hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Jó teljesítményről tanúskodnak az önkéntes nyugdíjpénztárak (önypt) és az egészségpénztárak (ept) első féléves adatai – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) augusztusban. De ha a számok mögé nézünk, az is kiderül, hogy a cafeteria súlya jelentősen csökkent, amiben erőteljes szerepe van annak, hogy az idei évre a munkáltatói pénztári befizetések már nem tartoznak a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások közé.

Nyugdíjpénztár számokban

  • Az ÖPOSZ-szal együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona idén június végén 1214 milliárd forintot tett ki, ez 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.
  • Az önypt-k taglétszáma az idei második negyedévben kis mértékben nőtt az előző negyedévhez képest, és elérte az 1,056 millió főt.
  • Az egy tagra jutó vagyon átlagosan 1,15 millió forintnyi, ami 11 százalékos emelkedés éves összevetésben.
  • Az önkéntes pénztártagok egyéni befizetéseinek összege az első félévben megközelítette a 35 milliárd forintot, ami kiemelkedő, 21 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten, több évre visszatekintve pedig rekordnak számít. (Az elmúlt öt évben az év első felében az egyéni befizetések összege 17-29 milliárd forint volt csak.)
  • A munkáltatói hozzájárulások a szövetséggel együttműködő önyptk-nél az idei első félévben 17 milliárd forintra rúgtak, ami 6 százalékos csökkenésnek felel meg.

Egészségpénztár számokban

  • Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztárak összvagyona meghaladta a 49 milliárd forintot, ami mintegy 2 százalékos emelkedést jelent éves szinten.
  • Az egyéni befizetések szintén látványosan nőttek: az első félévben 7,63 milliárd forintot tett ki, ez pedig 49 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
  • Az egészségkasszák az idei első félévben több mint 3 millió alkalommal finanszíroztak különböző szolgáltatásokat a tagok számára összesen 16,6 milliárd forint értékben. Azaz alkalmanként átlagosan 5410 forintot fizettek a pénztárakon keresztül.
  • A munkáltatói hozzájárulások viszont alaposan megzuhantak az egészségpénztári ágazatban: 7,48 milliárd forintra csökkentek, ami 39 százalékos visszaesés.
  • Betett a megemelt adóteher
Az adatokból látszik, hogy a pénztártagok egyéni befizetései egyre dominánsabbá váltak, miközben a munkáltatói befizetések jelentősen visszaestek az adózási szabályok változása, azaz a pénztári befizetésekre vonatkozó magasabb idei elvonás miatt.

Megkérdeztük az ÖPOSZ-t, hogyan alakult azon munkáltatók száma, akik adtak önypt- és/vagy ept-hozzájárulást, de mint kiderült, erről nem gyűjtenek adatot. Arról is érdeklődtünk, hogy a munkáltatók hány százaléka tartotta meg, illetve csökkentette a juttatást, és milyen arányban voltak, akik esetleg növelték. Azt a választ kaptuk, hogy szektor szinten nehéz az összesítés, mert nincs olyan kimutatás, hogy melyik pénztár melyik munkáltatókkal áll kapcsolatban, és ezen munkáltatók magatartása egyéni szinten hogyan változott. Kiderült viszont, hogy az adóváltozások előtt az ÖPOSZ felmérte a várható munkáltatói reakciókat és az akkori – előzetes, önbevalláson alapuló – válaszok alapján mindegyik esetre lehetett példa:

Ezért vannak hátrányban az ept-k

Arra is kíváncsiak voltunk, mi lehet az oka, hogy az ept-knél jóval nagyobb arányú és összegű volt a munkáltatói befizetések csökkenése, mint az önypt-knél. Azt a választ kaptam, hogy ennek több oka is van:
  • a nyugdíjpénztár sokkal régebbi juttatási forma, mint az egészségpénztár,
  • hosszabb időn keresztül működött önálló egységként a többi béren kívüli juttatás mellett,
  • amikor pedig a cafeteria részévé vált, sok munkáltató megtartotta azt a szemléletet, hogy a nyugdíjcélú, hosszú távú előtakarékosság támogatását külön kezelte a más – immár – cafeteria körben adható juttatásoktól.
  • Az egészségpénztár viszont klasszikusan rövid távú megtakarítási forma, hiszen – bár van lehetőség hosszabb távon is megtakarítást felhalmozni egészségügyi, vagy önsegélyező kiadások fedezetéül – jellemzően ma még inkább a rendszeres egészségügyi, illetve önsegélyező kiadások fedezetére szolgál. Akár azonnali költést lehetővé tevő jellegüknél fogva ezáltal könnyebben belesimultak a többi cafeteria-elembe.
Ez a belesimulás eredményezi azt, hogy az adóteher emelkedése miatt a juttatások (juttatói/munkáltatói és „választás”/munkavállalói oldali) átgondolása során a lemorzsolódást okozó hatás is hatványozottabban jelentkezik az egészségpénztáraknál.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2]
Blog archivum