hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

A munkaviszony munkáltató általi megszüntetése

2018. November 15. 20:29 - siteadmin



A munkaviszonyt megszüntetheti akár a munkáltató, akár a munkavállaló. Az alábbiakban összefoglalom, hogy a munkáltató mikor és milyen feltételekkel szüntetheti meg a munkaviszonyt.

A munkáltató a munkaviszonyt megszüntetheti  
  • közös megegyezéssel,
  • felmondással,
  • azonnali hatályú felmondással.
Mindegyik esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni. 

Közös megegyezés

A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti a munkaviszonyt. A közös megegyezésnek – többek között - mindenképpen tartalmaznia kell a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös szándékot és a munkaviszony megszüntetésének időpontját. 

Munkáltató általi felmondás

A munkáltató általi felmondásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a felmondást nem csak  írásba kell foglalni, hanem azt indokolni is kell kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. 

A felmondás indoka csak jogszerű, valós, világos és okszerű lehet. Azaz a  felmondás alapjául szolgáló oknak a valóságnak megfelelőnek, tényszerűnek kell lennie és a felmondásból ki kell tűnnie, hogy a felmondásban megjelölt ok kapcsán nem lehet a munkaviszonyt a továbbiakban fenntartani.

A felmondás indoka:
  • a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy 
  • a munkáltató működésével összefüggő 
  • ok lehet.
Példa: Ha a munkavállaló magatartása kapcsán kerül sor a felmondásra, akkor meg kell nevezni, hogy a munkavállaló pontosan mit követett el (kötelezettségszegést), és ezen magatartásra mikor, hogyan, és milyen gyakorisággal került sor. Továbbá indokolt lehet minél több felmondási ok megnevezése és alátámasztása, mert már egy indok bizonyítottsága is megalapozza a felmondás jogszerűségét.

Megjegyzés: Különös körültekintéssel kerülhet sor a nyugdíj előtt  álló munkavállalók, a kisgyermekes munkavállalók és a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalók munkaviszonyának felmondására. 

Külön szabály rendelkezik arról, hogy mikor kerülhet sor a munkáltató részéről a határozott idejű munkaviszony megszüntetésére. A Munkatörvénykönyv rendelkezései szerint a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással az alábbi esetekben szüntetheti meg:
  • felszámolási-, vagy csődeljárás tartama alatt vagy
  • a munkavállaló képességére alapított okból vagy
  • ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Felmondási védelem 

A munkáltató felmondása esetén kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
  • a várandósság,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, 
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  • a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap 
tartama alatt.

Felmondási idő 

A munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén számolni kell a felmondási idővel is, amely alap esetben 30 nap. A munkáltató felmondása esetén ez a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött minimum 3 évet követően - a Munkatörvénykönyv 69. § (2) bekezdésében leírtak szerint – adott napokkal növekszik azzal, hogy határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén a felmondási idő azonban legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat.

A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. (A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni.)

Megjegyzés: A munkáltató felmondása esetén figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya minimum három éve fennáll kivéve, ha  a felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Külön szabály vonatkozik a felmondási idő kezdő napjára betegség, és ápolás esetén. Ezekben az esetekben a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban
  • a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik azzal, hogy hosszabb betegség esetén maximum a betegszabadság lejártát követő egy év után veszi kezdetét,
  • a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik ,
  • hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságnál a kezdőnap ezen szabadság lejártát követő nap.

Azonnali hatályú felmondás

A munkaviszony megszüntetésének harmadik esete az azonnali hatályú felmondás. A munkáltató írásban, azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt
  • a próbaidő alatt (indokolás nélkül),
  • a határozott idejű munkaviszony esetén (indokolás nélkül),
  • a munkavállaló lényeges kötelezettségszegése kapcsán (indokolással).
Megjegyzés: Ha a határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató azonnali hatállyal megszünteti, akkor a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Amíg a fenti első két esetben nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást, addig a harmadik esetben azt nagyon alaposan alá kell támasztani. Azaz a harmadik esetben a munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló
a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Ez esetben is fontos, hogy a felmondás indoka csak jogszerű, valós, világos és okszerű lehet. 

Az azonnali hatályú felmondásnál különös figyelmet kell fordítani a Munkatörvénykönyv következő szabályára: „Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.” 

Azaz, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi és ez bizonyítható, akkor az azonnali hatályú felmondásnál a munkáltatónak nem csak a felmondást kell alaposan megindokolnia, alátámasztania, hanem kiemelt figyelmet kell fordítania arra is, hogy az azonnali hatályú felmondásra a fenti határidőn belül kerüljön sor.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Megállapodások nyugellátásra

2018. Október 30. 6:30 - siteadmin



Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár nyugellátásra, akár egészségügyi szolgáltatásra. Korábban az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásról olvashattak, míg az alábbiakban a nyugellátásra köthető megállapodásokat részletezem.

Milyen esetekben köthető nyugellátásra szóló megállapodás?

A nyugellátás összege a megszerzett szolgálati időtől, valamint adott időszakban nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmek/kereset alapján számított átlagkereset összegétől függ. Nyugellátás vonatkozásában kétféle megállapodás köthető. Az egyik ilyen megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető, míg ezen megállapodás másik típusa csak szolgálati idő megszerzésére irányul.

Az első esetben, azaz szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes személy, aki 
  • nem saját jogú nyugdíjas, és
  • nem áll biztosítási jogviszonyban vagy
  • a biztosítása szünetel.
Ez megállapodás csak szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető meg. A megállapodást 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet kötni, amely 2019. január 1-jétől 24 százalékra fog csökkenni. 

A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér, ami idén bruttó 138 000 forint. Ha a megállapodás megkötésére a minimálbér alapulvételével kerül sor, akkor idén havi 46 920 forint járulékot kell megfizetni.
 
A fenti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, azaz utólag kell megfizetni. Fontos azonban odafigyelni arra, hogy az esedékes havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését eredményezi. 

Megjegyzés: Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, akkor a minimálbér változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt alapot módosítja. 

A megállapodás másik típusa, amely szolgálati idő megszerzésére irányul. Ezt a megállapodást az a nagykorú személy kötheti, aki
  • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét szeretné szolgálati időként elismertetni; illetve
  • a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban 5 naptári évet kívánja elismertetni. Megjegyzés: A szolgálati idő a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve által hozott határozatával igazolható. 
A második esetben, azaz maximum 5 év megváltására irányuló megállapodás megkötése az alábbiak szerint valósulhat meg:

Figyelemmel kell lenni arra, hogy ezen megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre - ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre – irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kerülhet csak sor. Továbbá a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető a megállapodás oly módon, hogy ez esetben a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni. Azaz adott esetben akár egymillió forintot – vagy ennél magasabb összeget – meghaladó befizetésre is sor kerülhet. A járulékfizetés határideje ezért indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. 

A fenti megállapodások alapján fizetendő 34 százalék nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ez a járulék is jövőre 24 százalékra csökken.

Megjegyzés: Ha a nappali rendszerű oktatásban tanulónál a fizetendő nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, akkor a minimálbér változása esetén a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni a nyugdíjjárulékot.

Továbbá szolgálati időre köthető megállapodás 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. Ez esetben 10 százalék nyugdíjjárulékot kell egy összegben megfizetni, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül. 

Járulékfizetési kötelezettség szünetel

Különleges helyzet áll elő akkor, amikor a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel. Megállapodás nem csak saját magunkra, hanem ún. kedvezményezett személy részére is köthető. Ha kedvezményezett javára úgy kerül megkötésre, hogy a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, akkor ez esetben a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel. 

Hol lehet megkötni a megállapodást?

A megállapodást a megállapodást kötő személy, illetve a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál lehet megkötni.

Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében, valamint azokban az ügyekben, amelyekben az öregségi nyugdíj megállapítására irányuló elutasító határozatot Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala hozta [Tbj. 34. § (5) bekezdése], a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala lesz az illetékes szerv a megállapodáskötésre. 

Megállapodás tartalma

A megállapodásnak tartalmaznia kell:
  • a szerződő felek megnevezését, címét, valamint 
  • a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, 
  • a fizetendő járulék alapját vagy összegét, 
  • a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.

Visszafizetési kötelezettség

A megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére elévülési időn belül vissza kell fizetni
  • ha a megállapodás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, azaz a megállapodás érvénytelen;
  • arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe, vagy
  • ha utólag a megállapodást kötő személy – illetve halála esetén az örököse – a közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosított volt.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A juttatások adókedvezményének megnyirbálása miatt nem tudják a cégek, mit tesznek, mit tegyenek jövőre. A vállalkozások többsége úgy szeretné megtartani a korábbi elemeket, hogy az adóterheket ne hárítsa át a munkavállalókra, a felelős döntéshez azonban részletesebb információkat és útba igazítást várnak – ez derül ki az Edenred Magyarország reprezentatív felméréseiből.

A kutatásba bevont cégek mindössze 1 százalékának van csak határozott elképzelése a kérdésről.

A tíznél több embert foglalkoztató – ezért az új cafetériaváltozásoknak leginkább kitett – társaságok mintegy kétharmada az év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben. Ugyanakkor viszonylag sokan, a válaszadók negyede mondta azt, hogy 2019 első negyedévére halasztja a döntést.
 
A felmérésből kiderül, hogy vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54%) nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában. Márpedig az idén nyáron elfogadott módosítások következtében januártól csak ez a cafetériaelem őrzi meg eddigi adókedvezményét, az összes többi forma elbúcsúzhat tőle. A béren kívüli juttatásokat ugyanakkor egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag manapság nem csupán differenciáló tényező, hanem megtartó erő – ami a közismert munkaerőpiaci kihívások mellett egyáltalán nem mellékes szempont.
 
Ezzel együtt arra a kérdésre, vajon megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli, egyéb juttatási elemeket, a cégek harmada nem válaszolt. Azok többsége körében viszont, akik már átgondolták ezt a kérdést, egyetértés mutatkozott a meglévő elemek megőrzésében: a megkérdezettek 45 százaléka a magasabb adóteher ellenére sem venné el ezeket a juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartaná őket. Utóbbi kör kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15 százalék akár növelné is, és csupán szűk 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.
 

A kritikus kérdéseket feltűnően sokan hagyták megválaszolatlanul. 

Másrészt a válaszadók között is magas volt azok aránya, akik valójában nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni. Ugyanakkor feltűnően nagy egyetértés mutatkozott az adókedvezményüket elvesztő cafetériaelemek bérbe építésével összefüggésben: a többség  sem az egyéb juttatásokat (53%), sem a kedvezményesen juttatható 100 000 forint készpénzt (34%) nem integrálná a havi fixbe. Azon vállalatok közül, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, 23 százalék mondta azt, hogy nem változtat a jelenlegi rendszerén, 7 százalék pedig új juttatási megoldásokat keres. S ha már az új  megoldásokról esett szó: mint már írtunk róla, jó ötlet lehet az eddig kevéssé ismert és alkalmazott "célzott támogatás”, amibe "belefér” sok minden, többek között a pénztári juttatások is. 

A felmérés szerint kétharmad volt tanácstalan. 

Hiába a SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny, a válaszadók kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre a béren kívüli juttatási formára: csupán 10 százalékuk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának a SZÉP-kártyát.
 
Nem nehéz belátni, hogy egyelőre homályos a kép a béren kívüli juttatások jövőjét illetően: a munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek, hogy felelős döntést hozhassanak a játékszabályok januárral életbe lépő változásai miatt.



Hozzászólás 0 hozzászólás

Okafogyottá válnak a nyugdíjas szövetkezetek

2018. Október 16. 14:06 - siteadmin



Nagyjából egy évig úgy tűnt, megfogta az isten lábát az, aki nyugdíjas szövetkezetet alapított, abba belépett vagy azzal megállapodást kötött. Hiszen a szabályozás szerint a nyugdíjas szövetkezet tagja úgy végezhetett munkát nyugdíja mellett, hogy utána nem kellett járulékot fizetni, csak személyi jövedelemadót. Ez az előny jövőre elszáll, mintha sosem lett volna.

A kedvezményes adózásra vonatkozó részletszabályok nem voltak persze egyszerűek, a nyugdíjasnak be kellett lépnie egy szövetkezetbe, majd a szövetkezet szerződésben állapodott meg vállalkozókkal, amelyeknél a nyugdíjasok dolgozhattak. Nagyon leegyszerűsítve a szövetkezet kölcsön adta tagjait a vállalkozásoknak.

A szövetkezetek egyre másra alakultak, és a bonyolult ügyintézés dacára megérte a tagság, és megérte tagot foglalkoztatni. 

A munkavállaló 100 ezer forint bruttó bér után 66,5 ezer forint nettó helyett 85 ezer forintot kaphat kézhez. Az egyéni járulékok közül a nyugdíj mellett dolgozóknak eleve nem kell a 3 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási hozzájárulást és a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot megfizetniük, a szövetkezeti tagok azonban e mellett megússzák a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is. Vagyis a szimpla nyugdíj mellett dolgozóhoz képest 14 százalékponttal kevesebb a szövetkezeti tag fizetnivalója.

A munkáltatónak is megérte a papírmunka, hiszen 100 ezer forint bruttó bér kifizetését megúszta szociális hozzájárulási adó befizetése nélkül. Ez 22 százalék, 100 forint mellett 22 ezer forint havonta. Mindösszesen ha 122 ezer forint ráfordítással számolunk, akkor szövetkezeti tagsággal 103,7 ezer forint nettó bért kaphat a nyugdíjas, a nélkül pedig 71 ezer forintot.

Ennek a kizárólagos kedvezménynek vége lesz jövőre. Az adótörvények és a Munka Törvénykönyve is úgy módosul ugyanis 2019-től, hogy nyugdíj mellett végzett munka után egyáltalán nem kell majd járulékot fizetni, csak személyi jövedelemadót. Ez azt jelenti, hogy lényegében feleslegessé válik a nyugdíjas szövetkezet működtetése és beiktatása. Ezek nélkül is könnyedén, automatikusan meg lehet úszni a járulékfizetést mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon. Ráadásul a nyugdíj megállapítása is egyszerűbbé válik.

A szabályozás így 2019-től az alábbiak szerint alakul. 

Míg korábban csak úgy lehetett kérni a nyugdíj megállapítását, ha a munkavállaló nem volt biztosítotti jogviszonyban, ez jövőre megszűnik. Sok értelme eddig sem volt ennek a rendelkezésnek, cserébe bosszantóan megbonyolította a kérelmezést. Hiszen arra a napra, amikor a munkavállaló kérte nyugdíja megállapítását, fel kellett mondania, vállalkozásait szüneteltetnie kellett – vagy azokból ki kellett vonulnia mint személyes közreműködő, illetve ügyvezető. Ezt követően már nem élt a tilalom, így a munkahelyen – immár nyugdíjasként – újból leszerződhetett a munkavállaló, illetve cégeit is vihette tovább.

Ezt az értelmetlen csikicsukit szűnteti meg jövőre a nyáron elfogadott adócsomag. A munkavállaló megtarthatja munkahelyét, ha egyébként a szabályok szerint nyugdíjba vonul, akkor is. Ugyanez vonatkozik a vállalkozásokra is – nem kell azokból kilépni, a működést szüneteltetni. Ez jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket. Mindezeken túl a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítása révén azonos polcra kerül a munkát végző nyugdíjas, bármilyen rendszerben dolgozzon is.

Vagyis a szövetkezeti tagság mellett sem és akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a munkaadónak, ha a nyugdíjas főállásban dolgozik. 

Teljesen mindegy, hogy a nyugdíj mellett szövetkezeti tagként, szimpla munkavállalóként vagy vállalkozóként dolgozik valaki, ugyanazok az adó és járulékfizetési szabályok vonatkoznak rá. A kifizetőnek, munkaadónak nem kell szochót fizetnie, a munkavállaló pedig a 3 százalékos pénzbeni egészségügyi hozzájárulás és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék mellett (amelyeket eddig sem kellett megfizetni) a 10 százalékos nyugdíj és 4 százalékos egészségbiztosítás járulékot úszhatja meg. Így a nyugdíj melletti munkabért, juttatást csak szja terheli 2019-től.

Fontos, hogy a szabályok értelmében ez a jövedelem már nem számít bele a nyugdíj alapjába, vagyis hiába dolgozik tovább a munkavállaló, a nyugdíja már nem lesz magasabb. Az sem változott, hogy az államigazgatásban nem jár egyszerre a nyugdíj és a munkabér. A nők 40 program keretében nyugdíjba vonuló, ám az öregségi korhatárt még el nem érők csak akkor kaphatnak nyugdíjat, ha keresetük éves szinten nem éri el a minimálbér 18 szorosát – ez 207 ezer forint.




Hozzászólás 0 hozzászólás

Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra

2018. Október 9. 16:25 - siteadmin



Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár nyugellátásra, akár egészségügyi szolgáltatásra – ezúttal az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásról adunk részletes tájékoztatást.

Megállapodást köthet nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A fentiek alapján megállapodás köthető 
  • nagykorú személyre, 
  • 18 évesnél fiatalabb gyermekre, valamint
  • Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgárra. 
A megállapodást nem az adóhivatalnál, hanem a tartózkodási hely szerint illetékes járási kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél, illetve Pest megyében és Budapesten a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatalánál köthető meg. A megállapodás megkötéséhez az alábbi dokumentumok bemutatása, illetve adatok igazolása szükséges:
  • személyazonosság igazolása: személyazonosító igazolvány (ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is), érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély azzal, hogy a megállapodásban kedvezményezettként szereplő személyt is igazolni kell, 
  • lakó-, tartózkodási-, illetőleg szálláshelyet igazoló dokumentum,
  • külföldi állampolgár esetén az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány (kivéve a gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt és a kishatárforgalmi engedélyt),
  • nappali tagozatos hallgató esetén iskolalátogatási igazolás.
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

18 évesnél fiatalabb gyermekre és Magyarországon nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár esetén havonta a minimálbér 30 százalékát, azaz 2018-ban havi 41 400 forintot kell megfizetni. Ugyanakkor nagykorú személynél ez az összeg a minimálbér 50 %-a, azaz 2018-ban havi 69 000 forint. 

Egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Azaz, ha október 10-én kerül befizetésre a fenti járulék, akkor a megállapodás november 1-jével kezdődik. Ezt követően a járulékot havonta előre, azaz a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetnie. 

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a megállapodás első 24 hónapjában a jogosult csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik. 24 havi összeg – vagyis nagykorú személy esetén 1 656 000 forint, míg a külföldi diák vagy a 18 év alatti gyermek esetén 993 600 forint  - befizetésével jogosult lesz a megállapodás kedvezményezettje a megkötést követő hónap első napjától egészségügyi szolgáltatásra, azaz a megállapodás megkötését követő hónap első napjától már nem csak a sürgősségi ellátást kaphat.  

Megjegyzés: Megállapodáson alapuló sürgősségi ellátásra való jogosultság bizonyítására külön igazolás szolgál, a TAJ kártyát csak a 24 havi járulék megfizetését követően állítja ki a hivatal.

Továbbá arra is figyelemmel kell lenni, hogy a fenti magas összeg megfizetése ellenére a megállapodással nem lehet teljeskörű egészségügyi szolgáltatást kapni. Azaz a megállapodást kötő személyek társadalombiztosítás keretében nem kapják meg a következő egészségügyi szolgáltatásokat:
  • Nem jogosultak tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).
  • Nem jogosultak a 18 éves életkorig (ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig) és 62 éves életkor felett a teljes körű fogászati alap- és szakellátásra, amely nem tartalmazza a technikai költségeket.
  • Nem kaphatnak 18 éves kor felett fogsebészeti ellátást, fogkő-eltávolítást és az ínyelváltozások kezelést, valamint életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelést, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresést, és a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelést.
  • Nem kerülhetnek felvételre a transzplantációs várólistára.
Végezetül pár szót szólnék a megállapodás megszűnéséről és megszüntetésről. A megállapodás megszűnik, ha a megállapodás alapján havonta esedékes járulék nem kerül esedékességkor – pontosabban ezen hónap végéig – befizetésre, illetve megszüntethető felmondással is. Az esedékes járulék meg nem fizetése miatt a megállapodás annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben először nem fizették meg a járulékot. A megszűnés/megszüntetés kapcsán el kell mondani, hogy amíg például egy magyar állampolgárságú, nappali tagozatos egyetemista, ha befejezi a tanulmányait, akkor még 45 napig ún. passzív jogon is igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat a magyar társadalombiztosítás keretében, addig az, aki megállapodást köt, erre sem jogosult,  azaz a megállapodás megszűnésekor nincs további passzív ellátás.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50]
Blog archivum