremt lehetőséget az elhelyezkedésre.


Az állami hozzájárulás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és a ténylegesen átutalt szociális hozzájárulási adó összegének 100 százaléka, de teljes munkaidő esetén havonta legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (jelenleg 167 400 forint, januártól 200 ezer forint) 150 százaléka (azaz jelenleg 251 100 forint, vagy januártól 300 ezer forint) lehet. Az első kilencven napban tehát a frissen felvettek munkatapasztalat-szerzésének költségeit térítik meg. De itt még nincs vége a támogatásnak, a folytatásban fél éven át igényelhető a Vállalkozások munkaerő támogatása is, ami akár havi 100 ezer forintot jelenthet a foglalkoztatónak.

A munkaadók az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján kaphatnak támogatást, ha az alábbi hátrányos helyzetű, nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében teljes munkaidőben, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben:
  • a 25-30 év közötti pályakezdő álláskeresők közül azok, akik a szakképzett fiatalok munkatapasztalat-szerzési támogatása feltételeinek nem felelnek meg,
  • azok a nyilvántartott álláskeresők, akik a megelőző 12 hónapon belül csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban részesültek; illetve gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában részesültek, vagy részesülnek,
  • a tartósan (legalább 6 hónapja, folyamatosan) nyilvántartott álláskeresők,
  • az 50 év feletti, nyilvántartott álláskeresők,
  • a közfoglalkoztatásból a versenyszférába visszavezethető (a közfoglalkoztatásból 30 napnál nem régebben kilépett) nyilvántartott álláskeresők.
A munkaadónak vállalnia kell, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt 
  • nem szünteti meg közös megegyezéssel sem a támogatott munkavállaló munkaviszonyát,
  • a foglalkoztatási kötelezettség alatt a munkaadó működéssel összefüggő okból történő felmondással sem szünteti meg a támogatott munkavállaló, illetve a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát,  
  • határozott idejű munkaszerződés miatt sem szűnhet meg a támogatott munkaviszonya, 
  • és próbaidőt sem köthet ki. 
A teljes állomány figyelembevételével 10 munkavállalóig egyidejűleg legfeljebb 2 álláskereső után, 10 munkavállaló felett pedig a teljes munkavállalói állományi létszám legfeljebb 30 százaléka után részesülhet a munkáltató hátrányos helyzetűek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásban (tört szám esetén a kerekítés szabályai szerint kell eljárni). Korábban elbocsátott dolgozóra nem vehető igénybe a támogatás. 

A támogatásokról bővebb információ a munka.hu oldalon található. 



Hozzászólás 0 hozzászólás



2022. évi minimálbér, garantált bérminimum növekedése kapcsán táblázatba foglalva mutatjuk be, hogy 2021-hez képest mennyiben változik a munkavállaló nettó bére, a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó.

Nettó munkabérek változása

Ugyan még a Magyar Közlönyben nem került kihirdetésre, de várhatóan a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló minimálbére 2022. január 1-jétől bruttó havi 200 000 forint lesz, míg a garantált bérminimum várhatóan 2022. január 1-jétől havi bruttó 260 000 forintra nő.

Munkaviszonyban, teljes munkaidőben, minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló esetén a fenti bérnövekedés a következő közteherfizetést eredményezi:

havi szja előleg/járulék/szocho munkavállaló esetén

2021. év (minimálbér havi bruttó 167 400 forint)

2022. év (minimálbér havi bruttó 200 000 forint)

Különbség 2021. évhez viszonyítva

szja-előleg

25 110 forint

30 000 forint

+ 4 890 forint

társadalombiztosítási járulék

30 969 forint

37 000 forint

+ 6 031 forint

nettó bér

111 321 forint

133 000 forint

+ 21 679 forint

szociális hozzájárulási adó (A számítás alapja: 2021-ben 15,5%, míg 2022-ben várhatóan 13% szocho)



25 947 forint



26 000 forint



+ 53 forint


Azaz 2022-ben, ha a munkavállaló teljes munkaidőben a minimálbért keresi meg, akkor 2021. évhez viszonyítva 10 921 forinttal több szja előleget és társadalombiztosítási járulékot fizet, míg a minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 21 679 forinttal nő.

havi szja előleg/járulék/szochó munkavállaló esetén

2021 év (garantált bérminimum havi bruttó 219 000 forint)

2022. év (garantált bérminimum havi bruttó 260 000 forint)

Különbség 2021. évhez viszonyítva

szja előleg

32 850 forint

39 000 forint

+ 6 150 forint

társadalombiztosítási járulék

40 515 forint

48 100 forint

+ 7 585 forint

nettó bér

145 635 forint

172 900 forint

+ 27 265 forint

szociális hozzájárulási adó

(A számítás alapja: 2021-ben 15,5 %, míg 2022-ben várhatóan 13 % szocho)



33 945 forint



33 800 forint



- 145 forint


Ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, akkor tb közterhei kapcsán figyelemmel kell lenni a minimális alapra. A munkaviszonyban legalább a minimális alapból kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és a szociális hozzájárulási adót, ami a mindenkori minimálbér 30 százaléka. Ez idén 50 220 forint, jövőre ez a minimális alap 60 000 forint lesz.

Ezt az alsóhatárt arányosítani kell, ha 
  • a biztosítási kötelezettséget eredményező Tbj. szerinti munkaviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy adott hónapban szünetel a biztosítás, illetve
  • a hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.

Továbbá meg kell említeni, hogy a minimális alapra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban állónál, ha a munkavállaló
  • csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, örökbefogadói díjban részesül,
  • gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában részesül,
  • tanuló, vagy hallgató, és a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint, illetve a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatásában folytatja a tanulmányait.


Hozzászólás 0 hozzászólás


Ha a beteg tb támogatottan veszi igénybe többek között az orvosi, gyógyászati ellátásokat, akkor adott esetben a távolsági utazásához támogatást kaphat a kormányhivatal egészségbiztosítási szervétől. Erre a támogatásra nem csak az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő beteg, hanem akár annak kísérője is igényt tarthat. Az alábbiaban összefoglaljuk, hogy a fenti utazási kötségtérítésben milyen változások lesznek 2022. január 1-jétől. 

Az utazási költségtérítésnek három típusa különíthető el:
  • utazási utalvány;
  • gépkocsival történő utazás;
  • utazási költségtérítési utalvány.
Jövőre nem a fenti három támogatási formában, hanem az utazási költségtérítéssel igénybe vehető ellátások, és az arra jogosultak köre bővül. 
A hatályos szabály alapján a járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg, ha az ellátást távolsági járattal veszi igénybe. Ugyanakkor 2022. január 1-jétől 
  • fogászati szakellátás igénybevétele esetén is, továbbá
  • a fenti szolgáltatások beutaló nélküli igénybevétele esetén is 
fogják biztosítani az utazási támogatást.

További változások 

Nem csak a beteg lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez közelebb eső szolgáltató kapcsán jár a támogatás, hanem ez akkor is nyújtható, ha a szolgáltatást a beteg szállásához (például munkásszállás) közelebb eső szolgáltatónál veszik igénybe. Azaz, többek között akkor is jár a támogatás, ha 
  • a szolgáltatás igénybevétele olyan egészségügyi szolgáltatónál történik,
    • amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy
    • amely a fenti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett, illetve ha az egészségügyi szolgáltatást ott vette igénybe, vagy
  • a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más – a biztosított lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához legközelebb eső – egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás, valamint a szolgáltatás ezen egészségügyi szolgáltatónál történt igénybevétele esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a fenti bekezdésben foglalt egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak;
  • a biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájánál, illetve kiszolgáltatásánál a gyógyászati segédeszközt a lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbiztosítóval szerződött forgalmazónál szerzi be;
  • a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban merült fel az utazás. 
Megjegyzés: A szűrővizsgálat kapcsán meg kell említeni, hogy jövőre már nem lesz az utazási költségtérítési támogatásnál előírt feltétel, hogy a szűrővizsgálatot behívás (szűrővizsgálati behívó) alapján kell igénybe venni.

További változás, hogy 2022-ben a módosítás kiterjeszti a támogatást igénybe vehetők körét a nem Magyarországon élőkre. 2022. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatóhoz külföldi lakóhelyről vagy tartózkodási helyről utazó biztosítottak a lakóhelyükhöz vagy tartózkodási helyükhöz legközelebb eső határátkelő és az egészségügyi szolgáltató telephelye közötti útvonalra jogosultak lesznek támogatásra. 

2022. január 1-jétől meghatározott feltételek fennállása esetén az elektronikus úton benyújtott utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmet az egészségbiztosító automatikus döntéshozatali eljárásban bírálja el azzal, hogy az utazási költségtérítési támogatás iránti kérelemnél a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, magyarországi lakcím hiányában a fővárosban eljárásra jogosult egészségbiztosító jár el.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


 




Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85]
Blog archivum