hun eng ger
BaBér a Facebookon

A családi pótlék és a családi járulékkedvezmény kapcsolatáról

2018. Március 14. 8:39 - siteadmin



Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján családi járulékkedvezményt az veheti igénybe, aki a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül, illetve a biztosított házastársa vagy élettársa. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján családi kedvezményre többek között az a magánszemély jogosult, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy). Mindezekre tekintettel az alábbiakban áttekintést adok arról, hogy gyermekük kapcsán illetve saját jogon kik is jogosultak családi pótlékra és ehhez kapcsolódóan családi járulékkedvezményre.

Családi pótlékra jogosultság

A családi pótlék keresőtevékenységtől független ellátás, amely a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Azaz családi pótlékra jogosultak mindazok, akik nevelési, illtetve iskoláztatási támogatásra jogosultak. Ezen ellátások egyik feltétele, hogy a magyar-, illetve a külföldi állampolgár az alábbiaknak megfeleljen: 

A családok támogatásáról szóló törvény szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra – adott feltételek fennállásakor - jogosult 
Magyarország területén élő magyar állampolgár; 
  • a bevándorolt, a letelepedett jogállással bíró személy valamint a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személy; 
  • 2007. évi I. törvény alapján az a személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik és az ellátás igénylésének időpontjában három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
  • uniós rendeletekben meghatározott jogosult, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
  • az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkezik, vagy összevont engedéllyel rendelkezik. Ez utóbbi esetben feltétel, hogy a munkavállalást számára 6 hónapot meghaladó időtartamra - illetve a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább 9 hónapra - engedélyezték.
Amennyiben a fenti feltételek adottak, akkor gyermek születése kapcsán az alábbi személyek jogosultak a saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel nevelési ellátásra (azaz családi pótlékra): 
  • a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; 
  • a szülővel együtt élő házastárs; 
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; 
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; 
  • a nevelőszülő; 
  • a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
Megjegyzés: Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki
  • a kül- és belföldi tanulmányai folytatása okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül;
  • gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül;
  • akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
  • aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül.
Iskoláztatási támogatásra (azaz családi pótlékra) jogosult fenti nevelési ellátásra jogosult személyen túl a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy. 

Amíg a nevelés ellátás a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig jár, addig az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermek esetén a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes tartamára jár. A tankötelezettség megszűnését követően akkor állapítható meg az iskoláztatási támogatás, ha a gyermek közoktatási intézményben tanul. Ez utóbbi esetben az iskoláztatási támogatásra jogosultság annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a gyermek (személy)
  • a 20. életévét betölti;
  • a 23. életévét betölti, ha a gyermek (személy)fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanulónak minősül.
Megjegyzés: A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője - a fenti időkorláttól függetlenül - a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

Az iskoláztatási támogatásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.

Az 1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadó törvény alapján családi adókedvezményre jogosult az a gyermek (személy) is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult. Felvetődik a kérdés, hogy kik is azok, akik saját jogon kaphatnak családi pótlékot?

Saját jogán az a személy jogosult nevelési ellátásra,  aki 18. életévét betöltötte és tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. 

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra - tankötelezettsége megszűnését követően - az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személy,
  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, 
  • aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, 
  • aki nem a szülővel él egy háztartásban, vagy
  • ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.
Saját jogon alapuló iskoláztatási támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a tanuló a 20. életévét betölti, míg fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a 23. életévéig.

Családi járulékkedvezmény

A családi járulékkedvezményt a családi pótlékra jogosultak közül az veheti igénybe, aki
  • a személyi jövedelemadó kapcsán a családi kedvezményt igénybe vette, azonban még további kedvezménnyel élhet, amelyet természetbeni-, pénzbeli egészségbiztosítási járuléknál, illetve nyugdíjjárulék kapcsán érvényesíthet (ebben a sorrendben); és
  • biztosítottnak minősül. 
Azaz a biztosítottnak nem minősülő, például a kiegészítő tevékenységet folytató személy, ezzel a kedvezménnyel nem élhet.

Megjegyzés: A biztosítotton kívül a biztosított házastársa, vagy az élettársa is jogosult családi járulékkedvezményre.

A  családi pótlékra jogosult személy megteheti, hogy az igényelbíráló szervnél lemond a  számára megállapított családi pótlék folyósításáról. Tekintettel azonban arra, hogy családi adó-, és járulékkedvezmény annak jár a családi pótlékra jogosult, így kiemelten fontos a következő szabály: „A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.” Azaz a családi pótlékról lemondás nem eredményezi a kedvezmények elvesztését. 

Megjegyzés: Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni. A lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes, azaz visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.

Tekintettel arra, hogy a családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves adóbevallásában feltünteti, így figyelemmel kell lenni az alábbi szabályokra is:
  • A családi járulékkedvezmény együttes érvényesítése esetén, a kedvezményt érvényesítő személyeknek az adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozatuk tartalmazza a kedvezmény felosztására vonatkozó döntésüket. 
  • A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni, amelyben fel kell tüntetni 
  • a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá 
  • azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.
Ha a családi járulékkedvezmény összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.

Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 %-ának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 000 forintot nem haladja meg.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella