hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatása

2020. Szeptember 21. 12:56 - siteadmin



A munkaviszonyban álló szülők egy része a gyermek születését követően több évig otthon marad és gyermekét gondozza, míg másik részük még a gyed, illetve a gyes folyósítása alatt visszamegy dolgozni. Az alábbiakban a gyermek születését követően munkába álló munkavállalókra vonatkozó munkajogi és társadalombiztosítási szabályokat foglalom össze.

A munkavállaló visszamehet dolgozni akár pár nappal vagy akár néhány hónappal a gyermek születését követően. Ha a kisgyermekes anya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel munkaidő-kedvezményben részesül. Mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg. 

Ha a szülő a gyermekgondozási díj (gyed), illetve gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósítása alatt áll ismét munkába, akkor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
  • A hallgatói (diplomás) gyedre vonatkozik az a szabály, hogy a gyermek születését követő 168. napot követően lehet gyermekgondozási díj (gyed) folyósítása alatt munkaviszonyban dolgozni. 
  • Továbbá ugyancsak nem lehet keresőtevékenységet folytatni – kivéve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony – a gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülői gyermekgondozási díj folyósítása alatt.
  • A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) esetén pedig arra kell figyelemmel lenni, hogy a munkavállaló a gyermek féléves korától dolgozhat a gyes folyósítása alatt. 
Kisgyermekesekre vonatkozó további munkajogi szabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, ha a kisgyermekes munkavállaló ezt kezdeményezi. Azaz, ha a kisgyermekes munkavállaló korábban napi 8 órában dolgozott, akkor a szülő erre vonatkozó kérelmére a napi munkaidőt 4 órára köteles módosítani a munkáltató. Ezt a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek 4 éves koráig kérheti a munkavállaló, míg három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló a gyermek 6 éves koráig élhet ezzel a részmunkaidős foglalkoztatással. 

Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló a fenti szabály alapján az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, és gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a kisgyermekes munkavállalók esetén az alábbi munkajogi szabályokra is!

A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke 3 éves koráig 
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható, 
  • a munkavállalónak a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • a munkavállaló részére rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
  • a munkavállalónak éjszakai munka nem rendelhető el, 
  • a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára.
Megjegyzés: Más helyen történő munkavégzésre az alábbi esetben kerülhet sor. A munkatörvénykönyv alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. 

A pontosság kedvéért meg kell említeni, hogy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke tizenhat éves koráig a hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára.

Társadalombiztosítási szabályok

A munkaviszonyban dolgozó kisgyermekes szülő biztosítottnak minősül. A kisgyermekes munkavállaló munkabéréből – függetlenül attól, hogy gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesül-e – le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot. Ugyanakkor gyermeke kapcsán a munkavállaló a személyi jövedelemadóból, illetve a társadalombiztosítási járulékból családi adó- és járulékkedvezményben részesülhet. 

A munkáltató a munkavállaló után 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, és 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulást fizet, amelyből – adott feltételek esetén – az alábbi kedvezményre lehet jogosult. 

Érvényesíthető a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezmény, amelynek mértéke a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér (azaz legfeljebb bruttó 161 000 forint). Ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető kedvezmény a szakképzési hozzájárulásból is, azaz a foglalkoztatás első két évében szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni a fenti mértékig.

Érvényesíthető a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők utáni kedvezmény. A kedvezmény alapja a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér (azaz legfeljebb bruttó 161 000 forint). A foglalkoztatás első három évében nem kell megfizetni ezen mértékig a szociális hozzájárulási adót, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti kedvezmény fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulásban is kedvezmény, azaz a foglalkoztatás első három évében szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni a fenti mértékig.

Továbbá találkozhatunk még „kifuttatható” kedvezménnyel is. 2011. évi CLVI. törvény alapján, 2018. december 31-én már érvényesített, gyedben vagy gyesben részesülő/részesült munkavállaló utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény és szakképzési hozzájárulási kedvezmény az érvényesítésre hátralévő időre igénybe vehető a bruttó munkabér – legfeljebb 100 000 forint – után.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Nyitókép: Guillaume de Germain / Unsplash



Hozzászólás 0 hozzászólás



Azok a magyar állampolgárok, akik szeptember 1-jét követően külföldre mennek pihenni, hazatértükkor kötelesek hatósági házi karanténba vonulni. Az alábbiakban a külföldi pihenést követően hazatérő és ennek következtében karanténba vonuló magyar állampolgárok keresőképtelenségéről adok tájékoztatást.

Kilenc olyan kód van, amelybe a keresőképtelenség besorolható. Így kilenc kódból a 7-es kód igazolja a közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltást és a hatósági elkülönítést.

A veszélyhelyzet alatt, a COVID vírus kapcsán elrendelt hatósági karanténra vonatkozóan az EMMI tájékoztatást adott ki, mely szerint aki COVID vírussal kapcsolatban otthonában vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető a fenti 7-es kóddal. A 7-es kód alá eső hatósági elkülönítést, az azt elrendelő járványügyi határozat bizonyítja. 

2020. augusztus 30-án megjelent a 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet, amely a magyar állampolgárok külföldi utazása kapcsán az alábbiakról rendelkezett:

"Külföldről érkező magyar állampolgár, személyforgalomban Magyarországra történő belépése során egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Ha magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját nem állapítja meg, akkor 14 napra hatósági házi karanténba kell vonulnia."

A fenti hatósági házi karatén keresőképtelenség vonatkozásában hasonló megítélés alá esik, mint a nyár folyamán „piros”, illetve „sárga” jelzéssel ellátott országból érkezők esetén elrendelt házi karatén. A „piros”, illetve „sárga” jelzéssel ellátott országból érkezők kapcsán 2020. augusztus 13-án hatályba lépett 398/2020. (VIII. 12.) Korm. rendelet rögzítette a következőket: 

„Az a  biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek.” 

Azaz, az a magyar állampolgár, aki külföldre nem hivatalos célból utazott (azaz például külföldre nem üzleti, gazdasági célból utazott, vagy nem a határtól számított 30 kilométeres zónában ingázik), hazatértét követően köteles hatósági házi karanténba vonulni, és ez esetben nem lehet 7-es kóddal keresőképtelennek nyilvánítani. Keresőképtelenség hiányában a fenti hatósági házi karanténban lévő személy biztosítottként táppénzre sem jogosult. 

A karantén időtartama kapcsán az az általános szabály, hogy a koronavírus kapcsán elrendelt hatósági házi karantén minimum 2 hétig tart. Ugyanakkor a külföldről hazatérő, hatósági házi karanténban lévő személynek lehetősége van arra, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, 2 alkalommal, fizetés ellenében molekuláris biológiai vizsgálaton – SARS-CoV-2 teszt – vegyen részt. 

Ha a két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat igazolja, hogy a hatósági házi karanténban elhelyezett személy szervezetében a SARS-CoV-2 koronavírus a vizsgálat időpontjában nem kimutatható, úgy a hatósági házi karantént alól felmentést kap. Azaz gyorsan elvégzett tesztelés esetén – ha a SARS-CoV-2 koronavírus nem kimutatható ki – a hazaérkezést követően akár egy héten belül már meg is szűnhet a házi karantén.

Megjegyzés: A tesztelés kapcsán más szabály vonatkozik azokra, akik a Cseh Köztársaság, Lengyel Köztársaság vagy a  Szlovák Köztársaság területéről utaznak haza Magyarországra. Ha a magyar állampolgár Magyarország területére a Cseh Köztársaság, Lengyel Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság területéről lépett be, és 2020. szeptember 1-jét megelőzően a fenti államok valamelyikében szállásfoglalással rendelkezett, akkor a fentiekben ismertetett karatén alóli felmentéshez elegendő 1 negatív teszt.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

A felnőttképzésben is elérhető lesz diákhitel

2020. Szeptember 9. 16:26 - siteadmin



A felnőttképzés és a szakképzés megújításának újabb lépéseként a kormány a két évtizedes múltra visszatekintő diákhitelezés kibővítéséről döntött. 

A tervek szerint 2021 áprilisától a felsőoktatási diákhitelekhez hasonló kedvező feltételekkel válnak elérhetővé a felnőttképzési és szakképzési hitelek a Diákhitel Központnál. Az intézkedés célja, hogy a megújuló szakképzést ilyen módon is versenyképesebbé tegyék, illetve növeljék a felnőttképzésekben résztvevők számát.

Az új képzési hiteleket a felsőoktatási diákhitelekhez hasonlóan hitelbírálat és biztosíték nélkül igényelhetik a 18 és 55 év közöttiek 2021. április 1-től. A Diákhitel Központ új termékei az előzetes becslések szerint az iskolarendszerű szakképzésben több mint 50 ezer, a felnőttképzésben pedig akár 100 ezer, összesen tehát 150 ezer felnőtt számára jelentenek majd segítséget.

Ahogy már megszokhattuk, költségvetési kamattámogatás is lesz az új Diákhiteleknél. 

A szabad felhasználású képzési hitel a felsőoktatási Diákhitellel azonos – jelenleg 1,99 százalékos - kamatozás mellett lesz elérhető, míg a kizárólag képzési díjakra fordítható kötött felhasználású hitel kamatmentes lesz. A szabad felhasználású hitel havonta legfeljebb 150 ezer forintig lesz igényelhető, hasonlóan a felsőoktatásban elérhető szabad felhasználású hallgatói hitelhez. A kötött felhasználású hitel mértéke az iskolarendszerben folytatott szakképzés esetén a képzés díjához igazodik, a szakképesítésre vagy részszakmára felkészítő felnőttképzéseknél pedig maximum 500 ezer forint lehet.

A törlesztést a képzések elvégzését követő negyedik hónapban kell megkezdeni, a visszafizetésre az igénylő döntésétől függően minimum egy, maximum tíz év áll majd rendelkezésre. A képzési hiteleknél is érvényesíthető lesz a családi kedvezmény: a Diákhitel Központ a második gyermek megszületése esetén az édesanya felvett képzési hitelének felét, míg a harmadik gyermek megszületése után a teljes hitelösszeget elengedi.

A képzési hiteleket kényelmesen és papírmentesen, elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással lehet majd igényelni 2021 áprilisától. A szakképzési, felnőttképzési jogviszony meglétét a Diákhitel Központ elektronikusan ellenőrzi majd, a hitelfelvevőknek így nem kell papír alapú igazolásokat beadniuk. A felsőoktatásban elérhető hallgatói és a szak- és felnőttképzésben elérhető képzési hitelek rendszere átjárható lesz, így például a szakképzés után diplomaszerzésre törekvők hiteltörlesztését újabb tanulmányaik idejére felfüggesztik.

A felnőttképzés megújítása

A felnőttképzés megújításának része a képzések mérhetőségének kialakítása, a munkaerőpiaci relevancia javítása, az adminisztratív terhek csökkentése, a felnőttképzésben résztvevők számának növelése, valamint a kimenetvezérelt – azaz a szabályozás fókuszát a folyamatról a kimenet mérésére áthelyező – képzési rendszer létrehozása volt. 

A felnőttképzés mérhetőségének javítása és ennek fő eszközeként a pályakövetési rendszer alapjainak megteremtése céljából a 2020. szeptember 1-től elindított képzéseknél az új Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszerébe (FAR) kell a képzőknek a képzésekről adatokat szolgáltatniuk. A FAR-rendszer létrehozásával a korábbi szétszabdalt adatszolgáltatási rendszer helyébe egycsatornás, teljesen digitális rendszer lépett.

A munkáltató, kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzése iskolarendszeren kívüli oktatásban juttatásként nem adóköteles, ha viszont a tevékenységhez nem szükséges az adott képzés, akkor a munkáltatói támogatás bérként adózik. Iskolarendszerű képzés esetén a munkáltatói támogatás teljes összege, értéke (dologi juttatás illetve szolgáltatásnyújtás értéke) a munkavállaló munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül, függetlenül attól, hogy a megszerzett ismeret szükséges-e a foglalkoztató tevékenységéhez.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Azokra a magyar állampolgárokra, akik külföldön vállalnak munkát, számos feladat hárul. Többek között rendezniük kell a külföldi lakhatásukat, családosok esetén a gyermekek óvodáját, iskoláztatását, és a Magyarország elhagyásával kapcsolatos itthoni ügyeiket is intézniük kell. Ez utóbbi közé tartozhat a magyar egészségbiztosítás rendezése. 

A társadalombiztosítás körében a külföldi országok/államok három csoportba sorolható. Az egyik csoportba tartoznak az EGT országok és Svájc, a másik csoportba azok az országok és államok tartoznak, akikkel Magyarország egyezményt (szociálpolitikai-, vagy szociális biztonsági egyezményt) kötött, míg a harmadik csoportba azok tartoznak, akik a fenti két csoportba nem sorolhatók be, azaz a nem EGT országok (beleértve Svájcot), és azok, akikkel nincs Magyarországnak szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménye. 

Mindenekelőtt tekintsük át, hogy mit kell tenni akkor, ha a magyar állampolgár az Európai Unió valamelyik tagállamába, vagy Norvégiába, Izlandra, Liechtensteinbe (együttesen EGT), illetve Svájcba megy dolgozni!

A magyar állampolgár köteles a fenti országokban létrejött keresőtevékenységét 15 napon belül bejelenteni a lakóhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél. A bejelentés a következő nyomtatvány kitöltésével történik: „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező személy részére, aki EGT tagállamban, Svájcban, vagy egyezményes államban biztosított személy.” A nyomtatvány elérhető és kitölthető ezen a linken.

Megjegyzés: A hatályos szabály alapján a TAJ számot minden Magyarországon született, Magyarországon élő – magyar lakcímmel rendelkező – magyar állampolgár a születésekor megkapja. Más – TAJ számra jogosult – személy pedig kérelemre kaphat TAJ számot.

A fenti bejelentési kötelezettség teljesítése azt eredményezi, hogy amíg a magyar állampolgár EGT területén lévő valamelyik országban vagy Svájcban dolgozik, addig a TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül, és ennek eredményeként a TAJ számmal már nem lehet Magyarországon egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Erre tekintettel ez esetben nem is kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ami idén havi 7 710 forint), még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmarad.

Megjegyzés: Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) rendelkezik arról, hogy az, aki a fentiek kapcsán egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem lenne kötelezett, de mivel nem jelenti be a külföldi munkavégzést, és így – jogalap nélkül – fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint ez alapján veszi igénybe Magyarországon a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást, akkor  2020. július 1-jét követően ez a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit (azaz az ellátás adott árát) megtéríteni. 

Miként kell eljárni akkor, ha a magyar állampolgár olyan országba megy dolgozni, amellyel Magyarország szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezményt kötött?

Ez esetben az eljárás megegyezik a fentiekben leírtakkal, azaz a fentiek szerint be kell jelenteni a külföldi keresőtevékenységet a „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező személy részére, aki EGT tagállamban, Svájcban, vagy egyezményes államban biztosított személy.” elnevezésű nyomtatványon. 

Magyarországnak az alábbi országokkal áll fenn szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezménye, azaz az alábbi országokban/államokban folytatott keresőtevékenységet kell bejelenteni a lakóhely szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél:
  • Amerikai kontinensen: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Québec
  • Ausztrália 
  • Ázsiában: India, Mongólia, Dél-Korea, Japán
  • Európában: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna, Szerbia, Koszovó, Macedónia, továbbá
  • Oroszország és Törökország.
A bejelentés azt eredményezi, hogy a magyar állampolgár TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül és – mint az a fentiekben is olvasható – erre tekintettel nem kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmarad. 

Megjegyzés: Mind az EGT országokban, mind Svájcban, mind az egyezményes országokban folytatott keresőtevékenységre igaz, hogy a magyar állampolgárnak azt is be kell jelentenie, ha a külföldi keresőtevékenysége megszűnik. Azaz a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgárnak a biztosítás megszűnését követő 15 napon belül be kell jelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének, ha a külföldön létrejött biztosítása megszűnik. Ez még csatolni is kell a külföldi biztosító által a biztosítási időszakról kiadott formanyomtatványt vagy egyéb igazolást.

Miként kell eljárni akkor, ha a magyar állampolgár ún. harmadik országban vállal munkát?

Ha a magyar állampolgár ún. harmadik országban – például Kínában, Mexikóban vagy Brazíliában dolgozik–, akkor a fenti bejelentést nem kell megtennie. Ez esetben attól függ, hogy kell-e Magyarországon a külföldi munkavégzés ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, és hogy rendelkezik-e magyar lakcímmel. 

Ha ugyanis a magyar lakcím megszüntetésre kerül, akkor nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha azonban a külföldi keresőtevékenység ideje alatt is megmaradt a minimum egy éve fennálló bejelentett magyar lakcíme, akkor a magyar állampolgár köteles lesz fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez a fizetési kötelezettség azt eredményezi, hogy függetlenül attól, hogy a keresőtevékenység szerinti országban jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége kapcsán Magyarországon fennmarad a társadalombiztosítás keretében nyújtható teljes körű egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága. Azaz Magyarországon igénybe veheti a tb támogatott háziorvosi ellátást, a fogászati ellátást, a járóbeteg szakellátást, az otthoni szakápolást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást, a szülészeti ellátást, az orvosi rehabilitációt, a betegszállítást. Továbbá tb támogatottan kaphat gyógyszert, gyógyászati-segédeszközt és gyógyfürdő ellátást is. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás




A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkáltatók és munkavállalók átmeneti megsegítésére három bértámogatási programot indított a kormány. Időközben a járvány munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásai enyhültek ugyan, de még mindig sokan vannak, akik nem kapták vissza a munkájukat, és a cégek egy részénél sem állt még helyre a korábbi kapacitás, ezért érdemes tisztában lenni vele, hogy az átmeneti, vissza nem térítendő támogatások közül melyiket lehet még igénybe venni. 

A járulékkedvezmény már nem él

Elsőként jelentették be március 24-én, hogy egyes tevékenységekre járulékkedvezményt, illetve katamentességet biztosít az állam, de csak márciustól június végégig. Foglalkoztatói szempontból a járulékmentességre lehetett támaszkodni. Lényege az volt, hogy a munkáltatónak nem kellett megfizetnie a dolgozók bére után a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. A munkavállalóktól pedig nem kellett levonni a járulékokat (a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot), a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot (maximum havi 7710 forintig) azonban igen, és az szja-t is. Ugyanez élt az egyéni vagy társas vállalkozókra is, saját maguk foglalkoztatása után. 

A járulékkedvezmény gyakorlatilag lenullázta a munkáltatói közterheket, a dolgozóknál pedig növelte a nettót, ami főleg abban az esetben lehetett segítség, ha csökkentett munkaidőt és bért vezettek be a járvány negatív hatásai miatt. Menet közben bővítették a támogatható tevékenységek körét, viszont júliustól már nem vehető igénybe a járulékmentesség (és a katamentesség sem).
 

A munkahelymegtartó bértámogatás még igénybe vehető

A csökkentett munkaidős bértámogatás, avagy munkahelyteremtő bértámogatás április 16-tól elérhető. Lényege, hogy a dolgozóknál a csökkentett munkaidő miatti bérkiesést kompenzálja az állam 70 százalékban, de csak három hónapig. A beadott és pozitívan elbírált igénylés esetén közvetlenül a dolgozók számlájára érkezik a támogatás. Első körben nem volt túl vonzó a munkáltatók számára a lehetőség, túl sok adminisztrációval és kötelezettséggel járt, ezért viszonylag hamar, 10 nappal kihirdetése után átírták a szabályokat, amik azóta is érvényben vannak. A főbb feltételek:
  • 15-75 százalék közötti munkaidő- illetve bércsökkentés esetén igényelhető a támogatás,
  • csak a támogatott dolgozókra van létszámtartási kötelezettség, 3+1 hónapra,
  • a támogatás alapja az alapbér (+felszolgálási díj), maximum 214 130 forint, 
  • az egyéni fejlesztés nem kötelező ha 50 százalék feletti a munkaidőkiesés.
A módosítás után már kölcsönzött dolgozókra is igényelni lehetett a munkahelymegtartó bértámogatást. Az igénylést még augusztus 31-ig lehet még benyújtani. 

A munkahelyteremtő bértámogatás még él, de már nem a járvány miatt elvesztett munkahelyekre fókuszál

Május 18-tól jött a munkahelyteremtő bértámogatás, lényege az volt, hogy új dolgozók felvételét ösztönözte. A támogatás hat hónapra szólt, háromhavi továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, és legfeljebb havi 200 ezer forint lehetett havonta és dolgozónként. Majdnem a teljes bérköltségre igénybe lehetett venni (bruttó munkabér + szocho), a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás volt csak kivétel. 

A maximális havi 200 ezer forintos támogatást bruttó 162 107 forintos bér mellett már lehetett kimeríteni, ami azt jelenti, hogy a minimálbéreseket szinte ingyen lehetett foglalkoztatni, de a magasabb keresetűek foglalkoztatásához is jelentős segítség lehetett a havi 200 ezer forint. A munkahelyteremtő bértámogatást azokra az újonnan felvett dolgozókra is igényelni lehetett, akiket korábban esetleg pont a járvány miatt küldött el a munkáltató, továbbá frissen alakult cég is élhetett a lehetőséggel. A létszámbővítési feltételt hat havi átlaglétszámhoz viszonyítva kellett teljesíteni. 

Július 16-tól jelentős változás, hogy azóta már csak a hátrányos helyzetű álláskeresők felvétele esetén igényelhető támogatás. Hátrányos helyzetűnek az számít, aki már legalább 6 hónapja regisztrált álláskereső vagy 25 év alatti. Tehát már nem a járvány miatt állásukat elvesztőkre fókuszál a támogatás, hanem kizárólag a fiatalokra és a régebb óta állás nélkül lévőkre. 



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65]
Blog archivum