hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Biztosan sokan utaznak a nyáron egy másik európai országba. Ha az Európai Unió bármelyik országában, továbbá Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Svájcban átmenetileg tartózkodunk, akkor az Európai Egészségbiztosítási Kártya felmutatása mellett kaphatunk orvosilag szükséges ellátást.  Alábbi bejegyzésünkben tájékoztatást adunk az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos fontosabb tudnivalókról. 
Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával orvosilag szükséges ellátás vehető igénybe. Elsőként tisztázni kell azt a kérdést, hogy mit is értünk orvosilag szükséges ellátás alatt?

Sokan gondolják azt, hogy az orvosilag szükséges ellátás azonos a sürgősségi ellátással. Azonban ez nem így van. Az orvosilag szükséges ellátás azt jelenti, hogy a vizsgálatot végző orvos bírálja el, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya jogosultjának szükséges-e orvosi ellátást nyújtani az adott egészségi állapotára tekintettel. A vizsgálat során az orvos figyelembe veszi a beteg állapotát valamint azt is, hogy a beteg mennyi ideig tartózkodik az adott országban. Ezen szempontok szerint ítéli meg, hogy az egészségügyi ellátás orvosilag szükséges-e vagy sem. Mindezek alapján az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként, sőt még orvosokként is eltérő lehet. Ugyanakkor elmondható, hogy az orvosilag szükséges ellátás minden EGT országban (beleértve Svájcot is) magába foglalja az adott sürgősségi ellátást, a dialízis-kezelést, az oxigénterápiát, valamint a terhesség és a szülés esetén nyújtandó ellátást.

Melyik egészségügyi szolgáltatónál használható az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

Az Egészségbiztosítási Kártyát csak az adott állam társadalombiztosítójával (vagy az állami biztosítás nyújtásáért felelős szervvel) szerződött egészségügyi szolgáltató fogadja el. Ez azt jelenti, hogy ha például Horvátországban nyaralunk és egy magánrendelőben - amely a horvát társadalombiztosítóval nem áll szerződésben - orvosi ellátást szeretnénk kapni, az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján nem látnak el bennünket. Ez esetben a magánszolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatás árát teljes egészében ki kell fizetnünk kivéve, ha előzetesen erre az ellátásra is kiterjedő olyan utasbiztosítás kötöttünk, amely fedezi a magánszolgáltatónál felmerült költségeket.

Milyen fizetési kötelezettségünk van, ha az orvosilag szükséges ellátást a Kártya alapján vesszük igénybe?

Minden tagállam a saját szabályai szerint nyújtja az egészségügyi ellátásokat. Amennyiben egy ellátásért önrészt kell fizetni, azt állampolgárságtól függetlenül mindenkinek meg kell fizetnie, aki az adott országban egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe. Például, ha a társadalombiztosítóval szerződött háziorvosi kezelésért 10 euró önrészt kell fizetni, ez azt jelenti, hogy ezt a költséget betegnek kell állni, az önrészt a társadalombiztosító nem finanszírozza meg a beteg helyett. 

Előfordulhat továbbá az is, hogy a beteg megkapja az orvosilag szükséges egészségügyi ellátást az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján, azonban nem csak az önrészt, hanem az ellátás teljes ellátás árát ki kell fizetnie.  Erre az esetre is fel kell készülni, ha valaki például Belgiumba, Franciaországba, Luxemburgba vagy Finnországba utazik. Ezekben az országokban (illetve ezen országokban egyes ellátásoknál) ún. visszatérítéses rendszer működik, ami azt jelenti, hogy az ellátást a betegnek ki kell fizetnie, majd azt az ellátásról szóló számla, orvosi dokumentáció alapján a belga, francia, luxemburgi vagy finn állami biztosító visszafizeti a betegnek az ellátás adott árát. Meg kell jegyezni, hogy az önrész azonban ez esetben sem kerül visszafizetésre, hiszen az a beteget terheli. 

Európai Egészségbiztosítási Kártya igénylése

Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek Európai Egészségbiztosítási Kártyára is jogosultak. (Megjegyzés: Egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a részletezi.) 

Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a kormányhivatal járási, illetve a Budapest XIII. kerületi egészségbiztosítási szervénél lehet igényelni akár személyesen, akár postai úton, sőt igényelhető ügyfélkapun keresztül is. A Kártya igényléséhez szükséges igénylőlap elérhető ezen a linken. 

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya igényléséhez többek között szükséges 
  • a személyazonosságot igazoló okmány, 
  • lakcímkártya, 
  • TAJ kártya, illetve 
  • meghatalmazott útján történő igénylés esetén teljes bizonyító erejű (két tanúval aláírt) magánokiratba foglalt meghatalmazás kivéve, ha az ügyfél saját kezűleg írta és aláírta a meghatalmazást. 

Mire figyeljünk oda!

A Kártya a kiváltástól számítva 36 hónapig érvényes. A Kártya érvényességi idejét érdemes megnézni az utazás előtt. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát az érvényességi ideje alatt lehet felhasználni, amelyet a Kártya előlapja tartalmaz. 
A Kártya általában 3 évig érvényes, de előfordulhat, hogy a Kártyára jogosult személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága az érvényességi idő alatt megszűnt (pl. fizetnie kellene az egészségügyi szolgáltatási járulékot, de ennek nem tesz eleget vagy külföldre költözött). Ez esetben sem lehet a Kártyát használni. 

Tengerparti nyaralás esetén érdemes utánanézni, hogy hol található a közelben társadalombiztosítójával (vagy az állami biztosítás nyújtásáért felelős szervvel) szerződött egészségügyi szolgáltató, hiszen a tengerpartoknál sok magánszolgáltató működik, akik a Kártyát nem fogadják el. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



Alig két hete, hogy vége lett a tanévnek, és máris elkezdődhet a felkészülés a következőre. Legalábbis a munkáltatók a szabály szerint július elsejétől kezdhetik kiadni a dolgozóknak az iskolakezdési támogatás juttatását. A kiadás történhet papír alapú utalvány formájában, vagy ha van cafeteria-kártya, arra is utalhat a munkahely. 

Az iskolakezdési támogatást minden iskoláskorú gyermek (általános és középiskolás) után igénybe veheti a családi pótlékra jogosult szülő, és a vele egy háztartásban élő házastársa, évente egy alkalommal. Ez egyben azt is jelenti, hogy szerencsés esetben a gyermek(ek)re mindkét szülő megkaphatja a juttatást, függetlenül attól, hogy azonos munkahelyen dolgoznak-e vagy sem. 

Fontos: arról, hogy a szülő hány gyermekre jogosult családi pótlékra, a munkáltatónak nyilatkozatot kell bekérnie. A másik szülőnek is nyilatkoznia kell a saját munkahelye felé, hogy ő egy háztartásban él az X gyerek után családi pótlékban részesülő házastársával. 

A juttatást a tanévkezdést megelőző 60. naptól lehet kiadni. A 2017-2018-as tanév szeptember elsején, pénteken kezdődik, így július 3-tól lehet kiadni az idei iskolakezdési támogatást, de legkésőbb az év végéig. Elkölteni is december 31-ig lehet, szóval nem túl szerencsés, ha a munkáltató sokáig halogatja a dolgot. Általában már júliusban vagy augusztusban, vagy esetleg szeptemberben adják ki a gyerekes dolgozóknak, hogy valóban legyen idejük felkészülni a következő tanévre. 

Az iskolakezdési támogatás tavaly még béren kívüli juttatásnak számított, és kedvezményes adózással lehetett adni, legfeljebb gyerekenként és szülőnként a minimálbér 30 százalékáig. 2017-től viszont már az iskolakezdési támogatás is egyes meghatározott juttatásnak számít. Jelenleg 43,66 százalékkal adózik (1,18-as adóalap, 15% szja, 22% eho), viszont cserébe korlátlanul adható. 

Kérdés, hogy a munkáltatók túllépnek-e majd a korábbról megszokott maximumon. (Erről idővel biztosan lesznek kutatások.)

Az iskolakezdési támogatás felhasználása kötött: csak tankönyvre, taneszközre, ruházatra költhető.

Az utalványszolgáltatóknál beszerezhető iskolakezdési támogatási utalványok tulajdonképpen olyan papír alapú „csekkfüzetek”, amelyekben különböző címletek lehetnek. A pénztárnál ezekkel lehet fizetni. Vissza nem adnak belőle, szóval érdemes úgy vásárolni, hogy vagy pont annyi legyen az összeg, vagy ki kelljen pótolni. 

A cafeteria-kártya bankkártyákhoz hasonlóan működik, viszont nem akármire lehet költeni vele, mint a bankkártyával, és is nem akárhol. Kizárólag az elfogadóhelyeken lehet fizetni vele, és csak tankönyvet, taneszközt vagy ruházatot lehet venni, akárcsak az utalvánnyal. Elfogadóhelyből becslések szerint mintegy 15 ezer darab van. 

A munkáltatónak a nyilatkozatok begyűjtésén túl össze kell számolnia, kinek mennyi támogatást ad, és vagy megrendelni a papír alapú utalványt, vagy feltölteni a cafeteria-kártyára a megfelelő összeget. Az utalványtömböket átvételi lappal kell kiosztani a munkavállalóknak. 

Az iskolakezdési támogatás, mint választható cafeteriaelem nagy segítséget nyújthat azoknak a családoknak, akiknek egyébként problémát okozna a tankönyvek, vagy az alapvető tanszerek, illetve a szükséges ruházat beszerzése. De azok felé is fontos gesztus lehet, akiknek ez nem kifejezetten probléma. Hiszen iskolakezdéskor és előtte számos más kiadás is terheli a családokat. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



2017. július 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók is csak elektronikus úton intézhetik a pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz igénylését. Alábbi bejegyzésünkben a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók elektronikus ügyintézéséhez szükséges tennivalókat ismertetjük, külön kitérve azokra az internetes oldalakra, amelyek segítséget nyújtanak a regisztrációhoz és az ügyintézéshez.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5) bekezdése alapján 2017. július 1-jétől „A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a kormányhivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.”

Mi is szükséges az elektronikus ügyintézéshez?

Mindenekelőtt az elektronikus ügyintézéshez a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak szükséges ügyfélkapuval rendelkeznie. Az ügyfélkapus regisztrációt kezdeményezni lehet bármelyik okmányirodában. A gyorsabb ügyintézés érdekében akár előre lehet időpontot foglalni a regisztrációra az online felületen.

Továbbá az elektronikus úton történő ügyintézéshez szükséges a kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél történő nyilvántartásba vétel, amely az ún. „regisztrációs lap” kitöltésével történik. A regisztrációs lapon bejelenthetők mind a meghatalmazottként, mind a képviselőként eljáró személyek. A regisztrációs lap kapcsán részletes tájékoztatás olvasható az interneten

A regisztrációs lap benyújtható egészségbiztosítási ügyekben eljáró bármelyik kormányhivatalhoz, azonban a gyorsabb ügyintézés végett javasolt a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási ügyekben eljáró kormányhivatal járási hivatalához, illetve Budapest XIII. kerületi hivatalához (ez utóbbi címe: Budapest, Teve utca 1/a-c.) eljuttatni. 

Megjegyzés: Természetesen, ha korábban már regisztráltatta magát a munkáltató, akkor a regisztrációs lapot nem kell újra kitölteni.

A fenti regisztrációkat követően sor kerülhet a nyomtatványok (kérelmek) elektronikus továbbítására. Az idézet jogszabály rögzíti, hogy a kérelmek kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölthetők ki. A nyomtatványkitöltő programról, valamint a nyomtatványok elektronikus továbbításával kapcsolatos teendőkről is találhatunk olyan tájékoztatást, amely lépésenként bemutatja a teendőket. Ez a szöveges tájékoztató elérhető az oldalon, az elektronikus nyomtatványok alatti részben.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Hogyan adózik jövőre a cafeteria?

2017. Június 27. 8:24 - siteadmin



A parlament megszavazta pár hete a tavaszi adócsomagot, amely két ponton jelent „egyelőre” változást a cafeteriában 2018-ra. Azért jogos az „egyelőre”, mert tavaly négy adócsomag volt, és még a novemberi is tartalmazott olyan változást, amely hatással volt a juttatásokra, illetve azok adózására. Azt pedig még nem tudjuk, hogy idén is hasonló lesz-e a forgatókönyv.

Amit most tudunk, hogy kedvezőbb feltételekkel lehet majd adni lakhatási támogatást, és hogy az egyes meghatározott juttatások adóterhelése csökkenni fog.

43,66 százalék helyett 41,3 százalék

A nem adómentes cafeteriaelemek közül a béren kívüli juttatásokra jelenleg 34,22 százalékos közterhet kell fizetni (1,18-as adóalapra 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás). Csak két béren kívüli juttatás van, a SZÉP-kártya 450 ezer forintig, és az évi százezer forintos készpénzcafeteria.

Az összes többi adóköteles elem „egyes meghatározott juttatás”-nak számít, és 43,66 százalékkal adózik (1,18-as adóalap, 15% szja, 22% eho). De mivel az eho jövőre a már elfogadott szabályok alapján 20 százalékra mérséklődik, ezen juttatások adóteher is kisebb lesz: 41,3 százalékos.

Ennyi lehet tehát jövőre többek között az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, szolgáltatás; az üzleti célú telefonszolgáltatás; a személybiztosítási díj; az üzleti- illetve a csekély összegű ajándék, illetve a keretösszegen felüli béren kívüli juttatás adóterhe is. És az egyes meghatározott juttatások továbbra is korlátlanul adhatóak.
  • A változással tovább olvad a béren kívüli juttatások adóelőnye, 9,44 százalékról 7,08 százalékra.
  • A 41,3 százalékos adózással bruttó százezer forintos egyes meghatározott juttatás esetén 2360 forintot nyerhet a dolgozó.

Lakhatási támogatás

A képviselők megszavazták azt is, hogy 2018-tól tovább nőjön a munkáltató által 5 évig adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás (=adómentes albérleti térítés) mértéke.

A foglalkoztatás első 24 hónapjában jelenleg maximum a minimálbér 40 százaléka lehet a támogatás, jövőre ez felmehet 60 százalékra.Ez azt jelenti, hogy a 2018-ra várható 138 000 forintos minimálbér mellett az első két évben havi legfeljebb 82 800 forintnyi lehet dolgozónként az adómentes juttatás.

A következő 24 hónapban pedig a minimálbér 25 százaléka helyett 40 százalékot, a rá következő 12 hónapban 15 helyett 20 százalék lakhatási támogatást lehet adni adómentesen a dolgozóknak.

A támogatás adómentességének feltétele továbbra is, hogy a munkavállaló legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesítsen a munkáltatóval, és hogy a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti napi oda-vissza utazás több időt vegyen igénybe tömegközlekedéssel, mint 3 órát.

Az adómentességhez jövőre az is kell majd, hogy a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás folyósításának idején a munkavállaló ne rendelkezzen haszonélvezeti joggal nem terhelt, 50 százalékot meghaladó mértékű lakástulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal a munkavégzés helyén, illetve olyan településen, amely 60 km-nél közelebb van a munkahelyéhez, vagy ahonnan 3 óránál rövidebb idő alatt be lehet jutni tömegközlekedéssel.

Ez egyébként könnyítés, mert míg idén minden a munkahelyhez közeli valamekkora lakástulajdonnal is rendelkező munkavállalót ki kell zárni a támogatásból, addig jövőre a közelben lévő kisebb arányú lakástulajdonjog nem lesz akadálya annak, hogy adómentes támogatást adjon a munkáltató.

Fontos változás még, hogy a módosítás hatálybalépését követően az adómentesség határozott idejű munkaszerződés és munkaerő-kölcsönzés esetén is igénybe vehető lesz 2018-tól a mobilitási célú lakhatási támogatásra.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Ezt a kérdést számos oldalról közelítik meg a kártyakibocsátók, például hogy miért lehet jó a munkáltatónak, és miért a dolgozónak, ha kártyára adja/kapja a juttatásait. Összefoglaltuk a lényeget.

Miért lehet jó a munkáltatónak?

  • Egy megoldás kiváltja az összes többi juttatási formát?
Ha csak az utalványokról (ajándék, étkezési, iskolakezdési, sport, kultúra) beszélünk, akkor ez végül is igaz, hiszen egy-egy dolgozóra vetítve elég egy típusú kártyát adni, azon rajta lehet az összes utalvány.
  • Testre szabható a juttatás?
Ez több oldalról is igaz lehet. Vannak kibocsátók, ahol 8-10-féle cafeteria-kártya is elérhető. De ha csak egy kártya van, arra is igaz, hogy minden dolgozónál az igények szerint állhat össze a tartalom, a juttatási paletta.
  • Nem gond az utalványok havi kiosztása?
Ez kétségtelen, nem kell papír utalványokat megrendelni, számolgatni, kiosztogatni, stb. Ugyanígy nincs gond az esetleges lejárt utalványok visszaküldésével sem.
  • Egyszerűbb?
A verseny miatt a szolgáltatók ügyelnek arra, hogy felhasználóbarát online felületeket kínáljanak a cégeknek (mondjuk ez adott a papír alapú utalványokhoz is), és így minél kevesebb kapacitást kössön le a megrendelés, ügyintézés.

Miért lehet jó a dolgozónak?

  • Takarékos?
Igen, mert az egyéni nyilvántartásokban feltöltött utalványok nem járnak le az év végén, a juttatások a feltöltést követő év december 31-ig használhatóak fel. Kivétel az iskolakezdési támogatás, amely július 1-jétől a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel.Megszűnik a papír-utalványnál előforduló "kényszervásárlás", illetve a másik véglet is: nem kell kiegészíteni a juttatás összegét, ha nem megfelelő a címlet. Az elektronikus utalványnál ugyanis nincs is címlet. A beváltásakor pontosan annyit vonnak le e-utalvány készletéből, amennyi a termék/szolgáltatás ellenértéke.
  • Biztonságos?
Van, amelyik szolgáltatónál PIN-kód is tartozik hozzá, akárcsak a bankkártyához. Ha a papír utalványt elveszíti a dolgozó, akkor keresztet vethet rá. A kártya viszont elvesztés esetén letiltható, pótolható, így az utalványkészlet nem vész el.Az online felületeken könnyen nyomon követhető a számlaegyenleg, a forgalom és a lejáró utalványok. POS-os használatnál a bizonylaton is megjelennek ezek az adatok.
  • Kényelmes?
Elég jól kiépített az elfogadói hálózat. Nem kell különböző címletű és fajtájú utalványokkal bajlódni, egyetlen kártyával több alszámla szolgáltatásaiért lehet fizetni. Online is lehet használni, pont úgy, mint egy bankkártyás vásárlásnál.

Mit lehet vásárolni a cafeteria-kártyával?

Az attól függ, hogy milyen juttatást kértünk és kaptunk rá a munkáltatótól.
  • Ajándékutalvány: széles körűen használhatja fel a dolgozó, például háztartási vegyi áruk, háztartási cikkek, kozmetikumok, ruházat, szépségápolás, könyvek, elektronikai cikkek, lakberendezés, bútor, élelmiszer, sport- és szabadidős tevékenységek kifizetésére. 2017-től a jogszabályi változások miatt fogyasztásra kész étel vásárlására is felhasználható.
  • Étkezési-utalvány: fogyasztásra kész ételeket lehet belőle vásárolni.
  • Iskolakezdési támogatás: a juttatást minden iskoláskorú gyermek után igénybe veheti mindkét szülő, évente egy alkalommal. Felhasználni július 1. és december 31. között kell.
  • Kultúrautalvány: évente, személyenként 50 ezer forint értékben adható a munkavállalónak adómentes béren kívüli juttatásként kulturális (múzeum, színház, tánc, zeneművészet, könyvtári beiratkozás, egyéb kultúra) szolgáltatásra / eseményre szóló belépőre / bérletre.
  • Sportutalvány: korlátlanul és adómentesen adható a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényekre szóló belépőkre, bérletekre.

A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36]