Két jogviszonyban dolgozó nyugdíjas vállalkozó TB közterhei2017. November 9. 15:56 - siteadminA nyugdíjas vállalkozók egyidejűleg több helyen is folytathatnak keresőtevékenységet. Az 1997. évi LXXX. törvény mind a járulékfizetés, mind a szociális hozzájárulási adófizetés kapcsán rendelkezik azokról az egyidejűleg fennálló keresőtevékenységekről, amikor a társadalombiztosítási közterheket az általános szabálytól eltérően kell megfizetni. Az alábbi bejegyzésben ezeket a többes jogviszonyokat foglalom össze, kitérve ez esetben fizetendő a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségre is.
Nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozói tevékenység folytatása munkaviszony mellettKiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja (beleértve a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nőt is), továbbá özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Az általános szabály az, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó havi jövedelméből – a személyi jövedelemadó előlegen túl - 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ugyanakkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 110 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Ha azonban a nyugdíjas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is dolgozik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás nem fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Azaz akkor nem kerül sor a fenti többes jogviszonyban az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre
A munkaviszonyból származó jövedelemnek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 127 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 161 000 forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás iskola is.)
Munkaviszonyban a nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére, amely hivatalból történik, azaz erre vonatkozóan külön kérelmet nem kell benyújtani.
A munkavállaló nyugdíjas munkabéréből 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Nyugdíj folyósításának szünetelésre kerülhet sor, ha pl: a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő nő keresőtevékenység során az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz idén a 127 500 forint tizennyolcszorosát, ami 2 295 000 forint). Ez esetben a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
A nyugdíjas munkavállaló 1,5 % munkaerő-piaci járulékot nem fizet.
A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 22 százalék szociális hozzájárulási adót. A szociális hozzájárulási adóból azonban 55 év feletti nyugdíjas alkalmazásakor a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.
Összefoglalva:
Nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozói tevékenység folytatása egyéb társas vállalkozói tevékenység mellettHa a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozóként is dolgozik, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozásban kell megfizetni. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
Megjegyzés: Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
Azaz a fenti többes jogviszonyban az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mindig csak egy vállalkozásban áll fenn.
Összefoglalva:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
|
Blog témakörök
Blog archivum
|