Januártól módosul az Áfa-törvény

Két uniós irányelv miatt elég nagy terjedelemben módosul januártól az áfa törvény, és hozzá kapcsolódva kismértékben változik az eva-, valamint az adózás rendjéről szóló törvény is - a javaslatot a pénzügyminiszter már benyújtotta a parlamenthez, az megtalálható az Országgyűlés honlapján is.

A főszabály szerint a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az igénybevevő adóalany székhelye. Amennyiben az igénybevevő nem adóalany, akkor a szolgáltatást nyújtó székhelye lesz a teljesítési hely.

Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás teljesítési helye az ingatlan fekvési helye. A kulturális-, művészeti-, tudományos-, oktatási-, szórakoztatási- és sport szolgáltatás teljesítési helye viszont ott van, ahol az adott szolgáltatást nyújtják.

Az adó visszatérítéshez az adott ország adóhatósága megkeresheti a másik ország adóhatóságát, illetve a visszatérítést igénylő adóalanyt, de akár annak a partnerét is.
Annak az eva-alanynak, aki másik uniós országból vásárol szolgáltatást, áfát kell fizetnie.

Forrás: MTI

0 hozzászólás

Néhány új munkajogi szabályt kell figyelembe venni a munkáltatóknak.

Ezeknek egy része csak átmeneti, amelyekkel a krízis okozta negatív hatásokat próbálják mérsékelni.

Cégeknél ideiglenesen rövidülhet a teljes munkaidő, és a rendkívüli munkavégzésre is új szabályok vonatkoznak. A vállalkozásokat csak súlyos vagy többszöri jogszabálysértés esetén lehet kizárni az állami és uniós támogatásokból, valamint a közbeszerzésekből.

Ezentúl csak a súlyos és a sorozatos jogszabálysértőket tiltanák el két-két évig.

Súlyos jogszabálysértésnek minősül, ha nincs bejelentve egy alkalmazott, vagy ha azokat az érdekképviseletek ellen követik el.

A több telephellyel rendelkező nagyobb cégek jártak jól, hiszen ez esetben nem adódnak össze a szabálysértések, a telephelyek külön-külön munkáltatónak minősül.

A Munka Törvénykönyv módosításával a munkaidő átcsoportosítására ad lehetőséget. Ez alapján rövidült a teljes munkaidő, amire megkapnák a bért az alkalmazottak. Ugyanakkor cserébe 2010 január elsejétől a kiesett munkaidőt pótolni kellene.

Vagyis azoknál a cégeknél,ahol öt helyett négy napot dolgoznak a munkavállalók, jövőre - heti legfeljebb 44 órára - felemelnék a munkaidejüket. Ezeket az embereket a munkáltató rendes felmondással illetve csoportos létszámleépítésre hivatkozva nem küldheti el, a dolgozók viszont elvileg bármikor felmondhatnak.

Több rendkívüli munkavégzést rendelhetnek el. A munkaidőkeret időtartamát érinti. Eszerint ezentúl az eddigi legfeljebb két hónap helyett négy hónapra is megállapíthatja azt a munkáltató.

A munkaszünet kiadásának felső határa egy óra lesz. Korábban ezt a rendelet húsz percben határozta meg, de külön megállapodás alapján ezt gyakorlatilag bármekkora időtartam lehetett. Ezen túl viszont maximálisan egy órában határozhatják meg a munkaszünetet, mivel ezzel megakadályozhatják, hogy órákkal elhúzódjon az alkalmazott munkaideje.

A rendkívüli munkavégzésre :e szerint ennek éves időtartamát felemelték kétszázról háromszáz órára. Ezt a munkáltató akkor teheti meg, ha jelzi a munkaerőigényt a munkaügyi központnak, de az nem tud számára megfelelő munkaerőt biztosítani.

Bővebben

0 hozzászólás

A felszámolás elkerülése a legtöbb érintett szempontjából mindenképpen szerencsés, a hatékony követeléskezelés több fontos feltételéről viszont jóval korábban, már a szerződéskötés napja előtt célszerű gondoskodniuk a vállalkozásoknak.

Hitelezői pozíció – mire figyeljünk?

A cégeknek, ha szeretnék időben, és a lehető legjobban bebiztosítani magukat, érdemes már a szerződéskötéskor néhány fontos dologra odafigyelniük.  Egyrészt a szerződésben foglalt feltételeket egyértelműen és világosan kell meghatározni. A feleknek - akár hitelezői, akár adósi pozícióban - már a szerződéskötéskor is a lehető legnagyobb biztonságra kell törekedniük.

A számlázásnál törekedni kell arra, hogy a számlát a szerződésben meghatározottaknak megfelelően és igazolható módon, azaz ajánlva küldjék meg. Szintén érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a fizetési határidő már 15 napja lejárt, és a hitelezőtől megérkezik a fizetési felszólítás, akkor a kötelezettségeit nem teljesítő cég nem vitathatja a számla jogosságát bármilyen indokra hivatkozva, és ezzel nem odázhatja el a teljesítést.

Adósi pozíció – mit tehetünk?

Adósi pozícióból nézve a számla szabályos átvételét követően az adós a felszámolást úgy kerülheti el, ha annak jogosságát az adós vitatja.  A számla vitatása azt jelenti, hogy az adós egy lényegre törő, rövid kísérőlevéllel visszaküldi a számlát, amelyben feltünteti, hogy a számlán szereplő követelést – akár jogalapját , vagy összegszerűségét tekintve - vitatja. Fontos azonban kiemelni, hogy ha a fizetési határidő már 15 napja lejárt, és a hitelezőtől befut a fizetési felszólítás, az adós már nem vitathatja a számla jogosságát.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták, vagy ésszerűen előre láthatták, hogy az adós cég nem lesz képes kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket azok esedékességekor. Amennyiben a hitelezők igényeinek kielégítéséhez nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelező vagy az adós nevében a felszámoló kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az adós volt vezetőjét.

Fentieken túl a bíróság az adós vezetőjét a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy - ha a vezető bevétele nem állapítható meg – 2.000.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja az adós társaság vezetőjét, amennyiben az nem tett eleget a Csődtörvény által előírt, felszámolóval szembeni együttműködési kötelezettségének, még akkor is, ha a vezető adóssal már nem áll jogviszonyban.

Restrukturálás – csődeljárás helyett?

A bankok is egyre inkább törekszenek arra, hogy formális jogi eljárások helyett – mint például csődeljárás - inkább kölcsönös megállapodásokat kössenek az adósokkal. Ezek közül az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer az ún. „standstill” (moratórium) megállapodás, amely az adós és a hitelezők között jön létre az adós stabilizálása, valamint időnyerés céljából. A tulajdonképpeni restrukturálás során olyan megoldások fordulhatnak elő, mint a hitelállomány átalakítása, tőkeinjekció, hitel-tőke konverzió (debt-to-equity) meghatározott eszközök értékesítése, valamint refinanszírozás – fejtette ki Ember Csaba.

Forrás (ecoline.hu)

0 hozzászólás