|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Hőségriasztás és adózás2024. Július 17. 10:27 - siteadmin Szokatlan forrósággal indult az idei nyár, és úgy tűnik, a szokásosnál is több ideig vagyunk kénytelenek elviselni a kánikulát.
Az ilyenkor bevezetett hőségriasztás a munkahelyek számára is extra előírásokat jelent, ugyanakkor az ilyenkor elvárt juttatások esetében sajátos adókönnyítésekről is döntöttek.
Cikkünkben ezeket vesszük sorra.
A meleg miatt az országos tisztifőorvos dönthet rendkívüli helyzetekről. Ha középhőmérséklet egy napig eléri a 25 Celsius-fokot, figyelmeztető jelzést adhat ki, ha ez három egymást követő napon is fennáll, már riasztásról dönthet. Ha pedig legalább három egymást követő napon 27 fokot is eléri a középhőmérséklet, riadó jöhet.
Mi ilyenkor a teendő?
„A szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről” - áll a Munkavédelemről szóló törvényben.
Ennél pontosabban fogalmaz a munkahelyek munkavédelmi körülményeiről szóló rendelet amely alapján „a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbe iktatni a melegnek vagy hidegnek minősülő munkahelyeken.” Melegnek akkor minősül egy munkahely, ha zárt térben a hőmérséklet a 24 °C értéket meghaladja, vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt legalább a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Meleg esetében elvárt a hő alkalmazkodás biztosítása is, vagyis az, hogy új dolgozóknál, vagy három hetet meghaladó munkaszünet után visszatérőknél a napi hőhatás nem haladhatja meg a két órát, a terhelési maximum elérésére két hetet kell biztosítani.
Szabadtéri munkavégzés esetében biztosítani kell a váltást a kritikus időszakban (11-15 óra), zárt térben pedig elvárt, hogy „olyan ablakokat, tetőablakokat és üveg falakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait”.
Szellemi és könnyű fizikai munka esetében egyébként a maximális megengedhető hőmérséklet 31 Celsius-fok, ami közepesen nehéz fizikai munkánál 29, nehéz fizikai munkánál 27 fokra csökken. A munkaadóknak ugyanakkor védőitalt kell biztosítaniuk, amely lehet 14-16 fokos ivóvíz vagy alacsony cukortartalmú alkoholmentes ital.
Adózási szempontból a kérdés tehát az, hogy a védőital vagy a léghűtés biztosítási juttatásnak minősül-e?
A kérdésben a személyi jövedelemadóról szóló törvény adja meg a választ: a jogszabály szerint nem keletkezik bevétel „a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása)”. A kulcs tehát az, hogy az adott juttatás szerepel-e a munkavédelemről szóló jogszabályban. A víz például igen, de mondjuk a jégkrém már nem, utóbbi egyes meghatározott juttatásnak minősül. A törvény által meghatározott védőital költségét a munkáltató anyagjellegű ráfordításként elszámolhatja, egyéb védőital pedig személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül.  0 hozzászólás Hol mennyit lehet keresni diákmunkával?2024. Július 4. 13:39 - siteadmin
Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók vendéglátási, idegenforgalmi munkára átlagosan 1800 forintos órabért kínálnak, adminisztrációs feladatok és irodai asszisztencia esetében 1900 forintra, míg gyártási, logisztikai és kereskedelmi feladatok ellátása során 1950-2000 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők.
Ennél magasabb órabérre főként azok a diákok pályázhatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban vagy call centerekben alkalmaznak – itt 2100 forint az átlagosan megkereshető órabér –, az IT-területen pedig ez az átlag már a 2500 forintot is meghaladja.
A Meló-Diák arra számít, hogy 2024-ben a diákok órabére országos átlagban is meg fogja haladni a 2000 forintot. Prognózisuk alapján idén nyáron összesen nagyjából 120 ezer diák fog dolgozni, közülük mintegy 90 ezren iskolaszövetkezeti keretek között. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás mellett szólhat szerintük az is, hogy ha a munkavállaló diák a szövetkezettel köt szerződést, akkor az abban az esetben is garanciát vállal a megállapodott bér kifizetésére, ha az őt megbízó cég neki nem fizet.
Egy felmérés szerint jellemzően 1500-2500 forintos bruttó órabér között válogathatnak a tanulók idén.
Nagyon fontos, hogy 18 éves kor alatt mindenképpen szülői beleegyezésre van szükség.
A nyári szünetben 15 éves kortól lehet munkát vállalni, 16 éves kortól viszont már van lehetőség az év közbeni, maximum napi 8 órás munkavállalásra is, a szülői beleegyezés azonban ebben az esetben is elengedhetetlen.
Fiatal korúaknak túlóra nem szabható ki és nem is vállalható, valamint éjszakai műszakban sem szabad dolgozni.
25 év alatt él az szja-mentesség (havi bruttó 576 601 forintig, amivel maximum 86 490 forinttal emelkedhet a nettó fizetés).
A diák keresete függ attól is, hogy milyen formában vállal munkát. Vannak olyan foglalkoztatási formák, ahol megegyezik a bruttó és a nettó kereset, vagyis a diáktól nem vonnak le tőle tb-járulékot (18,5%), és a már említett összeghatárig szja-t (15%) sem, így:
- iskolaszövetkezeten keresztül,
- egyszerűsített foglalkoztatásban (mezőgazdasági, és/vagy turisztikai idénymunkásként, alkalmi munkásként, azon belül filmipari statisztaként), meghatározott feltételek mellett vagy
- háztartási munkavégzésben (csak a saját, vagy közeli hozzátartozó háztartásában).
- Ha a diák elmúlt 18 éves, egyéni vállalkozóként is dolgozhat, és választhatja mondjuk az átalányadózást, amelynél akár évente 2,668 millió forint jövedelemhez juthat adó- és járulékmentesen.
Dolgozhat a diák megbízási szerződéssel is.
Ekkor 25 éves korig, és az összeghatárig szintén nem vonnak tőle szja-t. Járulékot pedig csak akkor vonnak le tőle, ha a keresete eléri a minimálbér (tavaly december óta bruttó 266 800 forint) 30 százalékát, vagyis a napi 2668 forintot. Ebben az esetben költség is elszámolható, vagy átalányban 10%, vagy számlák alapján ennél többet is akár.
Munkaviszonyban a tb-járulékot levonják a fizetésből, az szja-t az összeghatárig nem. 0 hozzászólás  A béren kívüli juttatások szabályainak változásai 2024-ben2024. Június 10. 17:26 - siteadmin2024. január 1-jétől a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) módosult a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások (pl. magáncélú telefonhasználat, csekély értékű ajándék juttatása, a rekreációs keretet meg nem haladóan adott SZÉP kártya támogatás) adózásának rendje. · Negyedéves bevallási kötelezettség: a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokról korábban havonta, de 2024. január 1. óta - negyedévente kell adatot szolgáltatni a 2408-as nyomtatványon, és adókötelezettségüket (szja, szocho) főszabály szerint a juttatás negyedévét követő hónap 12-éig kell teljesíteni. Például a januárban adott SZÉP kártya támogatást terhelő adókat mostantól áprilisban kell bevallani és megfizetni. · SZÉP-kártya változások: 2024. január 1-től az élelmiszer-vásárlásra történő felhasználás megszűnt, és a SZÉP-kártyát ismét csak szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, munkahelyi étkeztetésre, illetve a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra lehet felhasználni. Béren kívüli juttatásként 28% (szociális hozzájárulás és szja) fizetendő a kedvezményes (rekreációs) keretösszeg erejéig (450 000 Ft/év). Az azt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, ami utána munkáltatóknak 33,04% adókötelezettséget kell megfizetni. · A rekreációs keretösszegen felüli SZÉP-kártya-juttatás: a közterheket továbbra is havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni. · Havi bevallású juttatás: ha a magánszemély bérenkívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani. · Csekély értékű ajándék: a korábbi egy alkalom helyett mostantól évente háromszor adhat csekély értékű ajándékot a munkáltató vagy kifizető ugyanazon magánszemélynek - juttatásonként a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékben. (2024-ben 26 680 Ft). Cégünk szakképzett tanácsadója díjmentes tanácsadást biztosít Önnek cafeteria-rendszere hatékonyságának növelése érdekében, és csak a béren kívüli juttatások optimalizálásával megtakarított összegből kér egyszeri jutalékot közös megegyezés alapján. Keressen minket bizalommal, és próbálja ki online elérhető, önkiszolgáló e-Cafeteria alkalmazásunkat!
0 hozzászólás  Hogyan válasszuk ki a vállalkozásunk számára legmegfelelőbb bérszámfejtő programot?2024. Május 27. 22:59 - siteadmin A bérszámfejtő szoftverek értelemszerűen hasonló alapokon, de különböző logikával működnek. A vállalkozásunk számára optimális program kiválasztásához a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
Első lépésben érdemes a hr-es és bérszámfejtő kollégák bevonásával felmérni cégünk igényeit, illetve, hogy milyen területeken szeretnénk fejlődést elérni a program bevezetésével, egyszerűbb vagy egyedibb, komplexebb programra, és milyen funkciók alkalmazására lesz szükségünk. Fontos, hogy a döntés előtt lássuk a szoftvert élesben is működni, illetve, hogy részt vegyünk egy személyes egyeztetésen, ahol igényeink pontos ismeretében szakértői segítséget kaphatunk a cégünk profiljának megfelelő - optimális verzió és csomag kiválasztásához. Így azt is fel tudjuk mérni, hogy a későbbiekben milyen szakmai támogatást biztosítanak számunkra egy probléma, kérdés vagy fejlesztés során. A bérszámfejtő szoftver esetén is igaz, hogy nem feltétlenül az a legjobb megoldás, ha a legkevesebb költséget igénylő lehetőséget választjuk, mert adott esetben a kezdeti, nagyobb mértékű kiadás hosszú távon megtérül, és jelentős mértékű megtakarítást és jobb stratégiai döntéseket eredményezhet.
A BaBér bérszámfejtő program kivételes előnyeiA BaBér bérszámfejtő program egy korszerű, gyors - számos automatikus funkcióval rendelkező - folyamatos jogszabály-követéssel és automatikus frissítéssel támogatott rendszer, így mindig naprakész a hazai bérszámfejtési jogszabályok terén. A program egy olyan alapbeállítással kerül telepítésre, ami azonnal lehetővé teszi a jogszabályok alapján történő munkát, de a programot és funkcióit az Ön felhasználói igényeinek megfelelően állítjuk össze. A BaBér további előnye, hogy moduláris felépítésének köszönhetően bármikor - széles körűen bővíthető. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a szakmai ügyféltámogatás terén cégünk jóval többet tud nyújtani Önnek, mint a hazai bérszámfejtő szoftvereket forgalmazó cégek. Tanácsadóink a bérszámfejtés és a jog terén komolyan képzett és gyakorlott szakemberek, akik részben cégünk bizonyos részlegeinek vezetői is egyben. A megadott munkaidőben mindig elérhetőek, és a fejlesztőkkel folyamatosan egyeztetnek, így bármilyen kérdés vagy probléma esetén – gyorsan tudnak a bérszámfejtéssel kapcsolatos szakmai vagy a programot érintő - technikai segítséget nyújtani. A BaBér bérszámfejtő szoftver megtanulásához cégünk körültekintő oktatást is biztosít Önnek. Ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal, vagy kérje ingyenes szoftverbemutatónkat!
0 hozzászólásMi változott 2024-ben a fizetett szabadságok kapcsán?2024. Május 10. 14:39 - siteadmin
A szabadság elsődlegesen arra szolgál, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt regenerálódjon és kipihenten, feltöltötten térjen vissza a munkába.
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben fizetett szabadság jár, amely alapszabadságból és adott feltételek meglétekor pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértéke minden munkavállaló esetében egységesen 20 munkanap.
Ugyanakkor ezen alapszabadságon felül jogosult lehet a munkavállaló további szabadságra, azaz pótszabadságra. Pótszabadság járhat egyrészt életkorhoz, másrészt tevékenységhez, harmadrészt egészségi állapothoz, negyedrészt gyermek(ek)hez kapcsolódóan. Ebben a sorrendben tekintsük át a pótszabadságokat!
Életkorhoz kötött pótszabadságok:
A munkavállaló részére életkorhoz kötötten, éves szinten a következő pótszabadságok járnak:
- huszonötödik életévétől 1,
- huszonnyolcadik életévétől 2,
- harmincegyedik életévétől 3,
- harmincharmadik életévétől 4,
- harmincötödik életévétől 5,
- harminchetedik életévétől 6,
- harminckilencedik életévétől 7,
- negyvenegyedik életévétől 8,
- negyvenharmadik életévétől 9,
- negyvenötödik életévétől 10
munkanap pótszabadság.
Megjegyzés: Az életkorral arányos pótszabadság először abban az évben jár a munkavállalónak, amikor a munkavállaló a fenti életévet betölti.
Fiatal munkavállalónak, azaz a 18 év alatti munkavállalónak az életkora kapcsán szintén jár pótszabadság, amely évi 5 munkanap. Ez a szabadság utoljára abban az évben jár, amikor a munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti.
Tevékenységhez kapcsoló pótszabadság:
A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
Egészségi állapothoz kapcsolódó pótszabadságok:
A munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, ha a munkavállaló
- megváltozott munkaképességű,
- fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
- vakok személyi járadékára jogosult.
Megjegyzés: Megváltozott munkaképességűnek minősül a munkavállaló, ha a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
- aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
- rokkantsági ellátásban részesül.
Végezetül nézzük meg a gyermekek utáni pótszabadságokat!
A munkavállalónak évenként, a 16 évesnél fiatalabb
- egy gyermeke után 2,
- két gyermeke után 4,
- kettőnél több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár. Ha azonban a gyermek fogyatékosnak minősül, akkor a pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
Megjegyzés: Fogyatékos az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.
A gyermekek utáni pótszabadságot először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell megállapítani, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Továbbá pótszabadság jár az apának gyermeke (beleértve az örökbefogadott gyermeket is) születése esetén, amely 10 munkanap.
Végezetül meg kell említeni, hogy a munkavállalót gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, ha a munkaviszonya legalább egy éve fennáll.
Mi változott a fenti szabadságok kapcsán 2024-ben?
Két változásra kell figyelemmel lenni. Mindkét változás az utóbbiakhoz, azaz a gyermekek kapcsán igénybe vehető szabadságokhoz kapcsolódik.
Az egyik változás a munkavállaló szabadsággal való rendelkezésére vonatkozik. A 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján,
- a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, továbbá
- a munkáltató a szülői szabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki.
2024. január 1-jétől a gyermekes munkavállalók esetében szélesedett azon szabadságos napoknak a száma, amelyekről a munkavállaló rendelkezhet. Azaz, 2024. január 1-jétől a munkáltató a 16 évesnél fiatalabb gyermek(ek)hez kapcsolódó pótszabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki.
Megjegyzés: A fentiek kapcsán továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a szabadságra vonatkozó igényét.
A másik változás az apasági szabadsághoz, és a szülői szabadsághoz kapcsolódik. Az Mt. tavalyi szabálya szerint, a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor köteles volt külön igazolást kiállítani a kiadott apasági szabadság, vagy szülői szabadság tartamáról, amelyben fel kellett tünteti a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.
2024. január 1-jétől ilyen igazolás kiállítására már nem kerül sor, tekintettel arra, hogy bevezetésre került a foglalkoztatási igazolás.
Foglalkoztatási igazolás: A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki. Ez a foglalkoztatási igazolás az, amely többek között tartalmazza a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
