A gyermekek kapcsán folyósítható ápolási díjakról

2018. Május 30. 9:18 - siteadmin

A gyermekek betegsége kapcsán nyújtható ellátások egyike az ápolási díj. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló gyermek esetén kerülhet folyósításra a gyermek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó – elsősorban a gondozást végző szülő – részére. Ennek az anyagi hozzájárulásnak három típusa különíthető el, amelyet az alábbi bejegyzésben részletesen ismertetek, és kitérek az ápolási díj mellett folytatható keresőtevékenységre is.

Az ápolási díjra az 1993. évi III. törvény alapján a nagykorú hozzátartozó jogosult. Hozzátartozónak minősül a gyermek kapcsán az egyeneságbeli rokon (pl: a szülő, nagyszülő), az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az egyeneságbeli rokon házastársa, valamint a testvér házastársa. 18 év alatti gyermekek ápolása címén az ápolási díjnak három típusát különböztethetjük meg.

Ápolási díj súlyos fogyatékosság, tartós betegség esetén

Az egyik, és egyben a legalacsonyabb mértékű ápolási díj, amelyet annak a hozzátartozónak állapítanak meg, aki állandó vagy tartósan gondozásra szoruló

súlyosan fogyatékos vagy
tartósan beteg 18 év alatti gyermek

gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj mértéke 2018-ban havi 32 600 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra.

Ki minősül súlyosan fogyatékosnak illetve tartósan betegnek?

A fenti ápolási díj vonatkozásában súlyosan fogyatékos az,

aki segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,
akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
akinek
mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy
állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy
végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul;
akinek értelmi akadályozottsága áll fenn
genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá
14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá
aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9).

A fenti ápolási díj vonatkozásában tartósan beteg az a gyermek, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Ápolási díj fokozott ápolást igénylő gyermek esetén

Az ápolási díj másik típusa a fokozott ápolást igénylő gyermekre tekintettel megállapított emelt összegű ápolási díj, amelynek mértéke 2018-ban havi 48 900 forint. Ezen ápolási díjból is levonásra kerül a 10 százalék nyugdíjjárulék.

Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapítanak meg. Fokozott ápolást igényel a gyermek, ha mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

étkezni, vagy
tisztálkodni, vagy
öltözködni, vagy
illemhelyet használni, vagy
lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,
feltéve, hogy esetében a fenti feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll.

Kiemelt ápolási díj

Az ápolási díj harmadik típusa az ún. kiemelt ápolási díj. Kiemelt ápolási díjra jogosult az a szülő, illetve a nagyszülő, aki olyan gyermek gondozását, ápolását végzi

akinek az egészségkárosodása - a komplex minősítés alapján - jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes vagy
aki után a magasabb összegű családi pótlékot határoztak meg súlyos betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel.

Kiemelt ápolási díj összege 2018-ban havi 58 680 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulék levonásra kerül.

Ápolási díj igénylése

Az ápolási díjat a lakóhely illetve a tartózkodási hely szerint szociális ügyekben eljáró illetékes kormányhivatal állapíthatja meg.

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez – a kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével – többek között mellékelni kell

a háziorvos 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, illetve
a szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

Keresőtevékenység ápolási díj mellett

A fenti ápolási díj nem olyan magas összegű, hogy az a család megélhetését biztosítani tudná. Erre tekintettel az ápolási díjra jogosult hozzátartozó kénytelen az ellátás folyósítása alatt dolgozni. Az 1993. évi III. törvény azonban rögzíti, hogy ha az ápolási díjra jogosult személy keresőtevékenységet folytat, akkor annak munkaideje a napi 4 órát nem haladhatja meg. Kivételt jelent ez alól a szabály alól, ha a keresőtevékenységet otthon folytatja az ápolási díjban részesülő, hiszen ez esetben a munkavégzés ideje nem illetve nehezen mérhető. Azaz lehet keresőtevékenységet folytatni az ápolási díj folyósítása mellett, de annak időtartama a napi 4 órát – kivéve az otthoni munkavégzést – nem haladhatja meg.

Végezetül meg kell említeni, hogy a gyermekek kapcsán folyósított ápolási díjnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gyermek mennyi időt tartózkodhat az óvodában vagy az iskolában. Szintén az 1993. évi III. törvény mondja ki, hogy többek akkor nem jár az ápolási díj hozzátartozónak, ha az ápolt személy óvodai elhelyezésben vagy köznevelési intézmény tanulója kivéve, ha

a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
a köznevelési intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

Blog témakörök

Blog archivum