hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




2019. január 1-jétől alkalmazandó új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2018.évi LII. törvény) egyes kedvezményeket megszüntet, egyes kedvezményeket átmenetileg vagy véglegesen fenntart, továbbá új kedvezményeket is bevezet. Az alábbiakban a fenti sorrendet követve ismertetem a jövő évi szociális hozzájárulási adókedvezményeket.

2019. január 1-jétől megszűnnek a következő kedvezmények
  • 25 alatti (nem pályakezdő) illetve 55 év feletti foglalkoztatottak utáni kedvezmény,
  • Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény,
  • Gyermekgondozási szabadságról - feltéve, hogy a munkavállaló ezen időtartama alatt csecsemőgondozási díjban, gyes-ben vagy gyermekgondozási díjban részesült - visszatérő munkavállaló és ezen szabadság időtartama alatt vagy ezt követően foglalkoztatott másik munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős foglalkoztatása esetén adható kedvezmény.
Kifutó kedvezmények 

Az alábbi – 2018. december 31-én már érvényesített – kedvezmények az érvényesítésre még nyitva álló időtartamig igénybe vehetők, méghozzá a 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint: 
  • a 25 év alatti pályakezdők kedvezménye,  
  • a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény, 
  • a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás kedvezménye, valamint 
  • a tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény
  • 2011. évi CLVI. törvény 462/H.  § kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény (nem összekeverendő az új szocho törvényben foglalt azonos elnevezésű kedvezménnyel)
Megmaradó és új kedvezmények
  • Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
  • Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
  • Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
  • Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
  • Közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
  • Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
  • Kutatás-fejlesztési (fejlesztő) tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
  • Védett korban elbocsátott köztisztviselők utáni kedvezmény
Röviden tekintsük át, hogy milyen mértékben és ha hatósági igazolás szükséges, akkor milyen igazolás alapján vehetők igénybe ez utóbbi, azaz a megmaradó és az új kedvezmények!

Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

A kedvezményt a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott munkaviszony esetén lehet alkalmazni, ha a munkavállaló munkaköre szakképzettséget nem igénylő (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozik, vagy 6. főcsoport 61. csoportjába tartozik, illetve a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója a munkaköre, vagy a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben dolgozik.

Kedvezmény mértéke: a fenti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után 9,75 százalékos mértékű kedvezmény érvényesíthető.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

Munkaerőpiacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal. 

Megjegyzés: Nem számít be a fenti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszaka, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama. 

Kedvezmény mértéke: A kedvezmény a munkaerőpiacra lépő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető.

Ezen kedvezmény igénybevételéhez hatósági igazolás is szükséges, amelyet az állami adó- és vámhatóság a biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, illetve a biztosítotti bejelentés hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére állít ki és elektronikus kapcsolattartás útján küldi meg a kifizető részére. A kifizető ennek a hatósági igazolásnak a birtokában érvényesítheti a kedvezményt.

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény

Ennek a kedvezménynek a feltételei a következők:
  • szülőként legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosultság álljon fenn és
  • a fentiekben leírt munkaerőpiacra lépő feltételnek megfeleljen a munkavállaló és
  • nő legyen (azaz férfi munkavállaló esetén ezzel a kedvezménnyel nem lehet élni)
Megjegyzés: Jogosultságot nem érinti, ha a természetes személynek az adókedvezmény érvényesítési időszaka alatt a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultsága megszűnik.

Kedvezmény mértéke: Kedvezmény a fenti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy a foglalkoztatás első három évében nem kell megfizetni ezen mértékig a szociális hozzájárulási adót, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti kedvezmény fele érvényesíthető.

Igazolás: A kedvezményt a kifizető akkor érvényesítheti, ha birtokolja 
  • a munkaerőpiacra lépő igazoláson túl 
  • legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolást is.
A családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolást – a kifizetőnek a biztosítotti bejelentéssel, illetve a munkaerőpiacra lépő feltétel fennállásáról szóló igazolás iránti kérelemmel együtt benyújtott és az állami adó- és vámhatóság által továbbított kérelmére – a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére.

A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

A kedvezmény a megváltozott munkaképességű munkavállaló, egyéni vállalkozó illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég megváltozott munkaképességű tagja kapcsán vehető igénybe.

Megváltozott munkaképességű:
  • az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
  • 2011. december 31-én – a Tny. alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
Kedvezmény mértéke: a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után lehet igénybe venni a 19,5 százalék mértékű kedvezményt.

A kifizető a kedvezményt az alábbi hatósági igazolás birtokában érvényesítheti: 
  • a jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy 
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat 

A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény

A közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére kedvezmény illeti meg. 
Kedvezmény mértéke: a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után úgy érvényesíthető, hogy ezen összegig az aktuális szociális hozzájárulási adómérték 50 százaléka, azaz 9,75 százalékos kedvezmény vehető igénybe. 
Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelöltmunkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, a munkaviszonyra tekintettel fizetendő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

Kedvezmény mértéke: 
  • Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb bruttó 500 000 forint után 19,5 százalék,
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló esetében bruttó munkabér, de legfeljebb bruttó 200 000 után 9,75 százalék.

A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

A kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezményt, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó kifizető veheti igénye. 

A kedvezmény feltétele: vállalkozásként működő kifizető saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősüljön.  

A  kedvezmény mértéke: a  tárgyhónapban kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltsége után fizetendő szociális hozzájárulási adó fele, azaz idén 9,75 százalék

Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény

A kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy az elbocsátott természetes személy rendelkezzen az őt elbocsátó munkáltató által kiállított igazolással, és annak egy eredeti példányát bemutassa az őt alkalmazó kifizetőnek. Ezt az igazolást az elbocsátó munkáltató akkor állítja ki a  természetes személynek, ha a természetes személy a  felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati  jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban dolgozott és a 60. életévét betöltötte. Az igazolást a munkáltató a  jogviszony megszűnése napjáig állítja ki, feltüntetve a jogviszony megszűnésének napját is. 

Kedvezmény mértéke: Az igénybe vehetők kedvezmény a fenti munkavállaló bruttó munkabére – de legfeljebb a  minimálbér négyszerese – után 19,5 százalékos mértékű. 

Meg kell jegyezni, hogy ezt a kedvezményt a kifizető(k) mindaddig érvényesítheti(k), amíg a fenti munkavállaló nem minősül  a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjasnak.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Hogyan terveznek a cafeteriával jövőre a munkáltatók

2018. November 30. 0:31 - siteadmin



Érdekes trendek rajzolódnak ki a BDO kutatásából, amelyben arra keresték a választ, vajon mit lépnek a cégek arra, hogy jelentősen szűkül a kedvezményesen adózó juttatások köre.  

Partnercégeiknél már szinte mindenütt zajlik az előzetes tervezés, annak ellenére, hogy még halvány remény van arra, hogy felpuhuljanak a szigorodó adózási szabályok. Mint írtuk, ezt a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is kifejezetten kérték a kormánytól a bértárgyalásokon. 

A kutatás megállapította, hogy: 
  • a cégek többsége a munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben nem kívánja megszüntetni az eddig kínált cafeteriaelemeket. Sőt,
  • a többség keresi a módját, hogy a juttatások nettó értékét is sikerüljön megtartaniuk 2019-re.
A tapasztalatok szerint ugyanis a munkáltatói juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé.

Top juttatások 2018

Egy ezer dolgozós minta alapján idén a cafeteriajuttatások értékének 38 százalékát a SZÉP-kártya valamelyik alszámlája, 20 százalékát a készpénzkifizetés, 9-9 százalékát az Erzsébet-utalvány, illetve a lakáscélú támogatás tette ki. Ezt követte az önkéntes nyugdíjpénztári (7%), illetve egészségpénztári (6%) díjfizetés, az összes többi elem pedig a juttatások maradék 11 százalékán osztozott.

Várható top juttatások 2019

A felmérés szerint bár jövőre a SZÉP-kártyához kapcsolódó juttatások értékbeli aránya bizonyosan tovább nő, így is az összes kifizetés 50 százaléka alatt marad. Ennek magyarázata, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók a rekreáció helyett inkább olyan juttatásokat értékelnek igazán, amelyek hétköznapi kiadásaikat segítik. 

Ezért a SZÉP-kártya után továbbra is népszerű juttatás maradhat az Erzsébet utalvány, annak ellenére is, hogy közterhei 41-ről 82 százalékra nőnek. Talán meglepő, de emellett – dacára a bérrel megegyező köztehernek – a készpénzfizetés is sok helyen megmaradhat különálló juttatásnak, akár jelentősebb összegben is, hiszen jogszabály nem korlátozza a kifizethető összeg nagyságát. 

A lakhatási és utazási juttatások mértéke is számottevő maradhat. Bár adózási szempontból ezeket az elemeket feleslegesnek tűnhet a bértől elkülönítve kezelni, motivációs szempontból mégis előnyös lehet megtartani őket, jegyzik meg. 

A cégek részéről megfontolandó lehet a cafeteriaelemek fenntartása azért is, mert ezáltal egyes bértől függő juttatások (pl. túlóra) költségei sem növekednek – adnak tippet.

A megmaradó adómentes juttatások korlátai

Az óvodai-bölcsődei költségek támogatása jövőre is adómentes marad. Sőt könnyítés 2019-re, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül kifizetheti a munkáltató a felmerülő költségeket. Aki érintett, annak ez mindenképpen jó. De nyilván a munkavállalók csak kisebb részének van éppen bölcsődés- vagy óvodáskorú gyermeke.

Idén a felmérés szerint a teljes cafeteriajuttatások mindössze néhány százalékát fordították kockázati biztosításokra (ebbe a körbe az élet-, baleset-, és egészségbiztosítások tartoznak). Úgy tűnik, a jövő évben átmenetileg akár fel is értékelődhet ezen juttatások súlya, ugyanis a még 2018-ban megkötött szerződések alapján jövőre is adómentes maradhat a munkáltatói díjfizetés a minimálbér 30 százalékáig.

A hosszabb távra tervező munkáltatóknak azonban arra is kell gondolniuk, mi lesz egy év múlva, vagyis ha megszűnik a kedvezmény. Utána is fenntartják a juttatást, ha már bérként adózik? Figyelembe kell venniük azt is, hogy akiket jövőre év közben vesznek fel, azoknak már csak a kedvezőtlenebb feltételekkel tudják majd biztosítani a juttatást. (Kivétel, ha csoportos biztosításról van szó, amelyeknél a munkavállaló jövedelme egy főre vetítve nem állapítható meg (például azok a csoportos (kockázati) biztosítások, klasszikus állománybiztosítások), ahol a díj összege továbbra is egyes meghatározott juttatásként fog adózni.)

Azoknak a munkáltatóknak tehát, akik adómentesen juttatnának egészség- vagy más kockázati biztosítást, már nincs sok idejük arra, hogy még idén megkössék a biztosítási szerződéseket. Ergo a következő hetekben célszerű dolgozóik elé tárni azt a cafeteriarendszert, amelynek részeként a munkavállalók dönthetnek az igénybevételről – javasolják.



Hozzászólás 0 hozzászólás



2018. november 23-án került kihirdetésre „Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról” szóló törvény, amely többek között módosította a Tbj. és a szociális hozzájárulási adó egyes szabályait is. Az alábbiakban a fenti két törvény változásait ismertetem. Elsőként tekintsük át a Tbj. módosításait!

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosításait két csoportba lehet sorolni. Az egyik a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó pontosítás, a másik az Uniós rendelet vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá tartozókat érinti. Mindezek alapján elsőként tekintsük át a nyugdíjasokra vonatkozó pontosítást!

2019. január 1-jétől – a kiegészítő tevékenyéget folytatóhoz hasonlóan – a saját jogú nyugdíjas nem lesz biztosított, ha az Mt. szerinti munkaviszonyban áll. Mindezek alapján 2019. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytatókhoz hasonló kiegészítés kerül be a Tbj.-be, amely alapján a munka törvénykönyve szerint munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy akkor is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha a nyugellátásának folyósítása szünetel.

Járulékalapba tartozó, illetve abba nem tartozó jövedelmekre vonatkozó szabály kiegészítése:

2019. január 1-jétől járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a  jövedelmet is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a  kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. 13. §-a alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók. Vagyis akkor kell a biztosítási időszakra később kifizetett jövedelmet járulékalapként figyelembe venni, ha a kifizetés időpontjában 
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alkalmazandók, vagy 
  • a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személynél az adott egyezmény szabályait kell alkalmazni.
Ugyanakkor arról is rendelkezik a módosítás, hogy 2019. január 1-jétől nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a 11. §, a 11/B. § vagy a 13. § alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. Azaz mindazon esetekben, amikor a Tbj. alapján nem jön létre biztosítási jogviszony Magyarországon (Tbj. 11. §, 11/B. §, 13. §), akkor ezen időszakra történő kifizetés esetén a kifizetett jövedelem, juttatás nem képez járulékalapot. 

Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményekhez kapcsolódó módosítások:

Több helyen, ahol csak az Uniós rendeletre hivatkozik a Tbj., kiegészül a törvény az Uniós rendeletre hivatkozás mellett Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményekkel is. Az indokolás alapján a Tbj. kétoldalú szociális biztonsági egyezményekkel való összhangjának megteremtését szolgálja ez a módosítás, amelyből én a következő két módosítást emelném ki:
  • A Tbj. 5.  § (2)  bekezdése adott vezető tisztségviselők kapcsán kimondja, hogy akkor lesznek biztosítottak, ha járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíjuk (díjazásuk) eléri  a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A módosítás alapján azonban további feltétel is érvényesül. Ha a járulékalapot képező tiszteletdíj (díjazás) eléri vagy meghaladja a fenti összeget, akkor jön csak létre 2019. január1-jétől a biztosítási jogviszony, ha a tisztségviselő a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
  • A másik, kiemelendő módosítás a Tbj. 5.  § (3)  bekezdéséhez kapcsolódik. A hatályos szabály alapján  biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik. 2019. január 1-jétől azonban biztosított lesz a fentieken túl az is, aki Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.

Szociális hozzájárulási adó

Négy csoportra felosztva ismertettem azokat a módosításokat, amelyeket a még hatályba sem lépett, szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt pontosítják és kiegészítik:
  • adófizetés kötelezettjeire, illetve a szociális hozzájárulási adóalapra vonatkozó módosítások;
  • külföldi kifizetőre, kiküldetésre vonatkozó módosítások
  • kedvezményekre vonatkozó módosítások
  • egyéb módosítások.
Elsőként tekintsük át azokat a változásokat, amely a szociális hozzájárulási adófizetés kötelezettjeire, illetve a szociális hozzájárulási adóalapra vonatkoznak! 

2018. évi LII. törvény meghatározza azokat a tőkejövedelmeket, amelyek után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ide tartoznak 
  • a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
  • az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó
  • jövedelme,
  • az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett
  • jövedelmének 75 százaléka,
  • a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő
  • bevételének 4 százaléka.
A novemberben elfogadott módosítás kapcsán pontosításra került, hogy a fenti jövedelmeknek kizárólag azon része után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, amely után Magyarországon kell személyi jövedelemadót fizetni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha pl: az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül. Eddig nem tartalmazta a törvény azt a szabályt, hogy a fenti 36 órás foglalkoztatás meghatározásánál az egyidejűleg fennálló több munkaviszonyt össze kell számítani. A módosítás azonban a Tbj. szabályaival összhangban rögzíti a fenti összeszámítási kötelezettséget.

Továbbá a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény kiegészült az alábbi szabállyal:
 
Szociális hozzájárulási adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. A módosítás indokolása alapján a fenti kiegészítés a  Tbj. szabályaival teremti meg az összhangot. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a Tbj. a fenti szabály kapcsán azt is tartalmazza, hogy ezt akkor kell alkalmazni, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. 13. §-a alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók.

Külföldi kifizetőre, kiküldetésre vonatkozó módosítások:

További pontosításokat fogalmaz meg az elfogadott módosítás a járulékalapot nem képező jövedelmek kapcsán. Az alábbi szabályoknál el kell különíteni, hogy járulékalapot nem képező jövedelmet külföldi kifizető adja, illetve azt külföldi személy szerzi-e meg: 
  • Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, akkor kell szociális hozzájárulási adót fizetni, de ebben az esetben a szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett személy maga a természetes személy lesz. 
  • Ugyanakkor nem keletkezik a 2018. évi LII. törvény 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelem kapcsán. Azaz, ha Tbj. szerinti külföldi szerzi a fenti jövedelmet, amely járulékalapot nem képez, akkor nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
Még mindig maradva a külföldieknél, a szocho törvény módosítása kiterjesztette a szociális hozzájárulási adómentesség körét a külföldi személy által megszerzett a 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés szerinti jövedelmekre is. Vagyis a Tbj. szerinti külföldi személy béren kívüli juttatásának [Szja tv. 71. §], béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásának [Szja tv. 70. §], a kamatkedvezményből származó jövedelmének [Szja tv. 72. §] Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét nem terheli szociális hozzájárulási adó.

Kedvezményekre vonatkozó módosítások

A módosítás indokolása úgy rendelkezik, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményt felváltja egy jobban célzott adókedvezmény a kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény. 

Megjegyzés: A jelenlegi (2011. évi CLVI. törvény 462/H.  §) kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt a kifizető az annak érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint érvényesítheti. 

A kedvezmény címe nem változott, az továbbra is „A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény” maradt, azonban a cím alatti szabály már kutató-fejlesztő tevékenységet említ. A kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezményt, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó kifizető veheti igénye. A kedvezmény feltétele, hogy a vállalkozásként működő kifizető saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősüljön. Erre tekintettel a törvény meghatározza a fenti fogalmakat, amelyek a következők:
  • Kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti kutatóhely. 
  • A kutató-fejlesztő a 2014. évi LXXVI. törvény szerinti kutató-fejlesztő. 
  • Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés: a 2014. évi LXXVI. törvény szerinti alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés.
  • A  kedvezmény mértéke: a  tárgyhónapban kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltsége után fizetendő szociális hozzájárulási adó fele, azaz 9,75 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezmény vehető igénybe.
Megjegyzés: A  kedvezmény igénybevétele esetén a  kifizető a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7.  § (1)  bekezdés t)  pontja alapján a  saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre a fenti kedvezményt érvényesít.

Mint arról már júniusban írtam, 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők a jelenlegi kedvezmények közül:
  • a 25 év alatti pályakezdők kedvezménye,  
  • a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény, 
  • a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás kedvezménye, valamint 
  • a tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.
A módosítás rögzíti, hogy ha az új szocho törvényben foglalt kedvezmények valamelyikére, és a fenti „kifutó” kedvezmények valamelyikére is egyidejűleg jogosult lenne a kifizető, akkor választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesítheti.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezménynél is pontosításra került a szabály. A kihirdetett szocho törvény alapján munkaerő-piacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. A módosítás alapján a fenti időszakban nem csak a munkaviszonyt, hanem az egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyt is figyelembe kell venni.

2018. november 24-étől új kedvezményként került bevezetésre a védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény. Ezen kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy az elbocsátott természetes személy rendelkezzen az őt elbocsátó munkáltató által kiállított igazolással, és annak egy eredeti példányát bemutassa az őt alkalmazó kifizetőnek.

Igazolás: Az elbocsátó munkáltató igazolást állít ki annak a  természetes személynek, akit a  felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati  jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott és a 60. életévét betöltötte. Az igazolást a munkáltató a  jogviszony megszűnése napjáig állítja ki, feltüntetve a jogviszony megszűnésének napját is. 

A fenti igazolással rendelkező természetes személyt munkaviszonyban alkalmazó – kivéve a költségvetési szervet - kifizető a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény a bruttó munkabér – de legfeljebb a  minimálbér négyszerese – után fizetendő 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó.

A kedvezmény mindaddig érvényesíthető, amíg a fenti munkavállaló nem minősül  a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjasnak.

Megjegyzés: Az  egyszerűsített foglalkoztatás alapján kifizetett munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni

A szabályozás rendelkezik a kifizető értesítéséről, hogy a fenti kedvezményt igénybe veheti. Ennek keretében az igazolást kiállító munkáltató az  igazolásról a  kiállítás hónapját követő 12. napig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. Az  állami adó- és vámhatóság ezen adatszolgáltatás alapján - a biztosítotti bejelentés megtételét követően - hivatalból, a  foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, a védett korban lévő személyt foglalkoztató kifizetőt elektronikus kapcsolattartás útján értesíti a fenti kedvezmény igénybevételének lehetőségéről.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy ennek a kedvezménynek az érvényesítését nem zárja ki, ha a természetes személy ismételten munkaviszonyt létesít. A  kifizetők a saját jogú nyugdíjas kor betöltéséig érvényesíthetik ezt a kedvezményt.

Megjegyzés: A fenti kedvezménynél szakképzési hozzájárulást is lehet érvényesíteni.

Egyéb módosítások

Amíg korábban az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén nem minősült kifizetőnek, addig a módosítás egészség- és önsegélyező pénztárra, és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár célzott szolgáltatásként nyújtott önsegélyező szolgáltatására is kiterjed. A módosítás által kibővült szabály a következőt tartalmazza:

Nem minősül kifizetőnek az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár
  • a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás
  • a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás
esetén.

Az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan a módosítás kimondja, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fennálló adót a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser




Hozzászólás 0 hozzászólás

A munkaviszony munkáltató általi megszüntetése

2018. November 15. 20:29 - siteadmin



A munkaviszonyt megszüntetheti akár a munkáltató, akár a munkavállaló. Az alábbiakban összefoglalom, hogy a munkáltató mikor és milyen feltételekkel szüntetheti meg a munkaviszonyt.

A munkáltató a munkaviszonyt megszüntetheti  
  • közös megegyezéssel,
  • felmondással,
  • azonnali hatályú felmondással.
Mindegyik esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni. 

Közös megegyezés

A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti a munkaviszonyt. A közös megegyezésnek – többek között - mindenképpen tartalmaznia kell a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös szándékot és a munkaviszony megszüntetésének időpontját. 

Munkáltató általi felmondás

A munkáltató általi felmondásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a felmondást nem csak  írásba kell foglalni, hanem azt indokolni is kell kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. 

A felmondás indoka csak jogszerű, valós, világos és okszerű lehet. Azaz a  felmondás alapjául szolgáló oknak a valóságnak megfelelőnek, tényszerűnek kell lennie és a felmondásból ki kell tűnnie, hogy a felmondásban megjelölt ok kapcsán nem lehet a munkaviszonyt a továbbiakban fenntartani.

A felmondás indoka:
  • a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy 
  • a munkáltató működésével összefüggő 
  • ok lehet.
Példa: Ha a munkavállaló magatartása kapcsán kerül sor a felmondásra, akkor meg kell nevezni, hogy a munkavállaló pontosan mit követett el (kötelezettségszegést), és ezen magatartásra mikor, hogyan, és milyen gyakorisággal került sor. Továbbá indokolt lehet minél több felmondási ok megnevezése és alátámasztása, mert már egy indok bizonyítottsága is megalapozza a felmondás jogszerűségét.

Megjegyzés: Különös körültekintéssel kerülhet sor a nyugdíj előtt  álló munkavállalók, a kisgyermekes munkavállalók és a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalók munkaviszonyának felmondására. 

Külön szabály rendelkezik arról, hogy mikor kerülhet sor a munkáltató részéről a határozott idejű munkaviszony megszüntetésére. A Munkatörvénykönyv rendelkezései szerint a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással az alábbi esetekben szüntetheti meg:
  • felszámolási-, vagy csődeljárás tartama alatt vagy
  • a munkavállaló képességére alapított okból vagy
  • ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Felmondási védelem 

A munkáltató felmondása esetén kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
  • a várandósság,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, 
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  • a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap 
tartama alatt.

Felmondási idő 

A munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén számolni kell a felmondási idővel is, amely alap esetben 30 nap. A munkáltató felmondása esetén ez a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött minimum 3 évet követően - a Munkatörvénykönyv 69. § (2) bekezdésében leírtak szerint – adott napokkal növekszik azzal, hogy határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén a felmondási idő azonban legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat.

A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. (A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni.)

Megjegyzés: A munkáltató felmondása esetén figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya minimum három éve fennáll kivéve, ha  a felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Külön szabály vonatkozik a felmondási idő kezdő napjára betegség, és ápolás esetén. Ezekben az esetekben a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban
  • a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik azzal, hogy hosszabb betegség esetén maximum a betegszabadság lejártát követő egy év után veszi kezdetét,
  • a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik ,
  • hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságnál a kezdőnap ezen szabadság lejártát követő nap.

Azonnali hatályú felmondás

A munkaviszony megszüntetésének harmadik esete az azonnali hatályú felmondás. A munkáltató írásban, azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt
  • a próbaidő alatt (indokolás nélkül),
  • a határozott idejű munkaviszony esetén (indokolás nélkül),
  • a munkavállaló lényeges kötelezettségszegése kapcsán (indokolással).
Megjegyzés: Ha a határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató azonnali hatállyal megszünteti, akkor a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Amíg a fenti első két esetben nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást, addig a harmadik esetben azt nagyon alaposan alá kell támasztani. Azaz a harmadik esetben a munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló
a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Ez esetben is fontos, hogy a felmondás indoka csak jogszerű, valós, világos és okszerű lehet. 

Az azonnali hatályú felmondásnál különös figyelmet kell fordítani a Munkatörvénykönyv következő szabályára: „Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.” 

Azaz, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi és ez bizonyítható, akkor az azonnali hatályú felmondásnál a munkáltatónak nem csak a felmondást kell alaposan megindokolnia, alátámasztania, hanem kiemelt figyelmet kell fordítania arra is, hogy az azonnali hatályú felmondásra a fenti határidőn belül kerüljön sor.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Megállapodások nyugellátásra

2018. Október 30. 6:30 - siteadmin



Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár nyugellátásra, akár egészségügyi szolgáltatásra. Korábban az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásról olvashattak, míg az alábbiakban a nyugellátásra köthető megállapodásokat részletezem.

Milyen esetekben köthető nyugellátásra szóló megállapodás?

A nyugellátás összege a megszerzett szolgálati időtől, valamint adott időszakban nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmek/kereset alapján számított átlagkereset összegétől függ. Nyugellátás vonatkozásában kétféle megállapodás köthető. Az egyik ilyen megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető, míg ezen megállapodás másik típusa csak szolgálati idő megszerzésére irányul.

Az első esetben, azaz szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes személy, aki 
  • nem saját jogú nyugdíjas, és
  • nem áll biztosítási jogviszonyban vagy
  • a biztosítása szünetel.
Ez megállapodás csak szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető meg. A megállapodást 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet kötni, amely 2019. január 1-jétől 24 százalékra fog csökkenni. 

A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér, ami idén bruttó 138 000 forint. Ha a megállapodás megkötésére a minimálbér alapulvételével kerül sor, akkor idén havi 46 920 forint járulékot kell megfizetni.
 
A fenti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, azaz utólag kell megfizetni. Fontos azonban odafigyelni arra, hogy az esedékes havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését eredményezi. 

Megjegyzés: Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, akkor a minimálbér változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt alapot módosítja. 

A megállapodás másik típusa, amely szolgálati idő megszerzésére irányul. Ezt a megállapodást az a nagykorú személy kötheti, aki
  • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét szeretné szolgálati időként elismertetni; illetve
  • a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban 5 naptári évet kívánja elismertetni. Megjegyzés: A szolgálati idő a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve által hozott határozatával igazolható. 
A második esetben, azaz maximum 5 év megváltására irányuló megállapodás megkötése az alábbiak szerint valósulhat meg:

Figyelemmel kell lenni arra, hogy ezen megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre - ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre – irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kerülhet csak sor. Továbbá a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető a megállapodás oly módon, hogy ez esetben a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni. Azaz adott esetben akár egymillió forintot – vagy ennél magasabb összeget – meghaladó befizetésre is sor kerülhet. A járulékfizetés határideje ezért indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. 

A fenti megállapodások alapján fizetendő 34 százalék nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ez a járulék is jövőre 24 százalékra csökken.

Megjegyzés: Ha a nappali rendszerű oktatásban tanulónál a fizetendő nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, akkor a minimálbér változása esetén a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni a nyugdíjjárulékot.

Továbbá szolgálati időre köthető megállapodás 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. Ez esetben 10 százalék nyugdíjjárulékot kell egy összegben megfizetni, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül. 

Járulékfizetési kötelezettség szünetel

Különleges helyzet áll elő akkor, amikor a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel. Megállapodás nem csak saját magunkra, hanem ún. kedvezményezett személy részére is köthető. Ha kedvezményezett javára úgy kerül megkötésre, hogy a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, akkor ez esetben a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel. 

Hol lehet megkötni a megállapodást?

A megállapodást a megállapodást kötő személy, illetve a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál lehet megkötni.

Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében, valamint azokban az ügyekben, amelyekben az öregségi nyugdíj megállapítására irányuló elutasító határozatot Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala hozta [Tbj. 34. § (5) bekezdése], a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala lesz az illetékes szerv a megállapodáskötésre. 

Megállapodás tartalma

A megállapodásnak tartalmaznia kell:
  • a szerződő felek megnevezését, címét, valamint 
  • a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, 
  • a fizetendő járulék alapját vagy összegét, 
  • a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.

Visszafizetési kötelezettség

A megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére elévülési időn belül vissza kell fizetni
  • ha a megállapodás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, azaz a megállapodás érvénytelen;
  • arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe, vagy
  • ha utólag a megállapodást kötő személy – illetve halála esetén az örököse – a közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosított volt.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51]
Blog archivum