|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér rövid ismertetése2023. Április 28. 11:05 - siteadmin Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe a betegnek nyújtott egészségügyi szolgáltatások – beleértve az elektronikus vényre felírt gyógyszert, gyógyászati segédeszközt is – kerülnek feltöltésre. Tekintettel arra, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér a mindennapi egészségügyi szolgáltatásunk részévé vált, így rövid áttekintést adunk erről az informatikai rendszerről.
2017. végétől került sor az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (rövidítve: EESZT) bevezetésére, amelyről a következő tájékoztatás olvasható az interneten:
Nézzük meg, hogy a fentiekben is említett Lakossági Portálon belül milyen egészségügyi ellátásokat ismerhetünk meg!
Egészségügyi dokumentumokAz Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben az egészségügyi dokumentumok rész alatt érhetők el a digitális egészségügyi dokumentumok. Itt találhatók meg többek között a mikrobiológiai laboratóriumi leletek, az egészségügyi szakellátás során keletkezett ambuláns lapok, kórházi zárójelentések, amelyeket a beteg/ellátott bármikor megtekinthet. Az egészségügyi dolgozók közül a következők kaptak felhatalmazást az egészségügyi dokumentumok megtekintésére: a háziorvos, a járó- vagy fekvőbeteg-ellátó azon részlegének/osztályának orvosa, ahova felvették a beteget.
Elektronikus vényElektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér tartalmazza az elektronikus vényt (azaz e-vényt). E-vény alapján a gyógyszerünk, gyógyászati segédeszközünk kiváltása szinte mindennapossá vált. Ezen az oldalon rákereshetünk a várakozó vényekre (azaz, amelyek még nem kerültek kiváltásra) és a kiváltott vényekre.
Megjegyzés: A hagyományos – papír alapú – vények csak a kiváltott receptek között jelennek meg, mert azokat a gyógyszertári alkalmazottak viszik fel a rendszerbe a kiváltás során.
Egészségügyi profilIde kerülnek a ritkán vagy egyáltalán nem változó egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó adatok. Azaz a kezelőorvos, ennek hiányában háziorvos – a vércsoport kapcsán az állami vérellátó szolgálat – az egészségügyi profilban rögzíti az általa kezelt személy TAJ számát (ennek hiányában más azonosítóját), születési idejét, nemét, továbbá az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatok. Ide töltik fel például a Covid védőoltás beadásával kapcsolatos adatokat. Továbbá, ha a szolgáltató rendelkezik a beteg allergiájára, vércsoportjára vonatkozó információval, akkor ezek az adatok is ebbe a részbe kerülnek feltöltésre.
Központi eseménykatalógusEbben a részben találhatók meg azok az ellátások, amelyeket a beteg/ellátott alap, járó- vagy fekvőbeteg ellátás keretében igénybe vett. A központi eseménykatalógusban kell rögzíteni például
A fenti adatok által kezelőorvos évek múlva is informálódhat arról, hogy a beteg mikor, hol, milyen vizsgálaton vett részt, és ki volt akkor a kezelőorvosa. Meg kell említeni, hogy a legérzékenyebb egészségügyi adatokhoz (pl: a pszichiátriai, az addiktológiai, a szexuális úton terjedő és a HIV/AIDS betegségek dokumentumaihoz) korlátozott a hozzáférés, azaz kizárólag az adott szakterület orvosai férhetnek hozzá ezen adatokhoz.
E-beutalóAz egészségügyi ellátások nagy része orvosi beutalás alapján vehető igénybe. Ha a beteg nem tart igényt a papíralapú beutalóra, akkor az orvos Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe tölti fel a beutalót. E-beutaló előnye többek között, hogy mivel a beutaló általában 90 napig érvényes, így nem kell azt hónapokig megőrizni, mint egy papíralapú beutalót.
Önrendelkezési jogA fenti adatok tárolása kapcsán meg kell említeni az egyik legfontosabb jogot, az önrendelkezés jogát. Az önrendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a beteg rendelkezzen Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér által kezelt egészségügyi adataihoz való hozzáférésről (ennek formái: engedélyezés, korlátozás, letiltás). A korlátozás, letiltás vonatkozhat adott orvosra, adott patikusra, adott egészségügyi szolgálatóra stb. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az önrendelkezési nyilatkozat - az elektronikus rögzítését követően - 24 órán belül érvénybe lépjen, azaz alkalmazni lehessen ezen időn belül az adatokhoz történő hozzáférés korlátozását vagy engedélyezését.
Példa: Ennek keretében a beteg dönthet úgy, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben tárolt adataihoz senki se férjen hozzá, és ha majd elmegy az orvoshoz, akkor azért, hogy a felírt e-vényt ki tudja váltani, átmeneti időre ezt a korlátozást feloldja.
Mire szolgál még az önrendelkezési rész?Az önrendelkezési „felület” lehetőséget ad arra, hogy meghatalmazást adjunk adott személynek e-receptünk kiváltására, vagy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fentiekben ismertetett Lakossági Portál elérésére. Továbbá ezen felületen
Végezetül meg kell említeni, hogy mivel az egészségügyi adatok nagyon érzékeny adatok körébe tartoznak, így lehetőség van az EESZT rendszerébe rögzített bármely adattal kapcsolatos adatvédelmi incidens bejelentésére az EESZT működtetője, az Országos Kórházi Főigazgatóság felé.
Bejelentés módja: Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos adatvédelmi incidens bejelentése (magyarorszag.hu)
Adatvédelmi incidensnek minősül például az EESZT-ben rögzített adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisülése, megváltoztatása, jogosulatlan közlése vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Hogyan jár a táppénz, a csecsemő- és a gyermekgondozási díj a határozott idejű munkaviszony megszűnése esetén?2023. Április 18. 18:11 - siteadmin A határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnhet akár a tb ellátás folyósítása alatt, akár folyósítását megelőzően. Mennyiben érinti a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj megállapítását és folyósítását a határozott idejű munkaviszony megszűnése?
Elsőként tekintsük át a táppénz kérdését!
TáppénzAmennyiben a munkavállaló keresőképtelensége alapján betegszabadság jár, és azt a munkavállaló nem merítette ki, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy táppénz csak a betegszabadság lejártát követően állapítható meg, és folyósítható.
A táppénz megállapításának az alábbi három előfeltétele van. A munkavállaló
Ha a munkavállaló a határozott idejű munkaviszony fennállása alatt lesz keresőképtelen, akkor a munkavállaló táppénzre jogosult, hiszen a munkaviszony alatt mind a három fenti feltétel fennáll.
Ha a munkaviszony megszűnik, akkor már nem lehet táppénzt megállapítani, illetve a táppénz folyósítását meg kell szüntetni. Azaz, ha például a munkavállaló a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő napon válik keresőképtelenné, akkor a volt munkavállaló táppénzre nem jogosult. Ugyancsak nem jogosult a munkaviszony megszűnését követően táppénzre az a munkavállaló, akinek a keresőképtelenség ideje alatt szűnik meg a határozott idejű munkaviszonya. Ez esetben a munkaviszony megszűnését követő naptól már a táppénzre való jogosultság nem áll fenn.
Baleseti táppénzÜzemi baleset, illetve foglalkozási betegségből eredő keresőképtelenség esetén baleseti táppénz jár.
A hatályos jogszabály alapján baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében keresőképtelen lesz, vagy ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik. Azaz a baleseti táppénz mind a határozott idejű munkaviszony alatt, mind annak megszűnése után is megállapítható. Azaz a baleseti táppénz – szemben a táppénzzel – passzív jogon is megállapítható.
A szülő gyermeke születése kapcsán, társadalombiztosítás keretében csecsemőgondozási, valamint gyermekgondozási díjra lehet jogosult. Tekintsük át az alábbiakban ezeket az ellátásokat a határozott idejű munkaviszony kapcsán (a diplomás gyermekgondozási díjra most nem kitérve).
Csecsemőgondozási díjCsecsemőgondozási díjra elsősorban az a munkavállaló nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
Megjegyzés:
Az édesapa is jogosult lehet a fenti feltételek fennállásakor a csecsemőgondozási díjra, ha
Azaz, ha az igénylő a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, akkor a határozott idejű munkaviszony alatt, illetve annak megszűnését követően megállapítható a csecsemőgondozási díj. Ez utóbbi esetben azonban csak akkor kerülhet sor a csecsemőgondozási díj megállapítására, ha a gyermek a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik meg.
Ha a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt szűnik meg a határozott idejű munkaviszony, és a volt munkavállaló az ellátás folyósításának az ideje alatt nem vált foglalkoztatót (nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt), akkor a csecsemőgondozási díjat a volt munkáltató, illetve kifizetőhely hiányában a munkáltató székhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szerve folyósítja tovább. Ha azonban a csecsemőgondozási díj folyósításának ideje alatt az ellátott foglalkoztatót vált, az ellátást a továbbiakban az új foglalkoztató mellett működő kifizetőhelynek vagy annak hiányában a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének kell folyósítania.
Gyermekgondozási díjGyermekgondozási díjra jogosult a munkavállaló (anya vagy apa)
Azaz mind a határozott idejű munkaviszony alatt, mind annak megszűnését követően megállapítható a gyermekgondozási díj. Ez utóbbi esetben az alábbi négy előfeltétel szükséges ahhoz, hogy a gyermekgondozási díj megállapításra kerüljön. Szükséges, hogy a munkavállaló
Ha a gyermekgondozási díj folyósítása alatt szűnik meg a határozott idejű munkaviszony, és a volt munkavállaló az ellátás folyósításának az ideje alatt nem vált foglalkoztatót, akkor a gyermekgondozási díjat a volt munkáltató, illetve kifizetőhely hiányában a munkáltató székhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szerve folyósítja tovább.
Ha a munkavállaló a gyermekgondozási díj folyósítása alatt új biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a kifizetőhelyi tájékoztató alapján
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás A Nők 40 kedvezményes nyugdíj feltételei2023. Április 12. 12:35 - siteadmin Minden, amit a Nők 40 programról tudni érdemes.
A Nők 40 nyugdíj lényege, hogy
A Nők 40 tehát férfiak számára nem elérhető.
A Nők 40 nyugdíjhoz
legalább 40 év jogosultsági idő szükséges.
Ezen belül
A jogszabályban meghatározzák azt is, milyen jogviszonyokkal lehet a Nők 40-hez munkával szerzett szolgálati időt szerezni, és milyenekkel lehet a gyereknevelés, a gyermeknevelési ellátások idejére. Szolgálati időt fő szabály szerint akkor lehet szerezni, ha tb-jogviszonyban áll valaki, és az abban szerzett keresete, jövedelme vagy ellátása után levonták (megfizették) az előírt tb-járulékot. Speciális esetekben (például súlyosan fogyatékos gyermek nevelése, és/vagy ötnél több gyermek felnevelése) lehet elég 32-nél kevesebb munkával szerzett szolgálati idő a Nők 40-nél.
Mint a nyugdíjguru hangsúlyozza, a szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idővel, a jogosultsági időre ugyanis szigorúbb a szabályozás. Vagyis nem minden szolgálati idő számítható be a Nők 40 jogosultsági időbe.
Nem számít bele a nők nem jogosultsági idejébe az egyébként szolgálati időnek számító:
Vannak viszont olyan speciális jogviszonyok is, amelyekről talán nem is gondolnánk, mégis beszámíthatnak a Nők 40 jogosultsági idejébe:
Ha egy anya úgy dönt, hogy igénybe veszi a Nők 40 nyugdíjat, mellette a versenyszférában továbbra is dolgozhat, felveheti a nyugdíját, és a keresetét is korlátlanul, ráadásul a keresete után csak szja-t fognak levonni, tb-járulékot nem. A közszférában azonban csak úgy lehet dolgozni, hogy közben szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
0 hozzászólás  Azonosság és különbség a táppénz és a baleseti táppénz között2023. Március 23. 13:43 - siteadmin A koronavírusjárvány idején mind az egészségügyben dolgozóknál, mind a pedagógusoknál nagyon sokszor felmerült az a kérdés, hogy ha feltehetően munkájuk során kapták el a koronavírus-fertőzést, akkor mikor jogosultak táppénzre, és mikor állapíthatják meg a részükre a baleseti táppénzt. Az alábbiakban adott szempontok alapján áttekintjük a táppénz és a baleseti táppénz azonosságait és különbségeit, de a külképviseletekre és a tartós külszolgálatra most nem térünk ki.
A társadalombiztosítás az üzemi balesetből, illetve a foglalkozási megbetegedésből eredő ellátásokat pozitívan kezeli. A legjobb példa erre a baleseti táppénz, amely a táppénzzel szemben passzív jogon is jár, és a figyelembe vett mérték, valamint az ellátás összege jóval magasabb a táppénz mértékénél és összegénél. Mindezek alapján hasonlítsuk össze a két ellátást!
Milyen típusú ellátás a táppénz és a baleseti táppénz?Mind a táppénz, mind a baleseti táppénz biztosítási jogviszony alapján járó társadalombiztosítási ellátás. A táppénz egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, míg a baleseti táppénz olyan pénzbeli ellátás, amely baleset esetén, azaz pontosabban üzemi baleset, és foglalkozási megbetegedés kapcsán állapítható meg.
A társadalombiztosítási ellátás kapcsán azt is meg kell említeni, hogy mind a táppénz, mind a baleseti táppénz akkor állapítható meg, ha azt az arra jogosult személy megigényli. Mindezek alapján nézzük meg, hogy ki jogosult ezen pénzbeli ellátásokra!
Ki jogosult táppénzre és baleseti táppénzre?A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van. Azaz táppénzre jogosult az, aki
Nézzük meg az utolsó két szempontot!
Biztosítási jogviszony Biztosítási jogviszony fennállása alatt jár a táppénz. Ha például a határozott idejű munkaviszony, mint biztosítási jogviszony 2023. április 4-én megszűnik, és a volt munkavállalót az orvos 2023. április 5-én veszélyeztetett terhesnek minősíti, akkor a volt munkavállaló a jogviszony megszűnésére tekintettel nem jogosult táppénzre.
A táppénzzel szemben a baleseti táppénz passzív jogon is jár. A baleseti táppénz így annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelen lesz, vagy ugyanabból az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés eredően ismételten keresőképtelenné válik.
Megjegyzés: Nem jogosult azonban baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből, vagy foglalkozási megbetegedés eredően baleseti járadékban részesül.
Keresőképtelenség
A keresőképtelenséget az arra jogosult orvos állapíthatja meg és igazolja le. A keresőképtelenséget eredeti orvosi igazolással kell igazolni.
Táppénz esetén keresőképtelen az,
A fentiektől teljesen eltér a baleseti táppénz kapcsán a keresőképtelenség meghatározása. Baleseti táppénz esetén ugyanis az a személy minősül keresőképtelennek, aki
Táppénz, baleseti táppénz időtartamaA táppénz, hasonlóan a baleseti táppénzhez a keresőképtelenség időszakára jár. Ugyanakkor a két pénzbeli ellátás eltérő időtartamra állapítható meg.
Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra,
Megjegyzés: Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, beteg gyermek ápolása, vagy közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben.
Meg kell említeni, hogy biztosítás tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
Ezzel szemben a baleseti táppénz 1 éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb további 1 évvel meghosszabbítható. Ezen baleseti táppénz megállapításakor az előzetes biztosítási időt és táppénzfolyósítást nem kell figyelembe venni.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a baleseti táppénz időtartama esetén is érvényesül a baleseti ellátás pozitívabb megítélése. Ez a pozitív megítélés még erősebben érződik a baleseti táppénz mértékénél és összegénél.
Táppénz, baleseti táppénz mértékeA táppénz olyan pénzbeli ellátás, amely felső határral rendelkezik, és függ a biztosítási idő hosszától és attól, hogy a biztosított járó- vagy fekvőbeteg kezelésben részesül. Mindezek alapján a táppénz összege a táppénz alap 60 százaléka, folyamatos, legalább 730 biztosításban töltött nap esetében.
Megjegyzés: Folyamatos a biztosítás, ha 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve az ún. hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat –, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.
A táppénz a táppénz alap 50 százaléka, ha
Ezzel szemben a baleseti táppénz mértéke a baleseti táppénz alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak 90 százaléka.
Táppénz, baleseti táppénz összegeA táppénz felső határral kerülhet megállapításra, folyósításra, ezzel szemben a baleseti táppénznél nincs ilyen felső határ.
Felső határ: A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz például 2023-bann 464 000 forintnak) harmincad részét. Azaz a táppénznek felső határa 2023-ban 15 467 forint/nap.
A baleseti táppénznek nincs felső határa. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.
Betegszabadság és méltányosságVégezetül két különbséget meg kell említeni. A táppénz – a keresőképtelenség kódjától függően – járhat a keresőképtelenség első napjától, illetve a betegszabadság lejártától. Ezzel szemben a baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.
A táppénz megállapítására sor kerülhet méltányossági eljárás keretében, ugyanakkor baleseti táppénzt méltányosságból nem lehet megállapítani.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás 14 élethelyzet, amikor nem kell a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettséget teljesíteni2023. Március 16. 12:44 - siteadmin A munkavállaló alapkötelezettségei közé tartozik mind a munkavégzési, mind a rendelkezésre állási kötelezettség. Vannak azonban olyan esetek, amikor a Munka Törvénykönyve mentesíti a munkavállalót ezen kötelezettségei alól. Az alábbiakban összefoglaljuk a törvényi mentesítéseket, és külön kitérünk arra is, hogy mely esetekben jár munkavégzés hiányában a távolléti díj.
A 2012. évi I. törvény (Mt.) 14 olyan esetet különít el, amikor a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Az alábbiakban pontokba szedve tekintsük át ezeket az élethelyzeteket!
1.
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni a keresőképtelenség időtartamában, vagy ha egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.
A munkavállalót terheli, hogy a keresőképtelenségéről orvosi igazolást kérjen, és azt a munkáltatónak benyújtsa. Ha a munkavállaló a saját keresőképtelensége kapcsán betegszabadságra jogosult, akkor ezen időtartamra a távolléti díj 70 százaléka illeti meg. A munkavállalónak a fenti távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül.
2.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól abban az időszakban, amikor emberi reprodukciós eljárással összefüggően, egészségügyi intézményben kezelik. A reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj nem illeti meg.
3.
Nem kell a munkavállalónak munkát végezni, és rendelkezésre állni, ha kötelező orvosi vizsgálaton – például munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálaton – vesz részt. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
4.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól a véradáshoz szükséges, legalább 4 óra időtartamra. Esetükben is érvényesül, hogy munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
5.
Ha a munkavállaló nő a gyermekvállalását követően olyan korán megy vissza dolgozni, amikor a gyermekét még szoptatja, akkor ezen időszakban a szoptató anya mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség aló a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
6.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól hozzátartozója halálakor 2 munkanapra. Hozzátartozónak minősül házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. (Megjegyzés: Az Mt. 2023. januárjától a következőképpen határozza meg a gyermek fogalmát. Gyermek a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.) A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
7.
A munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre. Ugyancsak érvényesül, hogy a munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
8.
Nem kell a munkavállalónak munkát végezni, és rendelkezésre állni arra az időtamtamra sem, amíg önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálatot lát el. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban erre az időszakra távolléti díjra nem jogosult. (1996. évi XXXI. törvény rendelkezik a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.)
9.
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni bírósági vagy hatósági eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra. A munkavállaló a munkáltatónak a bíróságtól vagy adott hatóságtól érkezett felhívással/idézéssel tudja igazolni, hogy mely időszakban lesz távol a munkából. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, míg távolléti díjra csak akkor jogosult, ha a bírósági vagy hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.
10.
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra. A munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított 90 napon belül – kell mentesíteni. A rendelkezésre állás és munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó igényéről a munkavállaló legalább 5 munkanappal korábban köteles tájékoztatni a munkáltatót. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
11.
A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. Ha például a munkavállaló lakásában bekövetkezett tűz, vagy hozzátartozójának balesete, vagy ónos eső miatt járhatatlan útviszonyok miatt nem tud munkába menni, akkor az Mt. alapján jogosan van távol a munkából. Természetesen a fenti jogszerű távollét esetén a munkavállalónak miharabb tájékoztatnia kell a munkáltatóját a távollétéről, és annak okáról. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
12.
Évente legfeljebb 5 munkanapra mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából. Az évi maximum 5 munkanapot a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
13.
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. Ide sorolható például a jogszerűen folytatott sztrájk időtartama. A munkavállalónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.
Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy ha a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, akkor a kollektív szerződés a fentiekben leírtaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
14.
Az utolsó mentesülési eset a kötelezettségszegésre vonatkozik. A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A munkavállaló ezen időszakra jogosult lesz távolléti díjra, továbbá ezen távollét szabadság szempontjából is munkában töltött időnek minősül.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
