|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Új adómentes cafeteria-elem: a diákhitel törlesztésének támogatása2018. Február 27. 8:14 - siteadmin Az idei évtől, január elsejétől van egy új adómentes juttatási lehetőség az szja-törvény szerint: már a diákhitel törlesztését is támogathatja a munkáltató. Pontosabban a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló kormányrendelet alapján nyújtott, a hallgatói hitelszerződés szerint előírt törlesztés kötelező összegéig nyújtható munkaviszonyban a támogatás – adómentesen legfeljebb a havi minimálbér 20 százalékáig.
Az szja-törvény vonatkozó része nem tesz különbséget, hogy milyen diákhitelről van szó, vagyis a Diákhitel1 és a Diákhitel2 kötelező törlesztését is támogathatja a dolgozó cége. Hogy mekkora a kötelező törlesztés, arról a Diákhitel Központ decemberben küldött tájékoztatót az érintetteknek.
Van néhány eset, amit jó ha tud a dolgozó, és a cége, is, amikor nem él az adómentes juttatás lehetősége, tudtuk meg egy NAV-os tájékoztató előadáson:
Havi 27 600 forintig adómentes idénA munkáltatóknak azért igen kedvező az új lehetőség, mert a havi minimálbér 20 százalékáig, vagyis havi 27 600 forintig adómentesen adható a juttatás. Ha a munkavállalónak ennél magasabb összeget kell havonta visszafizetnie, akkor akár a 27 600 forint feletti részt is kifizetheti a munkáltató, de a felettes rész már bérjövedelemként válik adókötelessé.
Amennyiben az első esetről van szó, és mégsem fizeti be a törlesztést a munkavállaló, akkor az az ő hibája. Emiatt a munkáltatót nem érheti retorziót, ettől nem válik adókötelessé a juttatása.
Népszerű lehet az új adómentes juttatásElőre sejthető volt, hogy a juttatás várhatóan népszerű lesz a 2018-as cafeteriában, hiszen adómentes, és a diákhiteles dolgozók rendszeres fizetendőjére adhat fedezetet.
Ezt látszik alátámasztani a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin és az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége, valamint a BKIK támogatásával elkészített felmérése melyben 683 válaszadó juttatási rendszerét vizsgálták.
A január végére feldolgozott kutatásban a válaszadó munkáltatók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már 2018-ban szerepelteti a diákhitel törlesztés támogatását a juttatási rendszerében, míg 10 százalék a jövőben tervezi ennek bevezetését – derült ki a Cafeteria TREND közleményéből.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
 0 hozzászólás A méltányosságból adható kivételes rokkantsági ellátás2018. Február 26. 11:08 - siteadmin
Megváltozott munkaképességű személyek széles körét érintheti a 2018. január 1-jétől bevezetett új ellátás, a kivételes rokkantsági ellátás. Sokan vannak, akiknek az egészségi állapota, illetve a munkaképesség csökkenése indokolná a rokkantsági ellátás megállapítását, de a jogszabályban előírt szükséges előzetes biztosítási idő hiányában erre nem került sor. 2018. január 1-jétől bevezetett új méltányossági ellátás azonban lehetőséget nyit arra, hogy ezen személyek egy része ellátásban részesüljön. Mindezek alapján az alábbi bejegyzésben részletesen ismertetem 2018. január 1-jétől alkalmazandó kivételes rokkantsági ellátást.
Ki jogosult a kivételes rokkantsági ellátásra?A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2018. január 1-jétől kiegészült egy új 13/A. §-sal, amely a kivételes rokkantsági ellátás szabályait tartalmazza.
A fenti szabály alapján méltányosságból, az éves költségvetési törvényben meghatározott keretösszeg kimerítéséig, kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
Megjegyzés: A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki fentiekben ismertetett minimális biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik. Azaz előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki rendelkezik a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a 985 nap, 10 éven belül a 2299 nap, vagy 15 éven belül a 3285 nap biztosítási idővel.
Kivételes rokkantsági ellátás igényléseA kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Nagyon fontos, hogy a kérelem benyújtásakor be kell tartani a fenti határidőt.
Az ellátás megállapításához ki kell tölteni „Adatalap a kivételes rokkantsági ellátás igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt. Az adatlaphoz csatolni kell többek között a következőket:
Az adatlapot a lakcím (bejelentett lakóhely vagy bejelentett tartózkodási hely) szerint illetékes, rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi-, megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához kell benyújtani, illetve megküldeni.
Megjegyzés: A kormányhivatal tájékoztatása alapján azon személyek, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően vált jogerőssé az elutasító döntésük, 2018. teljes évében benyújthatják a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmüket.
Kivételes rokkantsági ellátás havi összegeA kivételes rokkantsági ellátás mértéke az adott ellátás minimum összegének 65 %-a.
A kormányhivatal* idén kiadott tájékoztatása alapján az ellátás az alábbiak szerint alakul:
* forrás: www.kormanyhivatal.hu oldalon „TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegéről 2018. évben”
Döntés és jogorvoslat kivételes rokkantsági ellátásrólAmennyiben a kivételes rokkantsági ellátás megállapításra kerül, akkor az ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.
Abban az esetben, ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag azért utasították el, mert a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.
Tekintettel arra, hogy méltányossági jogkörben kerül sor a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására, így a meghozott döntés ellen nem lehet fellebbezést benyújtani. A döntést csak bíróság előtt, közigazgatási perben lehet megtámadni, de ez esetben is kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.
Kivételes rokkantsági ellátás megszüntetéseA kivételes rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő
Azaz a kivételes rokkantsági ellátás esetén is figyelemmel kell lenni arra, hogy a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát.
Megjegyzés: 2011. évi CXCI. törvény alapján a fentiekben említett minimálbér alatt a következőt kell érteni. Minimálbér az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 1. alpontjában foglalt bér, amely idén havi 138 000 forint, míg egyéni és társas vállalkozó esetén 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 2. alpontjában foglalt bér, amely idén havi 180 500 forint.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás Családi kedvezmények, nem csak a jövedelem után2018. Február 22. 9:01 - siteadmin
A kormány több eszközzel is igyekszik ösztönözni a házasságot és a gyermekvállalást, ezek közül a legfontosabbak a személyi jövedelemadóból levonható kedvezmények. Ezeknek két fajtája van: az első házasoknak és a gyermeket nevelőknek járó támogatás. Ezeknek pontos feltételeit az Szja. törvény 29.§-a írja le.
Az első házas kedvezményA két támogatás nem zárja ki egymást – sorrendben az első a házasságkötés után járó juttatás. Ez azt jelenti, hogy ha egy fiatal házas mindkettőre jogosult, a gyermekek után járó adóalapkedvezményt az első házasok kedvezményének levonása után érvényesítheti.
Az első házasok kedvezménye a házasságkötés első hónapját követő 24 hónapig vehető igénybe, összege pedig havi szinten 33335 forint, ami 5 ezer forinttal csökkenti a fizetendő adót. Az együttes jogosultság itt azt jelenti, hogy igénybe veheti a pár egyik tagja, de meg is oszthatják, az összeg ebben az esetben értendő együttesen.
A támogatásra akkor jogosult egy pár, ha 2014. december 31-ét követően belföldön vagy külföldön kötöttek házasságot (regisztrálták élettársi kapcsolatukat), és legalább egyiküknek ez az első házassága (bejegyzett élettársi kapcsolata). Tehát ha egy pár egyik tagja korábban már házas volt, azzal nem vész el a kedvezmény. Akkor viszont igen, ha a 24 hónap közben elválnak, vagy egyikük meghal.
Az is fontos, hogy a kedvezménynek nincs korhatára, van viszont egy kikötés: nyugdíjasok csak akkor vehetik igénybe, ha a nyugdíjukon túl van összevont adóalapba tartozó jövedelmük, amelyikből levonható a kedvezmény. Ha a kedvezmény – esetleg a gyermekek után járó kedvezménnyel összevonva – meghaladja az összevont jövedelem nagyságát, akkor családi járulékkedvezményt lehet érvényesíteni, ez a felettes rész 15 százaléka lehet.
A családi kedvezményUgyanez igaz a már említett, gyermekek után járó családi adókedvezményre is, amelyet szintén az összevont adóaalapból vonhat le a gyermeket nevelő egyik szülő. Itt természetesen nem fontos, hogy házasok legyenek, és az sem kitétel, hogy az vegye igénybe a kedvezményt, aki a családi pótlékra jogosult. A családok támogatásáról szóló törvény ugyanakkor kimondja, hogy családi pótlékra jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, ha a gyermekkel együtt lakik, és legalább egy éve aláírt közokirattal igazolni tudja, hogy a szülővel élettársi kapcsolatban van. Ha pedig a családi pótlékra jogosult az élettárs, akkor a családi kedvezményt is igénybe veheti.
A családi kedvezményt külföldi állampolgárok is igénybe vehetik, ha jövedelmük legalább 75 százaléka után Magyarországon kötelesek adót fizetni, és más országban nem vesznek igénybe ilyen támogatást.
Speciális eset az, amikor az elvált szülők felváltva nevelik a gyermeke(ke)t, és a családi pótlékra is 50-50 százalékban jogosultak. Ilyenkor mindketten igénybe vehetik az adókedvezményt, természetesen az új családi viszonyaik szerint. Ha például egy közös gyermek volt a korábbi házasságban, az apa új felesége viszont szintén egy gyermekkel érkezik az új házasságba, akkor az apa már a két gyermek után számolhatja a kedvezményt. Eközben a volt feleség (új családjával) szintén igénybe veheti a közösen nevelt gyermek után az adókedvezményt.
A kedvezményt igénybe lehet venni a gyermek megszületése előtt, a várandósság 91. napjától is. Ebben az esetben azonban csak a kismama vagy vele közös háztartásban élő házastársa igényelheti, élettárs nem.
A kedvezmény a magzatokon és családi pótlékban részesülő gyermekeken kívül a rokkantjáradékra jogosult utódok után is igénybe vehető. Mindkét esetben igaz, hogy 2017-től már nem csak a szülő, hanem annak hozzátartozója is igénybe veheti. Ez segíti például azokat, akik elhunyt testvérük gyermekét fogadják be. Ettől az évtől pedig saját háztartásban nevelt gyereknek számít az is, aki a szülő beleegyezésére vagy kérelmére kerül átmeneti gondozásba.
A családi kedvezmény minden olyan hónapban igényelhető, amelyikben legalább egy napig megvan a jogosultság. Ha viszont ez megszűnik, azt jelezni kell az adóelőleget fizető munkáltató vagy az adóhatóság felé. Erre akkor kell például ügyelni, ha a gyermek leérettségizik és munkába áll, így a családi pótlék már nem jár utána. Ha ilyenkor a szülő továbbra is igénybe veszi a kedvezményt, azt jogosulatlanul teszi.
Az igénybe vehető kedvezmény összeg idén az egy, a három, illetve a több gyermeket nevelők esetében változatlan marad, vagyis egy szülő egy gyermek után 66570 forinttal, 3 és minden további gyerek esetében pedig 220 ezer forinttal csökkentheti a fizetendő szja-t. Ha viszont két gyermek van a családban, évi 100 ezer forint helyett 116 670, vagyis havi 17 500 forint vonható le az adóból.
Ha tehát valaki egy jogosult gyermeket nevel, akkor havi 10 ezer forinttal kevesebb adót fizet. Ha kettőt nevel, de abból csak egy jogosult a kedvezményre, akkor 17 500 a kedvezmény, ha mindkettő, akkor már 35 ezer forint. Ha három gyermeke van, de csak egy után tudja igénybe venni az adókedvezményt, akkor a fizetendő adó havonta 33 ezer forinttal csökkenthető, ha viszont mindhárom után, akkor már 99 ezer forinttal.
Érinti az adózást két 2018-tól élő engedmény is. Az egyik a gyermekes családok jelzáloghiteleit érinti: a kormány döntése alapján a tartozása a harmadik, a negyedik és az ötödik vagy további gyermek megszületése esetén gyermekenként 1-1 millió forinttal csökken. A másik pedig a diákhitelt: az első gyermek vállalásakor az édesanya fennálló diákhitelét felfüggesztik, a másodiknál a tartozás felét elengedik, a harmadiknál pedig az egészet. Az elengedett hitel adómentes jövedelemnek számít.
0 hozzászólás Mennyi a cafeteria adója? És mekkora az ideális cafeteriakeret?2018. Február 14. 12:46 - siteadmin
Aki esetleg kereste már az szja-törvényben a cafeteria szót, az rácsodálkozhatott, hogy nem szerepel ilyen jogcímen juttatás. Csak béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás és adómentes juttatás szerepel a jogszabályban. De akkor hogy lesz ebből cafeteria? Úgy, hogy a munkáltató összeállít a törvényben szereplő juttatásokból egy csomagot (=cafeteria), meghatározott összegig, és az igénybevétel lehetőségeiről készít egy úgynevezett cafeteriaszabályzatot, jelezve, hogy mely dolgozói csoportok miből választhatnak. A csomagból aztán a mindegyik munkavállaló kiválaszthatja, hogy személy szerint mit milyen összegben szeretne igénybe venni a megadott kereten belül. De az is járható út, ha a munkáltató konkrétan kiköti, hogy milyen juttatásokat ad. Az előbbi talán a választás lehetősége miatt szimpatikusabb lehet a dolgozóknak, hiszen a saját igényeiket érvényesíthetik.
A hétköznapi nyelvben persze előfordul, hogy a béren kívüli juttatásokkal azonosítják a cafeteriát, de nem csak ilyen juttatásokat tartalmazhat tehát a csomag, hanem adómentes, és egyes meghatározott juttatást is. Ebből következik az is, hogy olyan nincs, hogy „a cafeteria adója”. Hanem az egyes juttatási elemeknek lehet adóterhe: az adómentesnek persze nincs, a béren kívüli juttatásé idén nem változott, maradt 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatásoké pedig 40,71 százalékra csökkent.
A munkáltatók többsége bruttóban nyújtja a cafeteriakeretet, tehát amikor a dolgozó kiválasztja az egyes elemeket, akkor ha azoknak van adója, azt azzal együtt kell figyelembe venni a keret felhasználásánál. (Ha viszont a munkáltató mégis nettóban adja a juttatásokat, akkor értelemszerűen a keretben az adót nem kell figyelembe venni.)
Vegyünk 100 ezer forintot.
* Ha kizárólag adómentes juttatásokat kért, akkor 100 ezer forint értékben fogja ezeket megkapni.
* Ha csak béren kívüli juttatásokat kért, akkor 74 505 forint értékben fog ezekhez hozzájutni.
* Ha pedig kizárólag egyes meghatározott juttatásokat, akkor 71 068 forintnyi juttatás realizálódik nála.
* De tegyük fel, hogy egyformán kér mindegyik juttatásból – ekkor 33.333+24.834+23.689 forintnyi juttatást élvezhet majd, azaz összesen 81.856 forintnyit.
A példákból látszik, hogy miért lehet előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára is, ha adnak és kapnak juttatásokat, illetve ha van cafeteria.
Mennyi lehet az ideális cafeteriakeret?Vannak szakértők, akik szerint a munkáltatóknak úgy érdemes belőni a cafeteria összegét, hogy kötnek egy ésszerű kompromisszumot. Hiszen a bérhez képest kisebb adóteher mellett megteheti, hogy valamennyivel többet adjon, mintha bérben gondolkodna. Az ésszerű kompromisszum az lehet a 100 ezer forintos példánál maradva, hogy 113 ezer forintos cafeteriakeretet adnak. Ekkor is 8 ezer forinttal kevesebb lesz ugyanis a céges költség, mintha 100 ezer forint bért fizetnének ki. (És itt megjegyezzük, hogy a törvény szerint bér, vagy béremelés helyett, teljesítményért cserébe semmiképpen nem lehet cafeteriát adni – vagyis a kérdés csak a költségek oldaláról értelmezhető.)
A 113 ezer forintos cafeteriakeretből pedig értelemszerűen a dolgozóknak is több jut, bárhogy is állítja össze a csomagját.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólásA gyermekét egyedül nevelő munkavállaló társadalombiztosítási- és családtámogatási ellátásairól.2018. Február 14. 10:58 - siteadmin Mind a Munkatörvénykönyv, mind a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, mind a családok támogatásáról szóló törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülőkről. Az alábbiakban bemutatom, hogy ki minősül egyedülállónak a Munkatörvénykönyv, az egészségbiztosítási törvény és a családtámogatási törvény alapján, és mennyiben tér el a gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók ellátása azoktól, ahol mindkét szülő neveli a gyermeket, gyermekeket.
A Munkatörvénykönyv külön rendelkezik a gyermekét egyedül nevelő munkavállalók munkaidő-, és pihenőidő-beosztásáról, illetve más helyen történő munkavégzéséről. A hatályos szabály alapján a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál – gyermeke 3 éves koráig –
egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható,
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el, kivéve ha erre baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében kerül sor.
Továbbá külön szabály vonatkozik a szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzésre. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Más helységben végzendő munkára akkor kötelezhető a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 16 éves koráig, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.
Megjegyzés: A Munkatörvénykönyv alapján gyermekét egyedül nevelő munkavállaló az, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
Ezt követően tekintsük át, hogy gyermeke betegsége esetén, milyen hosszan jogosult a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló táppénzre!
Gyermekápolási táppénzA kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján táppénzre jogosult többek között az a munkavállaló, akinek a biztosítási jogviszonya alatt 12 év alatti gyermeke beteg lesz. Gyermekápolási táppénz időtartama az egyedülálló szülő esetén hosszabb, mint a gyermeküket együtt nevelő szülők esetén, de ez a különbség csak a gyermek 3 éves korát követően érvényesül az alábbiak szerint:
A gyermekápolási táppénz
A gyermekápolási táppénz kapcsán – a Munkatörvénykönyvében leírtakkal megegyezően – egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Nem minősül egyedülállónak, akinek élettársa van.
Megjegyzés: Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.
Továbbá a gyermekápolási táppénz kapcsán egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat (élettársakat), akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, valamint akinek a házastársa (élettársa) többek között
Családi pótlékA gyermekápolási táppénz összegénél nincs különbség abban, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, vagy sem. Ezzel szemben a családi pótlék mértéke függ attól, hogy a szülő egyedülállónak minősül-e. Milyen mértékű ez a különbség?
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a családi pótlék mértéke függ a gyermekek számától, továbbá függ attól, hogy a gyermek(ek)et egyedülállóként vagy nem egyedülállóként neveli a szülő, illetve függ attól is, hogy a gyermek tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül-e.
Mindezek alapján, ha például egy munkavállaló egyedül neveli a gyermekét, akkor az alábbi családi pótlékokra jogosult:
A fenti összegek kapcsán megállapítható, hogy a családi pótlék ugyan differenciált, azaz magasabb összegű családi pótlékra jogosult az egyedülálló szülő, de ez különbség minimális, a nem egyedülálló szülőknek járó ellátáshoz képest.
Családi pótlék esetén – hasonlóan a Munkatörvénykönyvhöz és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényhez – egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Továbbá ezen ellátás kapcsán egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
Összegezve megállapítható, hogy mindhárom törvény egyedülállónak tekinti a hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön élő személyt, és azt, akinek nincs élettársa. Azonban az egyedülállóság további eseteit is szabályozza a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, és a családok támogatásáról szóló törvény, amelyekre az ellátások megállapításakor figyelemmel kell lenni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
