|
|
|
|
  Táppénz jogosultság lejárta utáni teendők2021. Május 20. 15:11 - siteadmin Keresőképtelenség esetén a táppénz maximum egy évig jár. Amennyiben a munkavállaló tartós keresőképtelensége kapcsán kimeríti a táppénzre jogosultságot, akkor nem csak a táppénz folyósítás – mint keresetpótló juttatás – szűnik meg, hanem ez érinti a munkavállaló biztosítási jogviszonyát is.
A hatályos szabály alapján a keresőképtelenség elbírálásának a célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.
Azaz a keresőképtelenség elbírálása az arra jogosult orvos hatáskörébe tartozik, míg a táppénz megállapítása a kifizetőhely, ennek hiányában a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének a feladata. Ennek ellenére nem egyszer találkozhatunk azzal, hogy az orvos nem állítja ki a keresőképtelenség igazolását arra hivatkozva, hogy a beteg már kimerítette a táppénz jogosultságát. Tény, hogy a keresőképtelenség az egyik feltétele a táppénzjogosultságnak, de ha a beteg kimerítette a táppénzes időszakát, attól még a keresőképtelensége továbbra is fennállhat, és ezt köteles az orvos igazolni.
A 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet a fenti eset kapcsán a következőképpen rendelkezik:
Azaz, ha a munkavállaló táppénzre nem jogosult személy, de kéri a keresőképtelenség igazolását az arra jogosult orvostól, akkor azt az orvos köteles kiállítani. A munkavállaló a munkahelyén ezen igazolással bizonyítja, hogy a munkából igazoltan van távol. A munkáltató rögzíti, hogy a munkavállaló keresőképtelen, azaz munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének a keresőképtelenség kapcsán nem tud eleget tenni. Ezáltal a munkavállaló távolléte munkajogi szempontból rendezetté válik.
Biztosítási szempontból is rendezni kell a munkavállaló távollététKeresőképtelenség esetén a táppénz hiánya kihatással van a biztosítási jogviszonyra. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján szünetel a biztosítás
Azaz a táppénzfizetés hiányára tekintettel a biztosítási jogviszony szünetel, így a szünetelés első napjától bekövetkezik, hogy a munkavállaló köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ebben az élethelyzetben tehát a munkavállalót nem csak a tartós betegsége, és a táppénz folyósítás megszüntetése sújtja, hanem még egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés is terheli.
A hatályos szabály alapján, a szünetelés teljes ideje alatt köteles az egészségügyi szolgáltatások fedezetére havi 8 000 (napi 270) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a személy, aki legalább egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve adott személy esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkezik, és Tbj. alapján nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja alapján. Azaz ez esetben a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre köteles, míg a munkáltató köteles bejelenteni a biztosítás szünetelését az adóhatóság felé a T1041-es nyomtatványon, és erről kiadja a munkavállaló részére az igazolást.
Meg kell említeni, hogy a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a fenti járulékfizetést átvállalja a munkavállalótól. A Tbj. ugyanis szabályozza azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti, és ez esetben a járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Mindezek alapján a munkáltató dönthet úgy, hogy az állami adóhatóság jóváhagyása mellett, átvállalja a tartósan keresőképtelen és már táppénzre sem jogosult munkavállalója helyett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
