|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Mennyit vesztettünk a SZÉP-kártyákon?2017. Június 14. 9:47 - siteadmin Mekkora összegről van szó?Az utolsó hetekben erősen felpörgött a felhasználás, így végül 98 százalék feletti lett a költés. Ennek ellenére a három kártyakibocsátónál összességében így is több mint 1,2 milliárd forint ragadhatott bent. És a pénzmegvonás 190 ezer dolgozót érinthetett.
Most a lejáratra kell figyelniA SZÉP-kártya lejárati ideje a rendelet szerint minimum 3 év, azonban a gyakorlatban mindhárom kibocsátó 5 évet alkalmaz. És mivel a Széchenyi pihenőkártya programja 2012-ben indult, idén járnak le először az azóta is meglévő kártyák. Akinek lejár a kártyája, az a rajta szereplő hónap vége után nem fog tudni fizetni vele.
Fontos: attól, hogy a kártya lejár, az egyenleg nem vész el. Amint elkészül az új kártya, arra átkerül.A kibocsátóknak egyébként még a lejárat előtt ingyenesen és automatikusan cserélniük kell minden olyan lejáró kártyát, amely a törvényi feltételeknek megfelel, azaz a lejáratot megelőző két évben érkezett rá feltöltés. A főkártyákat díjmentesen kell cserélni, a társkártyákra azonban 1500 forintot felszámíthatnak.
Hogyan kezeli a három bank a lejáratot?Az OTP-nél a munkáltatónak kell megrendelnie a cserekártyát – a cserekártya-állomány a lejáratok előtt egy hónappal kerül ki a munkáltató által hozzáférhető felületre. De ebben nincsenek benne a társkártyák, azokat egy külön nyomtatványon lehet igényelni. Viszont ha a munkáltató nem rendel cserekártyát, vagy a dolgozó már nem annál a cégnél van, ahonnan az utolsó feltöltést kapta, esetleg nincs munkaviszonya, akkor a kártyát (vagy társkártyát) a magánszemélynek magának kell igényelnie.
Az MKB-nál csak akkor gyártanak új kártyát a lejáró helyébe, ha két éven belül volt rá utalás, illetve ha a lejárat után újra utalás érkezik rá. A lejáró társkártya újragyártását pedig a főkártyabirtokos kérheti a banknál, vagy a munkáltatónál.
A K&H-nál a legegyszerűbb a csere: az érvényességi idő lejárta előtt automatikusan intézkednek a kártyamegújításról – 2 hónappal korábban postai úton kiküldik a fő és/vagy társkártyát is.
Apropó, postázás. Akinek lejár a kártyája, nézze meg a bankok által biztosított személyes felületén, hogy az adatai, köztük a postacíme stimmel-e.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.  0 hozzászólásHogyan adózik a diákmunka?2017. Június 14. 9:22 - siteadmin A tanév végével beköszönt a diákmunka fő szezonja. A középiskolások és a főiskolai, egyetemi hallgatók munkavállalásának több módja van, az adóhatóságot azonban egyikből sem lehet kihagyni.
A legfontosabb kikötés azonban nem erre vonatkozik. Munkát az a nappali tagozaton tanuló diák vállalhat, aki betöltötte a 15. életévét, ha pedig még nem múlt el 18, akkor a szülő vagy a törvényes képviselő beleegyezésére is szükség van. A 15 év egyébként engedmény az általános szabályokhoz képest: mivel a tankötelezettség korhatára 16 év, ez alatt csak néhány kivételes esetben (például színházban, filmben, hirdetésben szereplés keretében, vagy sportolóként) lehet pénzért dolgozni.
Nem ez az egyetlen eltérés a diákmunka és a rendes munkavállalás között. Mivel a diákigazolványra jogosult tanulók és hallgatók számára az állam biztosítja az egészségügyi ellátást, a diákmunka után nem kell járulékot fizetnie a munkáltatónak. (A diákigazolvány az utolsó befejezett tanév után október 31-ig érvényes.)
Mindez természetesen csak az ellátás igénybevételére jogosít, a táppénzre nem. A dolgozó diákok persze ezt is kaphatnak, de ehhez például az kell, hogy rendes munkaviszony keretében végezzenek munkát. Ez nem különbözik a szerződéses munkaviszonytól: a diák bért szerez, amiből 15 százalékos szja-t vonnak le, a munkáltató pedig befizeti utána az egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulékot is. Értelemszerűen ez nem csak a táppénzt teszi lehetővé, de a ledolgozott idő beleszámít a nyugdíjnál majd figyelembe vett időbe is.
Tény azonban, hogy a diákokat tipikusan nem így foglalkoztatják. Ennél jellemzőbb az, hogy iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ebben az esetben nem kell fizetni tb-járulékokat (akkor sem, ha valaki halaszt az egyetemen vagy főiskolán), személyi jövedelemadót viszont igen – akárcsak a rendes munkavállalásnál, az iskolaszövetkezetnél sem a diáknak kell ezzel bíbelődni, hanem a munkaadónak. Az éves adóbevallást azonban nem spórolja meg a diák, igaz, azt a megkapott adatok alapján elkészíti az adóhatóság.
Az említett két formán túl más lehetőség is van a foglalkoztatásra. Ilyen az úgynevezett egyéb jogviszony, ez például akkor áll fenn, ha a munkáltató megbízási szerződést köt a diákkal. Az így kapott pénz hivatalosan önálló tevékenységből származó jövedelem, amely után kétféle módon lehet adózni. Vagy tételes költségelszámolással, tehát minden felmerülő és bizonylattal igazolt költség levonása után, vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával, amikor a bevétel 90 százaléka az adóköteles jövedelem. (Az adó mértéke természetesen minden esetben 15 százalék.)
A járulékokat ennél a foglalkoztatási formánál akkor kell megfizetnie a munkáltatónak, ha a diák díjazása időarányosan eléri a minimálbér 30 százalékát. (Naponta ez 1275 forintot, havi szinten pedig 38250 forintot jelent.)
A diákokat egyszerűsített munkavégzés keretében is lehet alkalmazni. Ez a forma az alkalmi munka és a mezőgazdasági vagy idegenforgalmi idénymunka esetében lehetséges. Itt nincsenek speciális szabályok a diákokra nézve, az általános előírások vonatkoznak rájuk is. Alkalmi munka esetében fontos például az, hogy csak egymást követő öt napig lehet végezni, egy naptári hónapban összesen 15 nap lehet, egy naptári évben pedig maximum 90 nap. Az adó befizetése a munkáltató dolga, a diáknak pedig csak akkor kell bevallást készítenie, ha a kifizetés összege meghaladja a ledolgozott napokra kiszámított minimálbér összegét.
Ez az úgynevezett mentesített keretösszeg napi 5870 forint. Ha például valaki 40 napot dolgozik ilyen módon, akkor kell bevallást készítenie, ha az összjövedelem több 234800 forintnál. A bevallásban pedig csak az ezt meghaladó részt kell feltüntetni. (Filmstatisztaként a napi limit nettó 12 ezer forint.)
Diákok is vállalhatnak háztartási munkát – esetükben például tipikusan ide tartozhat a korrepetálás, nyelvtanítás vagy a gyerekfelügyelet. Ennek pontos szabályairól itt írt partnerünk, a Branko Kft. A lényeg röviden: a diák foglalkoztatását be kell jelenteni az adóhatóságnál és havi ezer forintos regisztrációs díjat fizetni. Ezt követően azonban semmilyen adó vagy járulék nem terheli a fizetséget – hivatalos nevén adórendszeren kívüli keresetet.
0 hozzászólás  Egyedülállók egészségbiztosítási és családtámogatási ellátása2017. Május 31. 16:54 - siteadmin Gyermeküket egyedül nevelő szülőkre több teher hárulhat a gyermeknevelés kapcsán, mint azokra, akik párjukkal közösen nevelik a gyermeküket. Valószínűleg ezzel is összefügg, hogy mind az egészségbiztosítási, mind a családtámogatási törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülők ellátásáról. Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy ki minősül egyedülállónak az egészségbiztosítási törvény és a családtámogatási törvény alapján, és mennyiben tér el az egyedülállóként gyermeküket nevelők ellátása azokhoz a családokhoz képest, ahol mindkét szülő neveli a gyermeke(ke)t.
Gyermekápolási táppénzTáppénzre jogosult az szülő, akinek a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt 12 év alatti gyermeke beteg lesz, és beteg gyermekét otthon ápolja vagy a kórházi kezelés alatt gyermeke mellett tartózkodik. Gyermekápolási táppénz időtartamánál az egyedülálló szülő egymaga rendelkezik annyi nap táppénzzel, mint nem egyedülállók esetén a két szülő együttesen. Ez a különbségtétel a gyermek 3 éves korát követően áll fenn. Azaz gyermekápolási táppénz
Kit tekint az egészségbiztosítási törvény egyedülállónak gyermekápolási táppénz kapcsán?Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Nem minősül egyedülállónak azonban egyedülállónak, akinek élettársa van.
Megjegyzés: Abban az esetben, ha a szülők válófélben vannak, akkor különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás folyamatban van.
Egyedülállónak kell tekinteni továbbá azokat a házastársakat vagy élettársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, valamint akinek a házastársa vagy élettársa többek között
A gyermekápolási táppénz összegénél nincs különbség abban, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, vagy sem. A gyermekápolási táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve a kórházi ápolástól függően a táppénz alapjának 60 %-a, illetve 50%-a, de napi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2017-ben a 8 500 forintot.
Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás)A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. A családi pótlék mértéke függ
Azaz a családi pótlék havi összege többek között függ attól, hogy a gyermeke(ke)t egyedülállóként neveli-e a szülő. A családi pótlék
Családi pótlék esetén – hasonlóan az egészségbiztosítási törvényhez - egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Továbbá egyedülállónak kell tekintetni, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
A családtámogatási törvény, mind a tanulmányok folytatásakor, mind egyes ellátásoknál az egyedülállóság feltételeként köti ki a jövedelem hiányát. Erre tekintettel nézzük meg, mit is jelent a családtámogatási törvényben a jövedelem?
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás Alig egy hét maradt a SZÉP-kártya juttatások elköltésére2017. Május 23. 16:25 - siteadmin Legkésőbb május végéig használhatóak fel a lejáró, 2015-ös SZÉP-kártyás juttatások. Mintegy 2 milliárd forint körüli lehet az az összeg, amit még 2015-ben töltöttek fel a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, és a dolgozók eddig nem használtak fel - ez az, amit legkésőbb május végéig el kell költeniük. Aki elmulasztja a határidőt, az keresztet vethet a pénzére – a kártyakibocsátó cégeknek ugyanis kötelességük a megmaradó összegeket visszautalniuk a munkáltatóknak.
Mire költsük hirtelen?Ha nagyobb a lejáró összeg a kártyán, akkor célszerű lehet belföldi szállásra költeni, ez a szolgáltatás ugyanis (a fürdőszolgáltatáshoz hasonlóan) mindhárom alszámláról (szállás, vendéglátás, rekreáció) fizethető. Ha a most következő bő egy hétben nem alkalmas az idő arra, hogy szállodába, pihenni menjünk, akkor előre is foglalhatunk (pl. a nyaralást) a kártyán lévő, május végéig elköltendő pénzből.
Tipp: A szállodák arra is kínálnak lehetőséget, hogy több alszámla maradványösszegeit kombinálva, egy helyen lehessen felhasználni – aki ezt szeretné, annak viszont előre szólnia kell.
Ha csak kisebb összeg maradt, akkor tudjunk róla, hogy a juttatás többek között uszodákban, fürdőkben, különböző kulturális eseményeken (például egyes fesztiválokon), sőt, bizonyos gyógyászati szolgáltatóknál, állatkertben, vidám- és szabadidőparkokban is felhasználható, de akár táboroztatás, lovasoktatás vagy sporthorgászat is fizethető ebben a formában.
A SZÉP-kártya összegeinek kétharmadát egyébként vendéglátásra fordítják a kártyabirtokosok, szálláshelyre pedig a pénz kb. ötödét költik. Magyarországon ma mintegy 14 ezer szálláshelyen, több mint 21 ezer vendéglátóhelyen és 17 ezer rekreációs helyen fogadják el fizetőeszközként a SZÉP-kártyát.
És honnan lehet tudni, hogy van-e lejáró összeg a kártyán?A szolgáltatók (OTP, MKB, K&H) online felületén regisztrálva egyszerűen ellenőrizhető, hogy a kártyán lévő egyenleg mekkora része jár le május végéig.
Tipp: regisztrálni azért is érdemes, mert a regisztráció során megadott e-mail címre a szolgáltatók automatikusan is küldenek tájékoztatást a közelgő lejáratról és arról is, hogy mekkora összegről van szó.
Az összeg pedig nem kevés lehet – mint az OTP pár napja tájékoztatott, csak náluk 1,9 milliárd forintnyi volt a lejáró egyenleg, és a véghajrában naponta átlagosan mintegy 30 millió forintnyi juttatást költenek el a kártyabirtokosok. S bár a többség (97 százalékban) már felhasználta a 2015-ös feltöltést (mintegy 69 milliárd forint), még így is sokan vannak, akik az utolsó pillanatra hagyták juttatásaik felhasználását.
De így is több mint 2200 kártyabirtokosnak maradt még 100 000 forintnál is több a plasztikján.
Az OTP Bank cafeteria üzletágánál az elmúlt két évben azt tapasztalták egyébként, hogy sokan egy késői, májusi kikapcsolódásra tartogatták lejáró juttatásaik felhasználását – ez jellemzően a pünkösdi hosszú hétvége volt. Az idei évben a pünkösdi időszak már júniusra esik, de ez nem probléma, hiszen a költségek nagyobbik részét így is ki lehet fizetni a kártyával, előfoglalással, csakúgy, mint a nyári vakáció szállását.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás Holtversenyben az Erzsébet-utalvány és a készpénzcafeteria2017. Május 18. 18:34 - siteadmin Alaposan átrendezték a piacot az idei adóváltozások – többek között ez derül ki a a K&H kkv bizalmi index kutatásából. Már amikor kiderült, hogyan adóznak jövőre a juttatások, akkor napvilágot láttak találgatások arról, hogy melyik juttatás szorulhat vissza (pl. Erzsébet-utalvány), és melyik az, amelyik megtarthatja a helyezését (a SZÉP-kártyára tippeltek sokan, de ez nem jött be), illetve melyik az, amelyik trónkövetelőként léphet fel (készpénzcafeteria).
Úgy tűnik, az élet nagyrészt igazolta ezeket az előrejelzéseket, meg azt a feltevést is, hogy csökkenhet a cégek körében a cafeteria alkalmazása. Igaz, ez utóbbi állítás a felmérés szerint erősen cégméretfüggő.
Mint ismert, az idei évre a korábbi kedvezményes adózású béren kívüli juttatásokat a SZÉP-kártya kivételével mind „lefokozták” kevésbé kedvező adózású egyes meghatározott juttatásokká. Változtak az adóterhek is, mindkét juttatási típusnál:
Így a két juttatási forma közötti különbség 15,47 százalékról 9,44 százalékra olvadt.
És mit mutat az említett felmérés, mi történt a cafeteria megbolygatása után?
Úgy tűnik, egyértelmű választ adtak a hazai vállalkozások a 2017. január 1-jén életbe lépett új cafeteria-törvényre. A kutatás szerint ugyanis az előző negyedévi enyhe emelkedést követően tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel történelmi mélypontra zuhant a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a következő egy évben a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ami negatív rekordot jelent az index eddig, 12 és fél éves történetében. Ha a mikrovállalkozásokat nézzük, még rosszabb a helyzet – náluk csak a dolgozók 21 százaléka számíthat mostanában juttatásra.
A felmérés készítői szerint a nagy kérdés csak az, hogy ez az erőteljes visszaesés átmeneti állapot-e, és azt jelzi-e, hogy egyelőre kivárnak a cégek az új szabályokkal kapcsolatban, vagy egyre inkább elhatárolódnak a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásoktól.
Egyedül a középvállalkozásoknál nem olyan rossz a helyzet – körükben már 52% tervezi, hogy ad majd valamilyen cafeteriát a következő egy évben.
Ha az ágazatokat nézzük, az derül ki, hogy a béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága mindenhol jelentősen lecsökkent. A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban majdnem minden negyedik (21% és 23%) cég tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg az iparban (28%) és a kereskedelemben (30%) ennél egy fokkal kedvezőbb a helyzet. Területileg mindössze az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon dolgozók számíthatnak az átlagnál magasabb arányban béren kívüli juttatásra az index szerint.
Ami a cafeteria-elemeket illeti: az adóváltozásoknak úgy tűnik, egyetlen nyertese van: az új versenyző, vagyis a készpénzcafeteria. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ. Korábban írtuk, logikus lépés lehet akár le is cserélni az Erzsébet-utalványt készpénzcafeteriára, mert a kisebb adóteher miatt azzal jobban járhatnak a dolgozók, ha bruttó a keret.
A többi különböző elem népszerűsége egyébként egyaránt csökkent az első negyedévhez képest – az egyedüli kivétel a már említett pénzjuttatás, amellyel ugyanannyi cég számol jelenleg, mint az eggyel korábbi felmérésnél:
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
|
Blog archivum
|
