|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Változások a gyermekgondozási díjra vonatkozó 2017.évi szabályozásban2017. Január 30. 10:08 - siteadmin Bejegyzésünkben összefoglaljuk a gyermekgondozási díj 2017. január 1-jétől hatályos módosításait, valamint a gyermekgondozási díj folyósítása alatti munkavállalás és vállalkozói tevékenység (beleértve a kisadózást is) szabályait és ez esetben fizetendő tb közterheket.
Gyermekgondozási díj módosításai
Keresőtevékenység gyermekgondozási díj folyósítása alatt2016. január 1-jétől a gyermek születését követő 169. naptól, azaz a teljes gyermekgondozási díj alatt lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez a keresőtevékenység minden idő-, és jövedelemkorláttól mentes, azaz napi 8 órában, akár havi 500 000 forint bruttó jövedelem is megszerezhető. Korlát csak az ún. diplomás vagy hallgatói gyermekgondozási díj esetén áll fenn. Ez a gyermekgondozási díj a gyermek születésétől jár. A gyermek születését követő 169. napot megelőzően azonban nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
A szülő keresőtevékenységét folytathat akár munkaviszonyban, akár vállalkozóként.
Munkaviszony esetén figyelemmel kell lenni arra a munkatörvénykönyv által előírt szabályra, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ha például az egygyermekes édesanya gyermeke egyéves kora után visszamegy dolgozni és kezdeményezi, hogy korábbi napi 8 óra helyett napi 4 órában dolgozna, akkor a munkáltató köteles őt ennek megfelelően napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatni.
A gyermekgondozási díjban részesülő munkát vállaló szülő munkabéréből levonásra kerül
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót azzal, hogy a gyermekgondozási díj alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Ha a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít a gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló után, akkor a részmunkaidő foglalkoztatásra tekintettel nem kell arányosítani az igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt.
Ha gyermekgondozási díj folyósítása mellett a szülő egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a járulékokat, azaz ez esetben nem kell a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 22 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetni. Erre tekintettel, ha a gyermekgondozási díjban részesülő vállalkozónak havi 200 000 forint a vállalkozói tevékenységből realizált havi jövedelme, akkor a 200 000 forintot alapul véve fizeti meg 10 % nyugdíjjárulékot, a 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és a 22 % szociális hozzájárulási adót.
Ha a gyermekgondozási díj folyósítása mellett vállalkozóként dolgozó szülő kisadózást választ, akkor kisadózásról szóló 2012. évi CXLVII. törvény alapján főállású kisadózónak minősül, és havi 50 000 forint tételes adót fizet. Megjegyzem, ez esetben választhatja a magasabb 75 000 forint havi tételes adófizetést is. A kisadózásról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdése alapján nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó gyermekgondozási díjban részesül, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
 0 hozzászólásMégsem emelték meg a kilométerpénzt2017. Január 30. 9:23 - siteadmin Alapesetben marad a 9 forint kilométerenként, de ha a munkáltató akarja, adhat akár 15 forintot is. Adómentesen.
A kilométerpénz a közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) munkába érkező munkatársak számára fizethető.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendelet szerint a munkavállalónak 4 esetben kötelező kilométerpénzt adni. Akkor, ha
Értelemszerűen az utóbbi 3 esetben akkor jár a kilométerpénz, ha egyébként a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között van közösségi közlekedés.
A kilométerpénz 2005 júliusa óta volt 9 forint (előtte 3 forint), szóval jócskán megérett már az emelésre, főleg, ha a benzin árát nézzük (2005-ben 250-270 forint között volt az ár). Szóval volt öröm, amikor a tavaly őszi adócsomagban elfogadták, hogy 2017. január elsejétől felemelik 15 forintra a kilométerenként fizetendő díjat. A juttatás egyébként adómentes.
Januárban azonban jött egy kormányrendelet, és alig két hét után január 13-ától visszaállt a 9 forintos kilométerpénz. Pontosabban némi rugalmasság került a rendszerbe, csakhogy ennek a dolgozók valószínűleg nem örülnek. Az a helyzet ugyanis, hogy január 13-ától a fent említett 4 esetben csak az szja-törvényben meghatározott 15 forint 60 százalékát kötelező megadnia közlekedési költségtérítésként a munkáltató. Viszont mérlegelheti, hogy a fennmaradó 6 forintot adja-e, vagy sem. Vagyis ha akarja, adhatja a munkaadó a 15 forintot is. A 15 forintból a 9 forint lesz a kötelező, a 6 forint pedig az adható rész. Utóbbi akár cafeteriaként is adható, adómentesen.
Ami még fontos:
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás Változások 2017. januárjától a táppénz, a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj ügyintézésében2017. Január 25. 7:59 - siteadmin Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése 2017. január 1-jén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (rövidítve: NEAK) változott, és ezzel egyidejűleg az ellátandó feladatok köre is leszűkült. Többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatai 2017. január 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF) kerültek. Az alábbi bejegyzésben összefoglaljuk, hogy mit eredményez ez az átszervezés a gyakorlatban.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: OEP) pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos fontosabb feladatai többek között az alábbiak voltak:
Kifizetőhelyi tájékoztatóAz OEP szervezeti változására tekintettel a kifizetőhelyek a pénzbeli ellátások megállapításakor már nem az OEP kifizetőhelyi tájékoztatója alapján járnak el, hanem az ONYF Központja által kiadott tájékoztatót kell alkalmazniuk. Erre tekintettel 2017. január 1-jétől a következő jogszabályváltozás lépett hatályba: „A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, valamint az üzemi balesettel kapcsolatos kérelem elbírálásánál az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél az ONYF Központja által kiadott tájékoztató szerint köteles eljárni. A tájékoztatóban foglaltak betartását a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok, mint kifizetőhelyek tekintetében az ONYF Központja ellenőrzi.”
Ellátások igényléséhez szükséges nyomtatványok2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján, „ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén az ONYF Központja által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvánnyal együtt – 5 napon belül a székhelye szerint illetékes járási hivatalnak megküldi.”
Azaz a fenti jogszabálymódosítás rendelkezik egyrészt arról, hogy az ellátásokhoz szükséges nyomtatványt a továbbiakban nem az OEP, hanem az ONYF Központja biztosítja, másrészt a kérelmeket nem az egészségbiztosítási ügyekben eljáró fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz, hanem az egészségbiztosítási ügyekben eljáró kormányhivatal járási-, illetve fővárosi kerületi hivatalához kell továbbítani.
Megjegyzés: a pénzbeli ellátásokhoz szükséges nyomtatványok a NEAK oldalán érhetőek el.
Másodfokú döntés a pénzbeli ellátásokról2017. január 1-jétől a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének járási-, fővárosi kerületi hivatala által az egészségbiztosítási ügyekben hozott hatósági döntéseivel szembeni fellebbezést az OEP pénzbeli ellátásának szervezeti egysége helyett Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el.
Végezetül az ügyintézéshez kapcsolódóan szeretnénk felhívni a figyelmet az alábbi jogszabályváltozásra:2017. január 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók is csak elektronikus úton intézhették volna a pénzbeli ellátások igénylését. 2016. december 19-én megjelent törvénymódosítás alapján azonban ez az ügyintézés kitolódott 2017. második felére. Erre tekintettel 2017. július 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a kormányhivatalnál történt regisztrációt követően kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás Fontos határidő jár le két hét múlva2017. Január 18. 11:44 - siteadmin Ahhoz, hogy a lakáscélú támogatás adómentes legyen, január 31-ig meg kell kapnia a munkáltatónak a banki igazolást.
A cégeknek 2014 áprilisa óta van lehetőségük arra, hogy adómentesen támogassák a dolgozók lakásvásárlását, illetve lakáshitel-törlesztését. A lakáscafeteria keretében a munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat adómentesen. Akár egy összegben is.
Az adómentes juttatást használt vagy új lakás vásárlására, építésére, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre, illetve az ilyen célra felvett hitelek visszafizetésére lehet felhasználni, amennyiben a munkavállaló valamilyen arányban tulajdonos. Összegénél kikötés, hogy nem lehet több a vételár vagy az építési költség 30 százalékánál.
Az igénybevétel feltétele még az is, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényhez rendelt szobaszámot. A méltányolható lakásmérethez a szobaszám és együtt lakók viszonyát kell figyelembe venni.
Újdonságok januártólA lakáscafeteria szabályai tavaly augusztusban kerültek be egységesen az szja-törvénybe és a legutóbbi változás idén januártól él. Az új szabályok alapján már a házastárs közeli hozzátartozóit (=testvérét) is figyelembe lehet venni a lakók számának meghatározásánál. Emellett a fiatal házaspárok estén a lakók számának meghatározásakor számításba vehető a jövőben születendő gyermekek is.
Kedvezőbb a szobák számának meghatározása is: a 8 és 12 négyzetméter közé eső lakóhelyiségekből (vagyis félszobákból) kettőt egy szobaként lehet figyelembe venni. Így 1-2 fő esetén 3 szoba, 3-4 fő esetén pedig négy szoba lehet a méltányolható lakásméret. Minden további lakóval egy szobával nő az adómentesen támogatható lakásméret.
Az adómentességhez ez is kellAz adómentességhez azonban nem elég önmagában a méltányolható szobaszám és az összeghatár szabályainak betartása, hanem van néhány adminisztratív feltétel is.
Az egyik, hogy ha a munkáltató tavaly adott adómentes lakáshitel-támogatást a munkatársainak, akkor április 15-ig (munkáltató saját döntése alapján legkésőbb május 31-ig) össze kell gyűjtenie az ehhez kapcsolódó teljes dokumentációt.
Fontos: a munkatársaknak akkor is át kell adniuk a szükséges dokumentumokat a juttató cégnek, ha közben esetleg már megszűnt a munkaviszonyuk.
A másik fontos dolog, hogy a támogatás folyósításáról – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – legkésőbb január 31-éig kell a munkáltatónak igazolást kapnia a folyósító szervezettől, ami lehet hitelintézet (bank) vagy a Magyar Államkincstár.
Ha ez a két adminisztrációs feltétel nem teljesül, akkor nem valósulhat meg az adómentesség.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás Készpénzt cafeteriában? Így lehet!2017. Január 12. 12:31 - siteadmin
Az új év hozott egy új béren kívüli juttatást, ami első ránézésre meghökkentőnek tűnik az eddig megszokott lehetőségekhez képest: nem utalványt, nem valamilyen szolgáltatás ellenértékét, öngondoskodási forma támogatását, vagy más megcímkézett összeget jelent ugyanis, hanem egész egyszerűen készpénzt. Azaz bármilyen célra elkölthető kedvező adózású kifizetést.
Nem bérPersze ez nem jelenti azt, hogy innentől a bért, vagy ennek egy részét kedvezményes adózással letudhatná a munkaadó, hiszen béren kívüli juttatásról van szó, ami nem helyettesítheti a bért. Ez többek között azt jelenti, nincs mód arra, hogy pl. a bért csökkentsék, és készpénzcafeteriával pótolják ki a hiányzó összeget.
Mivel nem bérről van szó, így nem számít bele például a túlóra- vagy a pótlékalapba és a táppénzszámításba sem.
TIPP: a későbbi reklamációk elkerülése végett tanácsos a dolgozók felé hangsúlyosan jelezni, hogy az általuk megkapott pénzösszegből mennyi a bér és mennyi a cafeteria. Fontos: a juttatott pénzösszegről készüljön külön nyilvántartás.
Maximum 100 ezer forintA készpénzcafeteria éves szinten legfeljebb 100 ezer forintig adózhat kedvezően, azaz béren kívüli juttatásként, 34,22 százalékos közteherrel (1,18-as szorzó az adóalapra, amire 15 százalék szja és 14 százalék eho). Ha évi százezer forintnál nagyobb az összeg, akkor az már bérként adózik.
TIPP: Nem kell figyelni arra (sem nyilatkoztatni), hogy a dolgozó máshonnan is kap-e készpénzcafeteriát.
A részletek a munkáltatón múlnakArra nincs az szja-törvényben megkötés, hogy a készpénz-cafeteriát milyen formában, vagy ütemezésben kell kiadni, így ez a munkáltató döntése. Adható havonta, de negyedévente, félévente vagy évente is, készpénzben vagy utalással.
Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy szabály szerint a dolgozó arányosan csak annyi készpénzcafeteriát kaphat, amennyit az adott évben munkaviszonnyal töltött. Új belépőnél tehát arányosítani kell az éves összeget.
Kilépőnél pedig gond lehet, ha előre adták ki a juttatást – ilyenkor ugyanis az adott évben munkaviszonyban töltött időre járó összegen felül előre kiadott készpénzcafeteriára a kilépéskor a munkáltatónak jövedelemként le kell adóznia.
TIPP: célszerű lehet a juttatást mindig utólag kiadni, a már munkaviszonyban töltött időre.
Erzsébet helyett készpénzt?Az Erzsébet-utalványból tavaly havi 8 ezer forintnak megfelelő összeget lehetett adni, azaz évi 96 ezer forintnyit. Az utalvány idénre kikerült a béren kívüli juttatások köréből az egyes meghatározott juttatások közé, így adóterhe 43,66 százalékra emelkedett. Ezért ahol eddig Erzsébet-utalványt adtak a dolgozóknak, ott észszerű lépés lehet a hasonló éves keretösszegű készpénzcafeteriára váltani.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
|
Blog archivum
|
