|
|
|
|
  Minimálbér vagy garantált bérminimum? Mikor melyiket kell alkalmazni?2022. Március 8. 14:45 - siteadmin A minimálbér összegét évről évre felülvizsgálja és megváltoztatja a kormány, mértéke nem csupán a munkavállalók számára fontos kérdés, hanem a termékek és szolgáltatások árára is hatással van. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, mit jelent a garantált bérminimum, és hogy milyen munkakörben kell dolgozni ahhoz, hogy jogosulttá váljunk rá?
Jelentős mértékben, majdnem húsz százalékkal emelkedett 2022-ben a minimálbér bruttó összege, amely így 200 ezer forintra nőtt. A minimálbér alapszabályként a legkisebb fizetendő összeg teljes munkaidős foglalkoztatás esetében, ennek megfelelően – a részmunkaidős foglalkoztatásra – a óránkénti szintjét is meghatározták az erről rendelkező kormányrendeletben, ez utóbbi idén 1150 forint. Az arányosítás természetesen havi szinten is értelmezhető: ha valaki négy órában dolgozik, akkor neki 100 ezer forintos minimálbér jár. Ha minimálbért alkalmaznak teljesítménybérezésnél, a 100 százalék (vagyis az említett 200 ezer forint) nyilvánvalóan a 100 százalékos teljesítés esetén jár. Az is fontos, hogy a „teljes munkaidő” nem feltétlenül napi nyolc vagy heti 40 óra, ennek mértékét a munkaszerződés határozza meg. Ha például valakinél hat órában határozták meg a „teljes munkaidőt”, akkor neki is jár a 200 ezres minimálbér, ha viszont valakinél 10 órában (például azért, mert készenlétet ír elő a munkáltató), akkor is az az irányadó.
A garantált bérminimumA minimálbér az alapja számos juttatásnak, illetve adó- és járulékkötelezettség esetén is ez az irányadó. Nem árt azonban tudni, hogy bizonyos esetekben nem ez a kötelezően fizetendő alap, hanem a garantált bérminimum. Ezt olyan munkaköröknél kell alkalmazni, amelyek elvégzéséhez legalább középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség szükséges. A garantált bérminimum havi szintje 2022-ben, megint csak teljes foglalkoztatás esetén 260 ezer forint, részmunkaidő esetén természetesen ez is arányosan csökken, ehhez 1495 forintos órabért kell alkalmazni.
A közalkalmazotti bérminimumLétezik a rendszerben egy harmadik kategória is, ez a közalkalmazotti bérminimum, amelyet – mint azt a neve mondja – a közfoglalkoztatásban résztvevők számára kell fizetni teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ennek összege sokáig változatlan volt, a 2021-es kisebb emelés után pedig idén 100 ezer forintra nőtt. Ha pedig középfokú végzettség szükséges a közmunka elvégzéséhez, akkor 130 ezres bérrel kell számolni. (A munkavezetőknél a fenti összegek 110 százaléka.)
Mikor melyiket kell alkalmazni?Nem mindegy tehát, hogy mikor alkalmazzák a minimálbért és mikor a garantált bérminimumot. Ahogy említettük, utóbbinál a mérvadó a munkakör elvégzéséhez szükséges középfokú végzettség. A kulcsszó itt a szükséges, vagyis attól, hogy valakinek van érettségije vagy felsőfokú végzettséget szentesítő diplomája, nem feltétlenül jogosult a garantált bérminimumra, ha olyan munkát végez, amelyikhez az nem kell.
A gyakorlatban persze nem mindig egyszerű eldönteni, mikor melyiket kell alkalmazni. Egyértelmű a helyzet akkor, ha a tevékenységnél az annak gyakorlásához szükséges képesítést az ágazatot felügyelő miniszter jogszabályban határozza meg. Ebben az esetben csak a végzettséggel rendelkezőket lehet foglalkoztatni, akik jogosulttá válnak a garantált bérminimumra is. Ezek a jogszabályok (alapvetően a rendeletben meghatározott szakmajegyzék) arról is rendelkeznek, hogy elég-e valamilyen állam által elismert szakképesítés, netán a szükséges képesítés felsőoktatási diploma, szakképzettség vagy hatósági képesítés meglétét írja elő. Az egyes szakmákhoz szükséges követelmények listája elérhető az Innovatív Képzéstámogató Központ oldalán, itt a képzési és kimeneti követelmények, programtantervek is letölthetők, a szakmajegyzék pedig a 12/2020-as kormányrendelet 1. mellékletében található meg. Az OKJ rendszer 2020-ban történt átalakítása nyomán a szakmák megszerzésének rendszere is átalakult (a szakmák száma pedig jelentősen lecsökkent), a korábban megszerzett, állam által elismert szakképesítések azonban továbbra is érvényesek.
Más a helyzet akkor, ha nincs jogszabályi előírás. Ilyen esetben a munkáltató saját szabályzata (az úgynevezett munkáltatói szabályzat) vagy kollektív szerződés is előírhat végzettséget vagy képesítést egy munkakör elvégzéséhez – ezeknek az előírásoknak megfelelően alkalmazandó a garantált minimálbér is. A harmadik eset pedig az, amikor sem jogszabály, sem munkáltatói szabályzat, sem kollektív szerződés nem írja elő a képesítést. Ilyen esetben nem kötelező a magasabb bérminimumot fizetni – a munkáltató természetesen fizethet magasabb bért, az irányadó azonban 2022-ben nem a 260 ezres szint, hanem a 200 ezres.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
