|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Várható módosítások az egyéni vállalkozók és az őstermelők tb közteherfizetésében2021. Június 7. 11:11 - siteadmin Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslat több olyan módosítást tartalmaz, amely a társadalombiztosítási járulékfizetésre és a szociális hozzájárulási adófizetésre vonatkozik az átalányadózó egyéni vállalkozók és az őstermelők esetében.
Várható változások az átalányadózó egyéni vállalkozóknál2022-ben változnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. Az új szabály alapján az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Erre tekintettel az átalányadózó egyéni vállalkozónak akkor kell csak személyi jövedelemadó-előleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét.
A jelenleg hatályos szabály alapján az átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított jövedelemből kell megfizetni azzal, hogy a járulékot azonban legalább a minimálbérből, szakképzettséget igénylő tevékenységnél legalább a garantált bérminimumból kell megfizetnie. Ugyanakkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított – azaz szja alapot képező – jövedelem terhére lehet csak igénybe venni.
A személyi jövedelemadó fenti módosítása kapcsán 2022. január 1-jétől a következőképpen módosulna a Tbj. átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetésére és családi járulékkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabály:
Járulékfizetés: „A társadalombiztosítási járulék alapja az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (kivéve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó ezen tevékenységéből származó jövedelmének adómentes része). A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.”
Családi járulékkedvezmény: 2022. január 1-jétől az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe veheti majd a családi járulékkedvezményt, függetlenül attól, hogy adómentesség érvényesül az éves minimálbér felét el nem érő jövedelemig.
Az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok pontosítása kapcsán módosulna majd a szociális hozzájárulási adó alapja is. Esetükben a szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem lesz.
Meg kell említeni egy másik módosítást is, amely csak részben vonatkozik az egyéni vállalkozókra. A hatályos szabály alapján a szociális hozzájárulási adó egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó minimálbér szabálya a következő:
Azaz szakképzettséget igénylő tevékenységnél tárgyhavi garantált bért, egyéb esetben az év első napján mind érvényes minimálbért kell alapul venni. A benyújtott módosítás következtében egységessé válna az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása. A javaslat alapján ugyanis nem az év első napján, hanem a tárgyhónap első napján érvényes minmálbért/garantált bért kellene figyelembe venni.
Tervezett módosítások az őstermelők kapcsánA benyújtott módosítások egyrészt az őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallási és előlegfizetési kötelezettségére, másrészt a családi gazdaságokról szóló törvénnyel való összhang megteremtésére vonatkoznak. Mindezek alapján az őstermelőknél a várható változások a következők:
Bevallás: A ma fennálló bevallási kötelezettséget szüntetné meg a módosítás a következő esetben: Mentesülne az őstermelő a bevallási kötelezettség alól, ha a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(3) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett. A fenti mentesítés a törvényjavaslat elfogadása esetén, annak kihirdetését követő napon lép majd hatályba.
Előlegfizetés: A törvényjavaslat a minimálbér alapján szociális hozzájárulási adófizetésre kötelezett őstermelő előlegfizetésére vonatkozóan tartalmaz egy pontosítást, mely szerint a tárgyévben először arra a negyedévre fizet szociális hozzájárulási adóelőleget az őstermelő, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdése által meghatározott, adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri.
A családi gazdaságokhoz kapcsolódó módosítások: A törvénytervezet indokolása alapján, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján az őstermelők családi gazdaságának a tagjai csak mezőgazdasági őstermelők lehetnek. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) szabályozott, amit nem befolyásol az, hogy a mezőgazdasági őstermelő egyedül vagy az őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi az őstermelői tevékenységet. Erre tekintettel hatályon kívül kerülne
Végezetül meg kell említeni, hogy a benyújtott törvénytervezet szerint 2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 15 százalékra csökkenne.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Hogyan választunk bérszámfejtő szoftvereket?2021. Június 3. 10:03 - siteadmin Bérszámfejtés. Már maga a szó is rengeteg papírmunkát és adminisztratív folyamatot juttat eszünkbe. Ha egy cég elérte azt a pontot, amikor már nem létezhet bérszámfejtő szoftver nélkül, vagy pedig már használ szoftvert, de szolgáltatót kell váltania, kritikus döntést kell hoznia. A megfelelő szoftver minimalizálja az adminisztrációval járó fejfájást, és növeli mind a munkavállalók, mind a vezetők elégedettségét, ugyanakkor a nem megfelelő szoftver a jelenlegi helyzeten is csak tovább ront. A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, mi alapján választunk bérszámfejtő szoftvereket.
 A kutatás eredményeiből világosan látszik, hogy főleg a 200-500 fős létszámú cégek körében legerősebb a BaBér, az 1000 fő feletti cégeknél viszont kisebb arányban képviselteti magát. Számunkra további érdekes adat, hogy a bérszámfejtők körében szintén népszerűbb a BaBér, míg a HR-es vagy egyéb irányból érkezők nem elsősorban a BaBérra voksolnak. A számokból az látszik, hogy amikor az választ szoftvert, aki dolgozik vele (tehát a bérszámfejtő), akkor nagy arányban használják a BaBért, ellenben a nagyobb multinacionális cégekkel, ahol akár nemzetközi, beszerzési előírások döntenek, ott más szoftverekre esik a választás. Vajon utóbbi esetekben számbaveszik a bérszámfejtők igényét?
 "Árnyaltab a kép, ha nagyobb cégekről van szó, mert itt a rendszerek integráltságát jobban nézik, és a beszerzés nem csak a bérszámfejtés területét érinti. Amikor a döntésbe a HR, pénzügy és az IT is be van vonva, akkor ott több szempont ütközik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem kérdezik meg a bérszámfejtőt (persze ilyennel is találkoztunk már), hanem ő is egy részt képvisel abból a döntőbizottságból, amely kiválasztja a rendszert.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "Amikor csak bérszámfejtésről beszélünk, és nem egy komplett HR vagy ERP rendszerről, akkor azt egyértelműen rá szokták bízni a bérszámfejtőre, és már csak az anyagi résznél lép be a gazdasági oldal vagy a felsővezetés.”
Azon túl, hogy kik választják ki a bérszámfejtő szoftvert, kutatásunkban más aspektusokat is alaposan megvizsgáltunk. Megnéztük, honnan tájékozódnak a döntéshozók, milyen szempontokat mennyire vesznek figyelembe a bérszámfejtők és a HR-esek, valamint mennyire tartják fontosnak a vállalatnál lévő egyéb rendszerekkel való integráltságot.
 A Google-nél még mindig jobban bízunk abban, mit mondanak a körülöttünk lévő emberek – és ez így van jól. Az ismerősök, barátok mélységeiben látják a szoftver működését, saját tapasztalatok alapján adnak tanácsot, ami sokkal relevánsabb lehet a marketingszövegnél. A kutatási eredményeknek itt van még egy fontos aspekusa, mégpedig az, hogy a HR-esek körében a szakmai konferenciák is egy megbízható információforrást, tájékozódási pontot jelentenek.
 Az eredmény nem okozott számunkra meglepetést: a legfontosabb szempont az ár-érték arány, a dobogón pedig a megbízható működés és a felhasználóbarát kialakítás kapott még helyet. A válaszadók fontosnak ítélték meg továbbá az integrációt más rendszerekkel és a szakmai megbízhatóságot.
 A bérszámfejtők körében a megbízható működés és a felhasználóbarát kialakítás fontosabb, mint a HR-esek körében, akik az ár-érték arányt részesítik előnyben, ha szempontokról van szó. Az eredmény teljesen logikus, hiszen mást keres a szoftverben a felhasználó, és mást a döntéshozó.
 Az elérhető integrációk száma (ERP-vel, HR és számviteli szoftverekkel, beléptető rendszerrel stb.) elősegíti a folyamatok, elemzések egyszerűsítését, a hibalehetőségek kiküszöbölését, valamint az idő, a költségek és az erőforrások csökkentését, így nem csoda, hogy főleg a nagyobb cégek esetében, ahol sok rendszer van használatban, különösen fontos az integrálás.
Cikkünket hamarosan folytatjuk a közvéleménykutatás további eredményeinek elemzésével. Szó lesz még arról, milyen bérszámfejtő szoftvereket és funkciókat használunk, mennyire vagyunk elégedettek a használatukkal, és mikor érdemes külső szolgáltatóra bízni a bérszámfejtést. Tartsanak velünk!
Korábbi cikkeink, amelyek a közvéleménykutatáshoz kapcsolódnak:
0 hozzászólás  Milyen motivációval és kihívásokkal találkoznak ma a bérszámfejtők?2021. Május 25. 20:29 - siteadmin A bérszámfejtés nagyon aprólékos feladatok összességét jelenti, ahol akár egy kicsi hiba is hatalmas károkat okozhat a cégnek – mégis, sokan évtizedekig kitartanak bérszámfejtő hivatásuk mellett. A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett a motivációt és kihívásokat is körbejárja.
A kutatás eredményeiből azt látjuk, hogy a válaszadók közel kétharmada már több mint 10 éve dolgozik bérszámfejtőként, és 60 százalékuk bérszámfejtőnek is tanult. A számok arra engednek következtetni minket, hogy a bérszámfejtés egy hosszú életpályamodell, és jóval kevesebb a pályaelhagyó, mint más területeken. Vajon mi tartja itt az embereket? Az izgalmas, kihívásokkal teli feladatok, vagy éppen az ellenkezője, a biztonságos, kiszámítható munka?
 "Kiszámíthatónak semmiképpen sem mondanám, főleg az utóbbi időben. Az elmúlt egy év a pandémiával súlyosbítva nagyon rányomta a bélyegét a jogszabályokra. Rengeteg változás volt a bérszámfejtési folyamatokban, amiket hiába támogatnak a szoftverek, nem lehet mentesülni az alól, hogy a bérszámfejtő tisztában legyen azzal, milyen jogszabályok változtak, mire kell figyelni, mit hogyan kell alkalmazni. Mivel iszonyú gyorsan történtek a változások, tényleg – szó szerint – naprakésznek kell lenni.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "De a megelőző időszakokban is mindig voltak nagy változások a bérszámfejtés területén. Az év vége például rendszerint nagy jogszabálymódosításokat hozott, és sokszor évközben is volt egy-egy változás, amire figyelni kellett.”
A bérszámfejtésnek nincs igazán csendes szezonja, de persze azért vannak intenzívebb, mozgalmasabb időszakok, akárcsak az év vége. Aki viszont szereti a kihívásokat, hogy tényleg mindig nagyon képben kell lenni, annak ez egy jó szakma lehet. A bérszámfejtés soha nem csak egy alapvető back-office feladatkört jelentett, hiszen nem csak annyiból áll, hogy az alkalmazottak minden hónap végén ki legyenek fizetve. Ez egy multidiszciplináris terület, sok apró feladatból áll össze, amelyek kapcsolódhatnak a pénzügyekhez, HR-hez, ügyfélszolgálathoz, IT-hoz és adatelemzéshez is.
"Persze amikor egy bérszámfejtő egy ún. sima bérszámfejtésű cégnél van, ahol a kollégák napi 8 órában és 5/2-ben dolgoznak (azaz öt napot dolgoznak, kettőt pihennek), valamint havi bért kapnak, az tényleg nem kihívás. Viszont ahol már egy kicsit is összetettebb a cég és a munkavállalói állomány felépítése (és ez a gyakoribb), ott már több probléma jelentkezik. A bérszámfejtőnek mindig figyelemmel kell kísérnie a cégre és a munkavállalókra jellemző speciális dolgokat, és ezekre az egyedi esetekre válaszokat kell adnia. Ez mindig egy kihívás.” – teszi hozzá Sáfár Katalin. "Azt szoktam mondani, hogy olyan ez, mint az IT szakma. Ott sem lehet azt mondani, hogy valamit elértem, megtanultam, és onnantól kezdve elengedhetem. Mindig figyelni kell a változásokat, és felkészülni az újra.”
Cikkünket hamarosan folytatjuk a közvéleménykutatás további eredményeinek elemzésével. Szó lesz még arról, milyen bérszámfejtő szoftvereket és funkciókat használunk, hogyan választunk rendszereket, és mennyire vagyunk elégedettek a használatukkal. Tartsanak velünk!
Korábbi cikkünk, amely a közvéleménykutatáshoz kapcsolódik: Tényleg nőies szakma a bérszámfejtés?
0 hozzászólásÍgy szervezhető meg az oltás céges telephelyeken2021. Május 25. 15:12 - siteadmin A közelmúltban több olyan nagyvállalatról lehetett olvasni (például Mercedes, Audi, Suzuki, Tungsram, Waberer’s), akiknél volt/lesz céges oltópont, ahol a dolgozók helyben (a munkahelyük szervezésében) kaphatják meg az oltást, ha előzetesen regisztráltak az állami rendszerben, és szeretnék.
A nyilatkozó cégek mind azt mondták, már hónapokkal korábban jelezték az illetékes kormányhivataloknál, szívesen lennének oltási pontok. Az is kiderült, hogy előzetesen fel kellett mérniük az oltási igényeket. A cégek az üzemorvosi/foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót bízták meg az oltás megszervezésével és kivitelezésével. A lebonyolítás költségeit pedig maguk a cégek állták. Az oltást ahogy eddig is, az állam biztosítja, ingyenesen.
Május 7-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményt adott ki a témában azzal, hogy a nagyvállalatok szervezhetnek oltást a már regisztrált a dolgozóiknak, üzemorvosaik bevonásával. Az ITM miniszterhelyettese, Schanda Tamás a részletekről többek között elmondta, a sokakat foglalkoztató cégeknél lehetséges, hogy a lehető legkényelmesebben, a napirendjükbe illeszkedő módon, rengeteg időt megtakarítva kapják meg az előzetesen regisztrált dolgozók a vakcinát. Hogy pontosan mit jelent a „sokakat foglalkoztató” kifejezés, az nem derült ki az ITM közleményéből, de példaként Schanda Tamás megemlítette, a MOL, a Suzuki vagy a Wizz Air is felkínálta/felkínálja dolgozóinak a lehetőséget.
Gyakorlatias részletek is voltak a közleményben, amelyek támpontot jelenthetnek azoknak a cégeknek, akik megszerveznék dolgozóiknak az oltás felvételét:
Hogy melyek ezek a követelmények, azt nem részletezték.
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló kormányrendeletből sem sok derül ki ezzel kapcsolatban. A rendeletben így rögzítik az oltóhely fogalmát: legalább a rendelő vagy a tanácsadó egyéb jogszabályokban meghatározott általános szakmai minimumfeltételeivel rendelkező helyiség, különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi és iskolaorvosi rendelő, tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelője, nemzetközi oltóhely, megyei klinikai védőoltási tanácsadó.
A rendeletben azt is írják, hogy megbetegedési veszély elhárítása esetén a kötelező védőoltások alkalmazásánál az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével oltóhelyen kívül is végezhető védőoltás, amennyiben az oltásra kijelölt helyen rendelkezésre áll a
A koronavírus ugye nem kötelező oltás, viszont ez a szakasz tartalmaz konkrétumokat is, ezért tartottuk fontosnak idézni. A rendelet szerint az oltóhelyek munkáját a kormányhivatalok ellenőrzik.
Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet szerint a foglalkozás-egészségügyi rendelőnek épületen belül kell lennie, a teljes körű foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás mobil formában nem látható el.
0 hozzászólás Táppénz jogosultság lejárta utáni teendők2021. Május 20. 15:11 - siteadmin Keresőképtelenség esetén a táppénz maximum egy évig jár. Amennyiben a munkavállaló tartós keresőképtelensége kapcsán kimeríti a táppénzre jogosultságot, akkor nem csak a táppénz folyósítás – mint keresetpótló juttatás – szűnik meg, hanem ez érinti a munkavállaló biztosítási jogviszonyát is.
A hatályos szabály alapján a keresőképtelenség elbírálásának a célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.
Azaz a keresőképtelenség elbírálása az arra jogosult orvos hatáskörébe tartozik, míg a táppénz megállapítása a kifizetőhely, ennek hiányában a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének a feladata. Ennek ellenére nem egyszer találkozhatunk azzal, hogy az orvos nem állítja ki a keresőképtelenség igazolását arra hivatkozva, hogy a beteg már kimerítette a táppénz jogosultságát. Tény, hogy a keresőképtelenség az egyik feltétele a táppénzjogosultságnak, de ha a beteg kimerítette a táppénzes időszakát, attól még a keresőképtelensége továbbra is fennállhat, és ezt köteles az orvos igazolni.
A 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet a fenti eset kapcsán a következőképpen rendelkezik:
Azaz, ha a munkavállaló táppénzre nem jogosult személy, de kéri a keresőképtelenség igazolását az arra jogosult orvostól, akkor azt az orvos köteles kiállítani. A munkavállaló a munkahelyén ezen igazolással bizonyítja, hogy a munkából igazoltan van távol. A munkáltató rögzíti, hogy a munkavállaló keresőképtelen, azaz munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének a keresőképtelenség kapcsán nem tud eleget tenni. Ezáltal a munkavállaló távolléte munkajogi szempontból rendezetté válik.
Biztosítási szempontból is rendezni kell a munkavállaló távollététKeresőképtelenség esetén a táppénz hiánya kihatással van a biztosítási jogviszonyra. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján szünetel a biztosítás
Azaz a táppénzfizetés hiányára tekintettel a biztosítási jogviszony szünetel, így a szünetelés első napjától bekövetkezik, hogy a munkavállaló köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ebben az élethelyzetben tehát a munkavállalót nem csak a tartós betegsége, és a táppénz folyósítás megszüntetése sújtja, hanem még egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés is terheli.
A hatályos szabály alapján, a szünetelés teljes ideje alatt köteles az egészségügyi szolgáltatások fedezetére havi 8 000 (napi 270) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a személy, aki legalább egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve adott személy esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkezik, és Tbj. alapján nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja alapján. Azaz ez esetben a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre köteles, míg a munkáltató köteles bejelenteni a biztosítás szünetelését az adóhatóság felé a T1041-es nyomtatványon, és erről kiadja a munkavállaló részére az igazolást.
Meg kell említeni, hogy a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a fenti járulékfizetést átvállalja a munkavállalótól. A Tbj. ugyanis szabályozza azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti, és ez esetben a járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Mindezek alapján a munkáltató dönthet úgy, hogy az állami adóhatóság jóváhagyása mellett, átvállalja a tartósan keresőképtelen és már táppénzre sem jogosult munkavállalója helyett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
|
Blog archivum
|
