|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Kölcsönzött munkaerő bére2024. Február 9. 12:23 - siteadminFő szabály szerint ugyanannyi bér jár a kölcsönzött munkavállalónak, mint a saját dolgozónak,azonban van kivétel. Amikor egy cég kölcsönzött munkavállalókat vesz igénybe a munkavégzéshez, akkor a kölcsönzött dolgozó nem a kölcsönbe vevő céggel áll munkaviszonyban,
hanem a kölcsönbeadóval. A bért tehát a kölcsönbeadó cég fizeti neki. Ehhez képest is érdekes az a szabály, hogy vajon egyforma bért kell-e fizetni egyenlő munkáért a kölcsönbevevőnél foglalkoztatott saját dolgozóknak, és a kölcsönbeadó által foglalkoztatott kölcsönzött dolgozóknak.
Sokan vélik úgy, hogy a kölcsönzött dolgozók alacsonyabb bért kaphatnak, mint a saját dolgozók. De nézzük, mit mond az idevágó jogszabály.
Arra vonatkozóan, hogy mennyi bér jár a kölcsönzött dolgozónak, a Munka Törvénykönyve (MT) ad határozott iránymutatást.
Az egyenlő bánásmód követelményéről szóló fejezetben szerepel, hogy a kikölcsönzés alatt a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket kell biztosítani a kölcsönzött munkavállalók számára is. Ez a kitétel különösen vonatkozik a várandós és szoptató nőkre, a fiatal dolgozók védelmére, a munkabérre (és védelmére), illetve az egyéb juttatásokra, valamint általában az egyenlő bánásmód követelményére.
Fontos, hogy az egyenlő bánásmód szempontjából munkabérnek minősül minden, a munkaviszonyhoz köthető, közvetlenül vagy közvetve adott pénzbeli és nem pénzbeli juttatás, így például az év végi prémium, és a cafeteria is, nem csak a munkabér. (A cafeteriát fizetheti a kölcsönvevő cég is – ilyenkor erről meg kell állapodnia a kölcsönadónak és kölcsönvevőnek a köztük lévő szerződésben.)
Ami az egyenlő bérezés szabályát illeti, van kivétel is. A kölcsönvevőnél csak a foglalkoztatás 181. napjától kell alkalmazni a saját dolgozókkal egyenlő bérezés szabályát a kölcsönzött dolgozókra, amennyiben:
- a kölcsönzött dolgozó a kölcsönbe adónál határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és akkor is kap bért, ha éppen nincs kikölcsönözve,
- ha a kölcsönzött dolgozó munkaerőpiactól tartósan távol lévőnek minősül (2004. évi CXXIII. törvény 1.§ (2) 1.) és ha
- a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságtól, vagy közhasznú szervezettől kölcsönzik ki a dolgozót.
Tehát egyenlő munkáért egyforma bért csak akkor kell fizetni a kölcsönzött és a saját dolgozónak, ha nem a fenti három esetről van szó.
És hogy mikor egyenlő a munka? Az MT szerint (egyenlő bánásmód követelménye fejezet) akkor, ha egyforma természetű, minőségű, mennyiségű, ha azonosak a munkakörülmények, a szükséges szakképzettség, ha egyforma a fizikai vagy szellemi erőfeszítés, a szükséges tapasztalat, az elvárt felelősség. Figyelembe kell venni a munkaerőpiaci viszonyokat is.
Bizonyos tevékenységeknél lehet, hogy nem túl bonyolult megítélni, egyenlő munkákról van-e szó, amelyekért tehát egyforma bér jár, kölcsönzött és saját dolgozónak.
De feltehetőleg nem kevés olyan munkavégzés is van, ahol nem egyszerű megmondani, melyik munkák közé lehet kirakni az egyenlőségjelet.
 0 hozzászólás  Kinek jár a februári 13. havi nyugdíj, vagy ellátás2024. Január 16. 12:45 - siteadminMutatjuk, kiknek jár februárban a 13. havi nyugdíj, vagy ellátás és kitérünk azokra is, akiknek nem jár. A tizenharmadik havi nyugdíjat 2021-től vezették be újra – az első évben februárban még csak egyheti plusznyugdíj érkezett, 2022-ben viszont már megkapták az érintettek a teljes havi járandóságukat pluszban, ahogy 2023-ban is.
2024-ben is egy teljes havi plusznyugdíj érkezik februárban, amelynek összege a 2024. januártól 6 százalékkal megemelt havi ellátással egyenlő.
Ahogy a Nyugdíjguru precízen kitért rá összefoglalójában, a 13. havi nyugdíj mellett van úgynevezett 13. havi ellátás is – mutatjuk, miben egyezik (jogosultság) és miben különbözik (érintettek köre) egymástól a két fogalom.
13. havi nyugdíjat az kaphat, aki- öregségi teljes nyugdíjban (ide számít a nők40 is), özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban vagy mezőgazdasági járadékban részesül, feltéve, hogy már 2023-ban is legalább egy napig kapta valamelyik felsorolt ellátást. Ha a felsoroltak közül több ellátást is kap, akkor mindegyikre megilleti a 13. havi nyugdíj is.
13. havi ellátást az kaphat, aki- korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátásban, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelésben vagy juttatásban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, nemzeti gondozási díjban, házastársi pótlékban vagy házastárs után járó jövedelempótlékban részesül. Itt is az a szabály, hogy a februári pluszpénz csak akkor jár, ha 2023 legalább egy napján kapta már az érintett valamelyik ellátást, illetve hogy ha valaki többféle ellátást is kap, akkor mindegyikre jár a 13. havi is.
Fentiekből következik, hogy ha valakinek 2024-es dátummal állapították meg a fentiekben felsorolt valamelyik ellátását (tehát legalább egy napra nem volt jogosult már 2023-ban a juttatásra), akkor arra neki 2024-ben még nem jár 13. havi nyugdíj/ellátás.
A 13. havi nyugdíjat/ellátást automatikusan kiküldi a folyósító szerv, a szokásos rendben, és módon, a februári ellátással együtt.
Ha valaki jogosult lenne a 13. havi nyugdíjra/ellátásra, de idén januárban meghal, attól a pluszjuttatás még jár. Azt a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér (egymást követő sorrendben), ezek hiányában pedig az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés véglegessé válása napjától számított egy éven belül. Ebben az esetben a kifizetés nem hivatalból, automatikusan történik meg, hanem kérelmezni kell.
0 hozzászólás2024. Egészségbiztosítás ellátásainak változása2024. Január 16. 11:08 - siteadminAz egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak 2024. évi változásairól. 1. Egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainak felső határa:A táppénz, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a következő:
- táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét;
- a gyermekgondozási díj, és az örökbefogadói díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a;
- hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj – ha a biztosított nem rendelkezik adott jövedelemmel - havi összege:
- felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén
a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 %-a,
- mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén
a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 %-a.
A fenti ellátások maximális összege 2023. és 2024. években a következőképpen alakult:
 Megjegyzés: Az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendeletben foglalt minimálbért és garantált bérminimumot az ellátások tekintetében 2024. január 1-jétől kell alkalmazni. Az ellátások fenti számításának alapja mindezek alapján a következő: minimálbér 2023. január 1-jétől havi bruttó 232 000 forint, míg 2024. január 1-jétől havi bruttó 266 800 forint. Garantált bérminimum 2023-ban havi bruttó havi 296 400 forint, míg 2024. január 1-jétől havi bruttó 326 000 forint.
|
Blog archivum
|
