Munkaviszony és vállalkozási tevékenység gyermekgondozási díj folyósítása alatt2017. Február 27. 12:00 - siteadminKorábbi cikkeinkben beszámoltunk a gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatti keresőtevékenységről. Gyermekvállalásra tekintettel kerül folyósításra a gyermekgondozási díj is. Azért, hogy teljeskörű legyen a gyermekekre folyósított ellátás alatti keresőtevékenységekre vonatkozó szabályok ismertetése, az alábbiakban bemutatjuk, milyen feltételek mellett lehet munkaviszonyban vagy vállalkozóként dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása alatt.
Gyermekgondozási díjBiztosítási jogviszony alapján járó ellátás a gyermekgondozási díj. A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj folyósítását követően, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár a gyermek 2. életévének betöltéséig. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további 1 évig folyósítható, azaz a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozási díjnak egy különleges formája ún. hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj. A hallgatói gyermekgondozási díj már a gyermek születésének napjától jár, de ez a gyermekgondozási díj nem a gyermek 2 éves koráig, hanem a gyermek 1 éves koráig folyósításra.
KeresőtevékenységA gyermekgondozási díj (gyed) esetében azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt keresőtevékenységet – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – folytatni.
Mit is jelent a keresőtevékenység?
Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a keresőtevékenység a következőt jelenti: „A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.” Azaz keresőtevékenységnek minősül többek között
Mindezek alapján tekintsük át, hogy milyen feltételekkel lehet a gyermekgondozási díj folyósítása alatt munkaviszonyban illetve vállalkozói jogviszonyban dolgozni!
Munkavállalás feltételeiA gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt munkaviszonyban dolgozni. Amennyiben ezen időtartamban az ellátásra jogosult dolgozik, akkor a keresőtevékenységre tekintettel nem kaphatja a gyermekgondozási díjat. Azaz nem jár például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően munkaviszonyban – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében folytatott alkalmi munkavállalást és az idénymunkát is - dolgozik.
A gyermekgondozási díj alatti munkavégzésnél nincs sem időkorlát, sem jövedelemkorlát, azaz a gyermekgondozási díjban részesülő szülő akár napi 8 órában is dolgozhat és kereshet akár havi bruttó 800 000 forintot is.
A gyermekgondozási díj folyósítása alatt munkaviszonyban dolgozó kérheti, hogy a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztassa. Ez esetben a munkáltató a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Abban az esetben, ha a munkavállaló három vagy több gyermeket nevel, akkor a fenti részmunkaidős foglalkoztatás a gyermek 5 éves koráig áll fenn.
Megjegyzés: Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló többek között az, aki szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és ezzel egyidejűleg gyermekgondozási díjban is részesül.
A gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló munkabéréből levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
Megjegyzés: A gyermek(ek)re tekintettel munkavállaló családi adókedvezményt vehet igénybe, és adott esetben járulékkedvezménnyel is élhet.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Gyermekgondozási díj folyósítása alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató legfeljebb három (három vagy több kiskorú gyermek esetén öt) évig szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet. A hatályos szabály alapján gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló bruttó munkabére (legfeljebb 100 000 forint) utáni szociális hozzájárulási adó csökkenthető
Megjegyzés: Részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem kell a szociális hozzájárulási adókedvezményt arányosítani.
Kedvezmény érvényesítésének a feltétele, hogy a munkavállaló igazolja, hogy gyermekgondozási díjban részesül. Az igazolást a kifizetőhely, vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének járási illetve fővárosi kerületi szerve adja ki. Minimum három gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermekgondozási díj folyósításán túl szükséges még annak igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet a kormányhivatal családtámogatási szervének járási hivatala, vagy a fővárosi kerületi hivatala, illetve adott esetben a családtámogatási kifizetőhely igazol le. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátás(ok)ról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.
Megjegyzés: A szakképzési hozzájárulás alapját is lehet csökkenteni a gyermekgondozási díj melletti munkavégzés esetén, abban az időszakban, amelyben 22 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezménnyel lehet élni. A kedvezmény alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100 000 forint.
Egyéni, társas vállalkozás folytatása gyermekgondozási díj folyósítása alattA gyermekgondozási díjban részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozóként. Keresőtevékenység korlátozása ez esetben is érvényesül, azaz a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt vállalkozói jogviszonyban dolgozni. Amennyiben például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjban részesülő személy egyéni vállalkozóként dolgozik a gyermek születését követő 168 napban, akkor nem jogosult gyermekgondozási díjra.
A gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozó az alábbiak szerint fizeti a tb közterheket:
fizet a vállalkozásában szerzett jövedelméből, kivétből. Azaz a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapokból járulékokat. Ha a vállalkozó „jövedelmet” vesz fel, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előlegen túl a járulékokat, azonban ha nincs havi jövedelme (kivétje), akkor nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség.
Hasonlóan alakul a vállalkozás által fizetendő közteher is. Az egyéni-, illetve társas vállalkozás a vállalkozó jövedelme (kivétje) után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót. A társas vállalkozás továbbá megfizeti a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Azaz ez esetben sem kell megfizetni az ún. minimális alapok után a közterheket. A munkaviszonytól eltérően ez esetben a gyermekgondozási díj folyósítására tekintettel nem jogosult a vállalkozó után a vállalkozás szociális hozzájárulási adó-, vagy szakképzési hozzájárulási kedvezményt érvényesíteni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
|
Blog témakörök
Blog archivum
|