hun eng ger
BaBér a Facebookon

Mi az agilitás és miért kell fejleszteni?

2017. Február 28. 9:33 - siteadmin




Az agile working terjedésével új készségekre, képességekre van szükség. Arról, hogy mik ezek a kompetenciák, és hogyan sajátíthatóak el a versenyképesség megtartása érdekében, Szeleczki Zsolt független szervezeti és változásmenedzsment tanácsadó beszél bővebben március 28-án a BaBér és a HR Portal közös konferenciáján.  


Mit takar a munkahelyi agilitás kifejezés és miért hallunk erről manapság sokat?

Sz. Zs.: A technológiáknak köszönhetően felgyorsul körülöttünk az élet. A szervezeteknek – különösen a nagyobb, hierarchikusabb cégeknek – ez új kihívásokat vet fel. Főként innovációban, de egyéb üzleti alkalmazkodásban is, már nem elég gyorsan reagálni. Hasonlóan a versenysportokhoz, intelligensen kell előre látni az ellenfél vagy a piac mozgásait, és ennek alapján előre cselekedni. Ez az intelligens reagáló-készség az úgynevezett Agilitás (Agily) ami egyre inkább a különbséget jelenti a siker és kudarc között, cégek, csapatok és egyének esetében is. De ez NEM csupán technológia, épp ellenkezőleg. A sport hasonlatot folytatva, technika és erőnlét kell hozzá, de az nem elég. Ésszel kell játszani és a fontos pontokon, fontos pillanatokban összpontosítani. 


Milyen szervezeti megoldások segítik elő az agilisabb működést?

Sz. Zs.: Az említett definíció alapján három eleme van. Először is az anticipáció, az előre becslés szokása, sebessége és gyakorisága. Másodszor az energiák gyors mozgósítása. Harmadszor a hibákból tanulás képessége. Hogyan képeződik ez le szervezetekben? Az első az adatok gyűjtése, rendszerezése és elemzése, az úgynevezett Big Data. Persze lehet intuitív módon is, de az nagy szervezetekben nehezen követhető, nagy kockázatú opció (ld. vizionárius vezetők bukása). A mozgósításhoz rugalmas szervezeti modellek bevezetése, mint például az Uber vagy Deliveroo. Ilyen "on-demand” szervezeti modelleket kitalálni nem is nehéz, de egy meglévő szervezetet átalakítani ilyen formában már nehezebb. Mint egy mozgó kocsit áttervezni. Végül a tanulási készség: ami főleg kollektív, működő online és fizikai közösségek tudatosabb feltérképezését és fejlesztést jelenti. 


Mit tehetnek a munkavállalók, akik ebben a környezetben versenyképesek akarnak maradni?

Sz. Zs.: Először is ne várják a sült galambot. Bár a szervezetük ajánlhat nekik képzéseket, vagy on-the-job tanulási lehetőségeket projektekben, de a felelősség és a karmesteri pálca a dolgozónál van. Olyan készségek mint a tervezői mentalitás (Design Thinking), adatvizualizáció, virtuális csapatmunka és még pár hasonló készség tekintetében aktívan kell kísérletezni, a cégen belül és a magánéletünkben is. Milyen alkalmazásokat használok és miért pont azokat? Hogyan épülnek be jól a munkámba vagy az életembe? Mivel kell felhagyni azért, hogy új dolgokra jusson idő (to-stop-list nem to-do-list)? Esetleg több idő eltöltése más generációs, más szakterületi vagy más kulturális hátterű emberekkel. Szóval sok a lehetőség, és számos hasznos mód van magunk fejlesztésére, de mint sok minden más, ez is fejben dől el. 


Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is március 28-án a HR forradalma: Attitűdváltás konferencián, ahol olyan neves szakemberek segítségével elemezzük a HR területét érintő változásokat és az új trendeket, akik maguk is nagyvállalati környezetből jöttek, és közreműködtek egy-egy új módszer sikeres bevezetésében. JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)
Blog témakörök
Blog archivum