hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Rengeteg a kérdés idén a béren kívüli juttatások körül, és az is látszik, hogy a koronavírus-járvány átalakította a cafeteria piacát – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő őszi anyagából.

A béren kívüli juttatások keretösszege évente átlagosan nettó 270 ezer forint a magyar cégeknél a Cafeteria Trend 2019-es kutatása szerint. A lehetséges juttatási formák közé tartozik többek között az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, az egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), a kulturális vagy sportbelépő, de az óvodai, bölcsődei ellátás is.

Tavaszi változások a cafeteria-piacon

A koronavírus-járvány tavaszi hulláma idején a munkaadók egy jelentős része visszatartotta a rendszeres juttatások kifizetését – erre világított rá az Edenred Magyarország által korábban publikált kutatás. Azon cégek közül, amelyek márciusban még osztottak rendszeres juttatást, a koronavírus-helyzet miatti bizonytalanságban 23 százalék ezt júniusban már nem tette meg. A nyár folyamán, ahogyan normalizálódott a helyzet, a cégek jelentős része újraindította, vagy akár visszamenőleg is kifizette a juttatásokat – állapította meg a felmérés.

A kormány gazdaságvédelmi akciótervének részeként a cafeteria-szabályok is változtak, új helyzetet teremtve a piacon. Az április 21-én megjelent rendelet egyrészt megemelte a lehetséges keretösszegeket is (évi 450 ezerről 800 ezer forintra a versenyszférában, 200 ezerről 400 ezer forintra a közszférában), másrészt általánosan 2 százalékkal csökkentette a szociális hozzájárulási adó mértékét. A SZÉP-kártya ráadásul 2020. december 31-ig szociális hozzájárulási adó nélkül lett igényelhető.

Őszi újdonság a Nemzeti Utalvány

A SZÉP-kártya részesedése a cafeteria összértékén belül kutatások szerint már ősszel is több mint 60 százalék volt. Felhasználása azonban kötött: a vendéglátás, szállás, és szabadidő alszámla nem fed le minden munkavállalói igényt, különösen a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor a munkavállalók többségének fizetőképessége jelentősen visszaesett, és a mindennapi gondok mellett egyre kevesebb jövedelmet tud például utazásra vagy éttermi étkezésre fordítani.
Ezért talán nem véletlen, hogy éppen ebben a helyzetben érkezett meg egy új szereplő a hazai, csekély értékű utalványok piacára az Edenred mellé: a Magyar Utalvány Zrt. A magyar tulajdonú cég a juttatási piacról 2019 végén kivonult Erzsébet-utalvány helyét kívánja betölteni. Az új utalvánnyal viszonylag széles körben lehet vásárolni. 

A csekély értékű ajándék juttatásként több szempontból is kedvező lehet a cégeknek Dr. Bákonyi László szerint. A bérnél jóval kedvezőbb, mindössze 35,99 százalékos adó terheli, ez pedig komoly költségmegtakarítást jelent a munkáltatóknak a jelenlegi helyzetben. A juttatás készpénzre nem váltható, adható a munkavállalóknak, illetve közvetlen hozzátartozóiknak is, évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig, vagyis idén 16 100 forintig. 

Ezen kívül a forgalmazó tájékoztatása szerint például az év végi karácsonyi bulin ajándékutalvány formájában kiadható még dolgozónként legfeljebb a minimálbér negyedének megfelelő összeg, azaz 40 250 forint. Fontos azonban hozzátenni, hogy ez a lehetőség csak akkor áll, ha valóban megtartják a céges karácsonyi rendezvényt, és ott adják át az ajándékutalványt, aminek most kicsi a valószínűsége. 

Ha mégis, akkor egy négytagú családnál az utalvány formájában kiadott csekély értékű ajándék és az év végi ajándék összege évi 104 650 forint lehet, amivel a bérhez képest 44 800 forint közterhet takaríthat meg a munkáltató. 
 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Így szabályos a tömeges lázmérés a munkahelyeken

2020. November 23. 12:59 - siteadmin



A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) októberi tájékoztatása szerint a mindenkire általánosan kiterjedő lázmérés meghatározott feltételek mellett megengedett – hívta fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

Ez azért érdekes, mert a NAIH a COVID-19 járvány első hulláma alatt még úgy ítélte meg, hogy – összhangban más tagállamok felügyeleti hatóságainak álláspontjával – az akkori járványügyi helyzetben nem volt arányos minden munkavállaló kötelező szűrővizsgálata, így lázmérése sem, és az adattakarékosság elve alapján nem voltak gyűjthetők a lázmérési adatok. 

A helyzet őszre jelentősen megváltozott, ez tükröződött az október 14-én kiadott tájékoztatójukból is, amely már „alapelvszerűnek” tekinti a lázmérést is, meghatározott feltételekkel. A lázmérésre akkor kerülhet sor, ha az adatkezelő tulajdonában vagy használatában lévő területre valaki be akar lépni (héjvédelem), és egységesen mindenkire alkalmazni kell. Viszont az adatkezelés során nem lehet azonosítani az érintetteket, nem lehet rögzíteni az adataikat. (A hőmérés mindenképpen adatkezelésnek minősül, mindegy, hogy mivel végzik, digitális vagy analóg lázmérőkkel, hőkamerákkal vagy beléptetőkapukkal.) A méréssel kapcsolatban kizárólag statisztikai adat gyűjthető, például az, hogy hány fő nem léphetett be az épületbe. 

Azt is rögzítette a NAIH, hogy önmagában a magasabb testhőmérséklet nem jelent fertőzöttséget, és az adatkezelő sem jogosult ilyen következtetést levonni. A mérés eredménye kizárólag a belépés engedélyezésére vagy megtagadására használható fel. Ha valakinek a testhőmérséklete betegség vagy más ok miatt az átlagosnál magasabb, akkor kivételes esetben orvosi igazolással a mért magasabb testhőmérséklet ellenére is beléphet.

Az adatkezelés jogszerűségének biztosítása az adatkezelő felelőssége, ideértve többek között azt is, hogy köteles az érintetteket az irányadó adatvédelmi szabályokról, valamint az alkalmazott eljárásrendről előzetesen tájékoztatni.

„A tájékoztatással a NAIH egyértelművé tette, hogy a lázmérések kialakult általános gyakorlata megfelel a jogszabályoknak, alapelvszerűnek minősül, ha arra a beléptetéshez kapcsolódó héjvédelem keretében, személyazonosítás és adatrögzítés nélkül kerül sor." 
– összegzett a Baker McKenzie adatvédelmi csoportvezetője, dr. Vári Csaba még októberben. 

Lázmérési kérdések és válaszok

A munkahelyi lázméréssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és tudnivalókat a VJT & Partners Ügyvédi Iroda foglalta össze ismét, novemberben, kérdés és felelet formájában, ami segíthet a vonatkozó szabályok helyes alkalmazásban.

Elrendelhetem, hogy a munkavállalók csak lázmérés után léphetnek be a munkahelyre?

Igen, de csak bizonyos feltételek mellett. Ezek a feltételek a következők:
  • A szóban forgó épületnek a tulajdonunkban, használatunkban kell állnia.
  • Mindenkire, aki belép a területünkre, ugyanazokat a védelmi intézkedéseket kell alkalmaznunk.
  • Akinek a lázát megmérjük, annak azonosítása ne legyen része az eljárásnak.
  • A lázmérés semmilyen módon nem járhat az adat (testhőmérséklet) rögzítésével, további tárolásával vagy továbbításával.
Milyen célból használhatom fel a testhőmérsékletről szerzett információt?

A lázmérés során szerzett információt kizárólag egy dologra használhatjuk fel: ennek alapján döntünk, hogy beléphet-e valaki a munkahelyre vagy sem. Az információt nem használhatjuk fel arra, hogy bármilyen következtetést vonjunk le az adott személy egészségi állapotáról.

Megtagadhatom-e a belépést minden olyan belépni kívánó személy esetében, akinek testhőmérséklete magasabb, mint az előzetesen megadott érték?

Alapvetően igen. Viszont elképzelhető, hogy a belépni kívánó személy testhőmérséklete alapból magasabb az átlagnál (például valamilyen betegség vagy gyógykezelés miatt). Ilyen esetben megengedhetjük a belépést, ha a személy orvos által kiállított dokumentummal igazolja az átlagosnál magasabb testhőmérsékletének okát. Erre a forgatókönyvre érdemes előre kialakítani megfelelő eljárásrendet és adatkezelési tájékoztatót.   

Ha valakit nem engedünk be, annak figyelmét érdemes felhívni a további teendőire (például orvoshoz fordulás, betegszabadság- és táppénzügyintézés, munkahelyi vezető tájékoztatása). Ezt a bejárat közelében elhelyezett tájékoztató segítségével megtehetjük.

Abban az esetben sem indokolható a munkavállaló (vagy más belépni szándékozó) azonosítása, ha testhőmérséklete miatt nem engedjük be a terültre. Adatait csak statisztikai célból gyűjthetjük, anonimizált módon (például összesített adatot gyűjthetünk arról, hogy hány embert nem engedtünk be aznap).





Hozzászólás 0 hozzászólás



November 12-től élnek a távmunka új szabályai, a veszélyhelyzet végéig. (Ami még nem tudni, mikor lesz.) A Kormányrendelet három ponton szabályoz.

1. A veszélyhelyzet alatti távmunkára nem kell alkalmazni munkavédelemről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó  passzusát. Viszont a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkavállalónak pedig úgy kell megválasztania a munkavégzés helyét, hogy ezeknek a kritériumoknak megfeleljen. 

2. Igazolás nélkül, költségként, adómentesen elszámolható az az összeg, amit a munkaszerződés szerinti távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizet a munkáltató. Értékhatár is van – legfeljebb a havi minimálbér 10 százalékáig (16 100 forint) lehet a költséget elszámolni. Ha egy hónapnál rövidebb a munkavégzés, akkor arányosan kevesebbet. Feltétel az is, hogy a költségtérítésről a felek (munkáltató és munkavállaló) előzetesen megállapodjanak, és hogy a magánszemély egyébként a távmunkavégzéssel összefüggésben ne számoljon el az szja-törvényben nevesített költségeket (például internethasználatot, vagy a munkavégzési hely bérleti díját, rezsijét). 

A Niveus Consulting Group jogi partnere, Fischer Ádám úgy véli, problémát jelenthet, hogy a rendelet szerint „a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak” részére nyújtható az adómentes támogatás. Mivel az Mt. szerint elvileg a munkaszerződést írásba kell foglalni és csak írásban lehet módosítani, ezért a szakértő szerint ahhoz, hogy a támogatást meg lehessen adni, mindenképpen legalább egyszer találkoznia kell a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy írásban módosítsák a munkaszerződést, különben a NAV kifogásolhatja a költségtérítés adómentességét. 

Kérdés szerinte, hogy milyen időszakra adható a támogatás, mivel hónap közepén lépett hatályba a rendelet és átmeneti rendelkezést nem tartalmaz. Álláspontja szerint a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg akár a teljes novemberi hónapra is adható, tehát a hátralévő két hétre is lehet ekkora az adómentes költségtérítés. Ezen a ponton kellene tehát kormányzati, vagy adóhatósági pontosítás.

3. A munkáltató és a munkavállaló megállapodással eltérhet a Munka Törvénykönyvében rögzített távmunkavégzéssel kapcsolatos szabályok egy részétől. Ilyen szabály például, hogy munkaszerződésben kell megállapodni arról, hogy a munkavállalót távmunkavégzés keretében foglalkoztatják. El lehet térni attól a szabálytól is, hogy hol legyen a távmunka, vagy hogy a távmunka rendszeresen végzett tevékenység legyen. Ezen kívül a munkáltató különböző tájékoztatási kötelezettségeit sem kell feltétlenül teljesíteni.

Az ITM közleménye szerint mindkét fél érdekeit szolgálja, hogy a veszélyhelyzet alatt a munkáltatók és a munkavállalók eltérhetnek a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól. Könnyítésként emelték ki, hogy a munkavégzés helye szabadon megválasztható, vagy hogy a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.

Fischer Ádám szerint a home office szabályozására született rendelet rendkívül egyszerűen és praktikusan kezeli az ismert problémát: lehetővé teszi az eltérést a Munka Törvénykönyvében eddig is szereplő távmunka-szabályozástól. Az Mt. szerinti távmunka ugyanis eredetileg csak arra vonatkozik, ha valaki kizárólag otthonról végzi a munkáját, a részben irodai, részben otthoni munkavégzés elvileg nem tartozik a hatálya alá. A rendelet, amely a veszélyhelyzet fennállása idején hatályos, lehetővé teszi, hogy ettől a szabálytól eltérjen a munkáltató és a munkavállaló, azaz a cégek és munkavállalóik úgy is megállapodhatnak, hogy a távmunka szabályait akkor is alkalmazzák, ha munkavállaló nem kizárólag otthonról végzi a munkáját.



Hozzászólás 0 hozzászólás


2020. november 10-én jelent meg a Magyar Közlöny 242. számában, hogy jelenlegi veszélyhelyzetben melyek azok a tevékenységi körök, amik kapcsán a kifizetők bértámogatásban részesülhetnek, és adott feltételek esetén mentesülnek a közteherfizetés alól. 

Az ún. tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek 2020. novemberre 
  • nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy után, továbbá 
  • nem kell megfizetnie a szakképzési hozzájárulást, és rehabilitációs hozzájárulási előleget 
az alábbi tevékenységi körök esetében:  

 1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenység,
 2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenység,
 3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenység,
 4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenység,
 5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenység,
 6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenység,
 7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység,
 8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység,
 9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenység,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenység,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenység,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenység,
13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenység,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenység,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenység,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenység, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak, 
18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)

Megjegyzés: A kisvállalati adóalany a fenti  tevékenységével összefüggésben 2020. novemberére történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

Mi is tekinthető a fenti tevékenységnél ún. tényleges főtevékenységnek?

Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyből a  kifizetőnek, illetve a kisvállalati adóalanynak 2020. november 11-ét megelőző 6 hónapban a  legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

A fenti mentesség igénybevételének a feltételei:
  • A  kifizető 2020. november 11-én fennálló munkaszerződés szerinti munkabérfizetési kötelezettségének eleget tesz, és a  munkaszerződést nem szünteti meg 2020. novemberében felmondással.
  • A veszélyhelyzetre való tekintettel egyébként a kifizető a munkavállalót elbocsájtotta volna.
  • A kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

Bértámogatás

A fentiekben felsorolt szolgáltatást nyújtó munkaadó részére 2020. novemberére a  munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű bértámogatás is nyújtható. 

A bértámogatás feltételei:
  • támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és 
  • a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti. 
A  munkaadó a bértámogatás iránti kérelmét a  székhelye, illetve telephelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be, amely a bértámogatásról 8 munkanapon belül határozatban dönt. Ez a támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra. 

A mentesség és a bértámogatás forrása: A mentesség és a bértámogatás európai uniós támogatást tartalmaz. Erre tekintettel ezen támogatással kapcsolatos minden iratot nem 5 évig, hanem a támogatási döntést követő 10 évig kell megőrizni.

Megjegyzés: A fenti szabályt 485/2020. (XI. 10.) kormányrendelet tartalmazza, amely kitér a támogatások halmozódására is. Azaz azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén ez a támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Atr.) 2.  § 1.  pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az  Atr. 2.  § 1.  pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Az év végi szabadságok kiadása

2020. November 9. 10:51 - siteadmin


Ahhoz, hogy tudjuk, mennyi szabadságuk maradt a dolgozóknak az év végéig, tudni kell, mennyi járt nekik az adott évre, és abból mennyit vettek már ki. November elején ezt érdemes számba venni, hogy a munkáltató meg tudjon felelni annak a kötelességének, mely szerint fő szabályként a tárgyévben ki kell adni a dolgozóknak járó szabadságot.  

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalóknak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság minden munkavállalónak évi húsz munkanap, erre jöhet rá az életkor alapján járó pótszabadság, legfeljebb összesen 10 nap. Az életkor alapján járó pótszabadság abban az évben jár, amikor betölti a dolgozó az adott életkort. A huszonötödik életévtől a harmincegyedik életévig háromévente egy nap, afelett kétévente egy nap a pótszabadság, így lehet elérni 45 évesen a maximális 10 napot. Ezen kívül is járhat azonban pótszabadság. 

A munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után is kap pótszabadságot, alapesetben egy gyermek után kettőt, kettő gyermek után négyet, efelett összesen hetet. Fogyatékos gyermekre évi kettővel több pótszabadság jár. Ezen kívül az apának a gyermeke születése után (két hónapon belül) öt, ikergyermek esetén hét munkanap pótszabadság jár (halvaszületés, elhalálozás esetén is). Ha 18 év alatti vagy az adott évben lesz nagykorú a munkavállaló, akkor neki évi öt nap pótszabadság jár. Ugyanennyi pótszabadság illeti meg azt, aki állandóan a föld alatt dolgozik, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen napi legalább három órát tevékenykedik. Ugyancsak évi öt munkanap pótszabadság jár a megváltozott munkaképességű, a fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve a vakok személyi járadékára jogosult dolgozóknak. 

Ha valakinek év közben kezdődött, vagy szűnt meg a munkaviszonya, akkor az évi szabadság arányos része jár neki azzal, hogy a fél nap egésznek számít. 

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki, viszont évi hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. A szabadságot alapesetben úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló (a pihenőnapokkal, munkaszüneti napokkal, szabadnapokkal együtt) naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A munkáltatónak és a munkavállalónak is 15 nappal korábban kell közölnie egymással a szabadságkiadást/igényt. 
 
A szabadságot fő szabályként pénzzel megváltani nem lehet, és az esedékesség évében, azaz december végéig kell kiadni. Vannak azonban kivételek. 
 
Szabadságmegváltás csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.
 
Szabadságeltolás a következő évre több okból is megengedett. Például akkor, ha a munkaviszony októberben vagy utána kezdődött, akkor legkésőbb március 31-ig kell kiadni az előző évi szabadságot. Ha a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett év végéig kiadni a szabadságot, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell ezt pótolni. Ezen kívül a kollektív szerződés is rendelkezhet úgy, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adják ki, kivételes gazdasági érdekből. Az életkor alapján járó pótszabadságot pedig külön – naptári évre szóló – megállapodás alapján lehet eltolni egy évvel. 
 
Jó tudni, hogy ha az esedékesség évében elkezdődik a szabadság, de legfeljebb 5 munkanappal átnyúlik a következő évre, azt úgy kell venni, mintha év végéig igénybe vették volna. Normál – hétfőtől péntekig tartó – munkarend esetén ez azt jelenti, hogy ha valaki 2020-ban megkezdi a szabadságát, és az átnyúlik 2021-re, akkor maximum január 8-ig tarthat a 2020-as szabadsága. 



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68]
Blog archivum