A családi pótlék és a családi járulékkedvezmény kapcsolatáról2018. Március 14. 8:39 - siteadminAz 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján családi járulékkedvezményt az veheti igénybe, aki a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül, illetve a biztosított házastársa vagy élettársa. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján családi kedvezményre többek között az a magánszemély jogosult, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy). Mindezekre tekintettel az alábbiakban áttekintést adok arról, hogy gyermekük kapcsán illetve saját jogon kik is jogosultak családi pótlékra és ehhez kapcsolódóan családi járulékkedvezményre.
Családi pótlékra jogosultságA családi pótlék keresőtevékenységtől független ellátás, amely a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Azaz családi pótlékra jogosultak mindazok, akik nevelési, illtetve iskoláztatási támogatásra jogosultak. Ezen ellátások egyik feltétele, hogy a magyar-, illetve a külföldi állampolgár az alábbiaknak megfeleljen:
A családok támogatásáról szóló törvény szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra – adott feltételek fennállásakor - jogosult
Magyarország területén élő magyar állampolgár;
Amennyiben a fenti feltételek adottak, akkor gyermek születése kapcsán az alábbi személyek jogosultak a saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel nevelési ellátásra (azaz családi pótlékra):
Megjegyzés: Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki
Iskoláztatási támogatásra (azaz családi pótlékra) jogosult fenti nevelési ellátásra jogosult személyen túl a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.
Amíg a nevelés ellátás a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig jár, addig az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermek esetén a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes tartamára jár. A tankötelezettség megszűnését követően akkor állapítható meg az iskoláztatási támogatás, ha a gyermek közoktatási intézményben tanul. Ez utóbbi esetben az iskoláztatási támogatásra jogosultság annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a gyermek (személy)
Megjegyzés: A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője - a fenti időkorláttól függetlenül - a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
Az iskoláztatási támogatásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.
Az 1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadó törvény alapján családi adókedvezményre jogosult az a gyermek (személy) is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult. Felvetődik a kérdés, hogy kik is azok, akik saját jogon kaphatnak családi pótlékot?
Saját jogán az a személy jogosult nevelési ellátásra, aki 18. életévét betöltötte és tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos.
Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra - tankötelezettsége megszűnését követően - az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személy,
Saját jogon alapuló iskoláztatási támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a tanuló a 20. életévét betölti, míg fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a 23. életévéig.
Családi járulékkedvezményA családi járulékkedvezményt a családi pótlékra jogosultak közül az veheti igénybe, aki
Azaz a biztosítottnak nem minősülő, például a kiegészítő tevékenységet folytató személy, ezzel a kedvezménnyel nem élhet.
Megjegyzés: A biztosítotton kívül a biztosított házastársa, vagy az élettársa is jogosult családi járulékkedvezményre.
A családi pótlékra jogosult személy megteheti, hogy az igényelbíráló szervnél lemond a számára megállapított családi pótlék folyósításáról. Tekintettel azonban arra, hogy családi adó-, és járulékkedvezmény annak jár a családi pótlékra jogosult, így kiemelten fontos a következő szabály: „A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.” Azaz a családi pótlékról lemondás nem eredményezi a kedvezmények elvesztését.
Megjegyzés: Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni. A lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes, azaz visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.
Tekintettel arra, hogy a családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves adóbevallásában feltünteti, így figyelemmel kell lenni az alábbi szabályokra is:
Ha a családi járulékkedvezmény összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 %-ának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 000 forintot nem haladja meg.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
|
Blog témakörök
Blog archivum
|