hun eng ger
BaBér a Facebookon

Diákok keresőtevékenysége és közterhei

2018. Március 27. 20:58 - siteadmin


 

Elég gyakori, hogy a diákokat különböző jogviszonyokban foglalkoztatják. A foglalkoztatások különböző típusaira eltérő szabályok és eltérő közteherfizetések vonatkoznak. Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy milyen feltételek és adó-, valamint tb közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, tanulószerződés és hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.

Munkaviszony

A Munkatörvénykönyv mind a kor, mind a foglalkoztatás kapcsán szigorú szabályokat állapít meg a diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán. 

A Munkatörvénykönyv alapján munkavállaló csak olyan természetes személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte. 

16 évesnél fiatalabb személy 
  • csak az iskolai szünet alatt dolgozhat munkavállalóként, ha nappali képzésen tanuló diák és a 15. életévét már betöltötte, illetve 
  • akkor kiskorú dolgozhat munkavállalóként, ha a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység területén alkalmazzák.
A Munkatörvénykönyv a 18 év alatti ún. fiatal munkavállalók alkalmazása kapcsán szigorú szabályokat állapít meg, amelyek a következők:

A fiatal munkavállaló 
  • munkaszerződésének megkötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez a törvényes képviselő (például: szülő) hozzájárulása is szükséges;
  • számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el;
  • napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet. Ha több munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkavégzések munkaidejét össze kell számítani, és az összes munkaidő együttesen sem haladhatja meg a napi 8 órát;
  • számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni;
  • számára, ha napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, legalább 30 perc, ha a 6 órát meghaladja a napi munkaidő, akkor minimum 45 perc a munkaközi szünetet kell biztosítani;
  • részére legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani;
  • nem alkalmazható az a munkajogi szabály, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül beoszthatók, továbbá 
  • nem alkalmazható, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható;
  • a korára tekintettel évenként 5 munkanap pótszabadsággal rendelkezik, amely utoljára abban az évben jár, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
Megjegyzés: A Munkatörvénykönyvben külön szabály vonatkozik arra, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató kivel nem létesíthet munkaviszonyt. 

A munkaviszonyban az alapbérnek, teljes napi foglalkoztatás esetén, el kell érnie legalább a minimálbért illetve a garantált bérminimumot. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkavállalók – a korukra tekintettel – általában szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytatnak, így 2018-ban legalább havi bruttó 138 000 forint díjazásban kell részesülniük teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor a minimális bér a munkaidő arányában csökkenhető. 

A munkaviszonyban álló diákok munkabéréből le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot,
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
A munkaviszonyban dolgozó diák után meg kell fizetnie a munkáltatónak 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. 25 év alatti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. Ha a diák teljes munkaidőben dolgozik, akkor a foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 9,75 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 25. életévét betölti, a kedvezmény még egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. 

Megbízási szerződés

A diákok foglalkoztathatók munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. Ezek különösen a megbízási szerződés illetve egyéni/társas vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján végzett tevékenységek. A foglalkoztatásra ez esetben nem a Munkatörvénykönyv, hanem a Polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Eltérően a munkaviszonytól, ez esetben nincs meghatározva többek között a minimális díjazás, azaz a tevékenység akár ingyen is végezhető.

Ha a megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző diák tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni. Ha például a diák megbízás keretében adott zenei-fesztiválon dolgozik bruttó 200 000 Ft megbízási díj ellenében, és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor díjazásából 180 000 Ft-ot alapul véve 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • 18 000 Ft nyugdíjjárulékot;
  • 7 200 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot;
  • 5 400 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell levonni. 
A megbízó köteles 35 100 forint szociális hozzájárulási adót fizetni.

Tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés

Gyakorlati képzéshez kapcsolódóan is folytathat a diák keresőtevékenységet. Ebbe a keresőtevékenységbe tartozik többek között a tanulószerződés és a hallgatói munkaszerződés.

A tanulószerződésről a szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) rendelkezik. A tanulószerződés megkötése az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszonyt hoz létre, azaz a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül.

A tanulószerződésre ugyan nem a Munkatörvénykönyv vonatkozik, mégis található benne több munkajogi elem. Ide sorolható többek között, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel
  • a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig,
  • üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,
  • a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig. 
A munkajog szabályai érvényesülnek akkor is, amikor a törvény rögzíti, hogy a tanulót az alábbi esetekben betegszabadság illetve szülési szabadság illeti meg:
  • A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján 10 nap betegszabadság illeti meg. A betegszabadságra egyebekben a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. 
  • A tanulószerződés alapján a terhes és a szülő tanulót a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti szülési szabadság illeti meg.
 A munkaviszonyhoz hasonlóan a tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba kell foglalni, továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. Ugyancsak munkajogi elemre utal, hogy a 2011. évi CLXXXVII. törvény meghatározza azt a minimális bért, amelyet a foglalkoztatónak a tanulószerződés alapján ki kell fizetnie a diáknak. 

A biztosítási jogviszonyra tekintettel a tb közterheket a tanulószerződés alapján meg kell fizetni. Azaz a pénzbeli juttatásból járulékokat – kivéve a munkaerőpiaci járulékot - kell levonni és a foglalkoztatónak pedig meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, amelyeknek az alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.

Képzéshez kapcsolódó keresőtevékenység kapcsán a diákkal köthető másik szerződés a hallgató hallgatói munkaszerződés. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezik a hallgatói munkaszerződésről. A törvény rögzíti, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.  A hallgató az alábbi hallgatói munkaszerződések keretében végezhet munkát:
  • A duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. Ez esetben a hallgatót díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti. Ugyanakkor a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. 
  • A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben is sor kerülhet hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzésre. Ez esetben a diákot a felek megállapodása szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok - eltérő megállapodás hiányában - a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.
Amíg az előbbi hallgatói munkaszerződés nem tartozik a biztosítási jogviszonyok közé, így tb közteherfizetés nem áll fenn, addig az utóbbi hallgatói munkaszerződésnél a munkaviszonyosokhoz hasonlóan kell a tb közterheket megfizetni.

Iskolaszövetkezet tagjaként folytatott tevékenység

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –.
Megjegyzés: A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.

Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja tehát nem biztosított, így a nappali tagozatos diákként dolgozó tagnak a keresőtevékenysége során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl járulékokat nem kell megfizetnie. 

Az iskolaszövetkezet a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának keresőtevékenysége alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót, így elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából  az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás a legkedvezőbb.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos képzésére vonatkozóan az 1997. évi LXXX. törvény végrehajtási rendelete pontosító szabályokat fogalmaz meg. Azaz, kit is tekinthetünk az iskolaszövetkezet keretében nappali tagozatos diáknak?

A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki
  • nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
  • nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
  • a fenti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
A fenti oktatást az alábbi igazolásokkal kell alátámasztani:
  • a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, vagy
  • a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, vagy
  • az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány (a közreműködő intézmény által kiadott, diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás tanúsítja), vagy
  • az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella