|
|
|
|
  Mi változott 2024-ben a fizetett szabadságok kapcsán?2024. Május 10. 14:39 - siteadmin
A szabadság elsődlegesen arra szolgál, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt regenerálódjon és kipihenten, feltöltötten térjen vissza a munkába.
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben fizetett szabadság jár, amely alapszabadságból és adott feltételek meglétekor pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértéke minden munkavállaló esetében egységesen 20 munkanap.
Ugyanakkor ezen alapszabadságon felül jogosult lehet a munkavállaló további szabadságra, azaz pótszabadságra. Pótszabadság járhat egyrészt életkorhoz, másrészt tevékenységhez, harmadrészt egészségi állapothoz, negyedrészt gyermek(ek)hez kapcsolódóan. Ebben a sorrendben tekintsük át a pótszabadságokat!
Életkorhoz kötött pótszabadságok:
A munkavállaló részére életkorhoz kötötten, éves szinten a következő pótszabadságok járnak:
- huszonötödik életévétől 1,
- huszonnyolcadik életévétől 2,
- harmincegyedik életévétől 3,
- harmincharmadik életévétől 4,
- harmincötödik életévétől 5,
- harminchetedik életévétől 6,
- harminckilencedik életévétől 7,
- negyvenegyedik életévétől 8,
- negyvenharmadik életévétől 9,
- negyvenötödik életévétől 10
munkanap pótszabadság.
Megjegyzés: Az életkorral arányos pótszabadság először abban az évben jár a munkavállalónak, amikor a munkavállaló a fenti életévet betölti.
Fiatal munkavállalónak, azaz a 18 év alatti munkavállalónak az életkora kapcsán szintén jár pótszabadság, amely évi 5 munkanap. Ez a szabadság utoljára abban az évben jár, amikor a munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti.
Tevékenységhez kapcsoló pótszabadság:
A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
Egészségi állapothoz kapcsolódó pótszabadságok:
A munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, ha a munkavállaló
- megváltozott munkaképességű,
- fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
- vakok személyi járadékára jogosult.
Megjegyzés: Megváltozott munkaképességűnek minősül a munkavállaló, ha a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
- aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
- rokkantsági ellátásban részesül.
Végezetül nézzük meg a gyermekek utáni pótszabadságokat!
A munkavállalónak évenként, a 16 évesnél fiatalabb
- egy gyermeke után 2,
- két gyermeke után 4,
- kettőnél több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár. Ha azonban a gyermek fogyatékosnak minősül, akkor a pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
Megjegyzés: Fogyatékos az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.
A gyermekek utáni pótszabadságot először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell megállapítani, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Továbbá pótszabadság jár az apának gyermeke (beleértve az örökbefogadott gyermeket is) születése esetén, amely 10 munkanap.
Végezetül meg kell említeni, hogy a munkavállalót gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, ha a munkaviszonya legalább egy éve fennáll.
Mi változott a fenti szabadságok kapcsán 2024-ben?
Két változásra kell figyelemmel lenni. Mindkét változás az utóbbiakhoz, azaz a gyermekek kapcsán igénybe vehető szabadságokhoz kapcsolódik.
Az egyik változás a munkavállaló szabadsággal való rendelkezésére vonatkozik. A 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján,
- a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, továbbá
- a munkáltató a szülői szabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki.
2024. január 1-jétől a gyermekes munkavállalók esetében szélesedett azon szabadságos napoknak a száma, amelyekről a munkavállaló rendelkezhet. Azaz, 2024. január 1-jétől a munkáltató a 16 évesnél fiatalabb gyermek(ek)hez kapcsolódó pótszabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki.
Megjegyzés: A fentiek kapcsán továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a szabadságra vonatkozó igényét.
A másik változás az apasági szabadsághoz, és a szülői szabadsághoz kapcsolódik. Az Mt. tavalyi szabálya szerint, a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor köteles volt külön igazolást kiállítani a kiadott apasági szabadság, vagy szülői szabadság tartamáról, amelyben fel kellett tünteti a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.
2024. január 1-jétől ilyen igazolás kiállítására már nem kerül sor, tekintettel arra, hogy bevezetésre került a foglalkoztatási igazolás.
Foglalkoztatási igazolás: A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki. Ez a foglalkoztatási igazolás az, amely többek között tartalmazza a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
