|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Megállapodások nyugellátásra2018. Október 30. 6:30 - siteadmin Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár nyugellátásra, akár egészségügyi szolgáltatásra. Korábban az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásról olvashattak, míg az alábbiakban a nyugellátásra köthető megállapodásokat részletezem.
Milyen esetekben köthető nyugellátásra szóló megállapodás?A nyugellátás összege a megszerzett szolgálati időtől, valamint adott időszakban nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmek/kereset alapján számított átlagkereset összegétől függ. Nyugellátás vonatkozásában kétféle megállapodás köthető. Az egyik ilyen megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető, míg ezen megállapodás másik típusa csak szolgálati idő megszerzésére irányul.
Az első esetben, azaz szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes személy, aki
Ez megállapodás csak szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető meg. A megállapodást 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet kötni, amely 2019. január 1-jétől 24 százalékra fog csökkenni.
A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér, ami idén bruttó 138 000 forint. Ha a megállapodás megkötésére a minimálbér alapulvételével kerül sor, akkor idén havi 46 920 forint járulékot kell megfizetni.
A fenti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, azaz utólag kell megfizetni. Fontos azonban odafigyelni arra, hogy az esedékes havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését eredményezi.
Megjegyzés: Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, akkor a minimálbér változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt alapot módosítja.
A megállapodás másik típusa, amely szolgálati idő megszerzésére irányul. Ezt a megállapodást az a nagykorú személy kötheti, aki
A második esetben, azaz maximum 5 év megváltására irányuló megállapodás megkötése az alábbiak szerint valósulhat meg:
Figyelemmel kell lenni arra, hogy ezen megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre - ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre – irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kerülhet csak sor. Továbbá a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető a megállapodás oly módon, hogy ez esetben a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni. Azaz adott esetben akár egymillió forintot – vagy ennél magasabb összeget – meghaladó befizetésre is sor kerülhet. A járulékfizetés határideje ezért indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
A fenti megállapodások alapján fizetendő 34 százalék nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ez a járulék is jövőre 24 százalékra csökken.
Megjegyzés: Ha a nappali rendszerű oktatásban tanulónál a fizetendő nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, akkor a minimálbér változása esetén a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni a nyugdíjjárulékot.
Továbbá szolgálati időre köthető megállapodás 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. Ez esetben 10 százalék nyugdíjjárulékot kell egy összegben megfizetni, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül.
Járulékfizetési kötelezettség szünetelKülönleges helyzet áll elő akkor, amikor a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel. Megállapodás nem csak saját magunkra, hanem ún. kedvezményezett személy részére is köthető. Ha kedvezményezett javára úgy kerül megkötésre, hogy a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, akkor ez esetben a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.
Hol lehet megkötni a megállapodást?A megállapodást a megállapodást kötő személy, illetve a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál lehet megkötni.
Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében, valamint azokban az ügyekben, amelyekben az öregségi nyugdíj megállapítására irányuló elutasító határozatot Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala hozta [Tbj. 34. § (5) bekezdése], a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala lesz az illetékes szerv a megállapodáskötésre.
Megállapodás tartalmaA megállapodásnak tartalmaznia kell:
Visszafizetési kötelezettségA megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére elévülési időn belül vissza kell fizetni
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás A cégek tanácstalanok a jövő évi cafeteriát illetően2018. Október 26. 11:30 - siteadmin
A juttatások adókedvezményének megnyirbálása miatt nem tudják a cégek, mit tesznek, mit tegyenek jövőre. A vállalkozások többsége úgy szeretné megtartani a korábbi elemeket, hogy az adóterheket ne hárítsa át a munkavállalókra, a felelős döntéshez azonban részletesebb információkat és útba igazítást várnak – ez derül ki az Edenred Magyarország reprezentatív felméréseiből.
A kutatásba bevont cégek mindössze 1 százalékának van csak határozott elképzelése a kérdésről.A tíznél több embert foglalkoztató – ezért az új cafetériaváltozásoknak leginkább kitett – társaságok mintegy kétharmada az év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben. Ugyanakkor viszonylag sokan, a válaszadók negyede mondta azt, hogy 2019 első negyedévére halasztja a döntést.
A felmérésből kiderül, hogy vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54%) nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában. Márpedig az idén nyáron elfogadott módosítások következtében januártól csak ez a cafetériaelem őrzi meg eddigi adókedvezményét, az összes többi forma elbúcsúzhat tőle. A béren kívüli juttatásokat ugyanakkor egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag manapság nem csupán differenciáló tényező, hanem megtartó erő – ami a közismert munkaerőpiaci kihívások mellett egyáltalán nem mellékes szempont.
Ezzel együtt arra a kérdésre, vajon megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli, egyéb juttatási elemeket, a cégek harmada nem válaszolt. Azok többsége körében viszont, akik már átgondolták ezt a kérdést, egyetértés mutatkozott a meglévő elemek megőrzésében: a megkérdezettek 45 százaléka a magasabb adóteher ellenére sem venné el ezeket a juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartaná őket. Utóbbi kör kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15 százalék akár növelné is, és csupán szűk 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.
A kritikus kérdéseket feltűnően sokan hagyták megválaszolatlanul.Másrészt a válaszadók között is magas volt azok aránya, akik valójában nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni. Ugyanakkor feltűnően nagy egyetértés mutatkozott az adókedvezményüket elvesztő cafetériaelemek bérbe építésével összefüggésben: a többség sem az egyéb juttatásokat (53%), sem a kedvezményesen juttatható 100 000 forint készpénzt (34%) nem integrálná a havi fixbe. Azon vállalatok közül, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, 23 százalék mondta azt, hogy nem változtat a jelenlegi rendszerén, 7 százalék pedig új juttatási megoldásokat keres. S ha már az új megoldásokról esett szó: mint már írtunk róla, jó ötlet lehet az eddig kevéssé ismert és alkalmazott "célzott támogatás”, amibe "belefér” sok minden, többek között a pénztári juttatások is.
A felmérés szerint kétharmad volt tanácstalan.Hiába a SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny, a válaszadók kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre a béren kívüli juttatási formára: csupán 10 százalékuk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának a SZÉP-kártyát.
Nem nehéz belátni, hogy egyelőre homályos a kép a béren kívüli juttatások jövőjét illetően: a munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek, hogy felelős döntést hozhassanak a játékszabályok januárral életbe lépő változásai miatt.
0 hozzászólás Okafogyottá válnak a nyugdíjas szövetkezetek2018. Október 16. 14:06 - siteadmin
Nagyjából egy évig úgy tűnt, megfogta az isten lábát az, aki nyugdíjas szövetkezetet alapított, abba belépett vagy azzal megállapodást kötött. Hiszen a szabályozás szerint a nyugdíjas szövetkezet tagja úgy végezhetett munkát nyugdíja mellett, hogy utána nem kellett járulékot fizetni, csak személyi jövedelemadót. Ez az előny jövőre elszáll, mintha sosem lett volna.
A kedvezményes adózásra vonatkozó részletszabályok nem voltak persze egyszerűek, a nyugdíjasnak be kellett lépnie egy szövetkezetbe, majd a szövetkezet szerződésben állapodott meg vállalkozókkal, amelyeknél a nyugdíjasok dolgozhattak. Nagyon leegyszerűsítve a szövetkezet kölcsön adta tagjait a vállalkozásoknak.
A szövetkezetek egyre másra alakultak, és a bonyolult ügyintézés dacára megérte a tagság, és megérte tagot foglalkoztatni.A munkavállaló 100 ezer forint bruttó bér után 66,5 ezer forint nettó helyett 85 ezer forintot kaphat kézhez. Az egyéni járulékok közül a nyugdíj mellett dolgozóknak eleve nem kell a 3 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási hozzájárulást és a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot megfizetniük, a szövetkezeti tagok azonban e mellett megússzák a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is. Vagyis a szimpla nyugdíj mellett dolgozóhoz képest 14 százalékponttal kevesebb a szövetkezeti tag fizetnivalója.
A munkáltatónak is megérte a papírmunka, hiszen 100 ezer forint bruttó bér kifizetését megúszta szociális hozzájárulási adó befizetése nélkül. Ez 22 százalék, 100 forint mellett 22 ezer forint havonta. Mindösszesen ha 122 ezer forint ráfordítással számolunk, akkor szövetkezeti tagsággal 103,7 ezer forint nettó bért kaphat a nyugdíjas, a nélkül pedig 71 ezer forintot.
Ennek a kizárólagos kedvezménynek vége lesz jövőre. Az adótörvények és a Munka Törvénykönyve is úgy módosul ugyanis 2019-től, hogy nyugdíj mellett végzett munka után egyáltalán nem kell majd járulékot fizetni, csak személyi jövedelemadót. Ez azt jelenti, hogy lényegében feleslegessé válik a nyugdíjas szövetkezet működtetése és beiktatása. Ezek nélkül is könnyedén, automatikusan meg lehet úszni a járulékfizetést mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon. Ráadásul a nyugdíj megállapítása is egyszerűbbé válik.
A szabályozás így 2019-től az alábbiak szerint alakul.Míg korábban csak úgy lehetett kérni a nyugdíj megállapítását, ha a munkavállaló nem volt biztosítotti jogviszonyban, ez jövőre megszűnik. Sok értelme eddig sem volt ennek a rendelkezésnek, cserébe bosszantóan megbonyolította a kérelmezést. Hiszen arra a napra, amikor a munkavállaló kérte nyugdíja megállapítását, fel kellett mondania, vállalkozásait szüneteltetnie kellett – vagy azokból ki kellett vonulnia mint személyes közreműködő, illetve ügyvezető. Ezt követően már nem élt a tilalom, így a munkahelyen – immár nyugdíjasként – újból leszerződhetett a munkavállaló, illetve cégeit is vihette tovább.
Ezt az értelmetlen csikicsukit szűnteti meg jövőre a nyáron elfogadott adócsomag. A munkavállaló megtarthatja munkahelyét, ha egyébként a szabályok szerint nyugdíjba vonul, akkor is. Ugyanez vonatkozik a vállalkozásokra is – nem kell azokból kilépni, a működést szüneteltetni. Ez jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket. Mindezeken túl a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítása révén azonos polcra kerül a munkát végző nyugdíjas, bármilyen rendszerben dolgozzon is.
Vagyis a szövetkezeti tagság mellett sem és akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a munkaadónak, ha a nyugdíjas főállásban dolgozik.Teljesen mindegy, hogy a nyugdíj mellett szövetkezeti tagként, szimpla munkavállalóként vagy vállalkozóként dolgozik valaki, ugyanazok az adó és járulékfizetési szabályok vonatkoznak rá. A kifizetőnek, munkaadónak nem kell szochót fizetnie, a munkavállaló pedig a 3 százalékos pénzbeni egészségügyi hozzájárulás és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék mellett (amelyeket eddig sem kellett megfizetni) a 10 százalékos nyugdíj és 4 százalékos egészségbiztosítás járulékot úszhatja meg. Így a nyugdíj melletti munkabért, juttatást csak szja terheli 2019-től.
Fontos, hogy a szabályok értelmében ez a jövedelem már nem számít bele a nyugdíj alapjába, vagyis hiába dolgozik tovább a munkavállaló, a nyugdíja már nem lesz magasabb. Az sem változott, hogy az államigazgatásban nem jár egyszerre a nyugdíj és a munkabér. A nők 40 program keretében nyugdíjba vonuló, ám az öregségi korhatárt még el nem érők csak akkor kaphatnak nyugdíjat, ha keresetük éves szinten nem éri el a minimálbér 18 szorosát – ez 207 ezer forint.
0 hozzászólás Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra2018. Október 9. 16:25 - siteadmin Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár nyugellátásra, akár egészségügyi szolgáltatásra – ezúttal az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásról adunk részletes tájékoztatást.
Megállapodást köthet nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A fentiek alapján megállapodás köthető
A megállapodást nem az adóhivatalnál, hanem a tartózkodási hely szerint illetékes járási kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél, illetve Pest megyében és Budapesten a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatalánál köthető meg. A megállapodás megkötéséhez az alábbi dokumentumok bemutatása, illetve adatok igazolása szükséges:
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
Egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Azaz, ha október 10-én kerül befizetésre a fenti járulék, akkor a megállapodás november 1-jével kezdődik. Ezt követően a járulékot havonta előre, azaz a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetnie.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a megállapodás első 24 hónapjában a jogosult csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik. 24 havi összeg – vagyis nagykorú személy esetén 1 656 000 forint, míg a külföldi diák vagy a 18 év alatti gyermek esetén 993 600 forint - befizetésével jogosult lesz a megállapodás kedvezményezettje a megkötést követő hónap első napjától egészségügyi szolgáltatásra, azaz a megállapodás megkötését követő hónap első napjától már nem csak a sürgősségi ellátást kaphat.
Megjegyzés: Megállapodáson alapuló sürgősségi ellátásra való jogosultság bizonyítására külön igazolás szolgál, a TAJ kártyát csak a 24 havi járulék megfizetését követően állítja ki a hivatal.
Továbbá arra is figyelemmel kell lenni, hogy a fenti magas összeg megfizetése ellenére a megállapodással nem lehet teljeskörű egészségügyi szolgáltatást kapni. Azaz a megállapodást kötő személyek társadalombiztosítás keretében nem kapják meg a következő egészségügyi szolgáltatásokat:
Végezetül pár szót szólnék a megállapodás megszűnéséről és megszüntetésről. A megállapodás megszűnik, ha a megállapodás alapján havonta esedékes járulék nem kerül esedékességkor – pontosabban ezen hónap végéig – befizetésre, illetve megszüntethető felmondással is. Az esedékes járulék meg nem fizetése miatt a megállapodás annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben először nem fizették meg a járulékot. A megszűnés/megszüntetés kapcsán el kell mondani, hogy amíg például egy magyar állampolgárságú, nappali tagozatos egyetemista, ha befejezi a tanulmányait, akkor még 45 napig ún. passzív jogon is igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat a magyar társadalombiztosítás keretében, addig az, aki megállapodást köt, erre sem jogosult, azaz a megállapodás megszűnésekor nincs további passzív ellátás.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
