|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Ilyen hatással volt a magyar bérekre a pandémia2020. December 16. 22:28 - siteadmin Az Intrum követeléskezelő idén másodjára vizsgálta, hogy milyen hatással volt a koronavírus-járvány és a recesszió az európai fogyasztók jövedelmeire, pénzügyeire. Az Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés (ECPR) alapján őszre Magyarországon, és az európai országok nagy részében is javult az emberek pénzügyi helyzete az első hullám óta, de a lakosság jövedelme még mindig kisebb, mint a múlt évben.
A felmérés szerint az európai emberek csaknem harmadának csökkentek a bevételei a COVID-járvány hatására. A legtöbb európai országban a fiatalokat és a kisgyermekes szülőket érinti leginkább a recesszió, Magyarországon azonban a többi csoporthoz képest nem romlott jelentősebben a szülők helyzete.
A legutóbbi, tavasszal elvégzett felmérésen még az európai válaszadók 54 százaléka jelezte azt, hogy csökkent a jövedelme a tavalyihoz képest, azonban a friss kutatásban már valamivel kevesebb ember, a válaszadók 35 százaléka számolt be jövedelemcsökkenésről. Magyarországon tavasszal az emberek 60 százalékának csökkentek a bevételei. A mostani felmérésen 41 százalék válaszolt úgy, hogy kevesebbet keres, mint egy évvel ezelőtt.
A friss felmérés megerősíttette, hogy a fiatalokat erősebben érintette a recesszió, mint az idősebbeket: míg a 18 és 21 év közöttiek 60 százaléka, a 22 és 37 év közötti felnőttek fele számolt be jövedelme csökkenéséről, addig az 55 és 64 év közöttiek körében ez az arány már csak 37, a 65 év felettieknél pedig 17 százalék Magyarországon.
Az arányok korcsoportonként hasonlóak az EU más országaiban is, azonban a szülők pénzügyi helyzetét nézve számottevő különbség figyelhető meg Magyarország és a többi állam között. A kisgyermekes szülőket ugyanis általában másoknál erősebben érintette a recesszió, az átlaghoz képest jobban aggódnak anyagi helyzetük miatt. Magyarországon azonban a szülők és a többi megkérdezett azonos arányban válaszolták azt, hogy a válság óta a korábbiaknál jobban aggódnak anyagi helyzetükért.
Ennek a magyarországi leányvállalat értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója, Deszpot Károly szerint az lehet az oka, hogy a magyar szociális támogatási rendszer kiemelten támogatja a kisgyermekes szülőket. A válság idején folytatódott a szülőknek járó támogatások kifizetése, tavasszal egyszerűsödtek a babaváró támogatás és a csok feltételei. Ezek a támogatások felmérésük alapján elegendőek voltak arra, hogy levegyék a pluszterheket a szülők válláról. A piaci folyamatok, elsősorban a munkanélküliség azonban őket is érinti, ezek különösen a legfiatalabb szülőknek okoznak gondokat – tette hozzá.
Az is kiderült a kutatásból, hogy bár az infláció és az otthoni munka miatt növekednek a számlák, a legtöbb háztartásnak nem okoz nagyobb gondot a számlafizetés, mint tavaly. Magyarországon a tavalyinál csak egy százalékponttal többen (a válaszadók 57 százaléka) nyilatkoztak úgy, hogy a számláik gyorsabban növekednek, mint a jövedelmeik.
A kutatás szerint nem csökkent jelentősen a magyar válaszadók megtakarítási képessége sem. Bár kevesebben vannak azok, akik a jövedelmük jelentős hányadát (több mint 20 százalékát) képesek félretenni, a reprezentatív felmérés alapján összességében 67-ről 70 százalékra nőtt a megtakarítók aránya az elmúlt évben. A legtöbb európai országban egyébként hasonló a helyzetet tártak fel, csak Görögországban, Ausztriában és Olaszországban csökkent azok száma, akik minden hónapban megtakarítanak.
.
 0 hozzászólásMi változik jövőre a társadalombiztosítási és az egészségügyi szolgáltatási járulékban?2020. December 16. 21:46 - siteadmin Az alábbiakban összefoglalom a társadalombiztosítási járulékban és az egészségügyi szolgáltatási járulékban 2021. január 1-jétől bekövetkező változásokat.
Változás a munkaviszonyban álló és csecsemőgondozási díjban részesülőknélA Tbj. szerinti munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér 30 százaléka. Nem kell a fenti minimális alapot alkalmazni, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló többek között adott ellátásban, például gyermekgondozási díjban, ápolási díjban stb. részesül. Ez a felsorolás nem tartalmazza a csecsemőgondozási díjat, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy nem lehet csecsemőgondozási díj alatt Tbj. szerinti munkaviszonyban dolgozni. Azonban, ha megnézzük a jogszabály pontos szövegét, akkor azt tapasztaljuk, hogy az nem a keresőtevékenységhez kapcsolódóan írja elő a mentességet. Erre tekintettel a csecsemőgondozási díj hiánya gondot okozott a gyakorlatban, ugyanis előírták a munkáltatóknak, hogy a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottaik kapcsán legalább a minimálbér 30 százalékából fizessék meg a társadalombiztosítási járulékot. Ezt a problémát oldja meg, hogy kiegészül a Tbj. fenti felsorolása a csecsemőgondozási díjjal. Fontos, hogy ugyan ez a kiegészítés 2021. január 1-jén lép hatályba, de alkalmazni visszamenőleg kell, méghozzá 2020. július 1-jétől.
Változás az egészségügyi szolgáltatási járulékbanHavi 8 000 (napi 270) forintra növekszik 2021. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék. A Tbj. alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke a következőképpen került megállapításra: "a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve." Az így megállapított járulék mértéket a NAV tette közzé honlapján 2020. november 20-án.
Változás a nem Magyarországon adóztató jövedelmek járulékalapjánálVannak olyan esetek, amikor a személyi jövedelemadó-előleg fizetésre nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészült a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzőkkel, illetve a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján folytatókkal.
Mindezek alapján, a járulék alapja a fenti esetben a következőképpen kerül meghatározásra:
A járulék alapja, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,
A fenti szabály esetében is igaz, hogy 2021. január 1-jén lép hatályba, de azt visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.
Biztosított őstermelőkre vonatkozó változásHárom jelentős változást kell kiemelni a biztosított őstermelők kapcsán. Az egyik a biztosítási jogviszony keletkezését, a másik a biztosítási jogviszony időtartamát, a harmadik a járulékfizetést érinti.
Pontosítás a családi járulékkedvezménybenA korábbi Tbj.-ben a járulékkedvezmény munkaerőpiaci járulékra nem volt érvényesíthető. Az új Tbj. alapján azonban 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékra lehet élni a kedvezménnyel, amely tartalmazza a korábbi munkaerő-piaci járulékot is.
A fentiekre tekintettel a hatályos szabály kiegészül a munkaerő-piaci ellátásokkal (amit vastag betűvel jelöltem), azaz „a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.”
A fenti szabály is 2021. január 1-jén lép hatályba, de ezt is visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.
Tanulószerződés2020. január 1-jétől a biztosítási jogviszonyok között már nem szerepel a tanulószerződés. Ennek hátterében az új szakképzési törvény áll. Ugyanakkor továbbra is fennáll a tanulószerződésben történő foglalkoztatás, azaz „kifuttatják” a tanulószerződést. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 85. §-a kitér a tanulószerződésben állók biztosítására, és megerősíti, hogy a tanulószerződés kapcsán az 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos adott szabályait kell alkalmazni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Szűkítette a Covid a cafeteriát, de lettek új lehetőségek is2020. December 14. 9:08 - siteadmin Rengeteg a kérdés idén a béren kívüli juttatások körül, és az is látszik, hogy a koronavírus-járvány átalakította a cafeteria piacát – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő őszi anyagából.
A béren kívüli juttatások keretösszege évente átlagosan nettó 270 ezer forint a magyar cégeknél a Cafeteria Trend 2019-es kutatása szerint. A lehetséges juttatási formák közé tartozik többek között az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, az egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), a kulturális vagy sportbelépő, de az óvodai, bölcsődei ellátás is.
Tavaszi változások a cafeteria-piacon
A koronavírus-járvány tavaszi hulláma idején a munkaadók egy jelentős része visszatartotta a rendszeres juttatások kifizetését – erre világított rá az Edenred Magyarország által korábban publikált kutatás. Azon cégek közül, amelyek márciusban még osztottak rendszeres juttatást, a koronavírus-helyzet miatti bizonytalanságban 23 százalék ezt júniusban már nem tette meg. A nyár folyamán, ahogyan normalizálódott a helyzet, a cégek jelentős része újraindította, vagy akár visszamenőleg is kifizette a juttatásokat – állapította meg a felmérés.
A kormány gazdaságvédelmi akciótervének részeként a cafeteria-szabályok is változtak, új helyzetet teremtve a piacon. Az április 21-én megjelent rendelet egyrészt megemelte a lehetséges keretösszegeket is (évi 450 ezerről 800 ezer forintra a versenyszférában, 200 ezerről 400 ezer forintra a közszférában), másrészt általánosan 2 százalékkal csökkentette a szociális hozzájárulási adó mértékét. A SZÉP-kártya ráadásul 2020. december 31-ig szociális hozzájárulási adó nélkül lett igényelhető.
Őszi újdonság a Nemzeti Utalvány
A SZÉP-kártya részesedése a cafeteria összértékén belül kutatások szerint már ősszel is több mint 60 százalék volt. Felhasználása azonban kötött: a vendéglátás, szállás, és szabadidő alszámla nem fed le minden munkavállalói igényt, különösen a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor a munkavállalók többségének fizetőképessége jelentősen visszaesett, és a mindennapi gondok mellett egyre kevesebb jövedelmet tud például utazásra vagy éttermi étkezésre fordítani.
Ezért talán nem véletlen, hogy éppen ebben a helyzetben érkezett meg egy új szereplő a hazai, csekély értékű utalványok piacára az Edenred mellé: a Magyar Utalvány Zrt. A magyar tulajdonú cég a juttatási piacról 2019 végén kivonult Erzsébet-utalvány helyét kívánja betölteni. Az új utalvánnyal viszonylag széles körben lehet vásárolni.
A csekély értékű ajándék juttatásként több szempontból is kedvező lehet a cégeknek Dr. Bákonyi László szerint. A bérnél jóval kedvezőbb, mindössze 35,99 százalékos adó terheli, ez pedig komoly költségmegtakarítást jelent a munkáltatóknak a jelenlegi helyzetben. A juttatás készpénzre nem váltható, adható a munkavállalóknak, illetve közvetlen hozzátartozóiknak is, évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig, vagyis idén 16 100 forintig.
Ezen kívül a forgalmazó tájékoztatása szerint például az év végi karácsonyi bulin ajándékutalvány formájában kiadható még dolgozónként legfeljebb a minimálbér negyedének megfelelő összeg, azaz 40 250 forint. Fontos azonban hozzátenni, hogy ez a lehetőség csak akkor áll, ha valóban megtartják a céges karácsonyi rendezvényt, és ott adják át az ajándékutalványt, aminek most kicsi a valószínűsége.
Ha mégis, akkor egy négytagú családnál az utalvány formájában kiadott csekély értékű ajándék és az év végi ajándék összege évi 104 650 forint lehet, amivel a bérhez képest 44 800 forint közterhet takaríthat meg a munkáltató.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
