Soft Consulting Blog
2017. Szeptember 11. 14:49 - siteadmin
Jó teljesítményről tanúskodnak az önkéntes nyugdíjpénztárak (önypt) és az egészségpénztárak (ept) első féléves adatai – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) augusztusban. De ha a számok mögé nézünk, az is kiderül, hogy a cafeteria súlya jelentősen csökkent, amiben erőteljes szerepe van annak, hogy az idei évre a munkáltatói pénztári befizetések már nem tartoznak a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások közé.
Nyugdíjpénztár számokban
- Az ÖPOSZ-szal együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona idén június végén 1214 milliárd forintot tett ki, ez 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.
- Az önypt-k taglétszáma az idei második negyedévben kis mértékben nőtt az előző negyedévhez képest, és elérte az 1,056 millió főt.
- Az egy tagra jutó vagyon átlagosan 1,15 millió forintnyi, ami 11 százalékos emelkedés éves összevetésben.
- Az önkéntes pénztártagok egyéni befizetéseinek összege az első félévben megközelítette a 35 milliárd forintot, ami kiemelkedő, 21 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten, több évre visszatekintve pedig rekordnak számít. (Az elmúlt öt évben az év első felében az egyéni befizetések összege 17-29 milliárd forint volt csak.)
- A munkáltatói hozzájárulások a szövetséggel együttműködő önyptk-nél az idei első félévben 17 milliárd forintra rúgtak, ami 6 százalékos csökkenésnek felel meg.
Egészségpénztár számokban
- Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztárak összvagyona meghaladta a 49 milliárd forintot, ami mintegy 2 százalékos emelkedést jelent éves szinten.
- Az egyéni befizetések szintén látványosan nőttek: az első félévben 7,63 milliárd forintot tett ki, ez pedig 49 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
- Az egészségkasszák az idei első félévben több mint 3 millió alkalommal finanszíroztak különböző szolgáltatásokat a tagok számára összesen 16,6 milliárd forint értékben. Azaz alkalmanként átlagosan 5410 forintot fizettek a pénztárakon keresztül.
- A munkáltatói hozzájárulások viszont alaposan megzuhantak az egészségpénztári ágazatban: 7,48 milliárd forintra csökkentek, ami 39 százalékos visszaesés.
- Betett a megemelt adóteher
Az adatokból látszik, hogy a pénztártagok egyéni befizetései egyre dominánsabbá váltak, miközben a munkáltatói befizetések jelentősen visszaestek az adózási szabályok változása, azaz a pénztári befizetésekre vonatkozó magasabb idei elvonás miatt.
Megkérdeztük az ÖPOSZ-t, hogyan alakult azon munkáltatók száma, akik adtak önypt- és/vagy ept-hozzájárulást, de mint kiderült, erről nem gyűjtenek adatot. Arról is érdeklődtünk, hogy a munkáltatók hány százaléka tartotta meg, illetve csökkentette a juttatást, és milyen arányban voltak, akik esetleg növelték. Azt a választ kaptuk, hogy szektor szinten nehéz az összesítés, mert nincs olyan kimutatás, hogy melyik pénztár melyik munkáltatókkal áll kapcsolatban, és ezen munkáltatók magatartása egyéni szinten hogyan változott. Kiderült viszont, hogy az adóváltozások előtt az ÖPOSZ felmérte a várható munkáltatói reakciókat és az akkori – előzetes, önbevalláson alapuló – válaszok alapján mindegyik esetre lehetett példa:
Ezért vannak hátrányban az ept-k
Arra is kíváncsiak voltunk, mi lehet az oka, hogy az ept-knél jóval nagyobb arányú és összegű volt a munkáltatói befizetések csökkenése, mint az önypt-knél. Azt a választ kaptam, hogy ennek több oka is van:
- a nyugdíjpénztár sokkal régebbi juttatási forma, mint az egészségpénztár,
- hosszabb időn keresztül működött önálló egységként a többi béren kívüli juttatás mellett,
- amikor pedig a cafeteria részévé vált, sok munkáltató megtartotta azt a szemléletet, hogy a nyugdíjcélú, hosszú távú előtakarékosság támogatását külön kezelte a más – immár – cafeteria körben adható juttatásoktól.
- Az egészségpénztár viszont klasszikusan rövid távú megtakarítási forma, hiszen – bár van lehetőség hosszabb távon is megtakarítást felhalmozni egészségügyi, vagy önsegélyező kiadások fedezetéül – jellemzően ma még inkább a rendszeres egészségügyi, illetve önsegélyező kiadások fedezetére szolgál. Akár azonnali költést lehetővé tevő jellegüknél fogva ezáltal könnyebben belesimultak a többi cafeteria-elembe.
Ez a belesimulás eredményezi azt, hogy az adóteher emelkedése miatt a juttatások (juttatói/munkáltatói és „választás”/munkavállalói oldali) átgondolása során a lemorzsolódást okozó hatás is hatványozottabban jelentkezik az egészségpénztáraknál.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
 0 hozzászólás
2017. Augusztus 31. 12:33 - siteadmin
A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka olyan különleges munkaviszony, amely alapján a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkás nem lesz biztosított. Az alábbiakban összefoglalva bemutatjuk a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások alkalmazására vonatkozó fontosabb szabályokat és ezen keresőtevékenység esetén fizetendő közterheket.
Elsőként tekintsük át, hogy milyen tevékenységek tartoznak a mezőgazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka körébe!
Két törvény is rendelkezik a mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkások foglalkoztatásról. Egyrészt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény, másrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Munkatörvénykönyv)
2010. évi LXXV. törvény továbbá meghatározza, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek mezőgazdasági idénymunkának illetve turisztikai idénymunkának minősülnek.
Mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Azaz mind a mezőgazdasági idénymunka, mind a turisztikai idénymunka határozott időtartamra jöhet létre azzal, hogy azonos felek között, mezőgazdasági- vagy turisztikai idénymunkára kötött szerződés egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.
Mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén fizetendő minimálbér
Az idénymunka munkaviszony jellegéből adódik, hogy sem a mezőgazdasági, sem a turisztikai idénymunkát nem lehet ingyenesen végezni. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében idénymunkára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár, amely 2017-ben:
- 623 forint/óra (minimálbér 85%-a),
- 806 forint/óra (szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum 87%-a).
A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka közterhe
A közteherfizetésnél az az általános szabály érvényesül, hogy a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke, a munkaviszony minden naptári napjára, munkavállalónként 500 forint/nap.
A fenti közteher megfizetésével nem terheli
- a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadó törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
- a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
Megjegyzés: Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és az alábbi igazolással*, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, akkor a munkáltató a fenti közterhet nem fizeti meg.
* Igazolás és annak bejelentése: Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.
Mire kell figyelemmel lenni, a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára irányuló szerződésnél?
A munkaviszonyban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén a fenti szabályt nem kell alkalmazni, azaz a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka irányuló szerződést nem kell írásba foglalni.
Ugyanakkor a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. Azaz nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka vállalása céljából munkaviszonyt egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. Az egyszerűsített munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat.
Megjegyzés: Az egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.
Továbbá a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka kapcsán figyelemmel kell lenni a Munkatörvénykönyv alábbi két szabályára is:
érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.
A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.
Idénymunkásokat megillető szabadság
Egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy erre a munkaviszonyra többek között a Munkatörvénykönyv 122–124. §-aiban, 126–133. §-aiban foglaltak nem alkalmazhatók. Ennek keretében idénymunka esetén többek között nem alkalmazható a szabadság több részletben történő kiadása, nem jár a betegszabadság, nem jár a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság. Az idénymunkát vállaló azonban jogosult szabadságra.
Példa: 50 éves idénymunkásnak a Munkatörvénykönyv alapján 365 napra járna 30 nap szabadság. Tekintettel arra, hogy adott munkáltatónál 120 napot nem haladhatja meg a foglalkoztatás idénymunka esetén, így folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál 120 nap ledolgozása esetén a fenti munkavállaló (kerekítve) 10 nap szabadságra jogosult.
A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka bejelentése
A Munkatörvénykönyv alapján a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:
- a T1042E nyomtatványon, amelyet számítógépen ki kell tölteni és az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére,
- 185-ös telefonszámon (országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül)
Megjegyzés: Az adóhivatal tájékoztatása alapján a munkáltató akkor élhet a fenti bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun.
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:
- a munkavállaló neve,
- a munkáltató adószáma / bejelentő adóazonosító jele,
- a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
- az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka vállalására irányul,
- a munkaviszony napjainak száma.
Milyen ellátásra jogosult a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkás?
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkát vállalók az alábbi három ellátásra jogosultak:
- nyugellátásra jogosultak, melynek alapja napi 500 forint közteherfizetés esetén 1 370 forint/nap;
- baleseti egészségügyi szolgáltatásra is jogosultak. Azaz, ha a munkavállalók idénymunka végzése közben balesetet szenvednek, akkor a balesetből eredően baleseti egészségügyi szolgáltatást kaphatnak, valamint
- jogosultak álláskeresési ellátásra.
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkások ugyanakkor nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra sem. Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetniük.
A fentiekre tekintettel egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon mezőgazdasági- és turisztikai idény-munkavállalók esetében, akik
- legalább egy éve Magyarországon élnek, és
- nincs az 1997. évi LXXX. törvény 5. § és 13. §-aiban foglalt biztosítási jogviszonyuk, valamint
- az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában sincsenek felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között.
A fenti esetben köteles a mezőgazdasági- illetve a turisztikai idénymunkás – még az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt is - egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ami 2017-ben havi 7 110 (napi 237) forint.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella (közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser)
0 hozzászólás
2017. Augusztus 22. 23:07 - siteadmin
Sokat olvashattunk a magyar sajtóban arról az elmúlt időszakban, hogy az adótörvényekhez szinte az utolsó pillanatban benyújtott módosítójavaslat elfogadásával 2018-tól a kiemelt sportolók és edzők 125 millió helyett már 250 millió forintos bevételig lesznek jogosultak az ekho szabályai szerint adózni. Ami a felső határt illeti, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás már a módosító elfogadása előtt is az első osztályú sportolók számára volt a legkedvezőbb, ám a 2005 óta meglévő adózási forma ennél jóval szélesebb kör számára elérhető.
Az adó különleges, a törvényhozók ugyanis nem csak felső bevételi plafont szabtak meg az adózók számára, de azt is meghatározták, milyen szakmák képviselői fizethetik így a közterheket. A törvényalkotók eredeti szándéka ugyanis az volt, hogy az érintettek jelentősebb jövedelemcsökkenése nélkül próbálják meg átterelni őket a kényszervállalkozó létből a munkavállalói jogviszony kereti közé.
Kik választhatják?
Az ekhót a sportolókon kívül azok választhatják, akik az írott vagy az audiovizuális sajtóban dolgoznak akár újságíróként vagy szerkesztőként, akár technikai munkatársként, adáskészítőként. Ekhózhatnak azok is, akik az előadóművészeti ágakban tevékenykednek (az előadókon kívül technikusok, statiszták, sminkesek, jelmeztervezők és -varrók, de még a díszletezők is), és adózhatnak így a művészek, a fordítók közül a műfordítók, de a grafikusok-tervezők is. A foglalkozások (FEOR-kategóriák) teljes körét a 2005. évi XX. számú törvény tartalmazza. És az adóhatóság meghatározása szerint azokról van szó, akik egy „mű elkészítésének a folyamatában alkotó jelleggel” vesznek részt.
Az ekhós adózás választásnak más feltételei is vannak. Az adózónak rendelkeznie kell az adott szakmában forintban szerzett jövedelemmel, amelynek meg kell haladnia a minimálbért, ugyanakkor – a sportolókat kivéve – nem lehet több évi 25 millió forintnál. A minimálbér azért érdekes, mivel legalább ez után az általános szabályok szerint kell adózni, az ekhót a jövedelem efölötti részére lehet választani.
Az ekhózást tehát a munkavállaló választhatja, és dönthet arról is, jövedelméből mekkora összeg után szeretne szja-t és járulékokat fizetni. Ezt egy nyilatkozattal teheti meg a kifizetés előtt (állandó foglalkoztatásnál ezt nem árt az év legelején megtenni), ebben azt is igazolja az aláírásával, hogy jövedelme nem fogja meghaladni a felső határt. Az ekhózáshoz elég egy helyen szja-t fizetni, vagyis ha valaki másodállásban – és természetesen a fentebb említett munkákért – szerez jövedelmet, nyilatkozat alapján az után is vonhatnak ekhót a személyi jövedelemadó helyett.
Mennyi az Ekho mértéke?
Ha valaki a munkahelyén havonta bruttó 200 ezer forintot keres, egy másik helyen pedig még 30 ezer forintot, például a következőképpen ekhózhat: a minimálbér, vagyis 127 500 forint után az általános szabályok szerint adózik, a maradék 102 500 forint után pedig ekhót vonnak tőle.
A magánszemélyeknek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhót kell fizetnie, a nyugdíjasok esetében ez az arány 11,1 százalék. (A kifizetőnek 20 százalékot kell fizetnie a NAV-nak.) Ez a tétel magában foglalja a személyi jövedelemadót, a tb-járulékokat és a szociális adót is – innen származik a szóban szereplő „egyszerűsítés”.
Az egyszerűsítésnek – és természetesen az általánosnál jóval kedvezőbb adóterhenek – van azonban egy nagy hátulütője: a magánszemélyek egészségügyi és baleseti ellátásra jogosultak ugyan, táppénzre azonban nem. Tehát ha valaki megbetegedik, táppénzre csak az szja-s rész, alapesetben a minimálbér után válik jogosulttá. A nyugdíj kiszámításánál is rosszabb a helyzet: itt az ekhóalap 61 százalékát kell figyelembe venni.
Mindezek miatt azoknak, akik hamarosan nyugdíjba készülnek, ezért a nyugdíjalap összege nem mindegy, érdemesebb minél magasabban meghúzni az ekhózás alsó határát – vagy éppen efeleljteni ezt az adózási formát.
Kimondottan megéri viszont azoknak, akik nyugdíjba vonulás után vállalnak munkát – ők ugyanis, ha június 30-ig mennek nyugdíjba, visszamenőlegesen, az adott év elejéig az alacsonyabb, 11,1 százalékos szintű közterhet fizethetik ekhós jövedelmük után. A különbözetet pedig visszaigényelhetik.
0 hozzászólás
2017. Augusztus 22. 23:21 - siteadmin
Több ponton is változott 2017-től a cégautóadózás. Bővült a mentességre jogosultak köre, és a bérautóknál is változott a rendszer.
De először is tisztázzuk, az adóhatóság szemében mi a cégautó: minden négy-, de akár háromkerekű jármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc személy szállításársa alkalmas, függetlenül attól, hogy benzin, dízel vagy gáz működteti a motort. Nem kivétel a kétszemélyessé alakított, 2,5 tonnánál könnyebb autó és a sportkocsi sem, nem számítanak viszont ide a nagyobb és a környezetkímélő gépkocsik. Magyarul az elektromos vagy a nulla emissziós – vagyis a zöld rendszámmal felszerelt – cégautók után nem kell adót fizetni.
Cégautó nem csak magyar rendszámú lehet: adót kell fizetni egy magánszemély tulajdonában levő külföldi kocsi után is, ha utána költséget számoltak el. Természetesen ez a ritkább eset, a cégautó jellemzően egy cég tulajdonában levő (vagy a cég által lízingelt) jármű, amely után attól függetlenül kell fizetni az adót, hogy van-e rendszáma (vagyis akkor is adóköteles, ha kivonták a forgalomból).
Az adót az autó tulajdonosának kell megfizetnie, vagyis az esetben is őt terheli a kötelezettség, ha másnak használatba/bérbe adja az autót. 2017-től a tulajdonos adózik akkor is, ha hosszú távú bérletbe adja a járművet másnak.
Ha több tulajdonos is van, akkor a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint viselik a kötelezettséget. Ez abban az esetben is így van, ha több magánszemély tulajdonában van egy személygépkocsi, ám van köztük olyan, aki nem számol el költséget. Ha például a járműnyilvántartás szerint két személyé az autó 50-50 százalék arányban, annak, aki költséget számol el, annak csak az adó felét kell fizetnie.
Az elszámolt költség alapvetően a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő kiadást jelenti: az üzemanyagra és kenőanyagra költött összegeket, a tartalék alkatrészek árát, a javítás vagy karbantartás dját, az amortizációt, a kötelező biztosítás, baleseti adó és casco díját, a gépjárműadót és – ha nem saját tulajdonban van – a bérleti vagy lízingdíjat.
A költségek elszámolása más kiadásokhoz hasonlóan kétféle lehet: tételes – ebben az esetben a személygépkocsi üzleti célú használata arányában (kilométerre számolva) kell kiszámolni az összeget. Az átalányelszámolásra egyéni vállalkozók és őstermelők jogosultak, ők igazolás nélkül havi 500 kilométer utat számolhatnak el.
Az átalányadózó, az evás és a katás egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség, esetükben ugyanis nincs tételes költségelszámolás.
Nem kell fizetni adót egy adott összeghatár alatt sem. A saját kocsival történő munkába járásnál például kilométerenként 15 forint adómentes – ez 2017-ben emelkedett a korábbi 9 forintról. Ha egy magánszemély ennél többet kap a munkáltatótól, a 15 forint feletti rész bérnek minősül, és ennek megfelelően szja-t kell fizetni utána.
Az adó alól méltányosságból is kaphat felmentést a tulajdonosa. Például ha megkülönböztető jelzéssel szerelték fel a járművet, de a vallásos személyek által használt, a betegeket, súlyosan fogyatékosokat és halottakat szállítók, illetve az állami tulajdonban levő autók után sem kell fizetni. 2017-től újdonság, hogy a háziorvosokon és házi gyermekorvosokon kívül a területi ellátásban résztvevő fogorvosok, védőnők, iskolaorvosok sem kötelesek fizetni a cégautóadót.
A cégautó után negyedévente kell adót fizetni azokra a hónapokra, amikor fennáll az adókötelezettség. A határidő a negyedévet követő hónap 20. napjáig, a NAV Cégautó bevételi számlájára.
Az adó mértékét az autó teljesítménye és környezetvédelmi osztálya határozza meg. Más a besorolása egyfelől a 0-4, 6-10, illetve az 5. és 14-15. osztályba tartozó, másfelől a 0-50, az 51-90, a 91-120 és a 120 kW feletti teljesítményű járműveknek. A havi adó a legalacsonyabb teljesítményű és legmodernebb után a legkevesebb, 7700 forint, a legtöbbet pedig értelemszerűen a legerősebb és legkorszerűtlenebb személygépkocsi után kell fizetni, ez 44 ezer forint.
0 hozzászólás
2017. Augusztus 22. 23:30 - siteadmin
Magyarországon is igaz az, hogy minél több ideig marad otthon egy édesanya gyermeke születése után, annál nehezebben tud visszatérni a munkaerőpiacra. Ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket és milyen lehetőségeik vannak, ha a gyermek három éves kora előtt munkába szeretnének állni. A kormány a kisgyermekesek foglalkoztatásának támogatásával is igyekszik rábírni a szülőket a munkavállalásra – a cégeket pedig arra, hogy ne ódzkodjanak a foglalkoztatásuktól.
Azt először is tisztáznunk kell: bár jórészt az anyák maradnak otthon gyermekeikkel, a kisgyermekeseket illető jogok legtöbbje az apát is megilletik. Ők is jogosultak például a GYES-re, ha pedig gyermeküket egyedül nevelik, arra a védettségre is, amely a szülőket a gyermek 3 éves koráig illeti meg. Ez többek között azt jelenti, hogy a munkaviszonyt csak azonnali hatályú felmondással lehet megszüntetni – a szigorú lépést természetesen indokolnia kell a munkaadónak. Leépíteni – vagyis a cég létszámcsökkentésébe bevonni – azonban nem lehet egyszerűen a szülőt, ilyenkor előbb egy a végzettségének, képességének megfelelő másik munkakört kell felajánlani. Felmondani csak abban az esetben lehet neki, ha ezt az új állást nem fogadja el.
Nem lehet felmondani a szülő(k)nek akkor sem, ha gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságon vannak. Fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő kivehet a gyermek harmadik születésnapjáig, ám a társadalombiztosítás által fizetett támogatásokra csak egyikük jogosult.
TB támogatásokról röviden
Csecsemőgondozási díjra (CSED, korábbi nevén TGYÁS) az anya a gyermek születésétől 24 héten át (vagyis a szülési szabadság idejére) jogosult, ennek összege a naptári napra számított átlagjövedelmének 70 százaléka. A CSED adóköteles, de tb-t nem kell utána fizetni, ellentétben a GYED-del, amely a szülési szabadság lejárta után és a gyermek legfeljebb kétéves koráig jár, és amelyből nyugdíjjárulékot már vonnak. Itt az összegnél is van már egy felső határ: ez nem lehet több a minimálbér kétszeresének a 70 százalékánál, vagyis 2017-ben legfeljebb bruttó 178 500 forint. A felsőoktatási hallgatóknak járó diplomás GYED összege alapképzésben 89 250, a mester-, az egységes osztatlan és a doktori képzésben résztvevőknek pedig 112 700 forint idén. (Előbbi a minimálbér, utóbbi a diplomás garantált bérminimum 70 százaléka.)
A GYES a gyermek 3 éves koráig jár, ez az öregségi nyugdíjminimummal egyezik meg, amely jó ideje havi 28 500 forint, akárcsak a legalább három gyereket nevelő szülőknek járó gyermeknevelési támogatás, a GYET. Ebből az összegből is vonják a nyugdíjjárulékot, így nettó 25 650 forintot kap kézhez a szülő. (A szám gyermekenként értendő, ikerpárnál már a duplája, és ebben az esetben a GYED is három éves korig járhat.)
A támogatásokat az alkalmazásban állóknak a munkáltatónál kell igényelni, és a cég is fizeti ki – aztán ezt az összeget megkapja a nyugdíjfolyósítótól. Ha a cég nem társadalombiztosítási kifizető, illetve egyéni vállalkozó a szülő, akkor a Kormányhivatalnál kell kérnie.
A kisgyermekes munkavállalók jogai
Nézzük, milyen jogai vannak azoknak, akik a gyermek harmadik születésnapja előtt úgy döntenek, visszatérnek munkahelyükre. A kisgyermekes szülőket rendkívüli és éjszakai munkára nem lehet kötelezni. Az anyák ezenkívül a gyermek 6 hónapos koráig naponta kétszer egy óra, 9 hónapos koráig pedig napi egy óra munkaidő-kedvezményre jogosultak szoptatás céljára – erre az időre távolléti díjat kell fizetni nekik. A szülők részmunkaidős foglalkoztatást is kérhetnek, ha nem vállalják a teljes munkaidőt, ebben az esetben természetesen a juttatásaik felét kaphatják.
2014-től arra is van lehetőség, hogy valaki a GYED, GYES folyósítása mellett vállaljon munkát. Természetesen nem kell az előző munkahelyre visszamennie a szülőnek, új helyen is vállalhat akár részmunkaidős vagy alkalmi munkát.
A GYED extra másik nagy újítása a diplomás GYED. A már említett támogatást az kaphatja, aki gyermeke születésekor legalább egy éve aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, de az is kaphat diplomás GYED-et, aki a diploma megszerzését vagy az abszolutórium letételét követő egy éven belül szül. A diplomás GYED-et a gyermek egy éves koráig kaphatja a szülő – ez 2018-tól már két év lesz.
A gyermekvállalást azonban nem csak így igyekszik a kormány elősegíteni. 2018-tól a családtámogatás más pontokon is kedvezőbbé válik. Nő például a kétgyermekesek adókedvezménye, 35 ezerre. A kétgyermekes nők diákhiteltartozásának a felét elengedik, három vagy több gyereknél a teljes tartozást. A lakáshiteles családoknál a harmadik gyermektől 1-1 millió forintot átvállal az állam a jelzáloghitelből. Az anyasági támogatás – akárcsak a babakötvény – jövőre már a külföldön élő magyar családok számára is elérhetővé válik.
0 hozzászólás
|
|
|
