hun eng ger
BaBér a Facebookon

Hogyan adózik a diákmunka?

2017. Június 14. 9:22 - siteadmin

 

A tanév végével beköszönt a diákmunka fő szezonja. A középiskolások és a főiskolai, egyetemi hallgatók munkavállalásának több módja van, az adóhatóságot azonban egyikből sem lehet kihagyni.

A legfontosabb kikötés azonban nem erre vonatkozik. Munkát az a nappali tagozaton tanuló diák vállalhat, aki betöltötte a 15. életévét, ha pedig még nem múlt el 18, akkor a szülő vagy a törvényes képviselő beleegyezésére is szükség van. A 15 év egyébként engedmény az általános szabályokhoz képest: mivel a tankötelezettség korhatára 16 év, ez alatt csak néhány kivételes esetben (például színházban, filmben, hirdetésben szereplés keretében, vagy sportolóként) lehet pénzért dolgozni.

Nem ez az egyetlen eltérés a diákmunka és a rendes munkavállalás között. Mivel a diákigazolványra jogosult tanulók és hallgatók számára az állam biztosítja az egészségügyi ellátást, a diákmunka után nem kell járulékot fizetnie a munkáltatónak. (A diákigazolvány az utolsó befejezett tanév után október 31-ig érvényes.)

Mindez természetesen csak az ellátás igénybevételére jogosít, a táppénzre nem. A dolgozó diákok persze ezt is kaphatnak, de ehhez például az kell, hogy rendes munkaviszony keretében végezzenek munkát. Ez nem különbözik a szerződéses munkaviszonytól: a diák bért szerez, amiből 15 százalékos szja-t vonnak le, a munkáltató pedig befizeti utána az egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulékot is. Értelemszerűen ez nem csak a táppénzt teszi lehetővé, de a ledolgozott idő beleszámít a nyugdíjnál majd figyelembe vett időbe is.

Tény azonban, hogy a diákokat tipikusan nem így foglalkoztatják. Ennél jellemzőbb az, hogy iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ebben az esetben nem kell fizetni tb-járulékokat (akkor sem, ha valaki halaszt az egyetemen vagy főiskolán), személyi jövedelemadót viszont igen – akárcsak a rendes munkavállalásnál, az iskolaszövetkezetnél sem a diáknak kell ezzel bíbelődni, hanem a munkaadónak. Az éves adóbevallást azonban nem spórolja meg a diák, igaz, azt a megkapott adatok alapján elkészíti az adóhatóság.

Az említett két formán túl más lehetőség is van a foglalkoztatásra. Ilyen az úgynevezett egyéb jogviszony, ez például akkor áll fenn, ha a munkáltató megbízási szerződést köt a diákkal. Az így kapott pénz hivatalosan önálló tevékenységből származó jövedelem, amely után kétféle módon lehet adózni. Vagy tételes költségelszámolással, tehát minden felmerülő és bizonylattal igazolt költség levonása után, vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával, amikor a bevétel 90 százaléka az adóköteles jövedelem. (Az adó mértéke természetesen minden esetben 15 százalék.)

A járulékokat ennél a foglalkoztatási formánál akkor kell megfizetnie a munkáltatónak, ha a diák  díjazása időarányosan eléri a minimálbér 30 százalékát. (Naponta ez 1275 forintot, havi szinten pedig 38250 forintot jelent.)

A diákokat egyszerűsített munkavégzés keretében is lehet alkalmazni. Ez a forma az alkalmi munka és a mezőgazdasági vagy idegenforgalmi idénymunka esetében lehetséges. Itt nincsenek speciális szabályok a diákokra nézve, az általános előírások vonatkoznak rájuk is. Alkalmi munka esetében fontos például az, hogy csak egymást követő öt napig lehet végezni, egy naptári hónapban összesen 15 nap lehet, egy naptári évben pedig maximum 90 nap. Az adó befizetése a munkáltató dolga, a diáknak pedig csak akkor kell bevallást készítenie, ha a kifizetés összege meghaladja a ledolgozott napokra kiszámított minimálbér összegét.

Ez az úgynevezett mentesített keretösszeg napi 5870 forint. Ha például valaki 40 napot dolgozik ilyen módon, akkor kell bevallást készítenie, ha az összjövedelem több 234800 forintnál. A bevallásban pedig csak az ezt meghaladó részt kell feltüntetni. (Filmstatisztaként a napi limit nettó 12 ezer forint.)

Diákok is vállalhatnak háztartási munkát – esetükben például tipikusan ide tartozhat a korrepetálás, nyelvtanítás vagy a gyerekfelügyelet. Ennek pontos szabályairól itt írt partnerünk, a Branko KftA lényeg röviden: a diák foglalkoztatását be kell jelenteni az adóhatóságnál és havi ezer forintos regisztrációs díjat fizetni. Ezt követően azonban semmilyen adó vagy járulék nem terheli a fizetséget – hivatalos nevén adórendszeren kívüli keresetet.