|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Így változik az ellátások maximuma a decemberi minimálbér-emelés miatt2023. December 4. 14:40 - siteadmin
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) kormányrendelet rögzítette, mennyi lett decembertől a legkisebb havi, heti, napi és órabér. Decemberi minimálbér-emelésre eddig nem volt példa, ezért fontos, hogy a rendelet kitért arra is, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegéhez kötött decemberi, illetve januári juttatásoknál, támogatásoknál melyik minimálbért kell figyelembe venni, a novemberit, vagy a decemberit. 2023. december 1-től teljes munkaidő esetén a minimálbér - havi 266 800 forint, vagy - heti 61 340 forint, - vagy napi 12 270 forint, vagy - órabérben 1534 forint. A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak részére alapbérként megállapított garantált bérminimum eddig teljes munkaidő esetén 2023. december 1-től - havibérnél 326 ezer forint, - hetibér alkalmazásakor 74 950 forint, - napibér esetén 14 990 forint, - órabérnél 1874 forint. Ezekkel a bruttó összegekkel először a 2023. decemberre járó, többnyire januárban kifizetett munkabéreknél kell számolni. (A béreket utólag fizetik, de vannak munkahelyek, amelyek a januári eleji kifizetést előrehozzák karácsony előttre.) A kormányrendelet 4. § (2) bekezdése pedig kimondta, hogy (bár a minimálbér illetve a garantált bérminimum decembertől emelkedik) a legkisebb bérek alapján meghatározott juttatásoknál, támogatásoknál (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátásoknál első alkalommal a 2024 januárjára járó (februárban kifizetett) összegeknél kell figyelembe venni a decembertől megemelt legkisebb béreket. Ez vonatkozik a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság 2024. évi szüneteltetésének esetére is. Vagyis a 2023. decemberre megállapított, januárban kifizetett ellátásoknál még a 232 ezer forintos minimálbér, illetve a 296 400 forintos bérminimum alapján kell számolni. A minimálbértől, illetve bérminimumtól függő újonnan megállapított ellátásoknál pedig csak abban az esetben lehet az ellátás naptári napi alapja a 266 800 forint, illetve a 326 ezer forint, ha az ellátásra való jogosultság 2023. december 31. után nyílik meg. A Magyar Államkincstár (MÁK) november végi tájékoztatójában azt is egyértelműsítette, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (4), (9) és (11) bekezdése, valamint 42/E. § (9) bekezdése szerinti gyed-maximum, illetve az örökbefogadói díj (öfd) maximumának felülvizsgálatát (magyarul emelését) is csak a 2024. január hónapjára járó, 2024. februárban kifizetésre kerülő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozóan kell alkalmazni. A gyermekgondozási díj (GYED) maximális összege a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet, azaz 373 520 forintra emelkedik a január hónapra szóló februári kifizetéstől. A minimálbértől függ a táppénz maximuma is, ami 17 787 forintra emelkedik, valamint a gyermekek otthongondozási díja (GYOD), ami havi 266 800 forintra nő, továbbá az álláskeresési járadék összege, ami legfeljebb napi 8 893 forint lesz – a MÁK tájékoztatója alapján szintén csak a januárra szóló februári kifizetéstől. -  0 hozzászólás Kifizetőhelyek adminisztrációja – ezentúl csak digitálisan2023. December 1. 11:36 - siteadmin
Júliusban változtak a társadalombiztosítási kifizetőhelyekre vonatkozó szabályok. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás helyi szerveinek felügyeletéről szóló törvényt érintő módosítások a létesítést és megszűnést érintik, ennek kapcsán néztük meg, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény hogyan is rendelkezik a kifizetőhelyekről.
A törvény alapján minden legalább száz főt foglalkoztató foglalkoztató köteles létrehozni kifizetőhelyet – a mostani módosítás ezt úgy pontosította, hogy legalább száz fő egészségbiztosítási ellátásra jogosult személy alkalmazása esetén áll fenn ez a kötelezettség, egészen pontosan akkor, ha ez a létszám tartósan – legalább hat hónapig – megvan. (A kötelezettség elmulasztási bírságot vonhat maga után.) Természetesen ennél kisebb szervezetek is létesíthetnek kifizetőhelyet, illetve a Magyar Államkincstár elszámolása alá tartozó bármely szervezet (pl. önkormányzat) esetében ez kötelező.
Az új szabályok szerint a létesítésre (és a megszüntetésre) vonatkozó kérelmet kizárólag elektronikus módon, az egészségbiztosító szerv felé lehet benyújtani az ezen az oldalon található űrlapon. A módosítás általánosítja az elektronikus adatszolgáltatást, a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók mostantól kizárólagosan elektronikus úton szolgáltathatnak adatot minden hónapot követő 20-ig az ellátásokkal kapcsolatban is – az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha az adott hónapban nem folyósítottak pénzbeli egészségbiztosítási ellátást vagy táppénzt. Az elektronikus adatszolgáltatás kiváltja az eddigi kifizetőhelyi elszámolást (EB23), illetve a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget is.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyre vonatkozó kötelezettségek és lehetőségek nem változtak. Ilyen például az, hogy a kifizetőhelyi feladatokat megállapodás alapján a foglalkoztatón kívül más is elláthatja, az erre vonatkozó felelősség azonban mindenképpen a foglalkoztatót terheli. Vagyis például a járulékok befizetéséért ő felel akkor is, ha az adminisztratív feladatokkal egy külső szervezetet bízott meg.
A kifizetőhely nem csak a tb felé történő befizetést biztosítja, hanem a biztosítottak felé a kifizetéseket is. A két feladat külön számolandó el, vagyis a kifizetett ellátások értéke nem vonható le a befizetésekből, azt a kifizetőnek vissza kell igényelnie. Az igény alapján biztosított térítésből levonják a táppénz foglalkoztató által fizetett részét.
A kifizető pontos feladatait az a megállapodás tartalmazza, amelyet a kifizetőhely az illetékes kormányhivatallal kötött. A törvény szerint a kifizetőhely fenntartója saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi a munkát, ezért költségtérítés illeti meg, amelynek mértéke a kifizetett ellátások egy százaléka.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
