|
|
|
|
  Erre számítanak a cégek a munkaerőpiacon2021. Március 22. 11:35 - siteadmin A Randstad HR Trends Survey 2021. kutatása többek között azt vizsgálta, hogy a koronavírus járvány mellett mire lehet számítani idén a munkaerőpiacon.
Ahol bővülhet a létszámA válaszok alapján a vállalatok 38 százaléka tervez – alkalmi vagy állandó munkavállalókkal – létszámbővítést 2021-ben. A megkérdezettek leginkább az IT-szakemberek (41 százalék), a fizikai dolgozók (35 százalék) és a gyártás területén dolgozó alkalmazottak (29 százalék) felvételével kapcsolatban bizakodóak. Amikor a rövidebb távú – 6 hónapos – tervekre kérdeztek rá, a válaszadók harmada nyilatkozott úgy, hogy optimista, bízik abban, hogy már az üzleti év első felében megindulhat náluk a munkaerő-felvétel.
BérekA döntően közép- és nagyvállalati szakemberek válaszai alapján úgy tűnik, hogy a járvány nem volt jelentékeny hatással az érintett cégek 2021-re előirányzott munkabér-kifizetéseire. A megkérdezettek 70 százaléka tervez emelést, csaknem negyedük állítja, hogy az inflációnál magasabb ütemben növelik a fizetéseket, 46 százalékuk inflációkövető béremelésről, ötödük pedig a korábbival megegyező fizetésekről számolt be.
A menedzserek 61 százaléka szerint a koronavírus-járvány idején eddig sem változtak a bérek, míg közel harmaduk szerint még emeltek is. Kis hányaduk, mindössze 5 százalék számolt be csak fizetéscsökkentésről 2020 márciusa óta.
Átrendeződés a kulcstényezőknélA versenyképes fizetési csomag (48 százalék), a nemzetközi karrierlehetőségek (23 százalék) és a rugalmas munkakörülmények (71 százalék) csökkenő mértékben, míg a munkahely biztonsága (34 százalék) egyre inkább kulcstényezőnek számít a szakemberek bevonzásában.
2019-hez képest jelentősen nőtt (11 százalékponttal 64 százalékra) azon vállalatok aránya, akik a karrierfejlődés lehetőségét kínálják, csökkent viszont (7 százalékponttal 63 százalékra) azoké, akik versenyképes fizetést nyújtanak. Látványosan nőtt az elmúlt két évben (12 százalékponttal 33 százalékra) az egészségbiztosítás szerepe a juttatások között, de emelkedett az extra szabadnapok (24 százalék), a fizetett szülői szabadság (22 százalék), illetve az élet- és balesetbiztosítások (21 százalék) bevezetése is.
ToborzásA kutatásban résztvevők 57 százaléka állította, hogy a toborzási folyamat hossza körülbelül megegyezik a 2020-ban tapasztalttal, míg az új gyakorlatok (például az online és a telefonos interjúk) miatt 23 százalék véli úgy, hogy 2021-ben a megfelelő jelölt kiválasztása több időt vesz majd igénybe. Mindössze 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy a folyamat rövidülésére számít a következő időszakban.
A válaszadók többsége (45 százalék) 2021-ben a fluktuáció stagnálásával számol, míg 27 százalék kisebb, 22 százalék pedig nagyobb mozgásra számít a saját területén.
Amit hiányolnak a munkáltatókA szakemberek szerint a munkaerőpiacon elérhető jelöltek főbb hiányosságai között továbbra is az iparági munkatapasztalat hiánya vezet, a válaszolók 52 százalékánál jelent meg. A vállalatok szemszögéből nézve még mindig jelentős problémát jelent a nyelvtudás hiánya (37 százalék), ugyanakkor jelentősen csökkent 2019-hez képest a gyenge ’soft skill’-ek említése (23 százalék) – utóbbi akár betudható a csökkentett irodai jelenlétnek és a ritkább személyes interakciónak is.
A hiányosságok orvoslására továbbra is az oktatást és a tréningeket tekintik a legfontosabb eszköznek a vállalati szakemberek (58 százalék), ugyanakkor ezen a téren is csökkent a fizetés és az egyéb kompenzációs csomagok szerepe (37 százalék).
HR-kihívásokKérdezték a cégeket a következő időszak HR-szakmai kihívásairól is. Továbbra is vezet, egyben jelentősen nőtt (a 2019-es 56 százalékról 68 százalékra) a legalkalmasabb munkaerő megtartásának problémája. Két év alatt 39 százalékról 57 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a teljesítmény és a produktivitás növelése komoly terhet jelent az átalakuló munkakörülmények miatt.
Azonos arányban (42 százalék) említették komoly kihívásként a tehetséges vezetők kinevelését és a munkáltatói márka fejlesztését és megőrzését. Majdnem megduplázódott azok aránya, akik szerint a nyitott és rugalmas munkahelyi környezet megteremtése is nehézséget jelenthet a mostani időszakban – 40 százalék nyilatkozott így. Feltehetően a távmunka és a csökkentett irodai jelenlét számlájára írható, hogy 23 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint már a dolgozók hatékony tájékoztatása is kihívás.
Otthoni munkavégzés a vírus utánA kutatásban azt is vizsgálták, hogy az otthoni munkavégzés mennyire válhat új normává a vírus elvonulását követő időszakban. A válaszadók 37 százaléka heti 1-2 nap, 22 százaléka 3-4 nap erejéig engedélyezné hosszabb távon is az otthoni munkát, azonban csak 5 százalék nyitott arra, hogy teljesen távmunkára váltson, illetve a vállalatok kicsivel több mint tizede állna vissza a teljes irodai vagy munkahelyi létre.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
