|
|
|
|
  2020. július 1-jétől várható változások a társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékoknál.2019. November 25. 14:04 - siteadmin 2019. november 12-én került benyújtásra a T/8021. számú törvényjavaslat, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. Az alábbiakban a fenti törvényjavaslatban foglalt, egyes keresőtevékenységek kapcsán fizetendő járulékfizetés 2020. július 1-jétől várható változásait ismertetem.
A T/8021. számú törvényjavaslatban foglalt törvény már nem az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása lesz, hanem 2020. július 1-jétől egy új törvény lép hatályba, amelyben a jelenlegi Tbj. és annak végrehajtási rendelete kerül egybeszerkesztésre, kiegészítve új módosító szabályokkal.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék, amelyet minden biztosítási jogviszonyban – beleértve például a biztosítási jogviszony keretében keresőtevékenységet folytató őstermelőket és biztosítási jogviszonyban megbízási jogviszonyban dolgozókat is – meg kell fizetni.
2020. július 1-jétől hatályba lépő új törvény kiegészítő tevékenységet folytató személyként nevesíti nem csak az egyéni, illetve társas vállalkozóként dolgozó saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, hanem bármelyik biztosítási jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjast is. Erre tekintettel 2020. július 1. után már minden dolgozó saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, így jövedelmükből járulékok nem kerülnek levonásra. Járulékfizetés hiányában saját jogú nyugdíjasok nem részesülhetnek 2020. július 1-jét követő keresőtevékenységük kapcsán 0,5 százalékos nyugdíjemelésben és ezen időponttól a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyeknél nem érvényesül a keresetkorlát, továbbá nem lesznek jogosultak baleseti ellátásokra sem.
2020. július 1-jétől azok, akik nem nyugdíjasként a Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban folytatják a keresőtevékenységet, azoknak a járulékokat havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetniük. Azaz a munkaviszonynál is bevezetésre kerül egy minimális alap. Ez az alsóhatár azonban arányosításra kerül, ha a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás illetve adott helyzetben a keresőtevékenység nem folytatható pl: táppénz vagy baleseti táppénz folyósításának idején. Meg kell említeni, hogy ezt a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
Megjegyzés: A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban is bevezetésre kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap után áll fenn a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése.
Szintén a minimális alaphoz köthető másik jelentősebb változás, a nem nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési alsó határát érinti. A jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvény arról rendelkezik, hogy a nem nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozó járulékfizetésének alapja
2020. július 1-jétől a biztosított egyéni, illetve társas vállalkozó 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékának az alapja egységesen havonta legalább a minimálbér illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum lesz.
Többes jogviszony: A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha
Nem változik az a szabály, hogy a fenti többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékot nem kell megfizetni a minimális alapok után. Azonban a befizetendő járulék mértéke 2020. július 1-jétől növekedni fog, hiszen a tényleges jövedelemből nem a jelenlegi 17 százalékos mértékű járulék, hanem 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék kerül megfizetésre.
2020. július 1-jétől a biztosított őstermelőknek is 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük az alábbiak szerint:
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg a minimálbér 17,02 százalékos mértékű járulékának felel meg, így a jelenlegi járulékfizetéshez képest nem növekszik a biztosított őstermelők járulékfizetési kötelezettsége.
A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg az előző évi bevételhez viszonyítva közel azonos fizetési kötelezettséget fog eredményezni, mint a jelenlegi.
Megjegyzés: 2020. július 1-jétől is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
Legközelebb a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásokban, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésben 2020. július 1-jétől várható változásokat ismertetem.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
|
Blog témakörök
Blog archivum
|
