Egyedülállók egészségbiztosítási és családtámogatási ellátása

2017. Május 31. 16:54 - siteadmin

Gyermeküket egyedül nevelő szülőkre több teher hárulhat a gyermeknevelés kapcsán, mint azokra, akik párjukkal közösen nevelik a gyermeküket. Valószínűleg ezzel is összefügg, hogy mind az egészségbiztosítási, mind a családtámogatási törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülők ellátásáról. Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy ki minősül egyedülállónak az egészségbiztosítási törvény és a családtámogatási törvény alapján, és mennyiben tér el az egyedülállóként gyermeküket nevelők ellátása azokhoz a családokhoz képest, ahol mindkét szülő neveli a gyermeke(ke)t.

Gyermekápolási táppénz

Táppénzre jogosult az szülő, akinek a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt 12 év alatti gyermeke beteg lesz, és beteg gyermekét otthon ápolja vagy a kórházi kezelés alatt gyermeke mellett tartózkodik. Gyermekápolási táppénz időtartamánál az egyedülálló szülő egymaga rendelkezik annyi nap táppénzzel, mint nem egyedülállók esetén a két szülő együttesen. Ez a különbségtétel a gyermek 3 éves korát követően áll fenn. Azaz gyermekápolási táppénz

3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár;
6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár.

Kit tekint az egészségbiztosítási törvény egyedülállónak gyermekápolási táppénz kapcsán?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Nem minősül egyedülállónak azonban egyedülállónak, akinek élettársa van.

Megjegyzés: Abban az esetben, ha a szülők válófélben vannak, akkor különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás folyamatban van.

Egyedülállónak kell tekinteni továbbá azokat a házastársakat vagy élettársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, valamint akinek a házastársa vagy élettársa többek között

rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, és megfelelt a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

A gyermekápolási táppénz összegénél nincs különbség abban, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, vagy sem. A gyermekápolási táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve a kórházi ápolástól függően a táppénz alapjának 60 %-a, illetve 50%-a, de napi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2017-ben a 8 500 forintot.

Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás)

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. A családi pótlék mértéke függ

a gyermekek számától,
attól, hogy a gyermek tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül-e,
attól, hogy a gyermek(ek)et egyedülállóként vagy nem egyedülállóként neveli a szülő.

Azaz a családi pótlék havi összege többek között függ attól, hogy a gyermeke(ke)t egyedülállóként neveli-e a szülő. A családi pótlék

egygyermekes család esetén 12 200 forint,
egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint, azaz összesen 1 500 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, azaz két gyermeknél összesen 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint, azaz három gyermek esetén összesen ez esetben is 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, azaz gyermekenként összesen 2 600 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén.

Családi pótlék esetén – hasonlóan az egészségbiztosítási törvényhez - egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Továbbá egyedülállónak kell tekintetni, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa

köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

A családtámogatási törvény, mind a tanulmányok folytatásakor, mind egyes ellátásoknál az egyedülállóság feltételeként köti ki a jövedelem hiányát. Erre tekintettel nézzük meg, mit is jelent a családtámogatási törvényben a jövedelem?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

Blog témakörök

Blog archivum