hun eng ger
BaBér a Facebookon

Kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályok

2017. Május 14. 23:56 - siteadmin



Alábbi bejegyzésünkben azokra a munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályokat foglalom össze, akik a gyermek születését követően munkába állnak valamint a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesznek igénybe.

A szülést illetve a gyermek születését követően munkába álló kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó szabályok

Munkaidő kedvezmény

Ha a kisgyermekes anya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel egyfajta munkaidő kedvezményben részesül. Azaz mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. 

A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg továbbá ezen időtartam a szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül.

Részmunkaidő

Másik kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó szabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, amennyiben a kisgyermekes munkavállaló ezt kéri.  Azaz ha a kisgyermekes munkavállaló korábban napi 8 órában dolgozott, akkor a szülő ez irányú kérelmére a napi munkaidőt 4 órára kell módosítani. Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy ez a munkaszerződés módosítás nem a két fél közös megegyezésén alapul, hanem ezt a jogszabály írja elő. 

Felmerül a kérdés, hogy a gyermek hány éves koráig kell a fenti részmunkaidős foglalkoztatást alkalmazni?

A Munkatörvénykönyv alapján a gyermek 3 éves koráig kérheti a szülő a részmunkaidős foglalkoztatás, míg 3 vagy több gyermeket nevelő munkavállaló* esetén, a munkáltató a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 

* Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló a fenti szabály alapján az, aki szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Munkaidő beosztása, készenlét:

A kisgyermekes munkavállaló – beleértve a gyermekét egyedül nevelő munkavállalót* is - a gyermek 3 éves koráig 
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható, 
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
  • éjszakai munka nem rendelhető el.
* Megjegyzés: Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló az, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. 

Meg kell említeni, hogy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el, kivéve a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzés

Külön szabály vonatkozik a szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzésre. Azaz más helységben végzendő munkára akkor kötelezhető 
  • a kisgyermekes munkavállaló gyermeke 3 éves koráig, valamint 
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 16 éves koráig 
  • ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.

Gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályok

A kisgyermekes munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár gyermek 3-dik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából. Ezen fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja a szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül. Ez azt jelenti, hogy ha például a munkavállaló mind a szülési szabadságot, mind a gyermek gondozása céljából a fenti fizetés nélküli szabadságot igénybe veszi, akkor ezen időszakból egy év figyelembe vételre kerül a későbbiekben megállapítandó szabadságnál. Vagyis, a szülési szabadság teljes időtartamára és a fizetés nélküli szabadság fél évére szabadság jár. 

A fizetési nélküli szabadságnál két határidőre kell figyelemmel lenni, amelyek az alábbiak:
  • A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét minimum 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni. 
  • A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban szűnik meg azzal, hogy a megszűnés legkorábbi időpontja a szabadság megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat közlésétől számított 30. nap.
Ha a fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló munkakörét más munkavállaló látja el, akivel a munkáltató erre az időtartamra határozott időre szóló munkaszerződést kötött, akkor a munkaszerződés lejártát semmiképpen sem javasolt pontos időponttal meghatározni, hiszen a fizetés nélküli szabadságról a munkavállaló a gyermek harmadik életéve előtt is visszatérhet a munkába. 

Példa: Ha a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló például 2018. november 28-áig vette igénybe, akkor a határozott idő végét a munkaszerződésben javasolt úgy meghatározni, hogy az adott munkaviszony „legfeljebb 2018. november 28-áig” kerül megkötésre.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella