hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Munkaügyi bírságok

2010. Április 27. 10:00 - admin

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) az elmúlt évben 22 304 alkalommal büntetett meg munkaadókat. Legtöbbször, 13 076 alkalommal - feketemunka miatt; 3538-szor munkavédelmi szabályok megsértéséért; 1699-szer pedig a munkaidő szabályainak megsértéséért pedig 1699 alkalommal.

Az elmarasztalt társaságok mintegy 40 százaléka az építőipari, 30 százaléka a vagyonvédelmi és mintegy 20 százaléka a kereskedelmi-szolgáltatási szektorhoz tartozik, azaz a megbírságolt cégek 90%-a ebből a három gazdasági ágazatból kerül t ki.


Hozzászólás 0 hozzászólás

APEH TOP 7 - az adóellenőrzés legfőbb okai

2010. Április 19. 10:00 - admin

Amit mostanában fokozottan ellenőriz az APEH.

1. "Fiktív" szerződések, "fiktív" számlák

Az APEH különös figyelmet fordít az alávállalkozói szerződéseknek és a szerződések alapján kiállított és elszámolt számláknak. Sok esetben általános adóellenőrzéssel nyitnak és ennek keretében nézik meg a számlákat, a hozzá kapcsolódó szerződéseket és a dokumentálást is.

Ha konkrét al- vagy fővállalkozóval kötött szerződéseket és azok háttérdokumentációját kérik be, az már a vihar előszele. A forgatókönyv szerint, amikor már látszik, hogy komoly adóhiányt állapíthatnak meg, akkor áfabevallások utólagos ellenőrzésére irányuló adóellenőrzést tartanak, amely adóhiány megállapítása esetén a társaságiadó-fizetési kötelezettségre is kihatással van.

A megrendelő az alvállalkozók fiktív számláiért is felelősségre vonható, akkor is, ha egyáltalán nem volt tudomása a dologról - tehát ezzel hiába védekezik egy cégvezető.

Igen, mindenkinek van félnivalója. Az alapos aládokumentálás a megoldás.

2. Nyereség- és adóminimalizálás

Az éveken át csak veszteséget vagy minimális nyereséget kimutatóknál is megjelenhet az APEH.

3. Jelentős tagi kölcsön

Ha veszteséges egy vállalkozás, akkor az csak tagi kölcsönnel maradhat fenn.  Ilyenkor következhet egy vagyonosodási vizsgálat, amiből kiderülhet, hogy voltak eltitkolt bevételei a cégnek, illetve olyan bevételei a magánszemélynek, amely után nem adózott.

4. Kapcsolt vállalkozások

A kapcsolt vállalkozásoknál nemcsak az ellenőrzött cégre irányul az APEH figyelme, hanem a partnereire is.

5. Újonnan alakult vállalkozás

A fiktív cégekre vadászva ellenőrzik az újonnan alakult cégeket, hogy végeznek-e gazdasági tevékenységet, teljesítik-e az adóbevallási kötelezettségüket.

Aki első vállalkozását alapítja, és nincs tisztában az adózási szabályokkal, mindenképpen még a vállalkozás megalapítása előtt keressen könyvelőt - ITT!.

6. Adó meg nem fizetése

7. Vagyonosodási vizsgálat – másképp, mint eddig

Ha az adózó által rendelkezésre bocsátott iratok alapján a vagyongyarapodás vélelmezhető, csak akkor indítják el magát a vagyonosodási vizsgálatot.

Az adózó ilyen esetben vegyen igénybe jogi képviselőt, mert az adójogban jártas jogász segíthet abban, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon a vizsgálat. A kicsi cégek mindenképpen kérjék ki könyvelőjük tanácsát és csak a kért iratokat adják át a revíziónak.



Hozzászólás 0 hozzászólás

A májusi végi határidő elmulasztása az adószám felfüggesztésével vagy akár a cég megszüntetésével is járhat.

A legutóbbi időkig évente 50-80 ezer cég szegte meg a számviteli- és cégtörvényt, amely minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó számára előírta, hogy éves beszámolóját az adott üzleti év mérleg-fordulónapjától számított 150 (bizonyos esetekben 180) napon belül letétbe helyezze és közzétegye.

Tavaly nyár óta ellenőrzi az APEH a teljesítést, amelyet a vállalkozások a kormányzati portálon (ügyfélkapun) keresztül, elektronikus úton nyújthatják be a Céginformációs Szolgálat részére.

Az APEH az előírt határidőt követő 30 napon belül felszólítja a vállalkozást, hogy pótolja a mulasztást, amelyre 15 munkanapja van. E határidő lejártával 60 napra felfüggeszti a vállalkozás közösségi adószámát, és erről hirdetményt tesz közzé honlapján. Valamint értesíti az illetékes cégbíróságot, amely bejegyzi a cégjegyzékbe a felfüggesztés tényét, illetve a kapcsolódó határozat jogerőre emelkedésének időpontját is.

A cég így számos adójogosultságtól esik el (pl. adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési, költségvetési támogatás-igénylési jog), de adókötelezettségeit ez idő alatt is teljesítenie kell. Amint azonban orvosolja mulasztását, az adóhivatal megszünteti az eljárást.

Ha azonban a 60 napos határidő lejártáig sem pótolja a hiányosságokat, az APEH automatikusan kezdeményezi a cég megszűntté nyilvánítását, illetve a társaság cégjegyzékből való törlését a cégbíróságnál.

Ha a társaságot felszámolják és a cégvezető nem tudja bizonyítani, hogy a felszámolással fenyegető helyzet bekövetkezése után a hitelezők érdekeket szem előtt tartva látta el az ügyvezetést, akkor a ki nem elégített hitelezői követelések megtérítésére is kötelezhető. Aki nem teljesíti fizetési kötelezettségét, öt évig nem lehet más társaság vezető tisztségviselője.

Ha a cégbírák a bejegyzett székhelyre kiküldött végzéseket ismeretlen jelzéssel visszakapják, akkor nincs értelme a végelszámolásnak, így megszüntetésre irányuló eljárást indítanak - egyebek között a tagok keresésével, vagyonfeltárással.

 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Állásbörze

2010. Március 30. 10:00 - admin

Egyre több megkeresést kaptunk, melyben állással kapcsolatos segítséget kérnek tőlünk. A megkeresések érkeztek mind Partnercégeinktől, mind pedig a Partnercégeknél dolgozó kollégáktól is. 
Új Partnereink elsősorban azzal keresnek meg, hogy tudunk-e segíteni abban, hogy a BaBér programot ismerő kollégát ajánljunk Nekik, illetve régebbi Partnereinknél is előfordul, hogy a kilépő bérszámfejtőt kell(ene) hirtelen pótolni.
És persze sajnálatos módon egyre több az olyan megkeresés, ahol cégmegszűnés vagy leépítés miatt szűnik meg egy bérszámfejtőnek, vagy munkaügyesnek a munkaköre és szeretne olyan munkahelyet találni, ahol a BaBér program ismeretét hasznosítani tudná.
   
Ezért úgy gondoltuk, hogy mindkét oldal helyzetét könnyítené, ha lenne egy internetes felület, ahol egymásra találhatnának az igények.

Honlapunkon az Állásbörze linkre kattintva olyan felületet találnak, ahol mind a munkatársat, mind a munkahelyet keresők feladhatják hirdetéseiket.

A használatban segít eligazodni az alábbi linken elérhető Használati útmutató
Fontos tudnivaló, hogy szolgáltatásunk jelenleg ingyenes, csak az a cél vezetett bennünket, hogy a BaBér program használatát segítsük. Fontos még, hogy a hirdetések feladhatóak név nélkül is, így (bár nem ez az elsődleges célunk) az állást változtatók és új munkatársat keresők is megtarthatják névtelenségüket, így elkerülhetőek a kellemetlen helyzetek.


Hozzászólás 0 hozzászólás

E cikk megjelent Az Üzlettárs magazin (azuzlettars.hu) 2010. januári számában.
Jelentős változásokat hoz a 2010-es év a bérügyvitel területén, komoly adminisztrációs terhet róva a vállalkozásokra.

Még alig heverték ki a kkv-k az évközi adó, járulék és tb-ellátás területeit érintő, pénzügyi, jogszabályi változásokat – amelyek közül egyes változások visszamenőlegesen léptek érvénybe –, a bérügyviteli szakembereknek január elejétől újabb lényegi változásokra kell felkészülni:

1. Szinte teljes egészében megszűnik a béren kívüli juttatás elemeinek adómentessége: Csak az internet-hozzájárulás marad adómentes a következő évben is. Néhány cafetéria-elem a jogszabályban meghatározott összeghatárig a 25%-os kedvezményes adósávba tartozik: így a melegétkezési utalvány, az üdülési csekk, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, az önkéntes egészségpénztár, az iskolakezdési támogatás, az iskola rendszerű képzés költsége és a helyi utazási bérlet, a határ fölötti rész pedig természetbeni juttatásként adózik továbbra is.

A hidegétkezési utalvány, illetve az ajándékutalvány teljes összegében természetbeni juttatásként fog adózni 54%+27% (adóval növelt) járulék-közteherrel.
2. Új fogalommal, a szuperbruttósítással is meg kell ismerkednünk január 1-jétől. A változtatás azt jelenti, hogy az szja az eddigi bruttó 27%-kal növelt összege után kerül levonásra, azaz a számított adóalap lényegesen magasabb lesz a 2009-ben kiszámított összegnél. Ez azonban csak látszólag jelent adóteher-növekedést, ugyanis ezzel egy időben 18%-ról 17%-ra, valamint 36%-ról 32%-ra csökkennek az szja-kulcsok. Sőt, a 17%-os adókulcs sávjának nagyobb mértékű kitolása – évi 5 millió Ft-ra a mostani 1,9 millió Ft helyett – bizonyos munkavállalók esetében alacsonyabb adófizetési kötelezettséget jelent majd 2010-ben. A legjelentősebb nettó bérnövekedéssel a havi bruttó 160 ezer Ft és a 250-350 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkező munkavállalók számolhatnak.

3. Megszűnik a gazdasági társaságok, valamint a magánszemélyek által fizetendő különadó.

4. A korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb adókedvezményt vehetünk igénybe. (Családi kedvezmény 3 eltartott után, súlyos fogyatékossággal járó, valamint az őstermelői kedvezmény.)

5. Nagyobb hangsúlyt kap a magánszemély által a 2010. évi első kifizetést megelőzően átadott nyilatkozat tartalma. Jól átgondoltan érdemes nyilatkozni a megjelölt éves várható összevont adóalap nagyságáról, költségek elszámolásának mértékéről, adóterhet nem viselő járandóságok összegéről, az adójóváírás igénybevételéről, családi kedvezmény érvényesítéséről, mivel mindezek külön-külön is jelentősen befolyásolhatják a levonandó előleg összegét.

Ugyanakkor a nyilatkozat nagyobb felelősséget is ró a magánszemélyre, aki – amennyiben nyilatkozata adóév végén 10 ezer forintot meghaladó eltérést eredményez a befizetési kötelezettségben – a befizetési különbözet 12%-ának megfelelő mértékű bírságot köteles fizetni. Amennyiben pedig az elszámolható költségek – ténylegesen igazolható – összegét 5%-kal meghaladó költséglevonásra tett nyilatkozatot, bevallásával egyidejűleg a különbözet 39%-át kitevő bírság megfizetésére köteles.

6. 2010-ben a munkáltatói járulékterhek is csökkenni fognak: az összes munkáltatói teher 29,5% lesz (27% tb- és 1% munkaerő-piaci járulék, valamint 1,5% szakképzési hozzájárulás), szemben az idei 33,5%-kal (29% tb-, 3% munkaadói, 1,5% szakképzési hozzájárulás).

Az egészségbiztosítási járulék kiegészül a munkaerő-piaci járulékkal, azonban ezzel együtt megszűnik a munkavállalói járulék, tehát nincs növekedés a munkavállalókat érintő elvonásokban.

7. Megszűnik a tételes eho.

8. Jelentősen, 11%-ról 27%-ra emelkedik a nem biztosított foglalkoztatottak részére kifizetett, az összevont adóalap részét képező jövedelmek, valamint egyes külön adózó juttatások százalékos egészségügyi hozzájárulásának mértéke.

9. Megszűnik a főállású egyéni és társas vállalkozók által fizetett vállalkozói járulék, de 2010-től ez a kötelezettség – a már említett munkaerő-piaci járulék néven – beépül az általuk fizetendő egészségbiztosítási járulékba.

10. Felére csökken a felsőfokú végzettséggel rendelkező Start-kártyás pályakezdő kedvezményes járulékfizetési időtartama (a korábbi 2 évről 1 évre csökken) a 2010. január 1-je után kiváltott kártyák esetében.


A változá­sokkal kapcsolatban kiemelten fontos figyelni a hatálybalépés eltérő dátumaira. Ugyancsak szem előtt kell tartani, hogy egyes kifizetési jogcímek esetében jelentősen emelkedik a százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke.


A szerző bérügyviteli szoftverfejlesztési szakértő, a Soft Consulting Hungary Zrt. ügyvezetője.

 


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32]