hun eng ger
BaBér a Facebookon

Munkavállalás és tb közteherfizetés gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló esetén

2017. Február 16. 19:46 - siteadmin


A gyermeknevelési támogatás a családtámogatások körébe tartozik, akárcsak a gyermekgondozást segítő ellátás. Gyermeknevelési támogatást nagyon sokan „főállású anyaságnak” nevezik, holott erre az ellátásra jogosult a szülő (és ez lehet az apa is), a gyám – kivéve gyermekvédelmi gyámot, valamint ha kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt –, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Az alábbiakban a gyermeknevelési támogatás alatti munkavállalásról és ez esetben fizetendő tb közterhekről adunk részletes tájékoztatást.

Munkavállalás feltételei

A gyermeknevelési támogatás alatt az ellátásra jogosult dolgozhat munkaviszonyban, de csak heti 30 órában, kivéve az otthoni munkavégzést, amelynél ez az időkorlát nem érvényesül. 

Tekintettel arra, hogy a gyermeknevelés támogatásban részesülő heti 30 órában dolgozhat az ellátás folyósítása alatt, így figyelemmel kell lenni a Munkatörvénykönyv azon szabályára, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak minősül többek között az, aki gyermeknevelési támogatásban részesül. Erre tekintettel a gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló kérheti akár a gyermek 5 éves koráig, hogy részmunkaidőben foglalkoztassák.

Munkavállalói közterhei 

A gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló munkabéréből levonásra kerül 
  • 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg,
  • 10 százalék nyugdíjjárulék, 
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.
Megjegyzés: Természetesen a fenti ellátásra jogosult munkavállaló családi adó-, és járulékkedvezménnyel is élhet.

Munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.
Gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató legfeljebb öt évig szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A hatályos szabály alapján gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló bruttó munkabére (legfeljebb 100 000 forint) utáni szociális hozzájárulási adó csökkenthető 
  • az aktuális szociális hozzájárulási adóval - ami 2017-ben 22 százalék - a foglalkoztatás első három évében, míg 
  • a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti csökkentés az aktuális szociális hozzájárulási adó fele, ami 2017-ben 11 százalék.
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolni a gyermeknevelési támogatás folyósítását, amit a fővárosi kerületi illetve járási kormányhivatal, vagy családtámogatási kifizetőhely igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásról szóló igazolások birtokában érvényesítheti. 

Megjegyzés: 2011. évi CLVI. törvény alapján, ha a munkavállaló gyermeknevelési támogatásban részesül, akkor nem kell külön igazolni, hogy legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra is jogosult. 

A szakképzési hozzájárulás alapját ez esetben csökkenteni lehet. A kedvezmény mértéke: a bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 000 forint. A kedvezmény maximális időtartama: gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló esetén a szakképzési hozzájárulási kedvezmény a foglalkoztatás első három évében érvényesíthető.

Megjegyzés: Részmunkaidős foglalkoztatás esetén sem a szociális hozzájárulási adókedvezményt, sem a szakképzési hozzájárulási kedvezményt nem kell arányosítani.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
Blog témakörök
Blog archivum