hun eng ger
BaBér a Facebookon

Beteg, illetve fogyatékos gyermek után járó pénzbeli ellátások

2017. Szeptember 21. 13:20 - siteadmin



Korábbi bejegyzésünkben részletes tájékoztatást adtunk az ápolási díjról. Ehhez kapcsolódóan az alábbiakban összefoglaljuk, hogy idén milyen családtámogatási és egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira jogosult a szülő beteg, illetve fogyatékos gyermeke után.  

Családi pótlék

A családi pótlék biztosítási jogviszonytól független, családtámogatási ellátás. A családi pótlék differenciált ellátás, azaz a családi pótlék mértéke függ egyrészt attól, hogy a szülő egy vagy több gyermeket nevel, illetve a gyermeke(ke)t egyedül neveli vagy sem, továbbá attól is függ, hogy a gyermek tartósan betegnek, vagy súlyosan fogyatékosnak minősül-e.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után a szülőnek magasabb összegű családi pótlék jár, amelynek mértéke havi 23 300 forint. Abban az esetben, ha valaki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedülállóként neveli, akkor a szülő magasabb összegű pótlékra, azaz havi 25 900 forint emelt összegű családi pótlékra jogosult.
 
Megjegyzés: A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet rendelkezik.

Emelt összegű családi pótlék igénylése 

A családi pótlékot a lakóhely szerinti járási, fővárosi kerületi kormányhivatalnál, vagy ha a munkahelyen működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni. Az ellátás megállapításához be kell nyújtani a „Kérelem családi pótlék megállapítására” nyomtatványt. A betegség igazolására gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa jogosult adott formanyomtatványon.

Gyermekgondozást segítő ellátás

Gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes-re) – amely szintén biztosítási jogviszonytól független, családtámogatási ellátás – akkor jogosult a szülő, ha a gyermekét saját háztartásában neveli. 

Megjegyzés: A hatályos szabály alapján a szülő saját háztartásban akkor neveli, gondozza a gyermekét, ha a gyermek a szülővel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek 10. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege bruttó összege 28 500 forint, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A havi ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni, amellyel a szülő szolgálati időt szerez a jövőbeni nyugellátása kapcsán.  

Gyermekgondozást segítő ellátás igénylése 

A gyermekgondozást segítő ellátást a lakóhely szerinti járási, fővárosi kerületi kormányhivatalnál, vagy ha a munkahelyen működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni. Az ellátás megállapításához be kell nyújtani a „Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására” nyomtatványt. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után 3. életévének betöltését követően igényelt ellátás esetén az orvosi igazolás csatolása szükséges, amennyiben az korábban nem került csatolásra vagy nem érvényes. A betegség igazolására – adott formanyomtatványon – a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa jogosult.

Gyermekápolási táppénz

Biztosítási jogviszonyon alapuló ellátás a gyermekápolási táppénz. A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak feltételei:  
  • a fennálló biztosítási jogviszony, 
  • a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 
  • az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
Megjegyzés: Keresőképtelen az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja. Keresőképtelen a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

A fenti feltételek meglétekor a közös háztartásban élő gyermek esetén – választásuk szerint – a szülők bármelyike jogosult lehet gyermekápolási táppénzre. Természetesen gyermekápolási táppénzre jogosult az egyedülálló szülő is. 

Gyermekápolási táppénz jár 
  • az anyának, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
  • a szülőnek a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
  • a szülőnek, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
Gyermekápolási táppénz maximális időtartama
  • 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben (továbbiakban: kórházban) történő kezelése esetén - a kórházban tartózkodás címén a gyermek 1éves koráig jár;
  • 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek kórházban történő kezelése esetén - a kórházban történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári napon át jár;
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek kórházban történő kezelése esetén - a kórházban történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár;
  • 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek kórházban történő kezelése esetén - a kórházban tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár.
Megjegyzés: Gyermekápolási táppénz esetén előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. 

Gyermekápolási táppénz igénylése 

A gyermekápolási táppénzt, ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, akkor a kifizetőhely, egyéb esetben a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének járási, illetve fővárosi kerületi szerve állapítja meg. A gyermekápolási táppénz is kérelemre jár. Keresőképtelenségről szóló igazolás mellett, még ki kell tölteni a "Nyilatkozat a gyermekápolási táppénz megállapításához" nyomtatványt is. 

Meg kell jegyezni, hogy ha a gyermek hosszabban beteg, és a szülő(k) kimerítették a gyermekápolási táppénzt, akkor 12 év alatti gyermek esetén, a gyermekápolási táppénz időtartamát meghaladó időre méltányosságból további gyermekápolási táppénzt állapíthat meg a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve. 

Kivételesen 12 évesnél idősebb gyermek betegsége esetén is járhat gyermekápolási táppénz. Ha a szülő 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke mellett tartózkodik a gyermek kórházi kezelése alatt, akkor ez esetben is méltányosságból gyermekápolási táppénz állapíthat meg a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve.

Megjegyzés: Méltányosságból igényelt gyermek ápolási táppénz esetén a kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást a keresőképtelenségről, valamint javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella