|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Covid-védőoltás: mit tehet a munkáltató és a munkavállaló?2021. Január 19. 16:23 - siteadmin Sok a bizonytalanság a Covid-védőoltással kapcsolatban – ezeket a kérdéseket tekintette át Zempléni Kinga munkajogász.
Egyelőre nincs jele, hogy a védőoltás kötelezővé válna, a kormány közlései szerint önkéntes marad. A munkajogász szerint általánosságban a munkáltatóknak sincs törvényes joguk arra, hogy megköveteljék a munkavállalóktól a védőoltás beadatását (hacsak nincs arra külön rendelkezés). A munkáltató azonban felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Így a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 9. § (1) bekezdés értelmében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet] foglaltaknak megfelelően felbecsülni. A becsléstől függően pedig a munkáltatónak írásban kell meghatározni azon munkavállalók körét, akiknél speciális védelmi intézkedések szükségesek, így különösen indokolt számukra a védőoltások biztosítása.
Ha a becslés kimutatja a munkavállaló egészségének és biztonságának olyan biológiai tényezők expozíciójából származó kockázatát, amelyekre létezik hatékony védővédőoltás, ez esetben a munkáltatónak – a foglalkoztatás feltételeként – a munkavállaló számára meghatározott védőoltást kell felajánlania. A munkavállalót tájékoztatni kell a védővédőoltás elmaradásának előnyeiről, illetve hátrányairól. Amennyiben a munkáltató a becslés alapján előírja bizonyos munkakörben a védőoltás szükségességét, akkor köteles az védőoltást és annak költségeit is biztosítani.
Kérdés, hogy minden munkakör veszélyeztetett munkakörnek minősül-e a Covid szempontjából, és ilyen módon köteles-e a munkáltató Covid-védőoltást biztosítani. A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által évente kiadott Védőoltás Módszertani Levél (VML) tartalmazza. A 2021-es VML még nem jelent meg, ezért nem tudni pontosan, hogy mely munkakörökben fogja a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) javasolni a COVID-védőoltást. A munkajogász azt javasolja, hogy a 2021-es VML megjelenéséig a munkáltatók ne végezzék el a fent ismertetett kockázatelemzést, és addig ne kötelezzék a munkatársakat a Covid-védőoltásra. A 2021-es VML megjelenését követően viszont a munkáltatók foglalkozás-egészségügyi orvos és munkavédelmi szakember bevonásával haladéktalanul végezzék el a fent ismertetett kockázatbecslést. (2020-ban február 21-én jelent meg a VML.)
Azt is figyelembe kell venni, hogy ha például légitársaságok és/vagy biztosítótársaságok az utazáson való részvétel feltételeként előírják a Covid-védőoltást, abban az esetben a munkáltatók bizonyos munkakörökben kötelezhetik a munkavállalókat a védőoltásra. Ilyen munkakör lehet az, amelyben utazás szükséges, illetve az utazás a munkavégzés elengedhetetlen része.
Nem egyértelmű, hogy jogszerűen feltételül szabható-e a védőoltás igazolása bizonyos magánszolgáltatás igénybevételéhez. Zempléni Kinga munkajogász véleménye szerint ez nem egy jogszerű kikötés, mivel a védőoltás jelenleg önkéntes, ezért nem érheti hátrányos megkülönböztetés azt, aki egészségügyi okokból vagy más egyéb személyes okból nem kívánja magát beoltatni.
Viszont a magyar állampolgárok kötelesek beoltatni magukat azon fertőző betegségek ellen, amelyeket a fogadó ország vagy az átutazás helye szerinti országok egészségügyi hatóságai megkövetelnek a be-, illetőleg az átutazóktól. Így amennyiben egy külföldi állam a beutazás feltételéhez köti a védőoltást és a munkavállaló munkavégzés céljából köteles utazni, akkor általánosságban kötelezhető a munkavállaló a védőoltásra. Azonban ebben az esetben is egyénenként kell vizsgálni és elemezni az utazás szükségességét és a védőoltás megtagadásának indokát (ilyen lehet például allergia vagy terhesség). Kérdéses azonban, hogy köteles-e ilyen típusú személyes adatokat a munkavállaló megosztani a munkáltatóval.
Kötelező körülmény hiányában jogellenes lehet, ha a munkáltató felmond annak a munkavállalónak, aki megtagadja az oltást.
1. Köteles-e a munkáltató gondoskodni a munkavállaló oltásáról?
Általánosságban a válasz: nem. A védőoltást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szervezi és hajtja végre, a munkáltatók nem szervezhetnek védőoltást. Jelenleg a vakcinainfo.gov.hu weboldalon lehet regisztrálni a védőoltásra.
2. Megtagadhatja-e a munkáltató a munkahelyre való belépést, ha egy munkavállaló nem hajlandó beoltatni magát?
Nem, mivel a jelenlegi információk szerint a védőoltás önkéntes lesz. Kizárólag abban az esetben lehet a belépés feltételeként kikötni a védőoltást, amennyiben az adott munkakör veszélyeztetett munkakörnek minősül, és ezáltal védővédőoltás beadása kötelező.
3. Kötelezheti-e az anyavállalat saját tagvállalatait arra, hogy védőoltást kapjanak a munkavállalók?
A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat felmérni. Kizárólag ezen felmérés alapján határozható meg, mely munkakörökben indokolt a Covid-védőoltás. Az anyavállalat erre vonatkozó utasítása nem elegendő.
4. Megtagadhatja-e a munkavégzést a Covid-védőoltással rendelkező munkavállaló abban az esetben, ha a közelében olyan munkatárs dolgozik, aki nincs beoltva?
A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, valamint a munkahelyek kialakítását. A Covid kapcsán a munkáltatóknak ezen kockázatelemzést el kellett végeznie és munkahely-kialakítási, -viselkedési normákat kellett megállapítani (pl.: távolságtartás, kézmosás stb.) amelyekről a munkavállalókat tájékoztatni kellett. A munkavállaló kizárólag ezen kockázatelemzés alapján bevezetett szabályok betartását kérheti számon a munkáltatótól.
Amennyiben a védőoltás nem kötelező, akkor nem kérheti az adott munkatárs, hogy a védőoltással nem rendelkező személy az általános szabályokban előírtaknál távolabb üljön tőle. Megjegyezés: nem nyilvános adat, hogy melyik munkatárs rendelkezik védőoltással, ezáltal ehhez az adathoz a munkavállalók nem is férhetnek hozzá.
5. Vallási vagy egyéb meggyőződésre, fogyatékosságra hivatkozva megtagadhatja-e a munkavállaló a védőoltást?
A munkáltatónak általánosságban nincs joga megkövetelni az alkalmazottaktól a védőoltás beadatását, függetlenül azok vallási meggyőződésétől, vagy bármilyen más okból. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény egyaránt vonatkozik mindenkire, vallási meggyőződéstől és fogyatékosságtól függetlenül, azaz a munkavállalót nem érheti (hátrányos) megkülönböztetés.
6. Milyen szabályok vonatkoznak a Magyarországon dolgozó, külföldi állampolgárságú munkavállalóra?
Rájuk is a hatályos magyar jogszabályok vonatkoznak.
7. Vannak a védőoltással kapcsolatos adatvédelmi, személyiségjogi szempontok, amelyeket figyelembe kell venni?
Igen. Az az információ, hogy kit és mikor oltottak be, személyes adatnak minősül. Ugyanez vonatkozik az azokkal kapcsolatos információkra is, akiket nem oltottak be. Bármilyen egészségügyi adat személyes adat különleges kategóriájának minősül, és az ilyen adatok feldolgozása általában tilos. Általában – ha a védőoltás nem kapcsolódik a munka elvégzéséhez – a munkaadók nem dolgozhatnak fel semmilyen védőoltással kapcsolatos adatot. Kivételt képeznek bizonyos alkalmazotti kategóriák (egészségügyi és ellátó szakemberek, vagy ha a védőoltás kötelező az adott munkakörben). A jövőben NAIH-állásfoglalás is várható.
 0 hozzászólás SZÉP-kártya 2021 – így változnak a keretösszegek2021. Január 12. 15:37 - siteadmin A Széchenyi pihenőkártya esetében oda kell figyelniük a cégeknek a kedvezményes adózású keretösszegekre.
Az szja-törvény szerint januártól egységesen évi 450 ezer forint a rekreációs (kedvezményesen adózó) keret, a költségvetési szerveknél és a vállalkozásoknál is. A veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban 2021. június 30-ig a költségvetési szerveknél 400 ezer forintos, a vállalkozásoknál pedig a 800 ezer forint az éves rekreációs értékhatár. A második félévre pedig az egységes éves 450 ezer forintos rekreációs keretösszeg vonatkozik.
Az alszámláknál is hasonló a megosztás. A rekreációs kereten belül az első félévben az egyes alszámlák keretösszege is magasabb, a szálláshely zsebbe legfeljebb évi 400 ezer forintot küldhet kedvezményes adózással a munkáltató (júliustól már csak évi 225 ezer forint), a szabadidő zsebbe 135 ezer forintot (júliustól már csak évi 75 ezer forintot), a vendéglátás zsebre pedig 265 ezer forintot (júliustól már csak évi 150 ezer forintot). A veszélyhelyzeti szabályok szerint június 30-ig a kedvezményesen adózó keretösszegekig nem kell szociális hozzájárulási adót (15,5%) fizetni a SZÉP-kártya juttatása után.
Fata László juttatási szakértőt kértük, néhány példával nézzük meg, hogyan lehet a keretekkel gazdálkodni.
Nézzünk külön alszámlás példákat is.
Arra is oda kell figyelni, ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnik. Abban az esetben például, ha az első félévre kapott 500 ezer forintnyi juttatást a kártyájára, és a második félévben már nem dolgozik a cégnél, csak az éves 450 ezer forintos rekreációs keret arányos részéig, azaz 225 ezer forintig lesz kedvezményes az adózás, a felette lévő részre meg kell fizetnie a cégnek a magasabb adót.
A SZÉP-kártyára juttatott összegek a fenti keretösszegekig béren kívüli juttatásnak számítanak, kedvezményes adózással. 15 százalék szja és 15,5 százalék szocho a közteher, azonban az első félévi juttatásokra a szochót nem kell megfizetni.
A keretösszegen felüli kifizetések egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. Az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni az szja-t és a szochót.
A dolgozók nyilván örülnek a veszélyhelyzet miatt megemelt keretösszegeknek, ha a munkáltatójuk él a lehetőséggel. Ám pont a járványhelyzetben bevezetett korlátozások miatt felmerülhet a kérdés, mire lehet elkölteni a SZÉP-kártyán lévő pénzeket, amikor a szállodák nem fogadhatnak turistákat, a vendéglőkbe nem lehet beülni, nem lehet színházba menni stb.
Kétségtelen, hogy eléggé beszűkültek a kártya költési lehetőségei, de azért maradt néhány lehetőség. A szabadidő alszámláról például lehet online színházi előadásra jegyet rendelni, a vendéglátás alszámláról ki lehet fizetni az elvitelre kért, vagy házhoz rendelt ételt, a szállás alszámláról pedig egyes szállodákba lehet előre szállást foglalni és előre fizetni.
Ami még fontos, a korlátozások miatt el nem költött összegek nem vesznek el, a kártyán maradnak, azokat később is fel lehet majd használni. 2021-ben az első félévben nem számítják fel a kártyakibocsátók a 3 százalékos díjat a már lejárt, több mint kétéves feltöltésekre.
0 hozzászólásA keresőképtelenséghez kapcsolódó jogszabálymódosítások2021. Január 12. 15:28 - siteadmin Ezúttal két olyan 2020. december végi jogszabálymódosításról adok tájékoztatást, amely a keresőképtelenség igazolására, és ezen igazolás munkáltató részére történő továbbítására, valamint a keresőképtelenség felülvizsgálatára vonatkozik.
A keresőképtelenség igazolása és annak továbbítása2021. január 1-jétől hatályos a 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet alábbi szabálya, amely a keresőképtelenség igazolására vonatkozik:
A korábbi szabály úgy rendelkezett, hogy tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az "Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" megnevezésű, nyomtatványt kell – legalább 2 hetenként – kiállítani. Ez a nyomtatvány azonban megszüntetésre került, így 2021. január 1-jétől a "tartós" keresőképtelenség esetén azt a fentiekben ismertetett szabályt kell alkalmazni, hogy ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, akkor az "Orvosi Igazolás a keresőképtelen állományban tartásról" elnevezésű nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni.
A jogszabály rögzíti, hogy az "Orvosi Igazolás a keresőképtelen állományban tartásról” elnevezésű nyomtatványt a betegnek/biztosítottnak át kell adni. 2020. december végén megjelent a 657/2020. (XII. 24.) kormányrendelet, amely a veszélyhelyzet kapcsán 2020. december 25-i kezdettel arról rendelkezik, hogy
Ugyanakkor nem változott a veszélyhelyzet alatt sem az a szabály, hogy a foglalkoztató továbbra is köteles hitelt érdemlő módon igazolni a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését.
Összegezve: A koronavírus-világjárvány második hulláma kapcsán fennálló veszélyhelyzetben 2020. december 25-én vagy ezt követően az orvos a keresőképtelenségi orvosi igazolást elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a beteg részére, míg ezen időponttól a beteg/biztosított is megküldheti elektronikus úton – így különösen e-mailben – a keresőképtelenségi igazolást a foglalkoztató részére.
Keresőképesség/keresőképtelenség felülvizsgálataA másik változás a keresőképesség felülvizsgálatára vonatkozik.
A betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló esetén a munkáltató, míg a közfoglalkoztatott esetén a közfoglalkoztató, illetve az állami foglalkoztatási szerv jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál. A felülvizsgálat díjköteles, azaz a kérelmezőnek 15 800 forint egyszeri díjat kell fizetnie.
Megjegyzés: A felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerinti területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani, amely a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti.
A fenti felülvizsgálat kapcsán a 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet 2021. január 1-jétől kiegészült az alábbi új – a kérelem tartalmára vonatkozó – szabállyal:
A felülvizsgálat kapcsán meg kell adni a munkavállaló, valamint közfoglalkoztatott személy
Továbbá a felülvizsgálatra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a munkáltató, illetve közfoglalkoztató nevét, címét, adószámát, az aláírási jogkörrel rendelkező személy nevét, valamint telefonos és postai elérhetőségét.
A fenti új szabályon túl továbbra is változatlan, hogy a szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről, és a döntést követően arról a foglalkoztatót és a foglalkoztatottat írásban értesíti.
A fenti döntéssel szemben van helye jogorvoslatnak, azaz akár a foglalkoztatott, vagy akár a foglalkoztató a döntés közlésétől számított 8 napon belül az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalnál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Mi változik 2021. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóban?2021. Január 4. 11:18 - siteadmin A családi gazdaságokról szóló törvény módosította egyrészt a szociális hozzájárulási adó alapját, másrészt az őstermelők szociális hozzájárulási adófizetését.
Változás a szociális hozzájárulási adó alapjában2021. január 1-jétől három olyan változással kell számolnunk, amelyek a szociális hozzájárulási adó alapját érintik.
1) Az egyik változás – amely a törvényben pontosul –, hogy a felszolgálási díj nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.
2) A másik változás a Tbj. szerinti munkaviszony szociális hozzájárulási adó alapjára vonatkozik. A tb járulék 2021. évi változásai kapcsán már megírtuk, hogy bekerült a Tbj. szerinti munkaviszonynál a mentességek körébe a csecsemőgondozási díj. Azaz nem kell megfizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy csecsemőgondozási díjban részesül. Ezzel összhangban a munkáltatónak sem kell megfizetnie – legalább a minimálbér 30 százaléka kapcsán – a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottja után a szociális hozzájárulási adót. Ez a szabály visszamenőleges hatályú, azaz 2020. július 1-jétől kell majd alkalmazni.
3) A harmadik változás szintén a társadalombiztosítási járulék szabályának módosításán alapul, amely arra az esetre vonatkozik, ha a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésére nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészül azokkal, akik a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik. Erre tekintettel a szociális hozzájárulási adó alapja a fenti esetben a következő lesz:
Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn személyi jövedelem adó kapcsán adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja
A fenti szabály is 2021. január 1-jén lép hatályba, de ezt is visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.
Őstermelőkre vonatkozó módosítás2021. január 1-jétől új szabályok kerülnek alkalmazásra az őstermelők szociális hozzájárulási adófizetése kapcsán. El kell különítenünk a szociális hozzájárulási adófizetést a biztosított őstermelők, és a nem biztosított őstermelők esetében.
Elsőként nézzük meg a biztosított őstermelőre vonatkozó új szabályokat!
Ha a biztosított őstermelő nem választ magasabb tb ellátás céljából magasabb összeg utáni fizetést, akkor
Meg kell említeni, hogy külön rendelkezik a szocho törvény a fenti minimális alapok arányosításáról, amelyre sor kerülhet többek között, ha adott ellátásban, például táppénzben, gyermekgondozási díjban részesül az őstermelő, illetve ha az őstermelő a fenti jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján. Ekkor a szociális hozzájárulási adó napi alapja az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem – de legalább a minimálbér – harmincad része vagy átalányadózó őstermelő esetén a minimálbér harmincad része.
Megjegyzés: Családi gazdaság tagjaként bejegyzett magánszemély, aki a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos adókötelezettségét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.
Nem biztosított őstermelők
Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő évente az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme után köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére azzal, hogy szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett
Végezetül meg kell említeni, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya kapcsán átmeneti időre szociális hozzájárulási adófizetési mentesség áll fenn 2020. április 22-től 2020. december 31-ig. Ez a mentesség meghosszabbításra került, azaz a SZÉP Kártya számlájára utalt béren kívüli juttatás után nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni 2021. június 30-áig.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
