hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXVIII. törvény 2017. december 11-én került kihirdetésre. A fenti törvény többek között az anyasági támogatással, a csecsemőgondozási díjjal, a gyermekgondozási díjjal valamint az utazási költségtérítéssel kapcsolatos, 2018. január 1-jétől hatályba lépő módosításokat is tartalmaz. Az alábbi bejegyzésben a fenti ellátásokra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetjük

Anyasági támogatásra vonatkozó módosítás

A gyermek születését követően nyílik meg a jogosultság az egyszeri összegű anyasági támogatásra. Az anyasági támogatás kapcsán a legjelentősebb változás, hogy 2018. január 1-jétől bővül az anyasági támogatásra jogosultak köre. Azaz 2018. január 1-jétől anyasági támogatás állapítható meg – a jelenlegi jogosultakon túl - a nem Magyarország területén élő, külföldön született,
  • a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által anyakönyvezett, magyar állampolgárságú gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, vagy
  • a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján kiadott „Magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, feltéve, hogy a gyermek lakóhelye szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár.

Csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra vonatkozó módosítások

A csecsemőgondozási díjra jogosultak köre is bővül. Ennek keretében 2018. január 1-jétől csecsemőgondozási díjra jogosult lehet a csecsemőt gondozó vér szerinti apa abban az esetben, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Ez esetben a csecsemőgondozási díj attól a naptól jár – a gyermek születését követő 168. napig –, amikortól a szülő nő felügyeleti joga megszűnt.

A hallgatói, ún. diplomás gyermekgondozási díj jelenleg a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár. Ez az időtartam 2018. január 1-jétől további egy évvel meghosszabbodik, azaz a diplomás gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár. Erre tekintettel, amennyiben az apa lesz jogosult a diplomás gyermekgondozási díjra, akkor az apa részére is legfeljebb a gyermek 2 éves koráig jár az ellátás.

A fenti szabályt 2017. december 31-ét követően megállapított diplomás gyermekgondozási díjra kell alkalmazni. 2018. január 1-jét megelőzően megállapított diplomás gyermekgondozási díjra abban az esetben kell alkalmazni, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság 2017. december 31-én már fennáll.

További változás, hogy mind a csecsemőgondozási díj, mind a gyermekgondozási díj jogosultságához szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a rehabilitációs járadék folyósításának idejét. A rehabilitációs járadék megszűnésére tekintettel a jövőben ezen ellátás folyósítása nem számítható már be a 365 napba.

Utazási költségtérítés

A törvény rögzíti, hogy a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes egészségbiztosító
  • bírálja el az utazási költségtérítés iránti kérelmet;
  • folyósítja a megállapított utazási költségtérítést.
2018. január 1-jétől az 1997. évi LXXXIII. törvényben is – azaz nem csak kormányrendeleti szinten – szabályozásra kerül, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének elbírálásával, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen fellebbezésnek van helye.

Végezetül meg kell említeni, hogy pontosításra kerül az elektronikus ügyintézés szabálya. A hatályos szabály alapján „a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a kormányhivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.” A módosítás alapján a fenti kormányhivatal helyett a járási hivatal kerül megnevezésre, továbbá a benyújtás kapcsán rögzítésre kerül, hogy elektronikus azonosítást követően lehet elektronikus úton benyújtani a kérelmeket.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



A napokban döntött a Parlament a szociális hozzájárulási adó-, az egészségügyi hozzájárulás, és a főállású kisadózó ellátási alapjának 2018. január 1-jétől hatályos változtatásáról. Tekintettel arra, hogy a társadalombiztosítási közterhek mértékében 2018. január 1-éig további változtatások nem várhatók, így az alábbi hírlevélben bemutatjuk, hogy 2018-ban miként változik a tb közteherfizetés, továbbá ismertetjük a főállású kiadózók ellátási alapjában valamint a táppénz, gyed maximális összegében bekövetkező változásokat.

Változások a társadalombiztosítási közterhekben


1.1. Szociális hozzájárulási adó

2018. január 1-jétől a jelenlegi 22 százalék helyett 19,5 százalék lesz a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyes kedvezményeknél 19,5 százalékos kedvezményt kell alkalmazni, míg más kedvezményeknél - pl: 55 év feletti munkavállalók esetén – már 9,75 százalékos kedvezmény alkalmazható 2018. január 1-jétől.

430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza, hogy 2018. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér bruttó havi 138 000 forint, míg a garantált bérminimum havi bruttó 180 500 forint lesz. Amennyiben a fenti minimálbér illetve garantált bérminimum nem változik, akkor minimálbér illetve garantált bérminimum kapcsán az alább szociális hozzájárulási adót kell megfizetni:
  • Munkaviszonyban foglalkoztatott személy esetén, 2017-ben bruttó 127 500 forint munkabérnél 28 050 forint szociális hozzájárulási adót kell fizetni, míg 2018-ban bruttó 138 000 forint munkabér kapcsán 26 910 forint lesz a szociális hozzájárulási adó.
  • Munkaviszonyban, 2017-ben bruttó 161 000 forint munkabér esetén 35 420 forint szociális hozzájárulási adót kell fizetni, míg 2018-ban bruttó 180 500 forint munkabér esetén 35 197,5 forint lesz a szociális hozzájárulási adó.
  • Egyéni-, és társas vállalkozó esetén a minimálbér 112,5 százalékát alapul véve 2017-ben ~31 556 forint a szociális hozzájárulási adó, amely 2018-ban ~30 274 forintra csökken. Garantált bérminimum 112,5 százalékát alapul véve 2017-ben 39 847,5 forintról, 2018-ban ~39 597 forintra csökken a szociális hozzájárulási adó.
Azaz akár a minimálbéren (garantált bérminimumon) dolgozó munkavállalót, akár a minimális alapok szerint tb közterhet fizető vállalkozót vesszük alapul megállapítható, hogy jövőre csökken a munkáltatót/vállalkozást terhelő szociális hozzájárulási adó.

1.2. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a szociális szövetkezet, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ban meghatározott személy által fizetett havi 7 110 forint (napi összege 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulék 2018. január 1-jétől havi 210 forinttal fog növekedni, azaz havi 7 320 forint (napi összege 244 forint) lesz.

1.3. Egészségügyi hozzájárulás

2018-ban az alábbi jövedelmek után nem 22 százalékos, hanem 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Azaz 2,5 százalékkal csökken az egészségügyi hozzájárulás az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
  • összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
  • külön adózó jövedelmek közül
    • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege,
    • a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után.

Továbbá a jelenleg hatályos szabály alapján, ha a magánszemély adóévben megszerzett, ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az egymillió forintot meghaladja, akkor a teljes összeg után - adott értékhatárig – 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség áll fenn. 2018. január 1-jétől a magánszemélyek ingatlan bérbeadása esetén fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség megszűnik.

Összefoglalva

Járulékok/szocho/eho 2017. év 2018. év Különbség 2017. évhez viszonyítva
nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulékok, munkaerő-piaci járulék együttes mértéke 18,5 százalék 18,5 százalék nincs változás
szociális hozzájárulási adó mértéke
22 százalék

19,5 százalék - 2,5 százalék
egészségügyi szolgáltatási járulék (Tbj. 39. §-ban meghatározott személy, kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, szociális szövetkezet által fizetett) 7 110 forint (napi összege 237 forint)
7 320 forint (napi összege 244 forint) + havi 210 forint
+ napi 7 forint

eho: összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege, kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összeg után 22 százalék 19,5 százalék - 2,5 százalék
eho fizetés, ha ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az egymillió forintot meghaladja 14 százalék, adott értékhatárig nincs fizetési kötelezettség kötelezettség megszűnik



.

Változások a társadalombiztosítási ellátások mértékében


2.1. Kisadózók ellátása

A főállású kisadózó – aki az 1997. évi LXXX. törvényben és az 1991. évi IV. törvényben meghatározott ellátásra jogosult - ellátásainak havi alapja 2017-ben 90 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 150 000 forint. 2018-ban ez az ellátási alap 94 400 forintra, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra növekszik.

Megjegyzés: Kisadózók kapcsán meg kell jegyezni, hogy 2018. január 1-jétől nem lesz főállású kisadózó az, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat.

Ellátások felső határa

A minimálbér változására tekintettel a táppénz és a gyermekgondozási díj maximális összege is változni fog. Azaz a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. Ugyanakkor a gyermekgondozási díj összege maximum havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

Összefoglalva:

ellátások alapja/maximális mértéke 2017. év
2018. év Különbség 2017. évhez viszonyítva

kisadózó ellátási alapja havi 50 000 forint tételes adófizetés esetén
90 000 forint

94 400 forint + 4 400 forint
kisadózó ellátási alapja havi 75 000 forint tételes adófizetésnél 150 000 forint 158 400 forint + 8 400 forint
táppénz napi felső határa

8 500 forint/nap 9 200 forint/nap + 700 forint/nap
gyermekgondozási díj havi felső határa 178 500 forint/hó 193 200 forint/hó +14 700 forint/hó








.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás



A közigazgatási eljárásban jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Jövőre ezt a szabályt felváltja általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.). Az új eljárásjogi szabályt 2018. január 1-jétől induló illetve a megismételt egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban kell majd alkalmazni. Az alábbi bejegyzésben erről az új eljárási szabályról adunk tájékoztatást.

Amíg a Ket. szabályai lehetővé teszik, hogy a Ket. rendelkezéseit a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárásban csak akkor kell alkalmazni, ha az 1997. évi LXXXIII. törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, addig ilyen szabályt az Ákr. nem tartalmaz. Erre tekintettel 2018. január 1-jétől az 1997. évi LXXXIII. törvény pénzbeli ellátásokra vonatkozó eljárásjogi szabályai többek között a következőkben módosulnak:

1) 21 nap helyett 25 nap áll rendelkezésre

A hatályos szabály alapján a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege – a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 21 napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást.

2018. január 1-jétől a fenti esetben nemcsak az a változás áll be, hogy a Ket. 33. § (3) bekezdés helyett az Ákr. 50. § (5) bekezdését kell alkalmazni, hanem növekszik az ügyintézésre rendelkezésre álló idő, amely 21 nap helyett, 25 napra nő. Azaz 2018. január 1-jétől: „Ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege – az Ákr. 50. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 25 napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást.”

A fentivel megegyezően módosul az eljárási szabály az üzemi baleset megállapítása kapcsán. Azaz a hatályos szabály alapján „amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt – a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 21 napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra.” 2018. január 1-jétől a fenti szabály úgy módosul, hogy „ Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt – az Ákr. 50. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 25 napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra.”

2) Döntés visszavonása, módosítása

2018. január 1-jétől hatályon kívül kerül az a szabály, amely úgy rendelkezik, hogy 
  • az ellátást folyósító szerv a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését a közléstől számított 5 éven belül hivatalból módosíthatja vagy visszavonhatja, illetve 
  • a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a hatóság a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja. 
A visszavonás, módosítás kapcsán az Ákr. szabályait kell alkalmazni, amelyre sor kerülhet a hatóság megállapítása vagy keresetlevél benyújtása kapcsán is.  Azaz, ha a hatóság 
  • megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja;
  • a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.

3) Határozathozatal táppénz, baleseti táppénz kapcsán

A leglényegesebb változást azonban az eredményezi, hogy 2018. január 1-jétől kikerül a törvényből az a szabály, hogy „nem kell táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről, valamint a szünetelés megszüntetéséről határozatot hozni.” (1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (4) bekezdés)

A fenti szabály többek között azért került be az 1997. évi LXXXIII. törvénybe, mert ha táppénz, baleseti táppénz esetén is határozatot kellene hozni, akkor keresőképtelen személy később jutna hozzá a keresetét pótló (sokszor napi megélhetését biztosító) ellátáshoz. Emlékszem, hogy a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetésekor pedig az volt az indok, hogy a kismamák néha egy-egy napra mennek vissza dolgozni az ellátás folyósítása alatt, így nem indokolt ez esetben döntést hozni.

Az Ákr. kapcsán az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az Ákr. 80. § (4) bekezdése rögzíti, hogy akkor nem kell határozatot hozni, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának - mérlegelés nélkül - a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. Mindezek alapján 2018. január 1-jétől a döntéseket kell hozni a fenti esetekben is, amelynek következtében többek között nemcsak az adminisztrációs teher, hanem a táppénzhez, a baleseti táppénzhez, az utazási költségtérítéshez hozzájutás időtartama is növekszik.

4) Határozatok megtámadhatósága

Kikerül 2018. január 1-jétől az 1997. évi LXXXIII. törvényből, hogy nincs helye fellebbezésnek 
  • az orvosszakértői szerv – akihez a beteg keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat - döntése ellen valamint 
  • méltányossági eljárásban hozott döntés ellen. Ez utóbbi kapcsán meg kell jegyezni, hogy jogorvoslatot kizárólag semmisségre hivatkozva lehet gyakorolni.
2018. január 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, üzemi balesettel, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos többfokú közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert az első fokon eljárt hatóság ellen kell megindítani, ha az elsőfokú döntést a megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal hozta.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy a fenti tájékoztatás nem teljeskörű, továbbá az Ákr. kapcsán idén még további olyan jogszabály-módosítások is várhatóak, amely vonatkozhatnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira. Erre tekintettel jövő év első hónapjaiban tervezek egy részletes szóbeli tájékoztatást az Ákr. szabályaival összefüggő változásokról.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella 



Hozzászólás 0 hozzászólás



A nyugdíjas vállalkozók egyidejűleg több helyen is folytathatnak keresőtevékenységet. Az 1997. évi LXXX. törvény mind a járulékfizetés, mind a szociális hozzájárulási adófizetés kapcsán rendelkezik azokról az egyidejűleg fennálló keresőtevékenységekről, amikor a társadalombiztosítási közterheket az általános szabálytól eltérően kell megfizetni. Az alábbi bejegyzésben ezeket a többes jogviszonyokat foglalom össze, kitérve ez esetben fizetendő a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségre is. 

Nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozói tevékenység folytatása munkaviszony mellett

Kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja (beleértve a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nőt is), továbbá özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 

Az általános szabály az, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó havi jövedelméből – a személyi jövedelemadó előlegen túl - 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ugyanakkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 110 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Ha azonban a nyugdíjas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is dolgozik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás nem fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Azaz akkor nem kerül sor a fenti többes jogviszonyban az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre
  • ha a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyában a munkaidő eléri a minimum heti 36 órát. (Megjegyzés: A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani), továbbá 
  • ha a minimum heti 36 órás munkaviszonyban megvalósul a foglalkoztatás. Ha például a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal is rendelkezik, azonban munkaviszonyában az idős hozzátartozójának ápolása miatt két évig fizetés nélküli szabadságon van, akkor ebben a két éves időszakban nem valósul meg a foglalkoztatás, és így a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásban meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A munkaviszonyból származó jövedelemnek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 127 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 161 000 forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás iskola is.)

Munkaviszonyban a nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére, amely hivatalból történik, azaz erre vonatkozóan külön kérelmet nem kell benyújtani.

A munkavállaló nyugdíjas munkabéréből 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Nyugdíj folyósításának szünetelésre kerülhet sor, ha pl: a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő nő keresőtevékenység során az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz idén a 127 500 forint tizennyolcszorosát, ami 2 295 000 forint). Ez esetben a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.  

A nyugdíjas munkavállaló 1,5 % munkaerő-piaci járulékot nem fizet.

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 22 százalék szociális hozzájárulási adót.  A szociális hozzájárulási adóból azonban 55 év feletti nyugdíjas alkalmazásakor a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. 

Összefoglalva:

Nyugdíjas keresőtevékenysége Nyugdíjas keresőtevékenysége TB közteher
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó
heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony
(heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)
Tb közteher kiegészítő tevékenységet folytató egyéni- vagy társas vállalkozásnál: 
10% nyugdíjjárulék, amelynek az alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. 

Nyugdíjas munkavállaló: 
Munkabérből le kell vonni a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 10% nyugdíjjárulékot (3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha a nyugdíj folyósítása szünetel). A munkáltató 22% szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.
 

Nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozói tevékenység folytatása egyéb társas vállalkozói tevékenység mellett

Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozóként is dolgozik, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozásban kell megfizetni. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána. 

Ha a nyugdíjas társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. 

Megjegyzés: Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Azaz a fenti többes jogviszonyban az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mindig csak egy vállalkozásban áll fenn.

Összefoglalva:

Nyugdíjas keresőtevékenysége Nyugdíjas keresőtevékenysége TB közteher
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó
kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
10 % nyugdíjjárulék, amelynek alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. 

7 110 forint egészségügyi szolgáltatási járulék azzal, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mindig csak egy vállalkozásban áll fenn.
 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



Többen, egyfajta jövedelem-kiegészítés céljából, főállásuk mellett folytatnak őstermelői tevékenységet. Ez esetben felmerül az a kérdés, hogy őstermelőként kell-e a TB-közterheket fizetniük. Az alábbi bejegyzésünkben erre a kérdésre adunk választ, kitérve az őstermelők társadalombiztosítási közterheire is. 

Mikor lesz biztosított az őstermelő?

Az őstermelői tevékenység akkor képez biztosítási jogviszonyt, ha az alábbiak megvalósulnak:
  1. Az első feltétel a szolgálati idő megszerzéséhez kötődik, azaz akkor lesz biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen a minimum 20 év szolgáti időt eléri. 
  2. Második feltétel az életkorhoz kötődik, azaz akkor lesz biztosított az őstermelő, ha már nem kiskorú, de még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Azaz nem biztosított az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személy és a gazdálkodó család kiskorú tagja, és nem biztosított a saját jogú nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Azaz a 67 éves őstermelő nem lesz biztosított.
  3. Ha a fenti feltételek fennállnak, akkor ez még nem eredményezi azonnal a biztosítási jogviszony meglétét. Vizsgálni kell azt is, hogy az őstermelőnek van-e más biztosítási jogviszonya az őstermelés mellett, és ha van, akkor milyen biztosítási jogviszony áll fenn. 
Az „aktív” korú őstermelő biztosítási jogviszonyát vizsgálva megállapítható, hogy nem lesz biztosított az őstermelő, ha munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, főállású kisadózóként, szövetkezet tagjaként is biztosított. Mi is ennek az oka?

A munkaviszony létrejötte biztosítási jogviszonyt eredményez, azaz a biztosítási jogviszony nem függ semmilyen feltételtől. A biztosítási jogviszony ez esetben a munkaszerződésben foglalt időponttól, ennek hiányában pedig a munkaszerződés megkötését követő naptól áll fenn. 
Az egyéni- illetve társas vállalkozói jogviszony szintén biztosítási jogviszonyt eredményez, azaz ezen biztosítási jogviszonyok létrejötte sem függ semmilyen különleges feltételtől pl: adott jövedelemtől. Az egyéni vállalkozó biztosított lesz az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától, vagy kamarai tagság kezdetének napjától, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától áll fenn. A társas vállalkozó biztosítása a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdetétől, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától, egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától áll fenn. Ugyancsak biztosított lesz, minden egyéb feltételtől függetlenül a főállású kisadózó is. 

A szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik - kivéve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulóját, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját – szintén, minden egyéb feltétel nélkül biztosítottá válik. Azaz a fenti esetekben az őstermelő az őstermelése mellett már egy „biztos” jogviszonnyal rendelkezik, így őstermelőként nem lesz biztosított. 

Más a helyzet akkor, ha a biztosítási jogviszony fennállása valamilyen feltételtől függ. Azaz, ha az őstermelő olyan egyéb keresőtevékenységet is folytat - pl: megbízási szerződés vagy vállalkozási szerződés keretében dolgozik, vagy alapítvány-, egyesület-, lakásszövetkezet tisztségviselője – ahol a biztosítási jogviszony attól függ, hogy a díjazás eléri-e havonta a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ez esetben ugyanis nem mindig jön létre biztosítási jogviszony, így ebben a többes jogviszonyban az őstermelői tevékenység lesz az, ami ún. „biztos” jogviszonyt képez. Ennek következménye az, hogy ha az őstermelő egyidejűleg megbízásban is dolgozik, ahol a havi megbízási díja 100 000 forint, akkor annak ellenére, hogy a megbízásban biztosított lesz, őstermelőként is biztosítottá válik. A fentiekben leírt többes jogviszonyokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

Őstermelés mellett folytatott keresőtevékenység típusa Őstermelőként biztosítottá válik Őstermelőként nem válik biztosítottá
Munkaviszony
X
Egyéni vállalkozó
X
Társas vállalkozó
X
Főállású kisadózó
X
A szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik – kivéve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulóját, hallgató tagját, a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját.
X
Tbj 5. § (1) bekezdés g) pont: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl: megbízási szerződés) biztosított X


Tbj 5. § (2) bekezdés szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyként (pl: egyesület vezető tisztségviselője) biztosított X

Társadalombiztosítási közterhek

A kezdő őstermelő és a megelőző évben 8 millió forintnál nagyobb bevétellel rendelkező őstermelő a minimálbérnek (azaz idén 127 500 forintnak) megfelelő összeg alapján fizeti meg a 7 % természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 % nyugdíjjárulékot és a 22 %-os mértékű szociális hozzájárulási adót is. 

Akinek az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka alapján (havi szinten annak egytizenketted része alapján) 4 % mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék és 10 % nyugdíjjárulékot fizet. 

Megjegyzés: A mezőgazdasági őstermelőnek lehetősége van arra, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából nyilatkozzon arról, hogy magasabb összeg után fizeti meg a tb közterheket. Ez esetben az így vállalt magasabb alap után kell megfizetni a 7% természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10% nyugdíjjárulékot és a 22% szociális hozzájárulási adót.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41]