2019-ben az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályai is módosultak. Az alábbiakban a táppénz, a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj fontosabb változásait ismertetem, de nem térek ki a külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerint foglalkoztatott személyekre vonatkozó változásokra.
Hallgatói gyermekgondozási díj
A hallgatói gyermekgondozási díjra 2018. december 31-ig többek között az volt jogosult, aki magyar nyelvű képzésen folytatta a tanulmányait. 2019. január 1-jétől azonban a fenti szabály oly módon változott, hogy nem zárja ki azokat a magyar állampolgárokat sem ezen ellátásból, akik államilag elismert felsőoktatási intézményben idegen nyelvű – például angol – képzésben folytatják a tanulmányaikat.
Mindezek alapján a hallgatói gyermekgondozási díj egyik feltétele 2019. január 1-jétől, hogy a szülő nő a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben – a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével – teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Azaz 2019. január 1-jétől a hallgatói gyermekgondozási díjra jogosult az is, aki magyar nyelvű képzésen vesz részt, és az is, aki olyan idegen nyelvű képzésen folytatja/folytatta a tanulmányait, amely nem kizárólag külföldi állampolgárok részére került meghirdetésre.
Keresőképtelenség igazolása
A keresőképtelenség jogviszonyonkénti, eredeti orvosi igazolással történő igazolása kapcsán pontosításra került a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 41. §-a. A módosított jogszabály rögzíti, hogy a táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított eredeti orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást, valamint a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodását a kórház (klinika) által kiállított igazolással kell igazolni.
A keresőképtelenség igazolásával függ össze a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet kiegészítése is, amely kimondja, hogy a kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti az Orvosi Naplóba, továbbá kiállítja az „Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről”, és „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét.
Az idei módosítás azt is lehetővé tette, hogy ha a beteg a táppénzre jogosultságot kimerítette, akkor az orvos a rendszerében ezt is tudja rögzíteni oly módon, hogy az orvos a keresőképtelenségét „L” kóddal lezárja, és a lezárás tényét a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti. A továbbra is fennálló, folyamatos keresőképtelenség esetén a biztosított kérésére az orvos kiadja „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” szóló igazolást.
Pénzbeli ellátás, baleseti táppénz járulékalapja
A tavalyi szabály úgy rendelkezett, hogy a pénzbeli ellátás, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításakor a jövedelemadó előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. Idén ez a szabály kiegészült az időszak kifejezéssel, azaz a bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült.
A fenti módosítás a gyakorlati élethez igazította a szabályt, hiszen vannak olyan biztosítottak – például a biztosított mezőgazdasági őstermelő –, akik nem havonta, hanem negyedévente kötelesek bevallást benyújtani.
Továbbá a tisztségviselők kapcsán kiegészült 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet azzal a szabállyal, hogy az 1997. évi LXXX. törvény (1) bekezdés g) pontja szerinti biztosított pénzbeli ellátás, valamint baleseti táppénz iránti kérelmének elbírálása során a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra tekintettel az kifizetésre került.
Méltányosság keretében megállapított pénzbeli ellátások
2019. január 1-jétől méltányossági jogkörben hozott döntés esetén két szabály is hatályon kívül került. Ennek keretében 2019. január 1-jétől nem alkalmazható az a szabály, hogy méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. Erre tekintettel 2018. december 31-éig például a csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kellett számítani a biztosítás megszűnését követően, méltányosságból megállapított táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – folyósításának az idejét. A fenti szabály alapján azonban idén erre már nem kerülhet sor.
Továbbá hatályon kívül került az a szabály is, amely kimondta, hogy a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, és azt bíróság előtt kizárólag semmisségére hivatkozva lehet megtámadni.
Összeszámítás
Az összeszámítás szabálya, amely megszűnt biztosítási jogviszony esetén alkalmazandó, pontosításra került. Tavaly a jogszabály úgy rendelkezett, hogy
- megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal,
- ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait.
A fenti szabály kiegészült azzal, hogy csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén
- a gyermek születésének napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal, illetve
- ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a gyermek születésének napját megelőző napjait.
Biztosítási jogviszony kezdete
Pontosításra került a biztosítási jogviszony kezdete, mely szerint az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) bekezdésének, 42. § (4b) bekezdésének, 42/D. § (6) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő 30 napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.
Az egészségbiztosítási ellátások felső határa
Tavaly decemberi hírlevelünkben ugyan már szó volt róla, de a teljesség kedvéért jelen hírlevélben is szerepeltetem a felső határokat:
Jövedelem hiányában a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj havi összege
- a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
- a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
- 70 százaléka.
- táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét;
- a gyermekgondozási díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
|
Ellátások |
2019. évi felső határ |
|
hallgatói, ún. diplomás gyermekgondozási díj: a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén |
104 300 forint/hó |
|
hallgatói, ún. diplomás gyermekgondozási díj a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén |
136 500 forint/hó |
|
táppénz napi felső határa |
9 933 forint/nap |
|
gyermekgondozási díj havi felső határa |
208 600 forint/hó |
Megjegyzés: Álláskeresési támogatásban részesülő személy esetén, ha az Ebtv. 40. § (1) bekezdése alapján a csecsemőgondozási díj, illetve az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdése alapján a gyermekgondozási díj kerül megállapításra, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
