hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Digitalizáció a cafeteriában

2017. Szeptember 26. 13:50 - siteadmin



A készpénzfizetés mellett megjelenő bankkártyás fizetéstől mára eljutottunk odáig, hogy lassan elég egy okostelefon a teljes bankoláshoz, de meggyőződésem, hogy a cafeteria területén még igencsak az út elején járunk. – mondja Polacsek László, a CafeT-rend Kft. ügyvezetője, akit élőben A digitális HR szabadsága című konferencián hallhatunk majd a digitalizált cafeteria előnyeiről beszélni.




Hogyan kapcsolódik a digitalizáció a cafeteriához?

P. L.: Számos kapcsolódási pontot látok. A legszembetűnőbb talán, hogy a juttatási rendszereket tekintve ma már a gazdasági hatékonyság része a kényelmi faktor. Ez mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról egyre hangsúlyosabban jelentkezik. Egyrészt napjainkban már nem engedhető meg, hogy az esetleges adminisztrációs többletterhek megakadályozzák a juttatási lehetőségek igazán hatékony – vállalatra szabott – alkalmazását. Ahhoz viszont, hogy a rendszer kialakításakor vagy átalakításakor még véletlenül se az adminisztratív korlátok determináljanak, minimalzálnunk kell ezt a tényezőt. Ehhez bizony lépést kell tartani a technológia fejlődésével. 

Másrészt a munkavállalók igényeit vizsgálva is egyértelmű a modern megoldások térnyerése, bár ezen az oldalon azért lassabb a folyamat. Nem is csoda egy olyan országban, ahol ilyen erős az étkezési jegy-fetisizmus. A Szép-kártya elterjedése és népszerűsége viszont határozottan gyorsította például az utalványok piacán az átrendeződést, a papír-alapú utalványok minden bizonnyal végleg átadják helyüket az elektronikus formáknak. Persze ez nem a vége, inkább a kezdete valaminek. Gondoljunk csak bele, hogy a készpénzfizetés mellett megjelenő bankkártyás fizetéstől mára eljutottunk odáig, hogy lassan elég egy okostelefon a teljes bankoláshoz. Meggyőződésem, hogy a cafeteria területén még igencsak az út elején járunk.

Milyen akadályok, leküzdendő nehézségek várhatóak ezen az úton?

P. L.: Banki példám természetesen nem teljesen analóg. A digitális cafeteria esetében eltérőek az útviszonyok. Az igazi nehézségeket persze nem a technológiai megoldások háza táján kell keresni. A juttató és a juttatott oldaláról is sokkal inkább a beidegződések, ha úgy tetszik, a megszokások a leginkább észrevehető tényezők. A munkavállalók számára egyaránt elsődleges prioritású, hogy tisztában legyenek a jogszabályok adta lehetőségekkel és megismerjék a 21. század megoldásait. Ehhez azonban olyan alapos edukáció szükséges, amely elképzelhetetlen a munkáltató átlagos mértéket meghaladó nyitottsága és támogató hozzáállása nélkül. Nem szerencsés például, ha a munkavállalói igényfelmérés megelőzi a megfelelő mennyiségű és minőségű információ átadását, holott ez utóbbi jó esetben egy rövid tájékoztató anyag kiküldésében ki is merül. A borítékolható végeredmény: nincs is rá igény. Az okostelefonra se nagyon volt, míg meg nem tudtuk, hogy lehetne. Nem beszélve arról, hogy összegszerűségében változatlan kerettel is lehet egyre nagyobb elégedettséget elérni a dolgozók körében rugalmassággal és innovációval, ami végső soron összességében növeli a hatékonyságot. Nem véletlenül utaltam már a beszélgetésünk elején erre. 

Szavaiból kiderül, hogy rendkívül fontosnak tartja az ismeretterjesztést, edukációt. Ebben is van szerepe a digitális átalakulásnak? 

P. L.: Hogyne. Ehhez is nélkülözhetetlen a 21. század digitális vívmányainak kihasználása, különös tekintettel a rohanó életmódunkra. Vallom, hogy cafeteria-rendszerben történő optimális dolgozói választásnak a teljes háztartásra jellemző fogyasztói kosáron kell alapulnia. Ez rendkívüli mértékben növelné a hatékonyságot mindkét oldalt figyelembe véve. Ennek a gondolkodásmódnak a közvetítése azonban még inkább kihívások elé állítja a történet szereplőit, vagyis elengedhetetlennek tűnik az olyan támogató eszközök alkalmazása, amelyek szinte automatizáltan mutatják a fenti utat a széles dolgozói tömegek irányába is. 


Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is A digitális HR szabadsága című őszi konferencián, ahol a HR minden területén eddig kevésbé látott dimenziókat nyitunk meg. A bemutatott eszközök képesek átformálni a munkaadói márkáról alkotott képet, kaput nyitnak a hatékonyabb toborzás előtt, és egy új szemszögből értelmezik a vállalati tréninget. Várjuk szeretettel: JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)


Hozzászólás 0 hozzászólás

Indul a Cégkapu: kinek lesz kötelező, és mire jó?

2017. Szeptember 21. 16:12 - siteadmin

 

2018 elejétől lesz kötelező a Cégkapu használata a gazdálkodó szervezetek számára, ám hivatalosan augusztus 30-ig már regisztrálniuk kellett a vállalkozásoknak. Ezt szeptember közepéig az érintettek alig harmada tette meg, ám aggodalomra egyelőre nincs ok, hiszen december 31-ig ezt mindenki büntetés nélkül pótolhatja. Azt követően azonban bírságra is számítani kell az ezt elmulasztóknak.

De mi az a Cégkapu, és kinek szükséges itt intézni a céges ügyeit? Épp annyira van „kapuról” szó, mint az Ügyfélkapunál: amíg utóbbi valójában az állampolgárok ügyeinek intézését segítő elektronikus rendszer internetes kezdőfelülete, a Cégkapu a céges ügyek bonyolítására szolgáló hivatali tárhely kezdőlapja. 

A cél az, hogy az eddiginél egyszerűbb és biztonságosabb legyen a kapcsolattartás a cégek és a hatóságok számára. Természetesen mindkét irányban és elektronikusan is megfelelően titkosítva a küldeményeket azok küldése és tárolása is lehetővé válik ezen a felületen – megint csak hasonlóan a Magyarország.hu-n elérhető szolgáltatásokhoz. 

Amikor hatóságot említünk, nem csak a NAV-ra gondolunk. Meghatározott esetekben például a helyi önkormányzatok, közüzemi szolgáltatók, végrehajtók is kötelesek lesznek itt kommunikálni a cégekkel. Az esetek köre várhatóan folyamatosan bővülni fog a 2018-as indulást követően.

A Cégkapu 300 MB-ig ingyenes tárhelyet biztosít a dokumentumok tartós tárolására. A szolgáltató ugyanakkor azt is biztosítja, hogy a küldemények mérettől függetlenül beérkezzenek a postafiókba.

Minden cég egy ilyen tárhellyel rendelkezik, és fontos, hogy a regisztrációt nem a cég munkáját segítő könyvelőnek kell kezdeményeznie, hanem a cég képviseletére jogosult természetes személynek, méghozzá a saját maga nevében. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy csak akkor végezheti ezt el az egyszerű, online módon, ha a cég és ő is szerepel a cégnyilvántartásban.

Ha valamilyen okból nem sikeres a regisztráció – például a gazdálkodó szervezet nem szerepel a cégjegyzékben –, az iForm űrlapkitöltő alkalmazást lehet használni. Ezeknek a kérelmeknek a feldolgozása nem automatikusan, hanem ügyintéző segítségével történik, így tovább is tarthat.

Az regisztráció során a cég képviselője – az aláírásra jogosult, ügyvezető – határozza meg, ki lesz a cégnél a Cégkapu kezelésére jogosult. (Hivatalos néven cégkapumegbízott.) Nem ő az egyetlen, aki a cégnél hozzáférhet a szolgáltatáshoz, a további jogosultakat már ez a megbízott regisztrálhatja vagy törölheti a rendszerből. (Emellett a személyekről nyilvántartást vezet, hogy esetleg utólag is ellenőrizhetni lehessen.)

A könyvelők tehát nem regisztrálhatnak, de őket lehet regisztrálni, amint ez megvan, a „postaládához” már hozzáférnek, így a cégkapus ügyeket intézhetik az ügyvezető helyett.

A gazdálkodó szervezetek körébe tartoznak a társas vállalkozásokon kívül többek között az egyéni cégek, alapítványok és egyesületek is. Ezenkívül egyéni ügyvédek és szabadalmi ügyvivők is használhatják a Cégkaput – de kizárólag ezzel a tevékenységükkel kapcsolatos ügyek intézésére. Az egyéni vállalkozók azonban nem regisztrálhatnak, az ő számukra továbbra is az Ügyfélkapu áll rendelkezésre a hatóságokkal való kapcsolattartásra.

Az Ügyfélkaput természetesen a gazdálkodó szervezetek sem felejthetik el, a két kommunikációs eszköz kiegészíti egymást. A regisztrációhoz is elengedhetetlen, hogy az azt végző személynek is legyen ügyfélkapus regisztrációja. 




Hozzászólás 0 hozzászólás

Népszerű a készpénzcafeteria

2017. Szeptember 21. 16:34 - siteadmin



Tavaly év végén számos sajtóhír jelent meg, amely a készpénzcafeteria népszerűségét valószínűsítette. Ez volt az a januártól bevezetett juttatás, amely a Széchenyi pihenőkártyán kívül az egyetlen kedvezményes adózású (béren kívüli) juttatás maradt. Így a készpénzcafeteria évi 100 ezer forintig 34,22 százalékos közteher mellett adható. 

Felvetődött az is, hogy esetleg átveheti az Erzsébet-utalvány helyét, vagy hogy trükközve, béremelés helyett adják majd a cégek (ami egyébként tilos).  

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökét, Kordás Lászlót kérdeztük, mi igazolódott be az előzetes feltételezésekből. Mint elmondta, a készpénzcafeteria valóban igen népszerű lett, legalábbis a MASzSz által lefedett munkavállalói körben ezt tapasztalták: rengeteg helyen állították be a cégek az új juttatási formát, a dolgozók pedig szívesen választják. És valóban az sem ritka, hogy az Erzsébet-utalványt kigolyózta a készpénzcafeteria. Hiszen a készpénz szabadon elkölthető, míg az étkezési bón nem. És ráadásul utóbbinak magasabb (43,66 százalékos) az adóterhe, ami viszont a cégeknek nem mindegy. 

Hasonló okból (pénz kontra célzott juttatás) van, ahol a rekreációra fordítható összegek kárára lépett be a készpénzcafeteria, amit a szakszervezet egyáltalán nem tart kedvező fordulatnak. Hiszen mint mondta az elnök, nagyon fontos lenne, hogy a dolgozóknak legyen lehetőségük kipihenni a fáradalmakat. 

Kordás László emlékeztetett: az idei minimálbér és bérminimum-emelés a cégek egy jelentős körét alaposan próbára tette – náluk viszont nem ritkán mindez a cafeteria rovására ment. Mert bár szigorúan tilos a juttatásokat bér, vagy béremelés helyett adni, a cégek mégis összeszámítják ezeket a költségeket. És ha jelentős béremelést kell adni, akkor bizony az azzal járó kiadások kiszoríthatják a képzeletbeli keretből a béren kívüli és egyéb juttatásokat is – ecsetelte a helyzetet. 

Azoknál a cégeknél pedig, ahol eddig is kicsivel a minimális bérszint fölött voltak, inkább nem, vagy csak minimális emelést adtak, és pluszban a készpénzcafeteriával toldották meg a dolgozónak szánt pénzt. Hiszen annak mégiscsak kisebb az adóterhe. Amire ha akarjuk, lehet azt mondani, hogy béremelés helyett kapták a juttatást. 

Amit szabad és amit nem

Arra nincs az szja-törvényben megkötés, hogy a készpénz-cafeteriát milyen formában, vagy ütemezésben kell kiadni, így ez a munkáltató döntése. Adható havonta, de negyedévente, félévente, vagy évente is, készpénzben, vagy utalással. 

Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy szabály szerint a dolgozó arányosan csak annyi készpénzcafeteriát kaphat, amennyit az adott évben munkaviszonnyal töltött. Új belépőnél tehát arányosítani kell az éves összeget. 

Kilépőnél így gond lehet, ha előre adták ki a juttatást – ilyenkor ugyanis az adott évben munkaviszonyban töltött időre járó összegen felül előre kiadott készpénzcafeteriát a kilépéskor a munkáltatónak jövedelemként le kell adóznia. Célszerű lehet tehát ezt a juttatást mindig utólag kiadni, a már munkaviszonyban eltöltött időre. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Korábbi bejegyzésünkben részletes tájékoztatást adtunk az ápolási díjról. Ehhez kapcsolódóan az alábbiakban összefoglaljuk, hogy idén milyen családtámogatási és egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira jogosult a szülő beteg, illetve fogyatékos gyermeke után.  

Családi pótlék

A családi pótlék biztosítási jogviszonytól független, családtámogatási ellátás. A családi pótlék differenciált ellátás, azaz a családi pótlék mértéke függ egyrészt attól, hogy a szülő egy vagy több gyermeket nevel, illetve a gyermeke(ke)t egyedül neveli vagy sem, továbbá attól is függ, hogy a gyermek tartósan betegnek, vagy súlyosan fogyatékosnak minősül-e.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után a szülőnek magasabb összegű családi pótlék jár, amelynek mértéke havi 23 300 forint. Abban az esetben, ha valaki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedülállóként neveli, akkor a szülő magasabb összegű pótlékra, azaz havi 25 900 forint emelt összegű családi pótlékra jogosult.
 
Megjegyzés: A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet rendelkezik.

Emelt összegű családi pótlék igénylése 

A családi pótlékot a lakóhely szerinti járási, fővárosi kerületi kormányhivatalnál, vagy ha a munkahelyen működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni. Az ellátás megállapításához be kell nyújtani a „Kérelem családi pótlék megállapítására” nyomtatványt. A betegség igazolására gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa jogosult adott formanyomtatványon.

Gyermekgondozást segítő ellátás

Gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes-re) – amely szintén biztosítási jogviszonytól független, családtámogatási ellátás – akkor jogosult a szülő, ha a gyermekét saját háztartásában neveli. 

Megjegyzés: A hatályos szabály alapján a szülő saját háztartásban akkor neveli, gondozza a gyermekét, ha a gyermek a szülővel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek 10. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege bruttó összege 28 500 forint, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A havi ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni, amellyel a szülő szolgálati időt szerez a jövőbeni nyugellátása kapcsán.  

Gyermekgondozást segítő ellátás igénylése 

A gyermekgondozást segítő ellátást a lakóhely szerinti járási, fővárosi kerületi kormányhivatalnál, vagy ha a munkahelyen működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni. Az ellátás megállapításához be kell nyújtani a „Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására” nyomtatványt. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után 3. életévének betöltését követően igényelt ellátás esetén az orvosi igazolás csatolása szükséges, amennyiben az korábban nem került csatolásra vagy nem érvényes. A betegség igazolására – adott formanyomtatványon – a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa jogosult.

Gyermekápolási táppénz

Biztosítási jogviszonyon alapuló ellátás a gyermekápolási táppénz. A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak feltételei:  
  • a fennálló biztosítási jogviszony, 
  • a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 
  • az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
Megjegyzés: Keresőképtelen az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja. Keresőképtelen a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

A fenti feltételek meglétekor a közös háztartásban élő gyermek esetén – választásuk szerint – a szülők bármelyike jogosult lehet gyermekápolási táppénzre. Természetesen gyermekápolási táppénzre jogosult az egyedülálló szülő is. 

Gyermekápolási táppénz jár 
  • az anyának, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
  • a szülőnek a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
  • a szülőnek, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
Gyermekápolási táppénz maximális időtartama
  • 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben (továbbiakban: kórházban) történő kezelése esetén - a kórházban tartózkodás címén a gyermek 1éves koráig jár;
  • 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek kórházban történő kezelése esetén - a kórházban történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári napon át jár;
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek kórházban történő kezelése esetén - a kórházban történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár;
  • 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek kórházban történő kezelése esetén - a kórházban tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár.
Megjegyzés: Gyermekápolási táppénz esetén előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. 

Gyermekápolási táppénz igénylése 

A gyermekápolási táppénzt, ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, akkor a kifizetőhely, egyéb esetben a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének járási, illetve fővárosi kerületi szerve állapítja meg. A gyermekápolási táppénz is kérelemre jár. Keresőképtelenségről szóló igazolás mellett, még ki kell tölteni a "Nyilatkozat a gyermekápolási táppénz megállapításához" nyomtatványt is. 

Meg kell jegyezni, hogy ha a gyermek hosszabban beteg, és a szülő(k) kimerítették a gyermekápolási táppénzt, akkor 12 év alatti gyermek esetén, a gyermekápolási táppénz időtartamát meghaladó időre méltányosságból további gyermekápolási táppénzt állapíthat meg a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve. 

Kivételesen 12 évesnél idősebb gyermek betegsége esetén is járhat gyermekápolási táppénz. Ha a szülő 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke mellett tartózkodik a gyermek kórházi kezelése alatt, akkor ez esetben is méltányosságból gyermekápolási táppénz állapíthat meg a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve.

Megjegyzés: Méltányosságból igényelt gyermek ápolási táppénz esetén a kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást a keresőképtelenségről, valamint javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



Ugyan elkezdődött már az iskola, de szeptemberben még sok családnál folyamatban van néhány szükséges holmi beszerzése.

És bár az idén már kilencedik osztályig ingyenes a tankönyv, azért marad jó pár tétel (ruhák, cipők, füzetek, írószerek, egyéb szükséges eszközök, segédanyagok, külön foglalkozásokra előírt cuccok, kollégiumi díj, albérlet stb.), melyek beszerzése nemcsak az évnyitó előtt, hanem év közben is sok kiadással járhat a szülőknek.

A munkáltatói iskolakezdési támogatásról már írtunk, de van még egy lehetőség, amely segíthet ilyenkor: az önsegélyző pénztári megtakarítás, amelyhez a munkáltató is hozzájárulhat cafeteria-juttatás keretében. Ez a juttatási forma jelenleg nem béren kívüli juttatás, hanem egyéb meghatározott juttatásnak számít, akárcsak az iskolakezdési támogatás. Adóterhe 43,66 százalék és korlátlanul adható.

Azért is fontos beszélni erről a juttatási formáról, mert az OVB Magyarország tapasztalatai szerint a szülők nagy része nem tudja, hogy az iskolakezdési ráfordítások az önsegélyező pénztári megtakarításból is fedezhetőek.

Amit még ki kell hangsúlyozni: az önsegélyező pénztárakban lévő megtakarításokat nem csak iskolakezdésre fordíthatjuk. És nem csak december 31-ig lehet belőle az iskoláztatással kapcsolatos tételeket állni. Vagyis nem olyan kötött az önsegélyező pénztári pénzek felhasználása, mint az iskolakezdési támogatásé.

Az önsegélyező pénztárban gyűjtött pénz bármikor jól jöhet, legyen szó akár gyermekvállalásról vagy hiteltörlesztésről. Ennek ellenére az önsegélyező pénztárak által kínált lehetőségek jóval kevésbé ismertek, mint a többi pénztári szolgáltatás. Pedig a megtakarítás az egyik legsokoldalúbb öngondoskodási forma, a legtöbb egészségpénztár pedig már kínálja is portfóliójában ezeket a termékeket.

Fontos még, hogy a többi cafeteriában is támogatható pénztári megtakarításhoz hasonlóan az önsegélyező pénztárakra is áll, hogy a tagok is gyűjtögethetnek a saját számlájukon, amire 20 százalékos személyijövedelemadó-visszatérítés járhat, legfeljebb évi 150 ezer forintnyi. Sőt, a család többi tagja is hozzá tud járulni a nagyobb kiadásokhoz, legyen az akár egy hirtelen jött betegség, munkanélküliség, vagy valamilyen súlyos káresemény. Fontos: ahogy a többi pénztárnál, itt is igaz, hogy az adókedvezmény csak az egyéni befizetések után jár. Ha valaki a munkahelyén, a cafeterián belül választja a juttatást, akkor a munkáltató által fizetett hozzájárulásra természetesen nem lehet igénybe venni a szja-visszatérítést.

Akkor is érdemes az önsegélyező pénztárakat választani, ha a közeljövőben nem tervezünk családot alapítani és iskoláskorú gyermekünk sincs. Már önmagában az adóvisszatérítés lehetősége is kecsegtető, de akár a lakáshitelünk törlesztésére, betegség, vagy rokkantság miatt kieső jövedelem pótlására, temetési támogatásra, valamint gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre is felhasználható ez az öngondoskodási forma – hangsúlyozta a juttatás kapcsán az OVB Vermögensberatung Kft. ügyvezetője, Papp Ádám.

Amit még érdemes tudni: az önsegélyező pénztári befizetés utáni térítések többsége csak hat hónap után vehető fel, igaz, akkor viszont akár egy összegben is.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2]
Blog archivum