|
|
|
|
  Munkaviszony elhatárolása a megbízástól2021. Szeptember 29. 20:15 - siteadmin Sokszor felmerül az a kérdés, hogy mikor lehet valakit munkaviszony helyett megbízásban foglalkoztatni, azaz milyen szempontokat kell figyelembe venni a két foglalkoztatásnál. A munkaviszony minősítő jegyeit részletezi a 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv. Az irányelv ugyan már nem hatályos, de még ma is sok támpontot ad a munkaviszony és a megbízás elhatárolására. Mindezek alapján összefoglaljuk azokat a fontosabb szempontokat, amelyek a két foglalkoztatási formát elhatárolják egymástól.
Jogszabályi alapA munkaviszonyt a Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) szabályozza, míg a megbízásra a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályait kell alkalmazni. Amíg a Munkatörvénykönyv szigorú, kötelező szabályokat fogalmaz meg, addig a Polgári Törvénykönyvre a szerződéskötési szabadság a jellemző.
ÉletkorMunkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, illetve gyámhatósághoz történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. Ugyanakkor megbízási szerződésnél nem érvényesül a munkaviszonynál megjelölt életkorbeli kötöttség.
Személyes munkavégzésA munkaviszonyban a személyes munkavégzés érvényesül, azaz a munkavállalót nem helyettesítheti rokona vagy egy másik, általa felkért másik személy. Ezzel szemben a megbízásnál érvényesülhet a megbízott helyettesítése azzal, hogy a megfelelő helyettesről a megbízott köteles gondoskodni.
KötelezettségTipikusan a munkaviszonyra jellemző, hogy a foglalkoztatót foglalkoztatási kötelezettség terheli, míg a munkavállalónál munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség érvényesül. Ilyen szabállyal nem találkozhatunk a megbízásnál.
HierarchiaA munkaviszonyban szigorú alá-fölérendeltségi viszony érvényesül a munkáltató és a munkavállaló között, ezzel szemben a megbízásnál a mellérendeltség dominál.
EszközökA munkáltató biztosítja a munkaviszonyban a munkavégzéshez szükséges eszközöket, míg a megbízási szerződés esetén elsősorban a megbízott gondoskodik a munkavégzéshez szükséges eszközök meglétéről.
UtasításA munkaviszonyban a munkáltató folyamatosan utasításokat adhat a munkavállalónak a munkavégzés kapcsán. Ezen utasítások megtagadására két esetben kerülhet sor. Az egyik esetben meg kell tagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A másik esetben meg lehet tagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Mindkét esetben azonban a munkavállaló – az utasítás megtagadása ellenére is – köteles rendelkezésre állni.
A megbízás esetén is igaz, hogy a megbízott köteles a megbízó utasításait követni. Megbízás esetén azonban akkor kell megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
DíjazásMunkaviszonyban – ha a munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik – akkor legalább a minimálbért, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimumot el kell érnie a díjazásának. Adott munkavégzéskor, például túlóra, éjszakai munkavégzés, több műszakban vagy pihenőnapon történő foglalkoztatás esetén pótlékot kell fizetni a munkavállaló részére. Ezzel szemben a megbízási szerződés keretében dolgozó személy akár díjazás nélkül is végezheti a tevékenységét azzal, hogy ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.
Biztosítási jogviszonyHa a nem saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban dolgozik, akkor biztosítási jogviszony jön létre. A munkavállaló – akár teljes, akár részmunkaidőben dolgozik – biztosítottként természetbeni (például tb támogatott orvosi ellátás) és pénzbeli (például táppénz, adott előfeltételek esetén csed, gyed) társadalombiztosítási ellátásokra lesz jogosult. Ha a nem saját jogú nyugdíjas megbízásban dolgozik, akkor ez esetben biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Mindezek alapján elmondható, hogy ha a foglalkoztatott megbízási szerződés alapján reggel 8-tól 16.30-ig (kötött munkaidőben) dolgozik, és munkavégzése során a cég eszközeit, annak adatbázisait használja oly módon, hogy ha túlórázik, akkor ezért bérpótlékra jogosult, akkor biztos, hogy ez esetben a megbízási szerződés egy munkaszerződést leplez, azaz színlelt szerződés áll fenn.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
