|
|
|
|
  Munkaviszony esetén fizetendő bérpótlékok2022. Augusztus 23. 14:37 - siteadmin Ezúttal a munkavállalókat megillető bérpótlékokat ismertetjük. A bérpótlékok a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illetik meg, és azok az alábbiakban részletezett munkavégzés esetén állapíthatóak meg.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkavállaló az alábbi bérpótlékokra lehet jogosult:
A bérpótlék járhat többek között például többletmunkavégzés adott munkaidőbeosztás kapcsán, így a bérpótlékra jogosultságnál kiemelt szerepe van a munkaidő-nyilvántartásnak. Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a napokban, a 136-os Magyar Közlönyben, 2022. augusztus 16-án megjelent a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának 1/2022. JEH határozata (Jpe.IV.60.014/2022/9. szám), amely a munka törvénykönyve munkaidő-nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályainak értelmezéséről szól.
Mindezek alapján tekintsük át részletesen a bérpótlékokat!
Vasárnapi munkavégzés pótlékaAz egyik, talán leggyakrabban felmerülő kérdés a vasárnapi pótlékra vonatkozik.
Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
* Vasárnapra rendes munkaidő az alábbiak szerint foglalkoztatott munkavállalók számára osztható be:
Megjegyzés: A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.
Munkaszüneti napon folytatott munkavégzés pótlékaA munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék illeti meg. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.
Megjegyzés: Munkaszüneti napra rendes munkaidőre az alábbi esetekben osztható be a munkavállaló:
Továbbá meg kell jegyezni, hogy a fentiekben ismertetett vasárnapi munkavégzéstől eltérően 100 százalékos bérpótlék jár a húsvét- vagy pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.
MűszakpótlékA munkavállalónak 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik* a 18-06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén.
* Rendszeres változás akkor áll fenn, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. Ha például a munkavállaló augusztusi beosztásának a felében 14-20 között dolgozik, míg a másik felében 06-14 óráig van beosztva, akkor műszakpótlékra jogosult.
Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a műszakpótlékot a távolléti díj kiszámításánál csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak-, vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
Éjszakai pótlékA munkavállalónak 15 százalék bérpótlék (éjszakai pótlék) jár – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja.
Azaz, ha a munkavállalónak műszakpótlék kerül megállapításra, akkor a munkavállaló ezzel egyidejűleg éjszakai pótlékra nem jogosult.
Magyarázat: Éjszakai munka 22 - 06 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak-, vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
Túlmunkavégzés pótlékaA munkavállalót többletmunkájára, a rendes munkaidőre járó munkabérén felül, az alábbi pótlék illeti meg: A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék
Meg kell említeni, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a munkavállalónak a fenti pótlék helyett szabadidő állapítható meg. Ez a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az időszakra az alapbér arányos része jár.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. Ugyanakkor a bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít a munkavállalónak.
Ugyancsak 100 százalékos bérpótlék illeti meg a munkavállalót, ha munkaszüneti napra - pl: október 23-ára -elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén.
Megjegyzés: Külön rendelkezik az Mt. arról, hogy miként kell a szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén kiadni. Alap esetben a szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a munkáltató és a munkavállaló írásba foglalt megállapodása alapján a szabadidő legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-dik napjáig kerüljön kiadásra.
Készenléti pótlékKészenlét: A munkavállaló tartózkodási helyét maga a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Figyelni kell arra, hogy a készenlét
Készenlét esetén 20 százalék bérpótlék jár. Munkavégzés esetén bérpótlék a fentiekben ismertetettek szerint jár.
Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
ÜgyeletÜgyelet: A munkáltató a munkavállaló számára meghatározza a rendelkezésre állás helyét. Ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék jár. Munkavégzés esetén bérpótlék a már fentiekben leírtak szerint jár. Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, akkor 50 százalék bérpótlék jár.
Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy az ügyelet tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
Végezetül meg kell említeni a bérpótlék számítására és a pótlékot magába foglaló bérre vonatkozó szabályokat.
A bérpótlék számítási alapja – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét
kell osztani.
Pótlékot magába foglaló bérA felek vasárnapi, műszak-, és éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Továbbá az Mt. rendelkezik arról is, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
