hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

A SZÉP-kártyán túl: mi marad a cafeteriából 2019-re?

2018. Augusztus 27. 16:23 - siteadmin



Az elfogadott jövő évi adótörvény alapján a készpénzcafeteria jövőre kiesik, és marad a SZÉP-kártya. Mármint ha csak az ismertebb juttatásokat vesszük. De vannak kevésbé ismertek is, igaz, ezeket nem cégek tudják igénybe venni, hanem szakszervezetek vagy szövetkezetek. Ezeket mazsoláztam ki az szja-törvényből, mely szerint béren kívüli juttatásnak minősül: 
  • a szakszervezet által tagjának, nyugdíjas tagjának, e magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
  • a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

SZÉP-kártya – mi változik, mi marad

Mint ismert, a Széchenyi Pihenő Kártyánál három alszámla, vagy ha úgy tetszik, zseb van. 

Ahhoz, hogy béren kívüli juttatásról beszélhessünk a versenyszférában:  
  • a szálláshely alszámlára – az összes juttatótól együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint lehet a munkáltatói támogatás összege;
  • a vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható támogatás legfeljebb 150 ezer forint lehet;
  • a szabadidő alszámlájára utalt, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló juttatás pedig összesen évi legfeljebb 75 ezer forint lehet.
Vagyis a versenyszférában összesen 450 ezer forintig adható a SZÉP-kártya kedvezményes adózással, a közszférában azonban 200 ezer forintnál van a plafon. Ebben nem lesz változás jövőre. 

Jelenleg a kedvezményes adózás 34,22 százalékos adóterhet jelent. Jövőre megszűnik az adóalap 1,18-as szorzója, viszont a 14 százalékos eho helyett belép a szintén elfogadott szociális hozzájárulási adó törvény alapján a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho), ami elméletileg 2019 júliusában csökkenhet két százalékkal, valamint marad a 15 százalékos szja. Azaz a mostaninál egy hajszállal lesz magasabb az összes közteher januártól, 34,5 százalékos. Júliustól pedig ez lemehet 32,5 százalékra, ha valóban csökken a szocho 2 százalékkal. 

Jövőre változás lesz még, hogy a szolgáltatók pénzforgalmi számlán, pontosabban korlátozott rendeltetésű fizetési számlán kell hogy kezeljék majd az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként. Viszont a munkáltatói utalások után nem fognak tranzakciós illetéket felszámítani. 
Újdonság lesz az is, hogy a lejáró, kétéves egyenlegeket nem kell majd a szolgáltatóknak május vége után visszautalniuk ömlesztve a munkáltatók részére. Vagyis a lejáró egyenlegek nem fognak egyik napról a másikra elveszni a dolgozók számára. És ez már a jövő májusban lejáró egyenlegekre is érvényes lesz.

Cserébe a lejáró egyenlegekre 3 százalék + áfa díjat számíthatnak fel a szolgáltatók. Hogy a meglévő három szolgáltató számít-e fel majd díjat, és ha igen, mennyit, azt még nem tudni. De ha lesz díj, akkor az szépen apránként, de mégis csak el fogja vinni a megmaradó két éven túli egyenlegeket. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás

A társas vállalkozók többes jogviszonya

2018. Augusztus 21. 19:39 - siteadmin



Egy korábbi bejegyzésben a társas vállalkozói jogviszonyt ismertettem. Ennek a témakörnek a folytatásaként az alábbiakban a társas vállalkozók többes jogviszonyai és ezen jogviszonyban fizetendő tb közterhek kerülnek bemutatásra. 

Elsőként tekintsük át a nem nyugdíjas társas vállalkozók többes jogviszonyait! 

1.) A társas vállalkozó dolgozhat ún. többes jogviszonyban is. Egyik esete a többes jogviszonynak, ha társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll. Erre vonatkozóan az alábbi szabályt kell alkalmazni:

Nem kell megfizetni a társas vállalkozásnál legalább az emelt ún. minimális alapok* után a tb közterheket, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Ezen munkaviszony kapcsán az alábbi két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a társas vállalkozónak ne kelljen a minimális alapok szerint fizetnie a tb közterheket: 
  • Az egyik feltétel, hogy munkaviszonyban a munkaidőnek el kell érnie minimum heti 36 órát. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. 
  • A másik feltétel a foglalkoztatás. Ha például heti 40 órás munkaviszonyban álló munkavállaló építkezik, és erre tekintettel két évig fizetés nélküli szabadságon van, akkor ebben az időszakban nem valósul meg a munkaviszonyban a foglalkoztatása, így ezen időszakban a társas vállalkozásnál legalább a minimális alapok szerint fizetni kell a tb közterheket.
* Megjegyzés: Minimális alapok: 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum másfélszerese, 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimum a minimálbér/garantált bérminimum, míg a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka. 

Ha a nem nyugdíjas társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor a tb közterheket a tényleges jövedelme alapján kell fizetnie. Ha például a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem 100 000 forint, akkor 100 000 forintból kell megfizetni 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot, továbbá a társas vállalkozás is ezen jövedelem alapján fizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót, és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Ezen többes jogviszony fennállása alatt a társas vállalkozó nem fizet munkaerő-piaci járulékot. 

A fenti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Többes jogviszonyban állhat oly módon is a társas vállalkozó, hogy társas vállalkozóként több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője. Ez esetben a tb közterheket a minimális alapok szerint - évente egy alkalommal történő választása szerint – csak az egyik vállalkozásban kell megfizetni. A másik vállalkozásban (vállalkozásokban) a tényleges jövedelem alapján kell fizetni a tb közterheket. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. 

Annak a társas vállalkozónak, aki egyben egyéni vállalkozóként is biztosított, alapesetben egyéni vállalkozói jogviszonyában kell legalább a minimális alapok szerint fizetni a járulékokat és szociális hozzájárulási adót. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló tb fizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozónak azonban lehetősége van arra, hogy tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján – amely az adóév egészére vonatkozik – úgy döntsön, hogy legalább a minimális alapok szerinti tb fizetésre nem egyéni vállalkozóként, hanem társas vállalkozói jogviszonyban kerüljön sor. 

2.) Ha a nyugellátásban részesülő személy társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.  Azaz kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó az, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy özvegyi nyugdíjban részesülőként tevékenykedik úgy, hogy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató, ha vesz fel jövedelmet, akkor a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 7 320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot azonban csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Erre tekintettel tekintsük át a kiegészítő társas vállalkozók többes jogviszonyait!

Többes jogviszony: 

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó munkaviszonyban is dolgozik, ahol a foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell megfizetnie a társas vállalkozásnak. 

Megjegyzés: Ez esetben is fontos, hogy fennálljon a minimum heti 36 órás munkaviszony és megvalósuljon a munkaviszonyban a foglalkoztatás. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőket össze kell számítani.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több társas vállalkozásban végez munkát, akkor ez esetben a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó csak év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor nem a teljes adóévre, hanem az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



A kötelező társadalombiztosítás rendszerében senki sem zárható ki az egészségügyi szolgáltatásból. Ezen természetbeni egészségügyi ellátás fedezetére szolgál a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, illetve biztosítási jogviszony hiányában az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetendő járulék, vagy az egészségügyi szolgáltatási járulék. Ez utóbbiba tartoznak bele a szociálisan rászorult belföldi személyek is. Az alábbi bejegyzésben ezen személyek ellátási jogosultságáról adunk tájékoztatást.

Egészségügyi szolgáltatásba tartozik többek között az orvosi (háziorvosi-, járóbeteg-, fekvőbeteg) ellátás; ápolási ellátás, társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás; betegszállítás, társadalombiztosítási támogatással külföldön igénybe vehető kezelések, és az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéből adódó utazási költségek megtérítés. 

Egészségbiztosítás szolgáltatások azonban nem „ingyen” járnak. Az ellátás fedezetére több járulék is szolgál. Az, aki az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítási jogviszonyban dolgozik, annak a jövedelméből az ellátás fedezeteként, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék kerül levonásra (bevallásra). További fedezetet képez adott természetes személyek által megfizetett 7 320 forint/hó egészségügyi szolgáltatási járulék és egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetett járulék valamint a központi költségvetés által megfizetett 7 320 forint/hó/fő egészségügyi szolgáltatási járulék. Aki nem áll biztosítási jogviszonyban és nagyon alacsony az egy főre jutó jövedelme, nem terhelhető a fenti egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a megállapodás alapján fizetendő járulék megfizetésével. Erre tekintettel a központi költségvetés által megfizetett 7 320 forint/hó/fő egészségügyi szolgáltatási járulék (és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalása) fedezi a szociálisan rászorultak egészségügyi szolgáltatását. 

Kik minősülnek szociálisan rászorultnak?

Az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult az
  • akinek családjának vagyona nincs és 
  • a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, azaz 34 200 forintot; illetve egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, azaz 42 750 forintot.
Megjegyzés: Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek
  • külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát (azaz 855 000 forintot), vagy
  • együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát (azaz 2 280 000 forintot)
  • meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

Szociális ellátásra jogosultság megállapítása

A kormányhivatal szociális ügyekkel foglalkozó fővárosi kerületi, illetve járási szerve állapítja meg a fenti szociális rászorultságot. Erre azonban akkor kerülhet sor, ha a szociálisan rászorult személy azt kérelmezi. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából történő szociális rászorultság megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet  14. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a fenti kormányrendelet 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot is. A kérelem alapján a hatóság maximum egy évre állapítja meg a jogosultságot, azaz ezen egy évben az egészségügyi szolgáltatás fedezetét a költségvetésből fizetik. A szociálisan rászorult azonban ezen egy év leteltét követően ismét kérheti, hogy továbbra is a költségvetés fizesse ellátásának fedezetét, amelyre ismételten kérelmet kell benyújtania. Az ismételt kérelem a korábbi jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány érvényességi idejének lejártát megelőző 30 napon belül is benyújtható azzal, hogy az új jogosultságot legkorábban a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Hatósági bizonyítvány kiállítása

A kormányhivatal szociális ügyekkel foglalkozó fővárosi kerületi, illetve járási szerve a kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a kérelmező az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére más jogcímen valóban nem jogosult-e. Amennyiben a kérelmező egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult, és jövedelmi helyzete a fentiekben leírt feltételeknek megfelel, akkor a kormányhivatal illetékes szerve a szociális rászorultságról hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány 1 évre szól. A bizonyítvány tartalmazza: 
  • a rászoruló személy nevét, 
  • lakcímét, 
  • Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, 
  • a rászorultság tényét, 
  • az igazolás hatályosságát. 
A bizonyítvány a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától igazolja azzal, hogy a bizonyítvány – adott feltételek fennállása esetén – egy év elteltével ismételten kiállítható.

A szociálisan rászorult személyek lejelentése az egészségbiztosító felé

A szociálisan rászorult személyekről a kormányhivatal szociális ügyekkel foglalkozó fővárosi kerületi, illetve járási szerve nyilvántartást vezet és bejelentési kötelezettséget teljesít a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé. Ezen jelentés alapján a beteg az egészségügyi szolgáltatásra „zöld” utat kap, azaz a jogosultság ellenőrzéskor a zöld lámpa jelzést kapja. A zöld jelzés azt jelenti, hogy az ellátandó személynek érvényes a TAJ száma és a NEAK nyilvántartásában jogosultként szerepel (azaz rendezett a befizetése), és ezáltal a társadalombiztosítás keretében igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat. 

 
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella




Hozzászólás 0 hozzászólás



A SZÉP-kártyánál, mint partnerünk írt róla, változások lesznek, korlátozott felhasználású pénzforgalmi számlákká alakulnak, legkésőbb január elejére már ezeken a számlákon kell lenniük az egyenlegeknek (Ha a kártyabirtokos ez ellen nem tiltakozott). Illetve a jövőben nem küldik vissza a lejárt (két évnél régebbi) feltöltéseket a számlavezetők a munkáltatónak, ellenben 3 százalékos díjat számíthatnak fel rá.

De vajon a meglévő három zseb, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, és a szabadidő feltöltése, felhasználása hogyan oszlik meg egymáshoz képest, amikor hangsúlyozottan a rekreáció lenne a SZÉP-kártya célja?

A Blokkk.com gyűjtötte ki az ezzel kapcsolatos adatokat, és cikkükből nagyon érdekes kép rajzolódik ki: a SZÉP-kártya sokkal inkább egy meleg étkezési utalvány, mint egy rekreációs program megtestesítője.

A családok nem a turizmust preferálják

A Széchenyi Pihenő Kártya 2011 végén indult, felváltva a korábbi üdülési csekket. Ma a kedvezményes adózás (34,12%) mellett adható keret az üzleti szférában 450 ezer forint, amelyből
  • belföldi szálláshelyre 225 ezer forint,
  • meleg étkezésre 150 ezer forint,
  • szabadidőre, egészségügyi, szépségápolási és sportszolgáltatásokra pedig 75 ezer forint adható legfeljebb.
2017-ben másfél milliónál is több volt a SZÉP-kártya birtokosok száma. A Magyar Turisztikai Ügynökség adataiból pedig az derült ki, hogy öt esztendő alatt összesen legalább 444 milliárd forintot költöttek el a családok 2011 és 2017. harmadik negyedéve között. (Eddig vannak csak adatok.) De ennek csak kisebb része, alig több mint ötöde ment el a szálláshelyeken.

Az ügynökség adatai alapján:
  • A Szép-kártya pénzek 70 százalékát eddig a vendéglátóhelyek könyvelhették el bevételként, ami 307 milliárd forintot jelentett 2011 és 2017 harmadik negyedéve között.
  • Szállásra összesen 84 milliárd forintot költöttek eddig a kártyabirtokosok.
  • Szabadidős tevékenységekre pedig mindössze 53 milliárd forintot.
Az is érdekes, mennyit jelent a SZÉP-kártya a szállodaiparnak, illetve az éttermi vendéglátásnak:
  • A szálláshelyek összes bevételének 10 százaléka alatt mozgott a SZÉP-kártya költés a szálláshelyeken, míg a belföldi turisztikai költekezésben 20-25 százalék között hullámzott az elmúlt években.
  • A vendéglősök 2017-ben 1072 milliárd forint forgalmat csináltak, amihez képest az első három negyedév 57 milliárd forintos forgalma (vagy a valószínűsíthető éves 70-80 milliárd forint) jóval kisebb súlyt képvisel, mint a szállodák SZÉP-kártyás bevétele.
  • Jövőre a tervek szerint csak a SZÉP-kártya marad kedvezményes adózású juttatás, és megszűnik nála az adóalapra az 1,18-as szorzó. Viszont 14 százalékos eho helyett egyelőre 19,5 százalékos szochót kellene rá fizetni.
Ami még kérdőjeles, hogy az esetleg megszűnő cafeteriajuttatások, vagy azok egy része beépülhet-e a SZÉP-kártyába, újabb zsebként. A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is szorgalmaznák ezt. De hogy lesz-e belőle valami? Pénteken azonban eldől a jövő évi adótörvények, és a cafeteria sorsa is, mert akkor lesz a Parlamentben a végszavazás.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás



A 117. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvény, amely többek között vonatkozik a társadalombiztosítási közterhekre is. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom azokat  a módosításokat, amelyeket 2018. július 25-ét követő naptól alkalmazni kell a biztosítási jogviszonyok és a szociális hozzájárulási adó kapcsán.

Munkaviszony megszüntetése, megszűnése kapcsán alkalmazandó szabályok

2018. július 26-án lépett hatályba az a pontosító rendelkezés is, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetéséhez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik. Az 1997. évi LXXX. törvény a módosítás következtében rögzíti, hogy a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. Azaz a társadalombiztosítási ellátások megállapítása során a munkaviszony megszűnése és a helyreállítása közötti időszak biztosítási időnek minősül. 

Szintén 2018. július 26-án lépett hatályba, hogy ugyan továbbra sem kell a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék kapcsán járulékot fizetni, azonban a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott jövedelem járulékköteles jövedelem. Ezen szabállyal párhuzamosan a fenti időponttól a szociális hozzájárulás adótörvény is rögzíti, hogy  a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, azonban a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott  jövedelem után szociális hozzájárulási adófizetés áll fenn.

Ha a jogutód nélkül megszűnt munkáltató, több járulékot vont le a foglalkoztatottól, akkor az alábbiak szerint kell eljárni 2018. július 25-ét követően:

„Ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg."

Szociális hozzájárulási adókedvezményt érintő változás

A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt többek között az a vállalkozó vehette igénybe, akinek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A törvénymódosítás elfogadását követő napon, azaz 2018. július 26-án lépett hatályba az kedvező szabály, mely a fenti követelményi szintet kedvezőbbé tette és ennek következtében bővülhet a kedvezményre jogosult vállalkozók száma. A módosítás alapján azok a vállalkozók vehetik  igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezményt, akiknek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű. 

Járulékokra és biztosítási jogviszonyra vonatkozó módosítások

További változás a nyugdíjra köthető megállapodás kapcsán fizetendő járulékfizetést érinti. Kedvezőbbé téve a nyugellátásra vonatkozó megállapodások megkötését, a törvénymódosítás elfogadását követő naptól, azaz 2018. július 25-étől már alkalmazható az a szabály, hogy a szolgálati idő szerzése érdekében illetve a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére köthető megállapodásoknál a módosítást megelőzően fizetendő 34 százalékos mértékű járulék 24 százalékra csökkent. *

Kiegészült a munkaerőpiaci járulék fizetésére nem kötelezettek köre az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban tanuló nappali tagozatos tanulókkal. Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, aki az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, mentesül a munkaerő-piaci járulék megfizetése alól. 

A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) kormányrendelet alapján az ösztöndíjban részesülőktől járulékot vontak és ez alapján társadalombiztosítási ellátásokat állapítottak meg a részükre. Erre tekintettel a jogszabály utólagosan rendezi az ösztöndíjban részesülők társadalombiztosítási jogállását és kimondja, hogy az ösztöndíj folyósításának időtartama – 2017. június 19-éig – biztosítási jogviszonynak minősül és a levont járulékok nyugdíjjáruléknak és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléknak minősülnek.

2016. évi LXVI. törvény bővítette ki a biztosítási jogviszonyokat az állami projektértékelői jogviszonnyal. Az állami projektértékelő jogviszonyban állók az EU-s támogatási kérelmek tartalmi értékelését, mint közfeladatot látják el. 2018 július 25-ig ezen jogviszonyban a társadalombiztosítási közterheket hasonlóan kellett megfizetni, mint egy munkaviszonyban állónál. A törvénymódosítás elfogadását követő napon, azaz 2018. július 26-án lépett hatályba az a szabály, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy csak akkor lesz biztosított, és ezáltal csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha  az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Szűkebb kört érint az a szabály, amely a fogvatartottak kapcsán lépett hatályba, szintén 2018. július 26-án. A fogvatartott, fogvatartásának időtartama alatt ún. reintegrációs őrizet, valamint a társadalmi kötődés program keretében létesíthet munkaviszonyt illetve dolgozhat tanulószerződéses jogviszonyban is. A módosítás alapján nem  szünetel a fogvatartott biztosítási jogviszonya, ha a fogvatartása alatt létesít biztosítási jogviszonyt.

Végezetül meg kell említeni a külföldi pénznemben szerzett jövedelemre vonatkozó szociális hozzájárulási adóban olvasható pontosító rendelkezést. A törvénymódosítás indokolása alapján jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükséges, hogy a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályok között szerepeljen a külföldi pénznemből forintra történő átszámítást tartalmazó szabály. Ennek értelmében a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni adó megállapítására.


* Pontosítás (2018. augusztus 3.):

Bejegyzésünkben az szerepel, hogy a nyugellátásra kedvezőbben köthető megállapodás már 2018. július 25-ét követően. Ezúton pontosítjuk, hogy a megállapodásra vonatkozó szabály 2019. januárjától lép hatályba. Azaz az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) lehetőséget biztosít nyugellátás kapcsán megállapodás megkötésére. 

Az egyik megállapodás, amelyet jövőre érint a változás a következő: 
  • Nyugellátásra az a belföldi nagykorú természetes személy köthet megállapodást, aki 
  • nem saját jogú nyugdíjas, és
  • a Tbj. 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy 
  • a biztosítása szünetel.
Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. A fenti megállapodás 2018-ban 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett köthető. 2019. január 1-jétől – kedvezőbbé téve a megállapodáskötést – már 24 százalék megfizetése ellenében is megköthető lesz.

Továbbá köthető megállapodás szolgálati idő megszerzése céljából is. Ki kötheti a szolgálati időre szóló nyugdíj megállapodást? Az a nagykorú személy, aki
  • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét szeretné szolgálati időként elismertetni, illetve
  • a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja elismertetni.
Ez a megállapodás a megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével történik, amely 2019. január 1-jétől szintén 24 százalék lesz. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49]
Blog archivum