hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A munkaerőhiány egyre égetőbb, ezért a vállalati vezetőknek fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalói elégedettség megőrzésére, dolgozóik megtartására. A cégeknek érdemes olyan megoldásokat kidolgozniuk, amelyek túlmutatnak a korábban megszokott cafeteria elemeken, és a munkatársak mentális és fizikai egyensúlyának teljes körű megteremtésére irányulnak – derült ki a Humánpolitika.com Közhasznú Egyesület és az All You Can Move (AYCM) által életre hívott beneFit Prize-hoz kapcsolódó reprezentatív kutatásából.

Mi a tapasztalat? 

Az alkalmazottak részéről egyre markánsabbá válik az az igény, hogy vállalataik kellő figyelmet fordítsanak elégedettségük, vagyis jó közérzetük, mentális és fizikai egyensúlyuk fenntartására vagy helyreállítására. A vállalati gondoskodás mára a munkaerőpiac egyik legfontosabb vonzerejévé vált ugyanis. Éppen ezért a cégeknek olyan juttatási rendszereket kell működtetniük, amelyek a dolgozók egészségének megőrzésére fókuszálnak, a munkahelyükön éppen úgy, mint azon kívül.

Korunk egyre feszítőbb problémája a fluktuáció, az ún. job-hopper jelenség. A tehetséges, lelkes és ügyes munkaerő nagyon gyorsan továbbáll, miután napok alatt képes magának olyan vonzóbb munkáltatót találni, ahol nem csak elvégzi a munkát, hanem szeret is dolgozni. Márpedig ők a legnagyobb kincs egy szervezet életében. A most életre hívott beneFIT Prize – for Happy Employees az első olyan átfogó pályázat Magyarországon, amely a munkavállalói jóllét fizikai, szellemi és lelki aspektusait is egyformán figyelembe veszi a környezeti és szociális hatások mellett. Olyan példamutató munkáltatókat szeretnének elismerni, akik felismerve a munkavállalókban rejlő hatalmas értéket, a társadalmi felelősségvállaláson immár a vállalati egészségkultúra megteremtését is értik, így mutatva példát a többi hazai cégnek – mondta a programról Dr. Mihalik Zsuzsa, a díj alapítója.

Az elvárások ezen a területen valóban egyre erősebbek, amit a pályázat kapcsán készített, több mint 5000 személy megkérdezésével készült felmérés eredményei is tükröznek. A válaszadók több mint 50 százaléka ugyanis azt jelezte: kész lenne munkahelyet váltani, ha olyan ajánlatot kapna, ahol az egészségre pozitívan ható juttatások szélesebb körűek. Ide pedig egyre több elemet sorolnak, hiszen a kutatásban résztvevők szerint az egészséges étkeztetés, az inspiráló munkakörnyezet éppen úgy az elégedettségük növelését biztosító eszközök közé tartozik, mint a mentál-wellness, illetve a sportolási lehetőségek biztosítása is.

Roppantul megnőtt a testmozgás iránti igény

A kutatás eredményei szerint a kiegyensúlyozottság biztosítása holisztikus megközelítést vár el a szervezetektől. A megkérdezettek csaknem 55 százaléka például azért tette le a voksát jelenlegi munkahelye mellett, mert a tanulás és a fejlődés feltételeit biztosítottnak látta. Volt, aki örömét fejezte ki, hogy munkahelyén mentál-higiéniás programok, coach vagy pszichológus is rendelkezésre állnak. Mintegy egyharmaduk már azt emelte ki: a szervezete melletti döntésében szerepet játszott, hogy támogatják a sportolási lehetőségeket is. Az jól érzékelhető, hogy a testmozgás iránti igény roppant erős az alkalmazottak körében. Nyilván nem meglepő, hogy a „Mit hiányolsz a munkahelyeden?” kérdésre a legnagyobb arányban (27%) a megfelelő fizetést említették. A második helyen 24 százalékkal azonban már az állt, hogy nem támogatják a testmozgási törekvéseiket.

A programmal az alapítók egyben edukálni is szeretnének, vagyis a vállalatvezetőket olyan irányba terelni, hogy az alkalmazottak elégedettségi szintjének folyamatos növelésére törekedjenek. Emellett kiemelt cél, hogy széles körben mutassák be a terület legjobb és leghatékonyabb hazai megoldásait, amelyek követendő például szolgálhatnak az üzleti élet bármely szereplője számára. Az ő számukra nyilván az sem elhanyagolható, hogy ha teljes körűen gondoskodnak az alkalmazottakról, az az erkölcsi értéken túl vállalataik sikerességéhez is hozzájárul. Dr. Steven Aldana amerikai egészségügyi szakember, az egészségfejlesztéssel foglalkozó WellSteps vezérigazgatója például több tanulmányában is kifejtette, hogy a szervezet minden egyes egészségfejlesztő programra költött dollárral átlagosan 4,3 dollárt spórolhat magának.




Hozzászólás 0 hozzászólás



Idén sokan hallhattak arról, hogy ha a saját jogú nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján nem biztosított. Ugyancsak sokan tudják azt is, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) külön szabályokat alkalmaz a nyugdíjas munkavállalókra. Ugyanakkor kevesek előtt ismert, hogy fenti két törvényben nem egységes a nyugdíjasokra vonatkozó szabályozás, amelyet most részletesen bemutatok.

1997. évi LXXX. törvény az alábbiak szerint rendelkezik a saját jogú nyugdíjasról:

Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú nyugellátásban részesül, 
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
Megjegyzés: Saját jogú nyugellátásra, azaz öregségi nyugdíjra két esetben lehet jogosult az érintett személy, ha  
  • a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a jogszabályban előírt szolgálati idővel rendelkezik, illetve 
  • életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

Miként is rendelkezik a Munka törvénykönyve a nyugdíjas munkavállalóról?

Nyugdíjas munkavállaló az, aki
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság);
  • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban úgy részesül, hogy ezen ellátást jogerősen megállapították;
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) úgy részesül, hogy az ellátást jogerősen megállapították;
  • egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül;
  • öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül;
  • növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül; vagy
  • rokkantsági ellátásban részesül.
Összehasonlítva a Tbj. szabályaival a Munka törvénykönyvének fenti szabályát, két nagy különbséget ki kell emelni: 
  1. Nem szükséges az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén a nyugellátás folyósítása ahhoz, hogy nyugdíjasnak minősüljön. (Elegendő, hogy a munkavállaló öregségi nyugdíjra jogosultnak minősüljön.)
  2. Az a munkavállaló is nyugdíjasnak minősül a Munka törvénykönyvében, aki rokkantsági ellátásban részesül.
Megjegyzés: Ez utóbbi kapcsán meg kell jegyezni, hogy a Tbj. az egészségbiztosítási ellátások között sorolja fel megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, amely vagy rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás lehet. Azaz a Tbj. alapján a rehabilitációs ellátás egyáltalán nem minősül nyugellátásnak. 

A Munka törvénykönyve alapján a munkáltató 
  • a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni,
  • nem fizet végkielégítést, ha a munkavállaló a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a fentiekben ismertetett nyugdíjasnak minősül.
Összegezve elmondható, hogy ha a Munka törvénykönyvének nyugdíjasokra vonatkozó fenti szabályait alkalmazzuk, akkor ezen szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha öregségi nyugdíj megállapítását nem kérte az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, nyugellátásra jogosult munkavállaló, és akkor is alkalmazni kell, ha a munkavállaló rokkantsági ellátásban részesül. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A munkáltatók többsége már felismerte az élethosszig történő tanulás jelentőségét, és a klasszikus szakmai tanfolyamok mellett kiegészítő képzéseket (soft-skill tréningek, vezetőképzések, nyelvtanfolyamok stb.) is szervez dolgozóinak. De vajon hogyan kell adózni a hasonló képzések után? A Deloitte adótanácsadó cég hívta fel rá a figyelmet nemrégiben, mennyire fontos tisztában lenni azzal, melyik képzések mikor és miért lehetnek adókötelesek, illetve adómentesek. 

Két dolgot érdemes szem előtt tartani: 

1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján bizonyos körben az iskolarendszeren kívüli képzések adómentes juttatásként adhatóak. Az olyan tanfolyamok után ugyanis, amelyek a munkavállaló munkaköri leírásával kapcsolatos ismeretek megszerzésére, azok fejlesztésére irányulnak, a munkaadónak tipikusan nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.

De mi a helyzet azokkal a képzésekkel, amelyeknél nem ez a cél, illetve amelyeknél a kérdés nem ennyire egyszerű? Ilyenek lehetnek például az iskolarendszerű képzések vagy az olyan képzések, amelyek nem feltételei a munkavégzésnek, ugyanakkor egyértelműen a munkavégzéshez kapcsolódóan vesz részt rajtuk a munkavállaló.

A jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben egy vállalkozás számára alapvető fontosságú meglévő munkavállalóinak megtartása, ösztönzése. Tapasztalataink szerint a dolgozók munkájához szorosan nem kapcsolódó ismeretek (stresszkezelés, értékesítési technikák, teljesítményértékelés, kommunikációs tréning stb.) megszerzését szolgáló tanfolyamok elindítása is ezeket a munkaadói célokat szolgálja. Jó döntés lehet továbbá, ha a munkáltató tanulmányi szerződéssel támogatja a munkavállalót, hogy ezáltal külső képzéseken (pl. OKJ vagy MBA képzések) vehessen részt
– magyarázta a tanácsadócég adóosztályának igazgatója, dr. Baranyi Gábor.

2. Tavaly még egyes meghatározott juttatásnak számíthattak az olyan képzések, amelyek ugyan nem feltételei a munkavégzésnek, de nyilvánvalóan a munkavégzéshez kapcsolódnak, amiatt vesz részt rajtuk a munkavállaló. A juttatáshoz feltétel volt még, hogy legyen egy megfelelő szabályzat. A rossz hír az, hogy a 2019. január 1-vél hatályba lépett adózási változások miatt ez a lehetőség már nem elérhető. Így azon képzések költségeit, amelyek nem felelnek meg az adómentességi feltételeknek, munkaviszonyból származó jövedelemként kezelheti az adóhatóság, vagyis ennek megfelelően kellhet utánuk az 52,5 százalék adót megfizetni. 

A tanácsadócég adóosztályának menedzsere, Kövesdy Zoltán szerint éppen ezért rendkívül fontos megvizsgálni, hogy az érintett képzés/tanfolyam megfelel-e az adómentesség feltételeinek, mert ha igen, a vállalkozás jelentős költségeket takaríthat meg. Ha a helyzet nem egyértelmű, akkor az összetett és sokszor jogértelmezési kérdéseket felvető rendelkezések fényében jellemzően csak esetről esetre lehet az egyes képzéseket minősíteni. Mivel azonban az adózásban jelentős különbség van (nulla, vagy 52,5%), mindenképpen érdemes időt szánni szerinte a képzés adókezelésének alapos vizsgálatára.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az ertekesites@softc.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



2019-re egyetlen béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya – épp ezért az adóváltozások nyerteseként is szokták emlegetni. Az OTP Pénztárszolgáltató és a Szallas.hu legfrissebb adatai is alátámasztják ezt az állítást. 

Az idei év első nyolc hónapjának adatai alapján a legnépszerűbb hazai béren kívüli juttatás kártyabirtokosainak száma átlépte a pénztárszolgáltatónál az 1,7 milliót. A feltöltések összege duplájára, a költések összege pedig másfélszeresére emelkedett 2018 azonos időszakához képest. A Szallas.hu adatai szerint ez a bővülés a belföldi turizmus bevételein is érezhető.  

Sikeres volt az átállás 

Úgy tűnik tehát, hogy a SZÉP-kártya átstrukturálása egyáltalán nem vetette vissza a forgalmat.  Arra utalunk itt, hogy jelentősen átalakultak a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályok, a tavalyi év végén néhány hónap leforgása alatt egyéni számlákat kellett nyitni, és erre egyesével szerződni kellett a kártyabirtokosokkal. 

A bank szerint nagy kihívás volt, hogy megfeleljenek az idén életbelépő jogszabályváltozásoknak, mindezt úgy, hogy ügyfeleik ebből szinte semmit se érzékeljenek. A juttatás iránti bizalmat igazolja szerintük, hogy a legnagyobb hazai kibocsátó ügyfeleinek több mint 95 százaléka megkötötte szerződését. 

Rekordszámok 2019-ben 

A kártyabirtokosok idén idáig több mint 100 milliárd forintot költöttek pihenésre és feltöltődésre, ami több mint 150 százalékos bővülés 2018 első nyolc hónapjához képest. A KSH adatai alapján pedig látható, hogy a szálláshelyek magyar vendégektől származó bevételeinek mintegy negyede a SZÉP-kártyáknak köszönhető. 

Az idei nyári szezon különösen aktívnak és eredményesnek számított, többen és többet költöttek pihenésre. A legnagyobb kibocsátó SZÉP kártyáinál a nyári költések összege mintegy duplájára emelkedett. A Szallas.hu adatai alapján pedig a közvetített pénzforgalom 2019 júniusa és augusztusa között harmadával emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.

Szigetvári József vezérigazgató szerint mind a nyári, mind az éves forgalomról elmondható, hogy a SZÉP-kártya a belföldi turizmus hajtómotorja. A béren kívüli juttatási formának kulcsszerepe van abban, hogy a közvetített szállásdíj-növekedés az idei évben is elérje a 10 százalékot. 

Az átlagnál többet költöttek a SZÉP-kártyások a szállodákban

A kétéjszakás (28%) és az egyéjszakás (27%) kikapcsolódások voltak a legnépszerűbbek a vakációzók körében, 3 éjszakára már csak a foglalások 19 százaléka szólt.

A legnagyobb hazai szállásfoglaló kimutatása szerint a legkeresettebb szállástípusok az apartmanok (27%) és a vendégházak (21%) voltak. Tavaly nyárhoz képest valamivel többen keresték idén a 4-5 csillagos hotelek szolgáltatásait; 10 százalékra nőtt a foglalási arány esetükben. 

Az átlagos foglalási érték 63 500 forint volt a nyári időszakban, ami 10 százalékkal több mint 2018 nyarán. A költéseken belül a SZÉP-kártyás költések átlagos összege 30 százalékkal, 118 ezer forint fölé emelkedett a szálláshelyeken. Ez, ha jól értjük azt is jelenti, hogy a SZÉP-kártyások többet költöttek az átlagos szállóvendégnél. 

A SZÉP-kártyát a keretösszegek betartásával béren kívüli juttatásként július óta 32,5 százalék közteher mellett adhatja a munkáltató. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az ertekesites@softc.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


 


Hozzászólás 0 hozzászólás



Előző bejegyzésünkben a természetes személy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetését ismertettük, ezúttal pedig azokról a keresőtevékenységekről adunk tájékoztatást, amelyek esetén szintén fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az alábbiakban táblázatba rendezve ezen keresőtevékenységeket foglaljuk össze.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a biztosítási jogviszonynak nem minősülő 
  • kiegészítő tevékenység (amely olyan egyéni-, illetve társas vállalkozói tevékenység, amelynél a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjas vagy az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy folytatja, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte)
  • szociális szövetkezet 
  • egyszerűsített foglalkoztatás (azaz az alkalmi munka, vagy mezőgazdasági-, és turisztikai idénymunka)
  • háztartási munka 
folytatása kapcsán az alábbiak szerint: 

Keresőtevékenység Megjegyzés
Az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás fizeti a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 
1. Ugyanazon személy által folytatott több kiegészítő tevékenységű vállalkozás esetén csak egy jogviszonyban kell megfizetni a járulékot.
Megjegyzés: Alapesetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. 

2. Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszony(ok)ban is áll – kivéve az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjast - , akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell megfizetnie a vállalkozásnak. 

3. Továbbá nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 
  • keresőképtelen, 
  • gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,
  • fogvatartott,
  • állategészségügyi szolgáltató tevékenysége, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,
  • egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.
Szövetkezet fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet tagja után.
A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól az első négy évben adott kedvezményben részesül, azaz a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. 

Ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe a fenti kedvezményt.

Megjegyzés: A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.
Egyszerűsített foglalkoztatás. Egyéb biztosítási jogviszony illetve az 1997. évi LXXX. törvény 16.§-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra  jogosultság hiányában köteles legalább egy éve magyar lakcímmel rendelkező idénymunkás, illetve alkalmi munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatásának idejére is egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. 
Háztartási munka: adórendszeren kívüli keresettel járó, természetes személyek között megvalósuló foglalkoztatás 
A háztartási munka kapcsán fizetendő regisztrációs díj egészségügyi szolgáltatásra nem jogosítja a háztartási alkalmazottat, így egyéb biztosítási jogviszony illetve az 1997. évi LXXX. törvény 16.§-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra  jogosultság hiányában legalább egy éve magyar lakcímmel rendelkező  háztartási alkalmazott köteles ezen foglalkoztatása ideje alatt is egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.



Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser




Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58]
Blog archivum