hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Munkaviszony esetén fizetendő bérpótlékok

2022. Augusztus 23. 14:37 - siteadmin


Ezúttal a munkavállalókat megillető bérpótlékokat ismertetjük. A bérpótlékok a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illetik meg, és azok az alábbiakban részletezett munkavégzés esetén állapíthatóak meg.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkavállaló az alábbi bérpótlékokra lehet jogosult:
  • műszakpótlék,
  • éjszakai pótlék,
  • vasárnapi pótlék,
  • munkaszüneti napi pótlék,
  • a rendkívüli munkavégzés – beleértve pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzést is – pótléka,
  • készenlét esetén járó pótlék, 
  • ügyeleti pótlék.
A bérpótlék járhat többek között például többletmunkavégzés adott munkaidőbeosztás kapcsán, így a bérpótlékra jogosultságnál kiemelt szerepe van a munkaidő-nyilvántartásnak. Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a napokban, a 136-os Magyar Közlönyben, 2022. augusztus 16-án megjelent a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának 1/2022. JEH határozata (Jpe.IV.60.014/2022/9. szám), amely a munka törvénykönyve munkaidő-nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályainak értelmezéséről szól.

Mindezek alapján tekintsük át részletesen a bérpótlékokat!

Vasárnapi munkavégzés pótléka

Az egyik, talán leggyakrabban felmerülő kérdés a vasárnapi pótlékra vonatkozik. 

Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
  • rendes munkaidőre*, ha a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésére kizárólag 
  • több műszakos tevékenység keretében,
  • készenléti jellegű munkakörben,
  • kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
  • kerül sor; illetve
  • rendkívüli munkaidőre
  • a fentiek, azaz a) pont szerinti munkavállalók rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésére, továbbá
  • ha a munkavállaló a vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben nem kötelezhető.
* Vasárnapra rendes munkaidő az alábbiak szerint foglalkoztatott munkavállalók számára osztható be:
  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  • az idényjellegű,
  • a megszakítás nélküli,
  • a több műszakos tevékenység keretében,
  • a készenléti jellegű munkakörben,
  • a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés során, valamint
  • a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
Megjegyzés: A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. 

Munkaszüneti napon folytatott munkavégzés pótléka

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék illeti meg. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

Megjegyzés: Munkaszüneti napra rendes munkaidőre az alábbi esetekben osztható be a munkavállaló:
  • az idényjellegű munkavégzés,
  • a megszakítás nélküli tevékenység,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés, 
  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha
  • a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
  • baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
Továbbá meg kell jegyezni, hogy a fentiekben ismertetett vasárnapi munkavégzéstől eltérően 100 százalékos bérpótlék jár a húsvét- vagy pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

Műszakpótlék

A munkavállalónak 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik* a 18-06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén.

* Rendszeres változás akkor áll fenn, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. Ha például a munkavállaló augusztusi beosztásának a felében 14-20 között dolgozik, míg a másik felében 06-14 óráig van beosztva, akkor műszakpótlékra jogosult. 

Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a műszakpótlékot a távolléti díj kiszámításánál csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak-, vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. 

Éjszakai pótlék

A munkavállalónak 15 százalék bérpótlék (éjszakai pótlék) jár – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja.
Azaz, ha a munkavállalónak műszakpótlék kerül megállapításra, akkor a munkavállaló ezzel egyidejűleg éjszakai pótlékra nem jogosult.

Magyarázat: Éjszakai munka 22 - 06 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak-, vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. 

Túlmunkavégzés pótléka

A munkavállalót többletmunkájára, a rendes munkaidőre járó munkabérén felül, az alábbi pótlék illeti meg: A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék 
  • a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
  • a munkaidőkereten felül vagy
  • az elszámolási időszakon felül
  • végzett munka esetén jár.
Meg kell említeni, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a munkavállalónak a fenti pótlék helyett szabadidő állapítható meg. Ez a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az időszakra az alapbér arányos része jár.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. Ugyanakkor a bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít a munkavállalónak.
Ugyancsak 100 százalékos bérpótlék illeti meg a munkavállalót, ha munkaszüneti napra - pl: október 23-ára -elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén. 

Megjegyzés: Külön rendelkezik az Mt. arról, hogy miként kell a szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén kiadni. Alap esetben a szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a munkáltató és a munkavállaló írásba foglalt megállapodása alapján a szabadidő legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-dik napjáig kerüljön kiadásra.

Készenléti pótlék

Készenlét: A munkavállaló tartózkodási helyét maga a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Figyelni kell arra, hogy a készenlét 
  • havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni;
  • a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.
Készenlét esetén 20 százalék bérpótlék jár. Munkavégzés esetén bérpótlék a fentiekben ismertetettek szerint jár.

Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.  

Ügyelet

Ügyelet: A munkáltató a munkavállaló számára meghatározza a rendelkezésre állás helyét. Ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék jár. Munkavégzés esetén bérpótlék a már fentiekben leírtak szerint jár. Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, akkor 50 százalék bérpótlék jár.

Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy az ügyelet tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. 

Végezetül meg kell említeni a bérpótlék számítására és a pótlékot magába foglaló bérre vonatkozó szabályokat. 

A bérpótlék számítási alapja – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét 
  • általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,
  • rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével
kell osztani.

Pótlékot magába foglaló bér

A felek vasárnapi, műszak-, és éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Továbbá az Mt. rendelkezik arról is, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben
  • bérpótlék helyett,
  • készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló
  • havi átalányt is megállapíthatnak.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás


Különösen a nyári szünet időszakában gyakran felmerül az a kérdés, hogy mire kell figyelni, és milyen közterheket kell fizetni a tanulók foglalkoztatásakor. A foglalkoztatások különböző típusaira eltérő szabályok és eltérő közteherfizetések vonatkoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen feltételek és közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.

Munkaviszony

A Munka törvénykönyve (Mt.) mind a kor, mind a foglalkoztatás kapcsán szigorú szabályokat állapít meg a diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán. 

A Mt. alapján munkavállaló csak olyan természetes személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte. 16 évesnél fiatalabb személy csak az iskolai szünet alatt dolgozhat munkavállalóként, ha nappali képzésen tanuló diák és a 15. életévét már betöltötte, valamint az a 16 év alatti kiskorú dolgozhat munkavállalóként, aki a gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenységet folytat. Azaz a 10 éves gyermek, aki gyermekszínészként színházi előadásokban lép fel, a gyámhatósághoz való előzetes bejelentés alapján foglalkoztatható munkavállalóként.

A Munkatörvénykönyv a 18 év alatti ún. fiatal munkavállalók alkalmazása kapcsán szigorú szabályokat állapít meg, amelyek a következők: 
  • a fiatal, azaz a 18 év alatti munkavállalónak éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el;
  • napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet. Ha több munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkavégzések munkaidejét össze kell számítani, és az összes munkaidő együttesen sem haladhatja meg a napi 8 órát;
  • számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni;
  • számára, ha napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, legalább 30 perc, ha a 6 órát meghaladja a napi munkaidő, akkor minimum 45 perc a munkaközi szünetet kell biztosítani;
  • legalább 12 óra tartamú a napi pihenőidő;
  • nem alkalmazható az a munkajogi szabály, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül beoszthatók, továbbá 
  • nem alkalmazható, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható;
  • a korára tekintettel évenként 5 munkanap pótszabadsággal rendelkezik, amely utoljára abban az évben jár, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
Az alapbérnek teljes munkaidős foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkavállalók – a korukra tekintettel – általában szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytatnak, így 2022-ben legalább havi bruttó 200 000 forint díjazásban kell részesülniük teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor a minimális bér a munkaidő arányában csökkenhető. 

A munkaviszonyban álló diákok munkabéréből le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. A munkaviszonyban dolgozó diák után meg kell fizetnie a munkáltatónak 13 százalék szociális hozzájárulási adót azzal, hogy amennyiben az adóhivatal azt igazolja, akkor munkaerőpiacra lépő kapcsán a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. 

Ki kell emelni, hogy részmunkaidős foglalkoztatáskor nem kell alkalmazni az ún. minimális tb alapot a következő esetekben: Köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, vagy a szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetén nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy legalább a minimálbér 30 százalékából meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és ezen összeg után kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. Azaz, ha a nappali képzésben résztvevő diáknak részmunkaidős foglalkoztatásakor havi bruttó 40 000 forint a jövedelme, akkor ez a jövedelem lesz a tb közterhek alapja. 

Megbízási szerződés

A diákok foglalkoztathatók megbízási szerződés keretében is. A foglalkoztatásra ez esetben nem a Munka törvénykönyve (Mt.), hanem a Polgári törvénykönyv (PTK) szabályait kell alkalmazni. Erre tekintettel nincs meghatározva többek között a minimális díjazás, azaz a tevékenység ez esetben akár ingyen is végezhető, továbbá a megbízási tevékenység folytatásakor nincs életkorhoz kötött korlátozás. 

Ha diák például megbízási jogviszony keretében nem díjazás nélkül dolgozik, akkor a megbízási díjából személyi jövedelemadó szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva, a személyi jövedelemadó szabályai szerint tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig). A diák bármelyik költségelszámolást választhatja. Ha a megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző diák tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Azaz, a diáknak költséggel csökkentett megbízási díj alapján kell megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget és biztosítási jogviszony fennállása esetén a járulékot. A kifizető a fentieknek megfelelően szociális hozzájárulási adót fizet.

Példa: A diák megbízás keretében bruttó 200 000 Ft megbízási díjat kap és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor díjazásából 180 000 Ft-ot alapul véve 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 33 300 Ft társadalombiztosítási járulékot kell levonni. Míg a megbízó 23 400 forint szociális hozzájárulási adót fizet.

Hallgatói munkaszerződés

Képzéshez kapcsolódó keresőtevékenység kapcsán köthető egyik szerződéstípus a hallgatói munkaszerződés. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyv és nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 

Az Nftv. 44. § (1) bekezdése alapján a hallgató – az alábbiak szerint – kétféle hallgatói munkaszerződés keretében végezhet munkát:
  1. duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső vagy belső gyakorlóhelyen,
  2. képzési programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben.
Az 1. pont szerinti jogviszony biztosítási jogviszonyt nem hoz létre, így azt a T1041-es nyomtatványon nem kell bejelenteni, és ezen foglalkoztatás kapcsán sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. 

Megjegyzés: 2022. június 1-éig volt hatályban a 539/2021. (IX. 21) kormányrendelet, amelynek  1.§ (3) - (4) bekezdései alapján, a veszélyhelyzet ideje alatt, mind a társadalombiztosítási járulék, mind a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet alkalmazni kellett az Nftv. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra is.

Az 1. pont szerinti képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra – kivéve a duális képzést – költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. 

Ugyanakkor 6 hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg a hallgatót, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka (azaz idén havi bruttó 130 000 forint). A díjazást – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti. 

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatót megilletik mindazon jogok, amelyeket a Munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. 

Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy a szociális hozzájárulási adójából a szakirányú oktatásra és a duális képzésre vonatkozó adókedvezményt az a kifizető érvényesítheti, aki a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó adókedvezmény, továbbá a szociális hozzájárulási adó fizetésére a 2018. évi LII. törvény alapján nem kötelezett esetén az adókedvezmény adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető.

Szövetkezet tagjaként folytatott tevékenység

A nappali képzés keretében tanuló diákok esetében talán az egyik leggyakoribb foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezetben történő foglalkoztatás. Ennek oka pedig talán egyrészt azt, hogy itt megoszlik a foglalkoztatói felelősség az iskolaszövetkezet és a tényleges foglalkoztató között, másrészt esetükben biztosítási jogviszony hiányában sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. 

Megjegyzés: A foglalkoztatást, biztosítási jogviszony hiányában, a T1041-es nyomtatványon nem kell bejelenteni

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is. 

Mindezek alapján az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja tehát nem biztosított, így a tagnak a keresőtevékenysége során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl járulékot nem kell megfizetnie. Az iskolaszövetkezet a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának keresőtevékenysége alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót, így elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából az egyik legkedvezőbb foglalkoztatás.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser

Közelít a tanulmányi időszak, ezzel együtt pedig megszaporodnak a szakképzési munkaszerződéssel, tanulószerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, a duális képzésekkel és a tanulók foglalkoztatásának lehetőségeivel kapcsolatos szakmai kérdések is. A BaBér meghívott előadója, Greskóné Koller Krisztina augusztus 24-i online előadása során segít felkészíteni a szakembereket a rájuk váró kihívásokra, ismerteti az érintett jogszabályváltozásokat és segítséget nyújt a rendelkezésre álló eszközök használatához, melyekkel felvértezve állhatunk majd a tanév kezdetekor. JELENTKEZÉS



Hozzászólás 0 hozzászólás



Július 19-i online konzultációnkon az szja- és járulékkedvezményekről kérdezhettek a résztvevők. Azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak részt venni rajta, készítettünk egy összefoglaló anyagot.


Számos olyan kedvezmény van az adórendszerben, amelynek révén emelkedhet a munkavállalók nettó keresete (vagy például a vállalkozók jövedelme is) – ilyenek: 
  • a négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége (nétak), 
  • a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége átlagkeresetig, 
  • az úgynevezett személyi kedvezmény (amely fogyatékosság, rokkantság, illetve meghatározott betegségek mellett járhat), 
  • az első házasok szja-kedvezménye, valamint 
  • a családi adó- és járulékkedvezmény. 
A sorrend sem véletlen, ugyanis az összevont szja-alapból ebben a sorrendben lehet érvényesíteni az adókedvezményeket, egészen addig, amíg van adóalap. Az adókedvezményeket már év közben is igénybe lehet venni, vagy az adóbevalláskor is lehet érvényesíteni. 

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége, 2020 januártól 

A négy- vagy többgyermekes anyák korlátlanul vehetik igénybe az szja-mentességet. (Ebből következően a többi adókedvezményt nem is tudják igénybe venni, mert nem marad adóalapjuk. Viszont családi járulékkedvezményt érvényesíthetnek így is.) Az adókedvezményt az az anya kaphatja meg, aki (szülőként vagy örökbefogadóként) legalább négy gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy ezen jogosultsága legalább 12 évig fennállt, vagy jogosult volt, de a jogosultsága a gyermek halála miatt szűnt meg. Ha a jogosultság nem a teljes évben áll fenn (például év közben születik meg a negyedik gyermek, vagy elválnak a szülők, és már nem mind a négy gyermeket az anya neveli), akkor csak időarányosan jár a kedvezmény, azokra a hónapokra, amikor legalább 1 napig nétakos volt az anya. 

A nétak nettóban 15 százalékkal több jövedelmet jelent, tehát ha az anya mondjuk bruttó havi 200 ezer forintot keres, akkor nettóban 30 ezer forinttal több maradhat neki, ha havi bruttó 400 ezer forintot kap, akkor pedig 60 ezer forinttal nőhet a nettója. 

25 év alattiak szja-mentessége átlagkeresetig, 2022 januártól

Addig a hónapig él a havi szja-mentesség a figyelembe vehető átlagkeresetig, ameddig a munkavállaló be nem tölti a 25. életévét. A figyelembe vehető átlagkeresetnél a KSH-s teljes munkaidős alkalmazásban állókra vonatkozó tárgyévet megelőző júliusi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete a mérvadó. 2022-ben havi bruttó 433 700 forintig jár az szja-mentesség – ha valaki legalább ennyit keres, annak havi 65 055 forinttal nőhet a nettó keresete. (Ha ennél kevesebbet keres, akkor arányosan kevesebb lesz nettóban is a növekmény.) 

Személyi kedvezmény – már régebb óta igénybe vehető, de 2021 januártól adóalap-csökkentő kedvezménynek számít

Ez a kedvezmény a minimálbérhez kötött – havonta annak egyharmadával csökkenthető az adóalap (100 forintra kerekítve), azaz 2022-ben havi 66 700 forinttal kevesebb jövedelem után kell szja-t fizetni. Ez havi nettó 10 005 forintot jelenthet pluszban. Azok vehetik igénybe, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, illetve súlyos fogyatékosságnak minősülő betegséggel (például cukorbetegség, daganatos betegségek, szívbetegségek, stb. – a lista ebben a rendeletben található) élnek együtt. Az igénybevételhez rendelkezni kell orvosi igazolással a súlyos fogyatékosságról, és azt ugyan nem kell csatolni a bevalláshoz, de elévülési időig meg kell őrizni, akárcsak a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosultságról szóló határozatot. 

Fontos még, hogy aki eddig nem tudott róla, hogy a betegsége alapján személyi szja-kedvezményre jogosult, az öt évre visszamenőleg is érvényesítheti azt. 

Első házasok szja-kedvezménye – 2022. januártól csak 25 éves kor felett

Felső életkori határhoz nem kötik az adókedvezményt, de az idei évtől ha 25 évnél fiatalabbak a házasodók, akkor csak azt követő hónaptól vehetik igénybe az adóalapcsökkentés lehetőségét, amikor egyikük már betöltötte a 25. életévét. (Ha korábban házasodtak, akkor fel kellett függeszteni az adókedvezmény már megkezdett érvényesítését addig, amíg egyikük 25 nem lesz, és utána lehet folytatni.) Szabály még, hogy a házaspár legalább egyik felének ez kell hogy legyen az első házasságkötése. (Akinek nem ez az első házassága, az nem veheti igénybe, de ha a társának igen, akkor a társa igénybe veheti az szja-kedvezményt.) Havi 5 ezer forinttal lehet csökkenteni a fizetendő adót (33 335 forinttal az adóalapot), a házasságkötés hónapja után 24 hónapig. A kedvezményt közösen is érvényesítheti a házaspár, tetszés szerint megosztásban, de erről nyilatkozat kell az adóbevalláskor. 

Családi adó- és járulékkedvezmény

A családi kedvezményre az jogosult, aki családi pótlékot kap (vagy arra legalább jogosult), valamint a vele közös háztartásban élő házastársa, illetve élettársa is (az élettárs legalább egyéves élettársi nyilvántartás vagy közokirat alapján), valamint a kismama (és házastársa), a várandósság 91. napjától (élettárs nem), és a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (+ 1 vele élő hozzátartozó), továbbá aki rokkantsági járadékban részesül (+ 1 vele élő hozzátartozó). 

A kedvezményt az eltartottakra és a kedvezményezett eltartottakra lehet igénybe venni. „Eltartott”, de nem „kedvezményezett eltartott” praktikusan az a gyermek, aki után már nem kapnak családi pótlékot a szülők (mert a gyerek kinőtt abból a korból) – az eltartott után nem jár a kedvezmény, de figyelembe vehető a gyermekszámnál. 

A családi adóalap-kedvezmény maximum
  • 1 eltartottra havi 66 670 forint (nettóban 10 ezer forint)
  • 2 eltartottra havi 2*133 330 forint (nettóban havi 20-20 ezer forint),
  • 3 (és minden további) eltartottra eltartottanként havi 220 ezer forint (nettóban havi 33 ezer forint x eltartottak száma) lehet. 
Ha tegyük fel két eltartott van, de abból csak 1 a „kedvezményezett eltartott” (a másik csak „eltartott”), akkor utóbbi csak figyelembe vehető a gyermekszámnál, de rá nem jár a családi kedvezmény – így egy gyermekre jár az adóalap-kedvezmény, de nem havi 66 670 forintig, hanem 133 330 forintig (azaz nettó havi 20 ezer forint lehet a pluszjövedelem). 

Felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél „kedvezményezett eltartottnak” minősül, és a családi kedvezmény 50-50 százalékban megosztva érvényesíthető a szülőknél. 

Ha valaki az szja-jából nem tudja érvényesíteni a teljes családi kedvezményt, akkor annak maradékát érvényesítheti a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból, vagy a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is (amennyiben családi pótlékra jogosult, és a tbj szerint biztosított). Ezt hívjuk családi járulékkedvezménynek. Fontos, hogy ha valakinek ilyen módon lenullázódik a járuléka is, attól még biztosított marad, olyan összegben, amennyi lett volna a járuléka. A családi kedvezményt is érvényesíthetik közösen a jogosultak év közben, nyilatkozattal, vagy év végén (megosztással), az adóbevallásban. 


Hozzászólás 0 hozzászólás

Változás a kisadózás szabályaiban

2022. Július 21. 12:46 - siteadmin



2022. augusztus 31-ét követően jelentősen változik a kisadózásra vonatkozó jogszabály. Az alábbiakban a kisadózás legfontosabb változásait foglaljuk össze.

Elsőként nézzük meg, hogy ki választhatja 2022. augusztus 31-ét követően a kisadózást

A kisadózás kapcsán „A kisadózó vállalkozók tételes adójáról 2022. évi XIII. törvényt” kell majd alkalmazni. Ezen törvényben az egyik leglényegesebb változás, hogy a kisadózók – kivéve a taxis személyszállítást – csak természetes személyektől szerezhetnek bevételt, így ezen időponttól kezdve többek között jogi személytől, egyéb szervezettől, egyéni vállalkozótól nem szerezhetnek bevételt. Mindezek alapján jelentősen szűkül azok köre, akik 2022. szeptember 1-jétől a kisadózást választhatják. 

Példa: Ha egy pék kisadózást választott, és a termékét a boltoknak értékesíti, akkor 2022. szeptember 1-jétől nem tudja ezen tevékenységét kisadózóként folytatni.

A másik jelentős változás, hogy csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a kisadózást. Erre tekintettel 2022. szeptember 1-jétől sem az egyéni cég, sem a betéti társaság, sem a közkereseti társaság, sem az ügyvédi iroda nem maradhat a kisadózás hatálya alatt.

Felmerül a fenti szabály kapcsán az a kérdés, hogy ki is minősül 2022. szeptember 1-jétől a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak

Általános szabály alapján az egyéni vállalkozó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül. Ugyanakkor nem lehetnek főfoglalkozású egyéni vállalkozónak mindazok, akik a jelenleg hatályos szabály alapján nem főállású kisadózónak minősülnek, és havi 25 000 forint tételes adót fizetnek. 

Mindezek alapján 2022. szeptember 1-jétől nem lesznek főfoglalkozású egyéni vállalkozók, és ezáltal nem lehetnek kisadózók például azok, akik öregségi nyugellátásban részesülnek, vagy akik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is állnak, vagy akik aktív korú személyként például kft.-ben társas vállalkozóként is tevékenykednek. Továbbá az új szabály rögzíti azt is, hogy nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak az sem, aki a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerint nyilvántartásba nem vett, 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül.

Milyen mértékű tételes adót fizet a főfoglalkozású egyéni vállalkozó?

A hatályos szabály alapján a főállású kisadózásnál havi 50 000 forint tételes adót kell fizetni. Ha a főállású kisadózó magasabb társadalombiztosítási ellátáshoz szeretne jutni, akkor a havi tételes adófizetés 75 000 forint.

2022. szeptember 1-jétől a kisadózó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó tételes adója havi 50 000 forint lesz, azaz megszűnik a havi 75 000 forint tételes adófizetés. Mindezek alapján a kisadózónak 2022. szeptember 1-jétől nem lesz lehetősége arra, hogy magasabb társadalombiztosítási ellátások (például magasabb táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, álláskeresési ellátás, nyugellátás) megszerzése céljából magasabb tételes adót válasszon.

Megjegyzés: A havi 50 000 forint tételes adófizetés jelenleg és 2022. szeptember 1-jétől is havi 108 000 forint ellátási alapot képez. 

Továbbá nem változik az a szabály, hogy nem kell megfizetni a havi 50 000 forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, 
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott, vagy 
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, 
kivéve, ha kisadózói tevékenységet végez. Az új szabály azonban kiemeli, hogy akkor is meg kell fizetni a havi 50 000 forint tételes adót, ha a fentiekben felsorolt időszakban a kisadózó bevételt szerez.

Miként alakul a kisadózó különadó fizetési kötelezettsége?

További változás, amelyre az új törvény (2022. évi XIII. törvény) alapján figyelemmel kell lenni a kisadózó éves keretére és az ehhez kapcsolódó különadó fizetési kötelezettségére vonatkozik. 
 
A jelenleg hatályos szabály alapján öt esetben kell megfizetni a 40 százalékos különadót. 2022. szeptember 1-jétől hatályos szabály azonban csak az alábbi esetben kell 40 százalékos mértékű különadót megfizetni: 

Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből 18 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót fizet. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót megfizetni, akkor a különadót a kisadózói bevételének adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 18 millió forint egytizenkettedének szorzatát meghaladó része után fizeti meg. 

Összegezve: Egyszerűsödik 2022. szeptember 1-jétől a különadó szabálya és ezzel egyidejűleg az éves keretösszeg 12 millió forintról 18 millió forintra nő.

Meg kell említeni, hogy a fenti 18 milliós keretösszeg, és az ehhez kapcsolódó különadó fizetési kötelezettség visszamenőleg lesz alkalmazható, ugyanis az új szabály a következőket rögzíti:

2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022. évben – a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 8. § (6) bekezdéstől eltérően – 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele 
    • Katv. szerinti adóalanyiság fennállásának a Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 
    • 1,5 millió forint szorzatát meghaladja.” 
Példa: Ha a kisadózó vállalkozás, vagy vállalkozó úgy kalkulált, hogy maximum havi 1 millió forint bevétele lehet, és erre tekintettel augusztus 1-jéig 7 millió forint bevétellel rendelkezik, akkor 2022. augusztus 31-éig különadó fizetési kötelezettség nélkül további 5 millió forint bevételre tehet szert.

Végezetül meg kell említeni, hogy a kisadózásról szóló új törvény külön rendelkezik az új szabályokra való áttérésről (költség, veszteség elszámolása, bevétel, vagyonleltár), amelyet érdemes részletesen áttanulmányozni. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás


Az erőltetett gyors váltásra nem sok ideje marad a vállalkozásoknak: szeptember 25-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy a tételes adó hatálya alatt kívánnak-e maradni. Ha nem, arra is van a kormánynak ötlete: a távozóknak az átalányadó alkalmazását javasolják, amely – hívják fel a figyelmet – előnyös adózási formává vált. Ennek is megvannak azonban a korlátai: először is ezt is csak egyéni vállalkozók választhatják, az előnyösség pedig csak bizonyos értékhatár alatt értendő, és ott is leginkább azok számára, akik nem főállásban katáznak. 


Az átalányadózás lényege az, hogy a költségek tételes elszámolása helyett tevékenységtől függően alkalmazható egy kulcs, amellyel csökkenthető a bevétel összege, a fennmaradó rész (az adóköteles jövedelem) után azonban az általános szabályok szerint kell adózni, vagyis 
  • 15 százalékos szja-t, 
  • 18,5 százalékos tb-járulékot és 
  • 13 százalékos szochót kell megfizetni. 
Az átalányadónál három kulcs létezik, a 40 és 80 százalékos esetében a bevétel éves felső határa a minimálbér tízszerese (2022-ben ez 24 millió forint), a 90 százalékos költséghányadnál pedig a minimálbér ötvenszerese (60 millió forint). Létezik ugyanakkor egy adómentes rész: 
  • a 40 százalékos költséghányadnál ez a jövedelemhatár az éves minimálbér fele (1,2 millió forint), ami 2 millió forintos bevételt jelent,
  • a 80 százalékos átalánynál az adómentes bevételi határ a havi minimálbér harmincszorosa, tehát 6 millió forint
  • a 90 százalékos költségátalányos tevékenységnél pedig a hatvanszorosa, tehát 12 millió forint. 
(Természetesen ebben az esetben is minden hónapban be kell nyújtani a járulékbevallást a NAV felé.) Fontos, hogy szemben a katával, az átalányadózás esetében jár adóalapkedvezmény például a gyerekek, az első házasság vagy a betegségek után (személyi kedvezmény).

Az említett három kulcs a számlázott tevékenységtől függ: az általános 
  • az általános a 40 százalékos kulcs 
  • a 80 százalékos kulcsot lehet alkalmazni többek között a mezőgazdasági, feldolgozóipari, építőipari, taxis, fodrász, tisztító, vendéglátó, javítási szolgáltatások esetében – ezek teljes listáját az Szja. törvény 53. § 2. bekezdése tartalmazza. A 80 százalékos költséghányad egészen pontosan akkor jöhet szóba, ha a vállalkozó jövedelme csak az alkalmazható tevékenységekből származik. Ha ez nem így van, akkor visszamenőlegesen a kedvezőtlenebb kulcsra kell áttérni. 
  • a 90 százalékos hányadot a kereskedelmi tevékenység esetében, illetve az őstermelőknek lehet alkalmazni. 
Kérdés persze, hogy ezt megteszik-e. A kata nagy előnye ugyanis nem csak a kedvező – a bevezetés óta furcsa módon változatlan – összege volt, hanem az egyszerűsége, hiszen a tételes adó megfizetésével a vállalkozások adó- és járulékfizetési kötelezettségüket is letudták. Ez hozzájárulhatott a kis- és mikrovállalkozási körben végzett szolgáltatások széles körű kifehéredéséhez – meglátjuk, ez hogyan változik a jövőben.

Példaszámítások – főállású adózók

Mindenesetre néhány számítást végeztünk arról, hogyan változik az adó- és járulékkötelezettség abban az esetben, ha valaki katáról átalányadózásra vált, megőrzi ugyanakkor a katásokra jellemző alanyi adómentességet – ennek a felső határa jelenleg 12 millió forint. Nézzük először egy alacsony, 200 ezer forintos havi számlázás esetén. (Tekintetbe véve természetesen, hogy főállású vállalkozásokról beszélünk.) A kata esetében az éves 2,4 millió forintos bevételhez 600 ezer forintos tételesadó-kötelezettség járult. Az átalányadónál ez költséghányadonként változik. Az általános 40 százalékos költség esetében az adóalap 60 százalék, tehát 1,44 millió forint. Ebből 1,2 millió adómentes, a fennmaradó 240 ezer forint után az szja (kedvezmények nélkül) 36 ezer forint. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál bőven az adómentes határ alatt vagyunk, tehát nem kell szja-t fizetni. Főállású vállalkozás esetében tb-törvény alapján meg kell fizetni a járulékokat az adómentes rész ellenére is a minimálbér (garantált bérminimum) erejéig, ez pedig (a minimálbérrel számolunk) havi 63 ezer, éves szinten 756 ezer forint. Vagyis a fizetési kötelezettség minimum 156 ezer forinttal nő éves szinten.


Nézzük azt az esetet, amikor a havi bevétel 400 ezer forint, az éves így 4,8 millió. A 40 százalékos költséghányadnál ez 252 ezer forintos szja-t és megint 756 ezer forintos járulékot jelent (az adóköteles 1,68 milliós résznél magasabb az éves minimálbér szintje). Vagyis itt már egymillió forint fölötti közteherrel kell számolni szemben a kata 600 ezrével. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál még mindig az adómentes összeghatár alatt vagyunk, tehát itt még mindig 756 ezer az éves közteher.


Egymillió forintos havi bevételnél a kata már extrém jó adózásnak számít, hiszen mindössze 5 százalékot tesz ki. Nézzük, ez hogyan változik. A 40 százalékos költséghányadnál, leszámítva ismét a 2 milliós adómentes részt az szja 900 ezer forint lesz kedvezmények nélkül, a járulékkötelezettség viszont már 1,89 millió forint, vagyis a 12 millió forintos bevétel után 2,79 milliót kell befizetni a NAV-nak. Egy 80 százalékos költséghányadot alkalmazó fodrász vagy javító „kisiparos” esetében, leszámítva a 6 milliós adómentes bevételrészt az szja 180 ezerre jön ki, és esetükben is még mindig a 756 ezres járulékkal kell számolni, vagyis a teljes fizetési kötelezettség 936 ezer, 336 ezerrel több, mint eddig. A 90 százalékos költséghányad esetében épp az adómentes határon vagyunk, vagyis itt ismét csak 756 ezer forintos járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni.


Példaszámítások – mellékállású adózók

Más a helyzet természetesen akkor, ha valaki eddig nem főállásban katázott, és mivel biztosítva van, ezen nem is kíván változtatni. Esetükben ugyanis a járulékfizetési kötelezettség csak a ténylegesem megszerzett adóköteles jövedelem után számítandó – vagyis nem alap a minimálbér utáni járulékfizetés. Náluk eddig a havi közteher havi 25 ezer, éves szinten 300 ezer volt. A 200 ezer forintos bevételnél így éves szinten 111 600 forint az adó- és járulékfizetési kötelezettség – ez még jóval kedvezőbb, mint a kata esetében volt. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál pedig 0 forint, ez pláne.

A 400 ezer forintos havi bevételnél az évi 252 ezer forint szja mellé 529 200 a járulék és a szocho, ez összesen 781 200, a korábbi szint majdnem két és félszerese. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál még az adómentes szint alatt vagyunk, vagyis még mindig nincs járulékkötelezettség – az intézkedés nyertesei eddig tehát a félállású fodrászok. 

Egymillió forintos mellékállásnál az általános szabályok szerint átalányadózóknál 2,79 millió az éves közteher, a 80 százalékos költséghányadot alkalmazók a 180 ezer szja mellé 378 ezer forint a járulék, ez összesen 558 ezer forint. A 90 százalékos költséghányadnál eddig a szintig nem kell semmit fizetniük a nem főállású átalányadózóknak.




Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85]
Blog archivum