|
|
|
|
  Hogyan változik munkaviszonyban a járulékfizetés 2020. július 1-jétől?2020. Július 9. 1:06 - siteadmin Új törvény, a 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) szabályozza 2020. július 1-jétől többek között a biztosítási jogviszonyokat és az ehhez kapcsolódó befizetéseket. Miként alakul 2020. július 1-jétől a munkaviszonyban dolgozók járulékfizetése?
Az új Tbj. alapján 2020. július 1-jétől minden biztosítási jogviszonyban 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell megfizetni, amelynek következtében a biztosítottak – adott előfeltételek meglétekor – jogosultak lesznek minden társadalombiztosítási ellátásra.
2020. július 1-jétől a munkaviszonyban „minimális alap” kerül bevezetésre. Azaz, ha nem nyugdíjas munkavállaló az új Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából meg kell fizetni.
Megjegyzés: A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban is bevezetésre kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap után áll fenn a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése.
Nem jelent semmilyen újdonságot a minimális alap azon munkavállalók esetén, akiknek a munkabére magasabb a fenti alapnál. Azoknál azonban, akik ennél kevesebbet keresnek, kedvezőtlen lesz a fenti szabály. Vegyük alapul például a szakképzettséget nem igénylő árufeltöltői munkakört. Ha az árufeltöltőként dolgozó nem nyugdíjas munkavállaló, heti 5 órás részmunkaidőben dolgozik, és havi bruttó 25 000 forint, akkor ez a bér nem éri el a minimális alapot, amely a minimálbér 30 százaléka, azaz bruttó 48 300 forint. Ha az árufeltöltő egész hónapban dolgozik, akkor a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet bruttó 23 300 forint, amely különbözet kapcsán a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetni. A fentiek kapcsán felmerül az a kérdés, hogy a „minimális alapnál” alacsony bér esetén, hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot?
Az új Tbj. jelenleg még az Országgyűlés előtt lévő módosítása ad választ erre a kérdésre, mely szerint:
Azaz a munkáltatót terheli a különbözet kapcsán a társadalombiztosítási járulékfizetés. Azonban az ellátások megállapításakor (pl. táppénz, csed, gyed, nyugdíj stb.) úgy kell majd tekinteni, mintha azt a munkavállaló fizette volna meg.
A fenti, még meg nem szavazott módosítás továbbá úgy rendelkezik, hogy a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Azaz július, augusztus hónapokban még a tényleges jövedelem kapcsán kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.
Meg kell említeni, hogy vannak olyan esetek, amikor a fenti minimális alap arányosításra kerül. Azaz, arányosítani kell a fenti minimális alapot, ha
Az arányosításon túl szeretném jelezni, hogy a járulékfizetési, szociális hozzájárulási adófizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni minden esetben. Azaz nem kerül sor a minimális alap alkalmazására, ha a munkaviszonyban álló személy
Azaz nem kerül sor a minimális alap alkalmazására, amíg például a munkavállaló gyermekgondozási díj folyósítása alatt folytatja a tevékenységét.
A munkaviszony kapcsán végezetül meg kell említeni a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasokat is. Az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas 2019. január 1-je óta nem biztosított.
2020. július 1-jétől az új Tbj.-ben foglalt munkaviszonyok bármelyikében (amelybe beletartozik többek között a közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony is) dolgozó saját jogú nyugdíjas sem lesz biztosított. A nyugdíjas béréből csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra, azaz járulékfizetésre 2020. július 1-jétől már nem kerül sor. Járulékfizetés hiányában a nyugdíjas nem lesz jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére, továbbá 2020. július 1-jét követően bekövetkező üzemi baleset/foglalkozási megbetegedés kapcsán nem lesz jogosult baleseti ellátásokra sem.
A fentiekben is említettem, hogy a 2020. július 1-jétől hatályba lépő új Tbj. módosulni fog. A továbbiakban részletes tájékoztatást adok az új Tbj. fenti módosításairól, amelyeket jelenleg még az Országgyűlés tárgyal, azonban várhatóan július első felében kihirdetésre kerülnek.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
