|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Minimálbéren alkalmazott munkavállaló 2022. évi nettó jövedelme2021. December 10. 7:25 - siteadmin 2022. évi minimálbér, garantált bérminimum növekedése kapcsán táblázatba foglalva mutatjuk be, hogy 2021-hez képest mennyiben változik a munkavállaló nettó bére, a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó.
Nettó munkabérek változásaUgyan még a Magyar Közlönyben nem került kihirdetésre, de várhatóan a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló minimálbére 2022. január 1-jétől bruttó havi 200 000 forint lesz, míg a garantált bérminimum várhatóan 2022. január 1-jétől havi bruttó 260 000 forintra nő.
Munkaviszonyban, teljes munkaidőben, minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló esetén a fenti bérnövekedés a következő közteherfizetést eredményezi:
Azaz 2022-ben, ha a munkavállaló teljes munkaidőben a minimálbért keresi meg, akkor 2021. évhez viszonyítva 10 921 forinttal több szja előleget és társadalombiztosítási járulékot fizet, míg a minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 21 679 forinttal nő.
Ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, akkor tb közterhei kapcsán figyelemmel kell lenni a minimális alapra. A munkaviszonyban legalább a minimális alapból kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és a szociális hozzájárulási adót, ami a mindenkori minimálbér 30 százaléka. Ez idén 50 220 forint, jövőre ez a minimális alap 60 000 forint lesz.
Ezt az alsóhatárt arányosítani kell, ha
Továbbá meg kell említeni, hogy a minimális alapra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban állónál, ha a munkavállaló
 0 hozzászólás  Jövő évi változások az utazási költségtérítésben2021. November 26. 16:36 - siteadmin Ha a beteg tb támogatottan veszi igénybe többek között az orvosi, gyógyászati ellátásokat, akkor adott esetben a távolsági utazásához támogatást kaphat a kormányhivatal egészségbiztosítási szervétől. Erre a támogatásra nem csak az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő beteg, hanem akár annak kísérője is igényt tarthat. Az alábbiaban összefoglaljuk, hogy a fenti utazási kötségtérítésben milyen változások lesznek 2022. január 1-jétől.
Az utazási költségtérítésnek három típusa különíthető el:
Jövőre nem a fenti három támogatási formában, hanem az utazási költségtérítéssel igénybe vehető ellátások, és az arra jogosultak köre bővül.
A hatályos szabály alapján a járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg, ha az ellátást távolsági járattal veszi igénybe. Ugyanakkor 2022. január 1-jétől
fogják biztosítani az utazási támogatást.
További változásokNem csak a beteg lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez közelebb eső szolgáltató kapcsán jár a támogatás, hanem ez akkor is nyújtható, ha a szolgáltatást a beteg szállásához (például munkásszállás) közelebb eső szolgáltatónál veszik igénybe. Azaz, többek között akkor is jár a támogatás, ha
Megjegyzés: A szűrővizsgálat kapcsán meg kell említeni, hogy jövőre már nem lesz az utazási költségtérítési támogatásnál előírt feltétel, hogy a szűrővizsgálatot behívás (szűrővizsgálati behívó) alapján kell igénybe venni.
További változás, hogy 2022-ben a módosítás kiterjeszti a támogatást igénybe vehetők körét a nem Magyarországon élőkre. 2022. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatóhoz külföldi lakóhelyről vagy tartózkodási helyről utazó biztosítottak a lakóhelyükhöz vagy tartózkodási helyükhöz legközelebb eső határátkelő és az egészségügyi szolgáltató telephelye közötti útvonalra jogosultak lesznek támogatásra.
2022. január 1-jétől meghatározott feltételek fennállása esetén az elektronikus úton benyújtott utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmet az egészségbiztosító automatikus döntéshozatali eljárásban bírálja el azzal, hogy az utazási költségtérítési támogatás iránti kérelemnél a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, magyarországi lakcím hiányában a fővárosban eljárásra jogosult egészségbiztosító jár el.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Bértámogatás a 30 év alatti szakképzett álláskeresők foglalkoztatásához2021. November 17. 13:20 - siteadmin Novembertől új bértámogatás érhető el, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint a szakképzettséggel rendelkező, 30 év alatti álláskeresők foglalkoztatására ösztönöz.
A program az első kilencven napban fedezheti a frissen felvettek munkatapasztalat-szerzésének költségeit. A támogatás a munka.hu-n a „Fiatal szakképzettek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatása” címszó alatt található meg.
A munkaadók a munkaerőpiaci programban az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján kaphatnak támogatást, ha 30. életévét be nem töltött és utolsó szakképzettségét (iskolarendszerben vagy felnőttképzésben szakképesítést, szakképzettséget szerzett vagy felsőfokú végzettségű) 2011-ben, vagy azóta megszerzett álláskeresőt foglalkoztatnak, munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben. Elvárás, hogy a foglalkoztatott személyt a 2011-ben vagy azóta megszerzett (valamelyik, tehát nem feltétlenül az utolsóként szerzett) szakképesítésének/szakképzettségének megfelelő pozícióban foglalkoztassák.
A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és a ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó összegének 100 százaléka, de teljes munkaidő esetén havonta legfeljebb a megállapítás napján hatályos garantált bérminimum kétszerese. A garantált bérminimum jelenleg 219 ezer forint, a kétszerese tehát 438 ezer forint. A szociális hozzájárulási adó 15,5 százalék. Ezek szerint jelenleg bruttó 379 ezer forintos bérig fedezheti a támogatás idén a bruttó bért és a szochót. Jövőre a garantált bérminimum 260 ezer forint lehet, vagyis a havi támogatás összege 520 ezer forintra hízhat. Varga Mihály pénzügyminiszter napokban tett bejelentése alapján pedig januártól 2,5 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó, így 13 százalék lesz. Ez alapján jövőre bruttó 460 ezer forintos bérig fedezheti a támogatás a 30 év alatti szakképzettek bruttó bérét és a szochót, 90 napig. A támogatást a munka.hu-n található kérelemmel lehet igényelni.
Amikor pedig letelt a 90 nap, további fél éven át igényelheti a munkáltató a havi 100 ezer forintos „Vállalkozások munkaerő támogatását” is, azzal a feltétellel, hogy a munkabért a korábbi időszakhoz képest nem csökkenti.
Így a minisztérium számítása szerint egy szakképzett fiatal munkába állását összesen több mint 1,9 millió forintnyi munkáltatói kiadás átvállalásával könnyítheti meg a kormány. Viszont ha figyelembe vesszük a jövő évi garantált bérminimum-emelést, akkor ennél is magasabb lehet az összeg. Egy 2022 januárjától igényelt támogatásnál 2,16 millió forintra nőhet összesen a 90 nap + 6 hónap alatt.
A cégeknek tehát először azt kell vállalniuk, hogy teljes vagy legalább napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatják a 2011 óta iskolarendszerben vagy felnőttképzésben szakképesítést vagy felsőfokú végzettséget szerzett fiatalokat. A teljes állomány figyelembevételével tíz munkavállalóig egyszerre legfeljebb két álláskereső, tíz fő felett az összes létszám maximum 30 százaléka után fizethető ki az összesen 90 napig folyósítható munkatapasztalat-szerzési támogatás.
0 hozzászólás Végre megszületett a bérszámfejtőket összefogó szakmai szervezet – Interjú2021. November 11. 19:04 - siteadmin Hiánypótló szervezet alakult meg idén tavasszal, amikor a Magyar Társadalombiztosítási és Bérügyi Szakemberek Egyesületének (MTBSZE) alapító tagjai aláírták szakmai társulásuk alapszabályzatát. Az egyesület elnökségében találjuk a Libra Csoport outsourcing üzletágának igazgatóját, Farkasné Gondos Krisztinát is, akitől az alábbi interjúban részletes betekintést kapunk az egyesület működésébe, céljaiba, mindennapjaiba, és a bérszámfejtő szakma rejtelmeibe is.
 Hogyan született meg az egyesület létrehozásának a gondolata?Nagyon régi igényt próbáltunk meg kielégíteni, hiszen egészen mostanáig nem volt egy olyan egyesület, szakmai szervezet sem Magyarországon, ami összefogta volna a társadalombiztosítási és bérügyintézőket, illetve azokat az szakembereket, akik ebben a szakmában dolgoznak. Az volt a célunk, hogy a mérlegképes könyvelőket, adótanácsadókat tömörítő egyesületekhez hasonlóan mi is létrehozzuk a magunk szervezetét.
Fél éves előkészítés után kezdtük meg az igazi szakmai munkát, és felkutattuk azokat a szakembereket, akik szóba jöhetnek, mint tagok. Március 25-én írtuk alá az egyesület alapszabályzatát, az első közgyűlésünket pedig szeptember 29-én tartottuk meg, de őszinte leszek, még nagyon a kezdeti stádiumban vagyunk. Bár már elég szép létszámmal rendelkezünk, még mindig a tagok toborzása az elsődleges tevékenységünk.
Jelenleg hány tagot számláltok?
Pontos számot nem tudok mondani, augusztus végén értük el a 100 főt. Azért azt tudni kell, hogy az egyesületi tagság feltétele a tagdíj. Aki befizeti, azt kapja, amit vár tőlünk.
Miért indokolt a tagdíj?
Egyrészt azért, mert egyesületről van szó, másrészt a tagok munkáját szeretnénk segíteni a befolyt összeggel, például szakmai anyagokkal, különböző konferenciák, továbbképzések szervezésével. A tagok számára kedvezményeket biztosítunk: a novemberre szervezett konferenciát például, ami egyébként 9800 forintba kerül, teljesen ingyen fogják megkapni. A tagdíj befizetésével nem csak adnak, hanem kapnak is.
Az egyesületi tagságnak miért feltétele, hogy a megfelelő képzések elvégzése mellett két év gyakorlat is legyen?
Hogy az illető komolyan vegye a tagságot. Ha valaki elvégez egy szakmai tanfolyamot, még nem lesz gyakorlati szakember belőle. A mi célunk pedig a gyakorlati szakemberek továbbképzése, egységbe tömörítése. Azok az egyének, akik elvégzik az iskolát, de nem tudnak ebben a szakmában elhelyezkedni, vagy rájönnek, hogy mégsem ez az életük hivatása, nem biztos, hogy ebben az egyesületben megtalálnák a helyüket.
 Karrier téren hogyan tudjátok a tagokat támogatni?
Munkavállalói oldalról abban tudunk segítséget nyújtani a szakmában elhelyezkedni vágyóknak, hogy tagjainkat szívesen ajánljuk betöltendő állásra. A munkaadóknak pedig garanciát jelentünk arra, hogy olyan kollégát tudnak felvenni, aki egy olyan egyesületnek a tagja, amely megnézi, milyen szakmai képesítésekkel rendelkezik. Csak olyan szakemberek lehetnek tagjaink, akik OKJ-s társadalombiztosítási ügyintéző végzettséggel vagy adótanácsadói, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkeznek.
Mi a helyzet a pályakezdőkkel?
Az egyesületnek vannak erős támogatói, például a Penta Unió, amelynek a vezetői alapító tagjaink közé tartoznak, vagy a BaBér. Mindkettő kiváló hátteret jelent a képzések terén, a Penta ráadásul az oktatási intézmények között is kiemelkedő. A két cég közösen rendezi meg Az Év Bérügyintézője és Az Év TB-ügyintézője versenyeket, amelyeken nem csak szakemberek vehetnek részt, hanem kezdők is. Ha egy kezdő ilyen háttérrel indul, sokkal könnyebben talál munkahelyet. De verseny nélkül is tudunk segíteni az elhelyezkedésben, hiszen a Penta is segít ebben, továbbá a BaBér ügyfelei is várják a pályakezdőket.
Van arról információtok, hogy mennyi jelenleg a betöltésre váró bérszámfejtő állás?
Nincs pontos statisztikánk, de azt tudom, hogy több állás áll üresen, mint amennyi társadalombiztosítási ügyintéző kolléga munkát keres. Nehéz helyzetben vannak a munkáltatók, nem könnyű megtalálni a megfelelő embert, és nagyon nagy a fluktuáció is a szakmában. Ráadásul már nem csak a szakértelem fontos, hanem a nyelvtudás is, az angol mellett egyre keresettebbek a német nyelvet beszélő szakemberek.
Ez a beköltöző nemzetközi nagyvállalatok miatt alakul így?
Igen, ha pedig outsourcing szolgáltatóról van szó, akkor pedig az ügyfélkörből adódik. A nagyobb multiknál is többnyire angolul beszélnek, továbbá ha a könyvelés és a bérszámfejtés két külön országban van, akkor a közös nyelv az angol.
Jellemzően kik a tagjaitok?
A weboldalon fent van, hogy milyen arányban vannak a tagok között könyvelők, HR-esek, de természetesen a társadalombiztosítási ügyintézők viszik a sort. A béresek általában tb-sek is, ez a két szakma ma szorosan összekapcsolódik. Ezt tükrözi, hogy az új oktatási rendszerben a kapcsolódó képzés azt a nevet kapta, hogy "Munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ügyintéző”. Korábban a "bérügyintézést” is tartalmazta a megnevezés, de az, hogy már nincs benne, nem jelenti azt, hogy ne tanítanának bérszámfejtést vagy bérügyi ismereteket a képzés keretében. Önmagában a bérszámfejtéshez azonban nem kell képzettség, amivel nem értek egyet, mert nagyon sok jogszabályt kell ismerni ahhoz, hogy valaki jó bérszámfejtővé válhasson, és értenie kell a tb-, nyugdíj- és fedezeti rendszerhez is.
Struktúrájában is változott a képzés?
Korábban két modulban épült fel a bérszámfejtési és a társadalombiztosítási képzés, most pedig egyedül a fent említett kurzus van, külön bérszámfejtési ügyintéző már nincsen. Összességében megmaradt, hogy munkajogot, bérszámfejtési és bérügyi ismereteket is tanítanak, viszont nagyobb hangsúly került a munkaerő-gazdálkodásra, és más a vizsgáztatási rendszer is. A jövőben vizsgaközpontok fognak vizsgáztatni, az oktatási intézmények pedig igazolást adnak, hogy a hallgatók elvégezték a képzést.
Ezt pozitívnak vagy negatívnak ítéled meg?
Felemások az érzéseim, mert a tanulóknak az plusz stresszforrást jelent, hogy nem ott vizsgáznak, ahol tanultak, és nem is a saját tanáraik ülnek velük szemben a vizsgateremben.
Érdekképviseletet is vállaltok?
Jelen pillanatban nincs érdekképviselet. A fő cél a kapcsolatépítés a tagok között. Nagyon sok szakmai csoportot lehet felfedezni a Facebookon és egyéb platformokon, viszont nem biztos, hogy ezek a kapcsolatok minden egyes szakmai kérdésben a megfelelő választ adják. Az egyesületben viszont olyan háttér van, gondolok itt arra, hogy az alapító tagok között ott van Széll Ilonka (Széll Zoltánné a NAV szakmai főtanácsadója – a szerk.), Bogdán Zsuzsi (Dr. Bogdán Zsuzsanna főosztályvezető a Magyar Államkincstárnál – a szerk.) és Futó Gábor (dr. Futó Gábor ügyvéd, tb-szakértő – a szerk.), akiknek a neve garancia arra, hogy a tagjaink olyan válaszokat kapnak, ami biztosan helytálló lesz.
Az alapító tagok hogyan találtak egymásra?
Az alapító tagok közül sokan rendszeres előadók a Penta rendezvényein, őket valószínűleg nem volt nehéz megtalálni és megkeresni. Harangi Andi és Erdélyi Gáborné, az elnökség tagjai, szintén gyakori vendégei a Pentának, szóval az egyesület alapját a Penta előadói és oktatói gárdája adta, engem pedig a BaBéron keresztül kerestek meg.
Hogyan néznek ki a mindennapjaitok?
Most arra összpontosítunk, hogy minél többen megismerjenek minket. Nem reklámozzuk magunkat, egyelőre szájról szájra terjed a hírünk, és úgy igyekszünk elérni a szakmabelieket, hogy a honlapunkon érdekes és hasznos cikkeket teszünk elérhetővé. Egyre többen találnak ránk ezáltal: volt kollégáim is kerestek már meg, hogy mi ez, érdemes-e jelentkezniük hozzánk. Sokakat egyébként a nevek fognak meg, emiatt látják úgy, hogy érdemes csatlakozni.
Mik az egyesület hosszú távú céljai?
Az alapszabályzat elég sok mindenre kitér, de a legfontosabb, hogy a tagok tudását erősítsük, és a szakma nagyobb megbecsülését is előmozdítsuk. Emellett további lényeges cél, hogy a törvények előkészítését javaslattétellel segítsük, amely során az első számú szempont a jogszabályok gyakorlatias megvalósítása. Az egységes jogszabálygyakorlás és az egységes oktatás is hangsúlyt kaphatna.
Ez azt jelenti, hogy szorosan együttműködtök a törvényalkotókkal?
Ez még nem alakult ki, de már most is adott a lehetőség, hogy mielőtt egy jogszabálytervezet felmerül, a kormany.hu honlapján bárki – akár egyesület, akár magánszemély – javaslatokat tegyen. A hosszú távú célunk az, hogy ők kérdezzenek minket.
Milyen feladatokat látsz el a vezetőségben?
Még elég kezdetlegesek vagyunk, de mondhatjuk, hogy a szakmai oldalt képviselem. akár egy cikk megírásáról, akár egy kérdés megválaszolásáról van szó. Van már Facebook-oldalunk is, ahol szintén megtaláltok.
Milyen eseményeitek lesznek év végéig?
November 16-án lesz egy nagyobb előadásunk, ami a 2022-es változásokról fog szólni. Az előadóink lesznek dr. Futó Gábor (nyugdíjrendszer aktualizálása), dr. Bogdán Zsuzsanna (pénzbeli és családtámogatási ellátások), Széll Zoltánné (tb-fedezeti rendszer) és Harangi Andrea elnökasszony (munkaerő-gazdálkodás, adminisztrációs feladatok). Az előadást online tartjuk meg, a tagok részére ingyenes lesz, a nem tagoktól pedig részvételi díjat kérünk majd.
0 hozzászólás Oltási kötelezettség előírása a munkavállalók részére2021. November 4. 19:47 - siteadmin A Munkatörvénykönyv alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ezen szabályt is figyelembe véve 2021. november 1-jétől hatályba lépett az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet, amely a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szól.
Az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét azon foglalkoztatottjaik számára, akik 2021. november 1-jét megelőzően nem oltatták be magukat.
Megjegyzés: Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak esetén az 599/2021. (X. 28.) kormányrendelet szól a koronavírus elleni védőoltás beadatásának kötelezettségéről.
Munkaviszonyban a munkáltató az oltási kötelezettségről az alábbiak alapján dönt:
Mindezek alapján a munkáltató az egészség megóvása érdekében a munkavégzés feltételeként megállapíthatja a munkavállalók védőoltási kötelezettségét, ami kiterjedhet minden munkavállalóra vagy a munkakörök alapján a munkavállalók adott körére. A védőoltási kötelezettség kapcsán a munkáltató meghatározza a védőoltás felvételének határidejét is, ami minimum 45 nap, azaz egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 napot írhat elő a védőoltás beadatására.
Megjegyzés: Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell beadatni.
Azt a munkavállalót, aki mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – például kisgyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van – a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
Hasonlóan az egészségügyben dolgozókhoz, nem kötelezhető a védőoltás beadatására az a munkavállaló, akinek az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a munkavállaló kezdeményezésére az alábbi orvosok adhatják ki:
Mindezek alapján, ha a munkáltató oltási kötelezettséget írt elő, akkor a kötelezettek körében javasolt felmérni, hogy az érintett munkavállalónak beadásra került-e a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (beleértve a kétdózisú oltás esetén annak második dózisát is), illetve oltás hiányában rendelkezik-e a munkavállaló mentességet igazoló orvosi szakvéleménnyel. Figyelemmel kell lenni arra, hogy új belépők esetén, ha rájuk is vonatkozik az oltási kötelezettség, szintén a fentiek szerint kell eljárni.
Abban az esetben, ha a munkavállaló nem rendelkezik a fenti orvosi szakvéleménnyel, és a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, akkor a munkáltató – az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján – fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ha azonban a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
Mint ahogy az az előző bejegyzésünkben is olvasható volt, a fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya. A szünetelés időtartamára a munkavállalónak meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha
Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulék idén havi 8 000 forint (napi 270 forint), 2022. január elsejétől pedig havi 8 400 forint (napi 280 forint) lesz.
Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva 1 év már eltelt, és a munkavállaló ezen időszakban a védőoltás beadatását nem igazolta a munkáltató felé, illetve ezen időszakban a munkavállaló a fenti orvosi szakvéleményt nem mutatja be, akkor ez esetben a munkáltató a munkaviszonyt – 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet felhatalmazása alapján – felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Azaz a fenti esetre vonatkozóan a kormányrendelet a munkaviszonyban új megszüntetési okot vezetett be.
Az oltási kötelezettségről, annak határidejéről és a védőoltás beadatásának hiányában annak lehetséges jogkövetkezményeiről (azaz a megszüntetésről, annak okáról és következményéről) a munkáltató a munkavállalókat tájékoztathatja elektronikus úton (például e-mailben, belső hálózaton keresztül stb.), vagy írásban papír alapon.
Védőoltás igazolásaA munkavállalónak igazolnia kell a személyazonosságát (például személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal) és az oltás beadását, amelyet az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhat:
A munkáltató a kormányrendelet alapján jogosult kezelni a veszélyhelyzet megszűnéséig a munkavállalónak
Végezetül meg kell említeni a fenti oltási kötelezésre vonatkozó szabály a veszélyhelyzet alatt alkalmazható, azaz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig alkalmazható.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
