Munkaerő-kölcsönzés esetén érvényesülnek a felmondási tilalmak

Az Alkotmánybíróság a 67/2009. (VI. 19.) AB határozatával megsemmisítette azt a törvényi rendelkezést, amely munkaerő kölcsönzés esetén kizárta a felmondási tilalmakról szóló rendelkezések alkalmazását. A kölcsönzött dolgozók is felmondási védettséget élveznek tehát a legmagasabb bírói fórum döntése következtében.

Az Alkotmánybíróságnak arról kellett döntenie, megvalósít-e alkotmánysértő különbségtételt, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében nem korlátozza (tiltja meg) a munkaviszony megszüntetését az általános szabályok szerinti felmondási védelem időszakában.

A tilalomra okot adó tényállások tipikusan olyan élethelyzeteket, illetve állapotokat írnak le, amelyek a munka világában, a munkavállalás terén hátrányokkal járnak, amelyekben a munkavállalók kiszolgáltatottsága, sérülékenysége fokozottan jelentkezik.

A védelem arra irányul, hogy a munkavégzés teljesítésében való időleges, a munkavállaló önhibáján kívüli okok miatti akadályoztatás ne eredményezze az érintettek számára munkájuk elvesztését, illetve hogy az ettől való félelem ne befolyásolja a nőket a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseik meghozatala során, egyúttal kizárja azokat a veszélyeket, negatív hatásokat, amelyeket az elbocsátás a gyermeket vállaló nők, anyák fizikai, pszichés állapotára gyakorolhat. A törvényhozó tehát a munkáltató szabad felmondási jogának korlátozásával a munkavállalóknak az - említett okok miatti - sérülékeny, fokozott kiszolgáltatottságot jelentő helyzetét, állapotát ismerte el, s ítélte a jogviszony megszüntetésével szemben fokozott védelmet igénylőnek. Ennek során abból indultak ki, hogy a felmondási tilalmak határozatlan, tehát hosszabb távra tervezett munkajogviszonyoknak a munkáltató általi rendes felmondással való megszüntetésekor érvényesülnek, és olyan esetekhez kötődnek, amikor a munkavállaló a jogviszonyból származó kötelezettségeit betegsége, gyermekvállalása, gyermeke betegsége, vagy közeli hozzátartozója súlyos betegsége miatt nem tudja ellátni.

A tilalmak egy része a munkavállaló munkavégzésre képtelen állapotát veszi figyelembe, illetve a gyermekvállalás elősegítését célozza, más része a várandós nők és anyák fokozott védelmét, valamint a gyermekek és más közeli hozzátartozók (beteg házastárs, szülő stb.) irányában fennálló gondozási, ápolási, nevelési kötelezettségek ellátását hivatott biztosítani. Megállapítható az is, hogy azok a különös védelmet igénylőnek ítélt helyzetek és állapotok, amelyek nyomán a törvényhozó az általános szabályok szerint foglalkoztatott munkavállalók számára pozitív diszkriminációt alkalmazott, a kölcsönzésre létesített munkajogviszonyokban ugyanúgy jelentkezhetnek.

 Hosszabb távra tervezett, határozatlan idejű jogviszonyok létesítésekor a hagyományos és a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számára is egyformán látható, vagy nem feltétlenül látható előre, hogy munkájukat az adott munkáltatónál folyamatosan el tudják-e látni, abban akadályoztatva lesznek-e.

A többletvédelem kizárása ugyanis ebben az esetben nem támasztható alá sem a kölcsönzéses foglalkoztatás időszakos jellegével, a kölcsönbeadó munkáltató munkával való ellátási kötelezettsége kisebb mérvű tervezhetőségével, korlátozott foglalkoztatási lehetőségeivel, s nem állítható az sem, hogy a sérülékeny élethelyzetekből fakadó hátrányok kiegyenlítését szolgáló, nagyobb munkabiztonságot jelentő kedvezményezés a hagyományos jogviszonyban álló munkavállalókra nézve indokoltabb lenne.

Mivel a vizsgált megkülönböztetésnek nem állapítható meg a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka, alkotmányellenes diszkriminációt valósít meg, ezért az Alkotmánybíróság a különbségtételt határozata közzétételének napjával megsemmisítette. Forrás: ado.hu

0 hozzászólás

A korábbi évekhez hasonlóan idén is két – Kis- és középvállalatok, és Nagyvállalatok – kategóriában osztanak díjakat. A jelöltek közül az Év Vállalata Díj végső nyerteseit egy prominens gazdasági szakemberekből, a sajtó és az Egyesület képviselőiből álló bizottság, illetve az Egyesület Elnöksége választja ki.

A Díjazott példáján keresztül a vállalati menedzsment és a kidolgozott stratégia, - valamint, ahol bevonásra került, - a kockázati és magántőke sikerhez történő hozzájárulására szeretné felhívni a figyelmet az MKME.

Mindemellett a pályázat célja, hogy az Egyesület és a kockázati tőke iparág elismerését fejezze ki azon vállalatok felé, amelyek leginkább megtestesítik a gazdaság mozgató rugóját képző vállalkozói szellemet, az újításra, alkotásra és fejlődésre való törekvést.

Pályázás, jelölés

A Díjra érdemes vállalatot bárki jelölhet, vagy bármely vállalat maga pályázhat. Jelöléseket a Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát email címen fogadja az Egyesület 2009. szeptember 29-ig.

Díjátadás

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület - MKME - 2009. október 8-án, a Gerbeaud Ház-ban rendezendő díjátadó fogadás keretében 12. alkalommal kiosztja az MKME Év Vállalata Díjat, amely a kockázati tőke iparág elismerését fejezi ki a kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtó hazai vállalkozásoknak.

0 hozzászólás

Az APEH : az adóterhet nem viselő járandóságok.

Családi pótlék az adóalapban

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2009. szeptember 1-jétől hatályos szabályai szerint a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, illetve a bér kifizetőjének, ha 2009. augusztus 31-ét követően ún. adóterhet nem viselő járandóság (pl. családi pótlék) címén van nem a munkáltatótól származó  bevétele. (Az adóterhet nem viselő járandóság azt jelenti, hogy az adott jövedelem növeli az adóalapot, de a rá eső adót nem kell megfizetni. )

Fontos tehát tudni, hogy akkor kell nyilatkozatot adni, ha augusztus 31-je után olyan adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő bevételben részesül valaki, melyet nem az esedékes jövedelmének adóelőlegét megállapító munkáltatótól kap meg. A munkáltatónak az adóelőleg megállapítása során figyelembe kell vennie a nyilatkozat tartalmát - olvasható az APEH honlapján.
A nyilatkozat megtételéhez az állami adóhatóság ezt a nyomtatványformát javasolja. http://www.apeh.hu/data/cms118628/nyilatkozat.pdf

Az adóterhet nem viselő járandóság összegének közlése nem kötelező, azonban ha azt a nyilatkozat nem tartalmazza, a munkáltató a levonandó adóelőleget az adótábla legmagasabb kulcsával állapítja meg.

Nem kell nyilatkozatot adni,

 ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandóságban nem részesül, vagy ilyen jogcímen bevételt csak az esedékes jövedelmének adóelőlegét megállapító munkáltatótól kap - hívja fel rá a figyelmet az APEH.

Nem minősül többek közt jövedelemnek, illetve adóterhet nem viselő járandóságnak a családi pótlék, ha az saját jogon jogosultként, vagy gyámként, nevelőszülőként kapott támogatás, illetve ha tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után kapott magasabb összegű családi pótlékról van szó.

0 hozzászólás