|
|
|
|
  Bértámogatás – ami már kifutott és ami még igénybe vehető2020. Augusztus 18. 11:56 - siteadmin A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkáltatók és munkavállalók átmeneti megsegítésére három bértámogatási programot indított a kormány. Időközben a járvány munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásai enyhültek ugyan, de még mindig sokan vannak, akik nem kapták vissza a munkájukat, és a cégek egy részénél sem állt még helyre a korábbi kapacitás, ezért érdemes tisztában lenni vele, hogy az átmeneti, vissza nem térítendő támogatások közül melyiket lehet még igénybe venni.
A járulékkedvezmény már nem élElsőként jelentették be március 24-én, hogy egyes tevékenységekre járulékkedvezményt, illetve katamentességet biztosít az állam, de csak márciustól június végégig. Foglalkoztatói szempontból a járulékmentességre lehetett támaszkodni. Lényege az volt, hogy a munkáltatónak nem kellett megfizetnie a dolgozók bére után a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. A munkavállalóktól pedig nem kellett levonni a járulékokat (a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot), a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot (maximum havi 7710 forintig) azonban igen, és az szja-t is. Ugyanez élt az egyéni vagy társas vállalkozókra is, saját maguk foglalkoztatása után.
A járulékkedvezmény gyakorlatilag lenullázta a munkáltatói közterheket, a dolgozóknál pedig növelte a nettót, ami főleg abban az esetben lehetett segítség, ha csökkentett munkaidőt és bért vezettek be a járvány negatív hatásai miatt. Menet közben bővítették a támogatható tevékenységek körét, viszont júliustól már nem vehető igénybe a járulékmentesség (és a katamentesség sem).
A munkahelymegtartó bértámogatás még igénybe vehetőA csökkentett munkaidős bértámogatás, avagy munkahelyteremtő bértámogatás április 16-tól elérhető. Lényege, hogy a dolgozóknál a csökkentett munkaidő miatti bérkiesést kompenzálja az állam 70 százalékban, de csak három hónapig. A beadott és pozitívan elbírált igénylés esetén közvetlenül a dolgozók számlájára érkezik a támogatás. Első körben nem volt túl vonzó a munkáltatók számára a lehetőség, túl sok adminisztrációval és kötelezettséggel járt, ezért viszonylag hamar, 10 nappal kihirdetése után átírták a szabályokat, amik azóta is érvényben vannak. A főbb feltételek:
A módosítás után már kölcsönzött dolgozókra is igényelni lehetett a munkahelymegtartó bértámogatást. Az igénylést még augusztus 31-ig lehet még benyújtani.
A munkahelyteremtő bértámogatás még él, de már nem a járvány miatt elvesztett munkahelyekre fókuszálMájus 18-tól jött a munkahelyteremtő bértámogatás, lényege az volt, hogy új dolgozók felvételét ösztönözte. A támogatás hat hónapra szólt, háromhavi továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, és legfeljebb havi 200 ezer forint lehetett havonta és dolgozónként. Majdnem a teljes bérköltségre igénybe lehetett venni (bruttó munkabér + szocho), a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás volt csak kivétel.
A maximális havi 200 ezer forintos támogatást bruttó 162 107 forintos bér mellett már lehetett kimeríteni, ami azt jelenti, hogy a minimálbéreseket szinte ingyen lehetett foglalkoztatni, de a magasabb keresetűek foglalkoztatásához is jelentős segítség lehetett a havi 200 ezer forint. A munkahelyteremtő bértámogatást azokra az újonnan felvett dolgozókra is igényelni lehetett, akiket korábban esetleg pont a járvány miatt küldött el a munkáltató, továbbá frissen alakult cég is élhetett a lehetőséggel. A létszámbővítési feltételt hat havi átlaglétszámhoz viszonyítva kellett teljesíteni.
Július 16-tól jelentős változás, hogy azóta már csak a hátrányos helyzetű álláskeresők felvétele esetén igényelhető támogatás. Hátrányos helyzetűnek az számít, aki már legalább 6 hónapja regisztrált álláskereső vagy 25 év alatti. Tehát már nem a járvány miatt állásukat elvesztőkre fókuszál a támogatás, hanem kizárólag a fiatalokra és a régebb óta állás nélkül lévőkre.
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
