hun eng ger
BaBér a Facebookon

Dolgozó nyugdíjasok – hogyan változtak a nyugdíj melletti munkavállalás feltételei?

2017. Július 27. 13:36 - siteadmin

 

Diákokkal versengenek a Szomszédok – pontosabban azok a nyugdíjasok, akik a Szomszédok néven alakult nyugdíjas szövetkezet keretében vállalnak munkát. A szövetkezet az első fecske az után, hogy az Országgyűlés júniusban elfogadta a nyugdíjasok új típusú foglalkoztatási formájáról szóló jogszabályt. A július 1-jén hatályba lépett törvény szerint kedvező feltételekkel teszi lehetővé a nyugdíjasok alkalmazáaát – a rendszer némileg hasonlít a diákszövetkezetek működéséhez.

A versengés azonban nem csak emiatt várható, hanem azért is, mivel az előzetes várakozások szerint a nyugdíjasok sok esetben ellátásuk kiegészítése céljából vállalhatnak így munkát, foglalkoztatásuk pedig épp olyan rugalmas lehet, mint a tanulók esetében. (Leszámítva természetesen azt, hogy a diákok közül sokan csak nyáron dolgoznak.)

De nézzük, mi a lényege a hivatalosan „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” néven létrehozandó szervezeteknek. A szövetkezeteket legalább tíz tag alakíthatja, fontos, hogy csak természetes személyek lehetnek, akik közül legalább 90 százaléknak kell kapnia öregségi nyugdíjat. Ez lehet teljes és résznyugdíj is, és természetesen azok a nők is ebbe a kategóriába tartoznak, akik negyven év munkaviszony után mentek nyugdíjba. Azok viszont nem, akik korengedményes nyugdíjból vagy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásból részesülnek.

A nyugdíjas tagok megtarthatják a nyugdíjukat, a kötelezően fizetendő (az alapszabályban meghatározott) tagdíjnak sincs elvárt minimum szintje – egy alakuló ilyen társaság például már jelezte, mindössze száz forintot vár el tagjaitól. Ráadásul a szövetkezetben – vagy azon keresztül – szerzett jövedelem egy része adómentes. Nem a pénz, hanem a munka ellentételezéseként kapott élelmiszer vagy készétel megvásárlására szolgáló utalvány a minimálbér negyedének mértékéig. (Ezek az utalványok a többi munkavállaló esetében 43,66 százalékos kulccsal adóznak.) A minimálbér mértékéig nyújtható adómentes juttatás azokból a termékekből vagy szolgáltatásokból, amelyeket a szövetkezet állít elő. 

Minden további esetben a pénzben juttatott fizetés úgynevezet önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, ami után 15 százalékos szja-t kell fizetni. 

Az igazi kedvezmények innentől jönnek: a jövedelem után a szövetkezetek nyugdíjas tagjainak sem társadalombiztosítási járulékokat, sem szociális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetniük. (Ennek a hátulütője a nyugdíjasok számára az, hogy ez a munkavégzés nem számít a nyugdíjalapot emelő továbbdolgozásnak.)

A kedvezmények nem vonatkoznak azokra, akik tagjai ugyan a szövetkezetnek, de nem nyugdíjasok – esetükben a státuszuk szerint (vállalkozó, alkalmazott, stb.) kell fizetni az adót és a járulékokat.

A szövetkezeteknek már nem ennyire egyszerű a helyzetük: nem csak a társasági adót kell befizetniük (természetesen nekik is járnak a többi céget megillető kedvezmények), de a nyugdíjasok bejelentését sem mulaszthatják el. A szövetkezet adószáma mellett a tagok adóazonosító jelét, taj-számát és nyugdíjas törzsszámát kell közölni a NAV felé.

A munkaadók nem a tagokkal, hanem a szövetkezettel szerződnek bizonyos munka elvégzésére. A munkát végző nyugdíjasok is a szövetkezettel állnak kapcsolatban: a tagsági megállapodás határozza meg, milyen munkakört töltenek be, milyen feltételekkel – és természetesen mennyi pénzért. Fontos, hogy a fizetésnél a munka törvénykönyv rendelkezéseit kell figyelembe venni, magyarul a bér (időarányosan) nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél.  

Ha eredményesen gazdálkodik a szövetkezet, bevételéből alapot képezhet, ebből pedig a tagoknak és közvetlen hozzátartozóiknak segélyt fizethet szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális célokra is. Az állam pedig a szövetkezeteknek nyújthat támogatást a tevékenységéhez „szükséges és arányos mértékben” - fogalmaz a jogszabály.