hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A Munkatörvénykönyv alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ezen szabályt is figyelembe véve 2021. november 1-jétől hatályba lépett az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet, amely a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szól. 


Az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét azon foglalkoztatottjaik számára, akik 2021. november 1-jét megelőzően nem oltatták be magukat.

Megjegyzés: Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak esetén az 599/2021. (X. 28.) kormányrendelet szól a koronavírus elleni védőoltás beadatásának kötelezettségéről.

Munkaviszonyban a munkáltató az oltási kötelezettségről az alábbiak alapján dönt: 
  • mérlegeli, hogy szükségesnek látja-e a dolgozói biztonsága érdekében az oltási kötelezettséget, továbbá
  • figyelembe veszi a munkahely és az adott munkakörök sajátosságait is.
Mindezek alapján a munkáltató az egészség megóvása érdekében a munkavégzés feltételeként megállapíthatja a munkavállalók védőoltási kötelezettségét, ami kiterjedhet minden munkavállalóra vagy a munkakörök alapján a munkavállalók adott körére. A védőoltási kötelezettség kapcsán a munkáltató meghatározza a védőoltás felvételének határidejét is, ami minimum 45 nap, azaz egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 napot írhat elő a védőoltás beadatására. 

Megjegyzés: Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell beadatni.

Azt a munkavállalót, aki mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – például kisgyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van – a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

Hasonlóan az egészségügyben dolgozókhoz, nem kötelezhető a védőoltás beadatására az a munkavállaló, akinek az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a munkavállaló kezdeményezésére az alábbi orvosok adhatják ki:
  • az illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, 
  • foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosának hiányában a munkavállaló adott munkakörben való foglalkoztatásának egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos,
  • a fenti orvos hiányában a munkavállaló háziorvosa.
Mindezek alapján, ha a munkáltató oltási kötelezettséget írt elő, akkor a kötelezettek körében javasolt felmérni, hogy az érintett munkavállalónak beadásra került-e a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (beleértve a kétdózisú oltás esetén annak második dózisát is), illetve oltás hiányában rendelkezik-e a munkavállaló mentességet igazoló orvosi szakvéleménnyel. Figyelemmel kell lenni arra, hogy új belépők esetén, ha rájuk is vonatkozik az oltási kötelezettség, szintén a fentiek szerint kell eljárni. 

Abban az esetben, ha a munkavállaló nem rendelkezik a fenti orvosi szakvéleménnyel, és a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, akkor a munkáltató – az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján – fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ha azonban a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Mint ahogy az az előző bejegyzésünkben is olvasható volt, a fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya. A szünetelés időtartamára a munkavállalónak meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha 
  • belföldinek minősül és magyar lakóhellyel (szálláshellyel) – folyamatosan minimum egy éve – rendelkezik, és
  • nem áll a Tbj. 6. §-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonyban és 
  • egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulék idén havi 8 000 forint (napi 270 forint), 2022. január elsejétől pedig havi 8 400 forint (napi 280 forint) lesz.

Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva 1 év már eltelt, és a munkavállaló ezen időszakban a védőoltás beadatását nem igazolta a munkáltató felé, illetve ezen időszakban a munkavállaló a fenti orvosi szakvéleményt nem mutatja be, akkor ez esetben a munkáltató a munkaviszonyt – 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet felhatalmazása alapján – felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Azaz a fenti esetre vonatkozóan a kormányrendelet a munkaviszonyban új megszüntetési okot vezetett be.

Az oltási kötelezettségről, annak határidejéről és a védőoltás beadatásának hiányában annak lehetséges jogkövetkezményeiről (azaz a megszüntetésről, annak okáról és következményéről) a munkáltató a munkavállalókat tájékoztathatja elektronikus úton (például e-mailben, belső hálózaton keresztül stb.), vagy írásban papír alapon.

Védőoltás igazolása

A munkavállalónak igazolnia kell a személyazonosságát (például személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal) és az oltás beadását, amelyet az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhat:
  • uniós digitális Covid-igazolvánnyal, vagy
  • érvényességi idő nélküli védettségi igazolvánnyal, illetve annak applikációjával,
  • a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolással,
  • Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvánnyal, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,
  • az olyan állam által kiállított védettségi igazolással, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.
A munkáltató a kormányrendelet alapján jogosult kezelni a veszélyhelyzet megszűnéséig a munkavállalónak
  • a fenti hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint
  • az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatait.
Végezetül meg kell említeni a fenti oltási kötelezésre vonatkozó szabály a veszélyhelyzet alatt alkalmazható, azaz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig alkalmazható.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A NAV online felületén már elérhető a VISSZADO-nyilatkozat a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséhez. A VISSZADO-nyilatkozatot 2021. december 31-ig lehet benyújtani.

A legegyszerűbb, online benyújtás

A VISSZADO-nyilatkozat a NAV honlapján az Szja-visszatérítés ablakból a nyilatkozatra kattintva (szjavissza.hu), ügyfélkapus azonosítással érhető el az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) felületén. A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Szja-visszatérítés csempére kell kattintani.A mobiltelefonnal, tablettel is kitölthető VISSZADO-nyilatkozaton online
  • megadhatja az adóvisszatérítés kiutalásához szükséges adatait: bankszámlaszámát vagy postacímét, ahová kéri az utalást,
  • ellenőrizheti, hogy az adóvisszatérítéshez kapcsolódóan a NAV mely adatait ismeri,
  • nyilatkozhat arról, hogy Ön jogosult az adóvisszatérítésre.
A VISSZADO-nyilatkozatot a NAV előre kitölti a rendelkezésére álló adatokkal. A családi pótlékot folyósító szerv adatszolgáltatását követően, várhatóan november második hetétől az utalási adatokat is betölti a NAV, ezt érdemes megvárniuk azoknak, akiknek családi pótlékot folyósítanak. Ha a NAV által ismert adatok teljes körűek, akkor a nyilatkozat benyújtására nincs szükség.

Benyújtás papíron és az ÁNYK-val

A VISSZADO-nyilatkozat nemcsak online, hanem papíron is kitölthető, postán és személyesen is benyújtható. A nyilatkozatra használható az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) is. A papíros beküldéshez a nyomtatvány letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról vagy elérhető a NAV ügyfélszolgálatain.

A benyújtási határidő elmulasztása

A NAV nem utal 2022. február 15-éig kedvezményelőleget, ha nem ismeri az utaláshoz szükséges adatokat azért, mert valaki elmulasztja a nyilatkozatát benyújtani az év végéig. Ilyenkor a visszatérítéshez való jog a 21SZJA adóbevallásában érvényesíthető 2022. május 20-áig.

Hiteles információk három témában

Újabb pontosítással segítjük ügyfeleink tájékozódását. Ezúttal három olyan témát emeltünk ki, amellyel kapcsolatban bizonytalanság tapasztalható egyes híradásokban.
  • A munkáltatók, kifizetők által kiadandó összesített igazolás (M30-as igazolás) kiadási határideje nem változott, az továbbra is január 31. marad.
  • Ha egy jövedelem – például ingatlan-bérbeadás – nem szerepel a NAV rendszerében, akkor ezt a jövedelmet és az utána megfizetett adóelőleget az adózónak kell feltüntetnie az szja-bevallásában, vagy ki kell ezzel egészítenie a NAV által készített adóbevallási tervezetet. A VISSZADO-nyomtatványon a jogosultságról és a kiutalási számlaszámról, postázási címről lehet nyilatkozni, olyan jövedelemről nem, ami után az adózó saját maga fizeti meg az adóelőleget.
  • Nem feltétel, hogy a várandós anyának és házastársának bejelentetten közös lakcíme legyen. Az Szja törvény szerint a várandós nőnek és házastársának ahhoz, hogy jogosultak legyenek a családi kedvezményre, nem közös lakcímen, hanem közös háztartásban kell élnie, ami érzelmi-gazdasági életközösséget jelent, megléte igazolható a közös lakcím mellett más bizonyítási eszközökkel is. Az eltérő lakcím önmagában még nem kizáró ok a családi adókedvezménynél és az adóvisszatérítésnél sem.

Az szja-visszatérítést nem kell visszafizetni

A sajtóban megjelent ellentmondásos információk pontosítására tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a 2022. február 15-éig kiutalandó szja-visszatérítést (előleg) nem kell visszafizetni a bevalláskor (2022. május 20-ig), hiszen akitől év közben szabályosan vonták le az adóelőlegeket, annak az visszajár.

Az szja-visszatérítés a családi kedvezményeseknek jár

Nemcsak a családi pótlékra jogosultak kaphatják vissza a 2021-ben befizetett szja-t, mert a visszatérítést a családi kedvezmény határozza meg.A gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítése annak jár, aki idén akár csak egy napra is családi kedvezményre (volt) jogosult.Családi kedvezmény pedig annak jár, aki:
  • gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult,
  • várandós nő és vele közös háztartásban élő házastárs
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • rokkantsági járadékban részesül.

Tudnivalók röviden

Rendkívüli adóvisszatérítés a gyermekes családoknak!

Minden családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőnek jár az adóvisszatérítés. A 2021. évi alábbi tevékenységekből származó adó jár vissza:
  • az önálló és a nem önálló tevékenység, valamint az egyéb jövedelem adója,
  • az ekhó kétharmada,
  • a katások utáni tételes adó negyede
legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.A személyi jövedelemadóból eddig is többféle kedvezményt vehettek igénybe a magánszemélyek, ezek továbbra is elérhetők.Visszatérítésként
  • az összevont adóalap utáni személyi jövedelemadónak az igénybe vett kedvezmények levonása után fennmaradó összege,
  • az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak minősülő része (9,5 százalék)
  • a katásoknál a tételes adó 25 százaléka
jár vissza.Nem jár visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból.A NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja a visszatérítést annak a szülőnek, akinek a munkabéréből év közben a munkáltató levonja az szja-t, illetve az ekhót.Az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülők és azok, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, a bevallásukban kérhetik az adóvisszatérítést.

Kiknek jár a visszatérítés?

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultaknak jár:
  • a gyermekük után családi pótlékra jogosultaknak, tehát a kedvezmény a gyermeket közösen nevelő szülők közül mindkettőt megilleti,
  • a családi kedvezményre magzat után, a várandósság 91. napjától jogosultaknak, és a várandós nő házastársának is.
Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy élettársak. Házasságon a bejegyzett élettársi kapcsolatot is érteni kell.A visszatérítés az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.

Mekkora összeget jelent a visszatérítés?

A visszafizetés felső határa a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma, azaz 15 százaléka. Az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön, legfeljebb 809 ezer forintot térít vissza az állam. A gyermeket nevelő katás vállalkozók a 2021-es tételes adójuk egynegyedét kaphatják vissza.

Hogy vehető igénybe a visszatérítés?

1. Automatikusan

Nincs teendőjük azoknak, akik jogosultak a visszatérítésre és
  • a 2021-ben megszerzett jövedelmükre vonatkozó adatok a munkáltatótól/kifizetőtől és
  • a kiutaláshoz szükséges belföldi bankszámlaszám vagy postai cím a családi pótlék folyósítási adatokból
a NAV rendelkezésére áll. A NAV számukra 2022. február 15-ig automatikusan utalja a visszatértést.

2. Nyilatkozat benyújtásával

A katások és azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri a NAV, 2021. december 31-ig nyilatkozatot tehetnek. Ha határidőben nyilatkoznak, 2022. február 15-ig ők is megkapják a visszatérítést.Aki határidőben nem nyilatkozik, a visszatérítést a személyijövedelemadó-bevallásban érvényesítheti.

A nyilatkozatot a „VISSZADO” nyomtatványon 2021. október 31-től december 31-ig lehet elektronikus úton vagy papíron megtenni.

3. Adóbevallásban

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, automatikusan nem utal a NAV, ők önállóan elkészített bevallásukban igényelhetik a visszatérítést.

Miből derül ki, hogyan számolta ki a NAV a visszatérítést?

A NAV a visszatérítést 2022. február 15-ig kiutalja és azt az érintettek bevallási tervezetében feltünteti, így követhető a számítás.

Részletes információk

A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről szóló kormányrendelet alapján részletezett szabályokat és a teendőkre vonatkozó tájékoztatást elolvashatja a NAV honlapjának Szja-visszatérítés rovatában.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Munkaviszony, mint biztosítási jogviszony szünetelése

2021. Október 28. 7:31 - siteadmin



A munkaviszony, mint biztosítási jogviszony, annak kezdetétől megszűnéséig/megszüntetéséig áll fenn. Ezen időszakban azonban adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor munkaviszonyban a biztosítási jogviszony szünetel. 


A munkaviszony alatt a biztosítási jogviszony általában akkor szünetel, ha a természetes személy munkavégzésre nem kötelezett/nem kötelezhető. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) ennek kapcsán elkülöníti a fizetés nélküli szabadságot, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést, az igazolatlan távollétet, és azt a nem mindennapi helyzetet, amikor  a munkavállaló letartóztatása, illetve szabadságvesztése kapcsán nem tud eleget tenni munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettségének.

Elsőként nézzük meg a fizetés nélküli szabadságot!

Alapesetben szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Kivételt képez, ha 
  • ezen időszakban a munkavállaló részére adott ellátást, azaz csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
  • a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe a munkavállaló, vagy
  • ebben az időszakban a munkavállaló önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít. 
Példa: Ha a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban – például gyermekgondozási díjban – részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Más a helyzet akkor, ha a fizetés nélküli szabadságot azért veszi igénybe a munkavállaló, mert például építkezik. Ez utóbbi esetben a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetelni fog. 

Továbbá szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy 
  • munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj) került kifizetésre, illetve
  • táppénzfizetés történt.
Példa: Ha a munkavállaló keresőképtelen, akkor mindaddig, amíg táppénz folyósítására kerül sor, nem fog szünetelni a biztosítási jogviszony. A táppénz azonban korlátozott ideig jár, és erre tekintettel, ha a munkavállaló részére már nem folyósítható a táppénz, azonban a keresőképtelensége még mindig fennáll, akkor már nemcsak azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy nem „kap” táppénzt, hanem még a biztosítási jogviszonya is szünetelni fog.

Szünetel továbbá a biztosítás: 

  • az igazolatlan távollét időtartama alatt,
  • a letartóztatás tartama alatt kivéve, ha 
  • a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá 
  • a szabadságvesztés tartama alatt kivéve, ha
    • az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, 
    • a fogvatartott – a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint – a Tbj. 6. §-a szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony ideje alatt létesít.
21T1041-es nyomtatványon jogviszony szünetelését be kell jelenteni, a szünetelés megkezdésétől számított 8 napon belül. Továbbá a szünetelés végét is jelenteni kell a fenti nyomtatványon, annak befejezését követő 8 napon belül. 

A szünetelés azt eredményezi, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállalónak, ha 
  • belföldinek minősül és magyar lakóhellyel (szálláshellyel) – folyamatosan minimum egy éve – rendelkezik, valamint 
  • nem áll a Tbj. 6-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonyban és 
  • egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.
Megjegyzés: Belföldi személy: Magyarország területén a 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, illetve bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, továbbá belföldi a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan személy.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Kisgyermekekkel otthon lévők szövetkezete

2021. Október 25. 6:54 - siteadmin



Idén július 1-jétől szövetkezet formájában, új foglalkoztatási lehetőség nyílt a kisgyermekkel otthon lévők részére. Több hírforrás is beszámolt arról, hogy ősszel beindult a kisgyermekes szövetkezetek alapítása. Az alábbiakban ismertetjük a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének lehetséges céljait, a tagok közreműködésére és társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályait.


A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a kisgyermekesek szövetkezetének céljaként az alábbiakat jelöli meg: 

A szövetkezet célja
  • nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása oly módon, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak; továbbá
  • elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez. 
Azaz a szövetkezet a foglalkoztatáson túl egy oktatási (tapasztalat átadási) cél megvalósítására irányul. 

Mindezek alapján a szövetkezetekről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik a fenti célkitűzésekkel.

A szövetkezet tagjai

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csak természetes személyek lehetnek tagjai, akik személyes közreműködést is vállalnak a szövetkezetben. További előírás, hogy a tagoknak legalább 90%-a olyan természetes személy, aki nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül. Fontos azonban megemlíteni, hogy a gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag tagsági jogviszonya megszűnik azon a napon, amelytől sem gyermekgondozási díjban, sem gyermekgondozást segítő ellátásban nem részesül.

A tag köteles vagyoni hozzájárulást is teljesíteni, így a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének alapításakor, illetve belépéskor a tagnak az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulást kell teljesítenie, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.

A szövetkezet bevétele 

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

Tag személyes közreműködése 

A szövetkezete a tagokkal tagsági megállapodást köt a személyes közreműködésre. Ez a megállapodás tartalmazza a személyes közreműködés 
  • tartalmát, 
  • módját és 
  • ellentételezését azzal, hogy ezt úgy kell meghatározni, hogy annak arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével, és figyelemmel kell lenni a fenti árbevétel felosztására is.
Meg kell említeni, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében is teljesítheti. Ez a külső szolgáltatás olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és erre a foglalkoztatásra a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, valamint a munkatörvénykönyvének és a munkavédelemről szóló törvénynek adott rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szövetkezet és tagjának társadalombiztosítási jogállása

A társadalombiztosításban az alap, és egyben kiindulási szabály az, hogy a szövetkezet tagja biztosított, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Ez esetben a tb közterheket a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint kell fizetni.

Ezt az alapszabályt azonban nem kell alkalmazni a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjára, ha egyéb jogcímen biztosított kivéve, ha a tag munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján) vagy a 2019. évi törvény (Tbj.) 6. § (2) bekezdése alapján (például választott tisztségviselőként) biztosított.

Példa: Ha a kisgyermekes munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van, és ez idő alatt gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, akkor a munkaviszonyban biztosított. (A fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítási jogviszony nem szünetel, ha gyed vagy gyes kerül folyósításra.) Ha ez a személy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja, ahol személyes közreműködése kapcsán díjazásban részesül, akkor ezen díjból nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie, hiszen munkavállalóként biztosított, így a szövetkezetben nem lesz biztosított. 

Továbbá a szövetkezetet nem terheli sem szociális hozzájárulási adófizetés, sem szakképzési hozzájárulás megfizetése. Azaz a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rögzíti, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a szövetkezetnek az ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel szerzett jövedelme tekintetében. A szakképzési hozzájárulásról szóló 2019. évi LXXX. törvény is kibővült azzal a szabállyal, hogy szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli a lakásszövetkezeten, a szociális szövetkezeten, az iskolaszövetkezeten, a közérdekű nyugdíjas szövetkezeten túl a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét sem. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Munkaviszony elhatárolása a megbízástól

2021. Szeptember 29. 20:15 - siteadmin



Sokszor felmerül az a kérdés, hogy mikor lehet valakit munkaviszony helyett megbízásban foglalkoztatni, azaz milyen szempontokat kell figyelembe venni a két foglalkoztatásnál. A munkaviszony minősítő jegyeit részletezi a 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv. Az irányelv ugyan már nem hatályos, de még ma is sok támpontot ad a munkaviszony és a megbízás elhatárolására. Mindezek alapján összefoglaljuk azokat a fontosabb szempontokat, amelyek a két foglalkoztatási formát elhatárolják egymástól.

Jogszabályi alap

A munkaviszonyt a Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) szabályozza, míg a megbízásra a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályait kell alkalmazni. Amíg a Munkatörvénykönyv szigorú, kötelező szabályokat fogalmaz meg, addig a Polgári Törvénykönyvre a szerződéskötési szabadság a jellemző.

Életkor

Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, illetve gyámhatósághoz történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. Ugyanakkor megbízási szerződésnél nem érvényesül a munkaviszonynál megjelölt életkorbeli kötöttség. 

Személyes munkavégzés 

A munkaviszonyban a személyes munkavégzés érvényesül, azaz a munkavállalót nem helyettesítheti rokona vagy egy másik, általa felkért másik személy. Ezzel szemben a megbízásnál érvényesülhet a megbízott helyettesítése azzal, hogy a megfelelő helyettesről a megbízott köteles gondoskodni. 

Kötelezettség

Tipikusan a munkaviszonyra jellemző, hogy a foglalkoztatót foglalkoztatási kötelezettség terheli, míg a munkavállalónál munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség érvényesül. Ilyen szabállyal nem találkozhatunk a megbízásnál.

Hierarchia

A munkaviszonyban szigorú alá-fölérendeltségi viszony érvényesül a munkáltató és a munkavállaló között, ezzel szemben a megbízásnál a mellérendeltség dominál.

Eszközök

A munkáltató biztosítja a munkaviszonyban a munkavégzéshez szükséges eszközöket, míg a megbízási szerződés esetén elsősorban a megbízott gondoskodik a munkavégzéshez szükséges eszközök meglétéről.

Utasítás

A munkaviszonyban a munkáltató folyamatosan utasításokat adhat a munkavállalónak a munkavégzés kapcsán. Ezen utasítások megtagadására két esetben kerülhet sor. Az egyik esetben meg kell tagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A másik esetben meg lehet tagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Mindkét esetben azonban a munkavállaló – az utasítás megtagadása ellenére is – köteles rendelkezésre állni.

A megbízás esetén is igaz, hogy a megbízott köteles a megbízó utasításait követni. Megbízás esetén azonban akkor kell megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. 

Díjazás

Munkaviszonyban – ha a munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik – akkor legalább a minimálbért, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimumot el kell érnie a díjazásának. Adott munkavégzéskor, például túlóra, éjszakai munkavégzés, több műszakban vagy pihenőnapon történő foglalkoztatás esetén pótlékot kell fizetni a munkavállaló részére. Ezzel szemben a megbízási szerződés keretében dolgozó személy akár díjazás nélkül is végezheti a tevékenységét azzal, hogy ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.
 

Biztosítási jogviszony

Ha a nem saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban dolgozik, akkor biztosítási jogviszony jön létre. A munkavállaló – akár teljes, akár részmunkaidőben dolgozik – biztosítottként természetbeni (például tb támogatott orvosi ellátás) és pénzbeli (például táppénz, adott előfeltételek esetén csed, gyed) társadalombiztosítási ellátásokra lesz jogosult. Ha a nem saját jogú nyugdíjas megbízásban dolgozik, akkor ez esetben biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Mindezek alapján elmondható, hogy ha a foglalkoztatott megbízási szerződés alapján reggel 8-tól 16.30-ig (kötött munkaidőben) dolgozik, és munkavégzése során a cég eszközeit, annak adatbázisait használja oly módon, hogy ha túlórázik, akkor ezért bérpótlékra jogosult, akkor biztos, hogy ez esetben a megbízási szerződés egy munkaszerződést leplez, azaz színlelt szerződés áll fenn.  


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93] [94]
Blog archivum