Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak 2024. évi változásairól.
1. Egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainak felső határa:
A táppénz, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a következő:
- táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét;
- a gyermekgondozási díj, és az örökbefogadói díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a;
- hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj – ha a biztosított nem rendelkezik adott jövedelemmel - havi összege:
- felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén
a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 %-a,
- mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén
a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 %-a.
A fenti ellátások maximális összege 2023. és 2024. években a következőképpen alakult:
Megjegyzés: Az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendeletben foglalt minimálbért és garantált bérminimumot az ellátások tekintetében 2024. január 1-jétől kell alkalmazni. Az ellátások fenti számításának alapja mindezek alapján a következő: minimálbér 2023. január 1-jétől havi bruttó 232 000 forint, míg 2024. január 1-jétől havi bruttó 266 800 forint. Garantált bérminimum 2023-ban havi bruttó havi 296 400 forint, míg 2024. január 1-jétől havi bruttó 326 000 forint.
2. Változás a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjban:
2024. január 1-jétől bővült a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra jogosultak köre.
A módosítás alapján „ Az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével, vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe.”
Azaz hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra az a magyar állampolgár is jogosult, aki külföldön bármely felsőoktatási intézményben folytatja a tanulmányait.
3. Ügyintézés:
2023. évi szabály alapján, ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásaira és a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állított ki. A foglalkoztató ezt a „Foglalkoztatói igazolás”-t a biztosított által benyújtott igazolásokkal, és a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj iránti kérelemmel/nyomtatvánnyal együtt 5 napon belül megküldte a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak.
A 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet módosítása alapján 2024. január 1-jétől személyre szabott ügyintézési felületen közzétett elektronikus űrlapot kell kitölteni. Azaz, a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató 2024. január 1-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra és a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához kiállítja a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett elektronikus űrlapot. A kitöltött elektronikus űrlapot a biztosított által benyújtott igazolásokkal, továbbá a táppénz és a baleseti táppénz kivételével a Kincstár által a kérelem benyújtására rendszeresített – a biztosított által kitöltött és aláírt – elektronikus űrlappal együtt 5 napon belül, a személyre szabott ügyintézési felületen elektronikus úton megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak.
Megjegyzés: Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a természetes személy - aki a külföldi foglalkoztatója helyett maga teljesíti biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget -, a fentiekhez hasonlóan nyújthatja be a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmét.
A 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet módosítása alapján 2024. január 1-jétől, ha a kifizetőhelynek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során, a tényállás tisztázása keretében korábban más kifizetőhely vagy az egészségbiztosító által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vagy baleseti táppénzre vonatkozó adatokat kell beszereznie, akkor a kifizetőhelynek a székhelye szerinti illetékes kormányhivatalhoz kell megkereséssel fordulni. A kormányhivatal a kifizetőhely megkeresésére adatszolgáltatást teljesít.
Ki kell emelni, hogy nem változott az a szabály, hogy a foglalkoztató a kérelem, illetve az igazolások átvételét, beérkezését 2024. január 1-jétől továbbra is hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
A fentiek kapcsán 2024. január 1-jétől hatályon kívül kerültek a következő szabályok:
- Ha a biztosított a keresőképtelenség, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj igénybevétele vagy a szülés napját megelőző két éven belül
más foglalkoztatónál vagy foglalkoztatóknál biztosítási jogviszonyban állt, az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj,
baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány kiállítására kötelezett ezen nyomtatvánnyal, a foglalkoztató a „Foglalkoztatói igazolással”
együtt köteles benyújtani a 37. § szerint az Igazolványt.
- Ha a biztosított nem bocsátja a foglalkoztató rendelkezésére a 38. § (3) bekezdés szerinti nyomtatványokat, ezt a tényt a „Foglalkoztatói Igazolás”-on jelezni kell.
- Amennyiben az Igazolvánnyal kapcsolatos hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, úgy a rendelkezésre álló adatok alapján kell a kérelmet elbírálni.
- Ha az igénylő hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat igényel és a szülés napján nem biztosított, akkor a nyomtatványhoz csatolni kell a hallgatói jogviszonyról
a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást, valamint, ha az igénylő valamely EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági
igazolvány másolatát is.
4. Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátásokra vonatkozó változások:
A méltányossági ellátást továbbra is kizárólag a kormányhivatal állapíthatja meg. A biztosított kérelmét – úgy ahogy tavaly is - a foglalkoztatóhoz nyújtja be. Igaz ez akkor, ha a foglalkoztató kifizetőhelyet működtetett.
Mindezek alapján az eljárás 2024-ben a következőképpen alakul:
A biztosított a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátás iránti kérelmét a Kincstár által rendszeresített és a hivatalos honlapján közzétett nyomtatványon továbbra is a foglalkoztatójához nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell – az Ebtv. 50. § (3) bekezdésében foglalt, méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénzt kivéve – a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult, továbbá a táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást, javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról. Ezt követően a foglalkoztató – akkor is, ha kifizetőhelyet működtet – a biztosított méltányossági kérelmét annak kézhezvételétől számított 5 napon belül, a személyre szabott ügyintézési felületen elektronikus úton továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
Megjegyzés: Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a természetes személy - aki a külföldi foglalkoztatója helyett maga teljesíti biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget -, méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátás iránti kérelmét – a foglalkoztatóhoz történő előterjesztést kivéve – a fentiek szerint nyújtja be.
2024. január 1-jétől a fentiek kapcsán bővült a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladatköre. A Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kerül a méltányosságból megállapított pénzbeli ellátás és egyszeri segély folyósításának feladata is.
5. Visszafizetési eljárásra és a késedelmi pótlékra vonatkozó módosítások:
2023. december 31-éig hatályos szabály alapján
- az 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni;
- nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.
2024. január 1-jétől a fenti 1 000 forintos értékhatár 10 000 forintra nőtt.
6. Változás a keresőképtelenség meghatározásában
Közegészségügyi-, járványügyi okból fennálló keresőképtelenségnél kisebb módosítás (amit az alábbiakban vastagon szedve jelzek) került be a törvényi meghatározásban. Az új szabály rögzíti, hogy keresőképtelen az a nem beteg személy, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
